Petőfi Népe, 1965. december (20. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-12 / 293. szám

Gondolatok a spopt$zeltemi*ől A sport hatalmas tömeg- mozgalom. Elterjedtségét min­den nap fokozza. Népszerűsége körül szenvedélyes viták dúl­nak. Sokan valamiféle modem gladiátorságot látnak benne, a kultúra amolyan vadhajtását. A sport társadalmi munkásai fáradhatatlan munkát végeznek terjesztése érdekében. Szakcik­kek ezrei bizonyítják a testmoz­gások nélkülözhetetlenségét. Ha­talmas anyagi áldozatokkal biz­tosítják a sportágak fejlődésé­hez szükséges feltételeket, ren­deletek szabályozzák működé­süket. Az iskolákban a testne­velés egyenrangti a többi tan­tárggyal. Lényegileg a sport, a testnevelés mai életünk minden napos társa. elmaradhatatlan kísérője. Igaz viszont, hogy a sport­ról alkotott elképzelések nem minden esetben egyeznek meg a valódi tényekkel, bár ezeket nagymértékben tisztázták már. Ami döntő, az egész testi neve­lés fogalma, szerepe jelentősége legtöbb ember előtt csak annak egyes részleteiben jelentkezik, és sokan képtelenek ezeket a részterületeket megfelelő arány­ba hozni egymással. A sport fogalma összeolvad legtöbb em­ber szemében a testi nevelés és a testnevelés fogalmával. A sportkedvelők többsége csak a versenysportért lel­kesedik, a többit lenézi, sőt, háttérbe szorítja. Ezért nem árt, ha a fogalmakat tisztázzuk és utána megvizsgál­juk megyénk sportéletét mely bizony szintén elék sok ilyen pioblémával küzd. Megyénkre, de talán az egész országunkra is jellemző a ver­senysport jelentőségének eltú- lozása, a sportról alkotott egy­oldalú elképzelés. Magyaror­szágról azt állítják, hogy sport­ország. A sport nálunk közügy Ennek ellenére szomorú adato­kat kapunk, ha azt nézzük, hogy hányán sportolnak valójában Kik végeznek rendszeres test­mozgást és milyen az egyének és a közületek hozzáállása a tömegsporthoz, vagy a munka­helyi testneveléshez? A testnevelésben rengeteg szülő csak játékot lát. melyet a gyermek jövője érdekében sürgősen le kell nyesegetni. So­kan a gyermek egészségét fél­tik a testmozgástól! Hány szülő van, aki azt hiszi, hogy minél kövérebb a gyermeke, annál egészségesebb. Vagy azokat a felnőtteket, akik igényelnék a rendszeres mozgást, a munka­helyi testnevelést, kinevetik. Eb­ből is látszik, mennyire eltávo­lodtunk a helyes eszménytől. Aggasztó mértékben nőnek az olyan esetek, melyeknek kevés közük van a szocialista ember­típus kialakításához. Régi jelmondatok már a sportban: „Ép test — ép lélek”, vagy a sportok szülőhazájának jelszava „fair play”-a becsüle­tes játék. , Állítjuk, hogy a sport erősíti a kollektív szellemet, bajtársi- asságra nevel. Rászoktat arra, hogy egy cél érdekében össz­pontosítani tudjuk akaratunkat, tudjunk céljainkért küzdeni és ne szégyelljünk nálunk jobbtól kikapni. Ugyanakkor a sport alkalmas a tömegek érzelmei­nek felkeltésére, éppen ezért nagyon óvatosan kell vele bánni. Nem szabad megengedni, hogy nemtelen érzelmek ke­rekedjenek felül. A különböző, sporttal, testneve­léssel foglalkozó szervezeteknek munkájának középpontját kell, hogy képezze a helyes sport- szellem kialakítása. A megyei példák, sajnos, mást mutatnak. Szinte megszokott jelenség nálunk az ellenfél szidalmazása. Kecskeméten kővel dobálták meg a halasiak autóbuszát. Ha­lason egy pedagógus állt ki kar­mesternek a diákcsoport élére, amely az ellenfelet ütemes csür- he-csürhe kiáltozással fogadta. A bajai kosárlabda-szurkolók is azt hiszik, hogy náluk dicső­ség dolga az ellenfél megfélem­lítése és bántalmazása. Felelős vezetők, sajnos, csak támogat­ják őket ebben. A labdarúgó­mérkőzésekről jobb nem is be­szélni. A sorozatos botrányok, sajnos, ezek voltak a jellemzők. Minden csapat győzni akar. A győzelemhez küzdelmen ke­resztül vezet az út. A szurkoló joga és kötelessége biztatni a csapatát. Mondják úgy; hajszol­ja bele kedvenceit a teljes erő­bevetésbe. De a másszínű mez még nem jelenti azt. hogy az I ellenfél nem ugyanolyan em- ! bér, mint jni. . Az egyesületi nevelő munka hiányosságai mellett nem hall­gathatjuk el a szövetségek hi­báit sem. Sajnos, ők is eléggé következetlenek. ítéleteiket gyakran befolyásolják egyesü­leti érdekek és talán még in­kább az, hogy „ki mit szól hoz­zá”! Ezek pedig sorozatba szülik az elvtelen, a megalkuvó hatá­rozatokat és az első magával hozza a többit. Például az egyik megyei élcsapat Játékosa, a pályán nyilván­való tettlegessége és kiál­lítása után Is vígan játsz­hatott tovább. Erre persze, a megyei döntőn kiállított másik játékost sem lehetett eltiltani a súlyos bírói sér­tegetés ellenére sem. Pedig mindketten megérdemel­tek volna egy-két hetet. A megyei szövetségek Kecs­kemétre építettsége — de más­ként nem lehet — is károsan befolyásolja munkájukat, bár nem olyan mértékben, mint ahogy azt egyesek állítják Ezek sajnos, további elkeseredéseket, aknamunkákat szülnek. Az egye­sületek különböző kerülő uta­kon igyekeznek vélt igazuknak érvényt szerezni. Például egy kézilabda óvási ügyben az óvó fél állandóan az Országos Szö­vetséggel tartott kapcsolatot, bár a szervezési szabályok értelmé­ben ennek semmi köze sem volt hozzá! A játékvezető kérdés is komoly probléma. Kétségtele­nül van náluk részrehajlás, mely szinte hagyományként a hazai csapatnak szól. A játék- vezetés nehézségeiről csak an­nak vannak fogalmai, aki már maga is vezetett mérkőzést. Rá­adásul a játékvezetés nem egy jövedelmező mellékfoglalkozás. Kérdés, hogy ilyen viszonyok közt a jövőben hányán lesznek olyanok, akik sportszereiéi­ből és 20—40 forintért haj­landóak vasárnapjukat fel­áldozni és a nézőközönség sértegetését eltűrni, ugyanakkor elviselni az egye­sületi vezetők állandó gyanúsí­tását. aknamunkáját. Az itt felsorolt hibák gyakran mutatkoznak a vezetők, a ver­senyzők magatartásában. Az ilyenek láttán, sajnos, néha jo­gosnak látszik azoknak az aggo­dalma. akik féltik. tiltják a fiatalokat a sporttól. Értsük meg már végre: a testnevelés, | a sport azért közügy, mert az ! egészségmegóvó hatása mellett jellem formáló is. Embert tu­dunk vele nevelni. De hát ak­kor neveljünk is vele! Végezetül: az felhozott példák nem jelentik, hogy csak az említett esetek fordultak elő. Sajnos, ezek csak példák a sok közül, pusztán csak a közelsé­gük miatt hoztuk éppen ezeket elő. Valamennyi felsorolása szo­morú krónika lenne és ez most nem volt célunk. A. F. Sporthírek a megyéből A megyei teke szövetség el­nöksége december 13-án. hétfőn tartja évzáró aktívaülését este 7 órai kezdettel a Belső Városi Sportpályán a TS nagytermében. Kedden reggel utazik Buda­pestre a Kecskeméti Dózsa női és a Kecskeméti Petőfi férfi if­júsági kosárlabdacsapata az Or­szágos Ifjúsági Kosárlabda Ku­pa döntőire. Az öt mérkőzésből álló sorozat december 18-ig tart, naponta egy-egy mérkőzést ját­szanak a csapatok. A lányok ellenfelei sorrendben: Székesfe­hérvár, Szigetvár, Diósgyőr, Csepel és az E. Gyógyszer. A fiúk Sopron, Pécsi VSK. Cse­pel Autó. Székesfehérvár és a Bp. Honvéd csapataival mér­kőznek. * Készülnek az úttörőolimpiá­ra a legfiatalabb sportolók. A birkózók vasárnapi selejtezőire Kecskemétről, Kiskunfél egyhá­záról, Tiszakécskéről, Lajosmi- zséről és Kiskőrösről utaznak Budapestre a gyerekek és igye­keznek kiharcolni a döntőbe jutást. Több úttörőcsapat már a nyári olimpiára is megkezdte a felkészülést. Az izsáki úttörők atlétikában, kézilabdában és kosárlabdában szeretnének In­dulni. A bácsalmási pajtások legerősebb száma bizonyára a torna lesz. Üj csapattal készül a versenysorozatra a női ko­sárlabda olimpiai bajnokság vé­dője. a Kecskeméti Dózsa is. !► ' A Megyei Üsző Szövetség ver­senybírósága elkészítette az 1965. évi legjobb megyei úszó­eredmények listáját. A sok ér­dekes eredményt tartalmazó rangsor közlését a jövő hét fo­lyamán kezdjük meg lapunk hasábjain. • Nem sikerült az NB II-be ju­tás a röplabdacsapatainknak. Az osztályozó mérkőzésele va­sárnap tartott második fordulójá­ban a Mélykúti Béke Tsz SK női és a Kecskeméti Légierők férfi csapatának nem sikerült a visz- szavágás, s így jövőre mindket­ten újból a megyei bajnokság­ban szerepelnek. Határidő december 13. A megyei TS elnöksége pá­lyázatot hirdetett az Országos Sport Napok megyei sport ün­nepsége gyakorlatanya iának ter­vezésére. A pályázatok benyúj­tási határideje december 15-én lejár. A megyei TS elnöksége közli, hogy a tervezett gyakor- latanyagokat legkésőbb I5-én éjfélig lehet postára adni. A későn benyújtott pályázatokat nem veszik figyelembe. Karácsonyi reltvénypáiyázat December 2-i, csütörtöki szá­munkban indult új rejtvénypályá­zatunk, melynek nyereménytárgya­it vasárnapi, november 28-i szá­munkban közöltük. A megfejtése­ket összegyűjtve december 30-ig kell a Petőfi Népe kiadóhivatalá­nak, • Kecskemét, Szabadság tér l. címre beküldeni' és mellékelni kell a rejtvény szelvény eket. A boríték­ra írjuk rá: Rejtvéhy-. VÍZSZINTES: (Kétbetűsek: NE, AS, NK, OF, AJ->, EM, AJ. ZF- P.O, RE.) — 14. Feliuvás a szülőkhöz (1. rész). — 25. Edény tetők. — 16. Vég­zetes — idegen nyelven. — 17. A rossz fogon Keletkezik. — 18. Kose- voj második neve. — 20. Teljesen kifejlődni. — 22. önhittség. — 23. Szovjet folyó. — 24. Kiváló öttusá­zónk. — 27. Jdómutató. — 28. Szer­vezetünk anyagcseréjének nélkülöz­hetetlen hatóanyaga. — 29. Vakbuz­gó, türelmetlen ember — közismert görög eredetű szóval. — 3ü. Megvé­telre ajánl. — ói. Béka — latinul. — 34. Az ilyen etei a fcgzománc nagy ellensége. — 37. Fedett oszlopos er­kély. — 38. Himbál. 39. Körös ro­mán neve. 40. Női név. — 43. Étel­nek a fogakkal való fölaprózása. — 42. Bolívia kormányzati székhelye. — 43. Bums népe. — 44. Fapálca. — 45. Folyó Dél-Amerikában. — 47. Férfinév. — 48. Bejárat. — 51. Szí­nész, Kossuth-díjas kiváló művész. — 52. Fogaink ore. — 54. Hibásan beszél. — 55. Lecs-epülő, lekritizáló (bizalmas). — 5?. Ausztria, helység. — 58. Gyenge, satnya. — í>9. Feke­te rajztinta. — 61. Autómárka. — 63. „á”. — 64. A túlsó oldalra ju­tott. — 65. Félrefordítja tekintetét. *— 66. Mepj gyorsabban! — 67. Fel­hívás a szülő knoz (2. rész.) FÜGGŐLEGES. (Kétbetűsek YX, ZF, RY, AM, LF, EG, ZS, SG.) — I. Csontjelző. — 2. Ingerületet to­vábbít. — 3. Önteltség. — 6. Egy­kori híres spanyol futballkapus. — 7. Litvániai helység. — 8. A Fülöp- ezigetek egyik városa. — 9. Kevert lék!? — 10. Zola ismert műve. — II. Megfutamodik. — 13. Thai-földi folyó. — 14. Teendő fogaink épség“ ben tartására, melyet mar a gyer­mekkorban ken kezdeni. — 16. A fognak a foghusoól kiálló, zománc­cal védett része. — 17. Dalos kedvű. — 19. Svájci kanton — 20. A Ma­rian a-seigetek egyike. — 23. Uz. — ?4. Sportág. — zz. USA-állam. — 28. Ruhadarab. — 29. Fogápolási esz­köz. — 30. A nővér férje. — 31. Gazdasági növény. — 33. Manó. — 34. Nagy ... él: költekező életmó­dot folytat. — 35. Világhírű olasz operaénekes (1873—mi). — 36. A szájápolás egyik módja. — 38. Gya­lu — franciául. — 39. A környék szintjénél alacsonyabban fekvő, na­gyobb sík földterület. — 41. Ter­mészettan. — 42. Ritkás erdő, li­get — költőiesen.— 44. a Balaton partja mentén levő. — 45. Vissza: durva szidalom. — 46. Afrikai ké­rődző állat. — 47. Rossz minőségű. — 48. FeLszakit. — 52. Világhírű svéd természettudós (1707—7®). — 53. Orosz — németül. — 55. Amerikát kutató, a járványos gyermekbénu­lás elleni megelőző védőoltás egyik módszerének kidolgozója. — 56. Ál­lat — németül. — 57. Győr labda­rúgó csapata. — 58. Becézett női név. — 59. Kinek a tulajdona? h Bíró Zso)t Megfejtése 3 pont. 8. VERSSOROK KÉPREJTVÉNYBEN Megfejtése 2 pont. A Karácsonyi rejtvény ít. szelvény 1965. Figyel im etlen vezetés, két halálos áldozat Tragikus kimenetelű baleset történt pénteken este 7 óra.előtt Jánoshalma és Terézhalma kö­zött vezető vasútvonalon egy sorompó nélküli átjárón. Ren­dek László 31 éves gépkocsive­zető a 9-es számú AKÖV teher­gépkocsijával figyelmetlenül, megállás nélkül haladt át a vasúti átjárón. Későn vette ész­re a feléje robogó személyvo­natot, amely oldalba kapta a tehergépkocsit és letaszította a vágányokról. Mellbe sxúrta Csütörtökön a kora délutáni órákban könnyen végzetessé válható szurkálás történt Já­noshalmán. Rostás Katalin 40 éves nő jánoshalmi lakásán, megjelent Jakab József 48 éves jánoshalmi lakos, Rostás Kata­lin volt élettársa. A két ember között hangos szóváltás kezdődött, s eközben egy óvatlan pillanatban Rostás Katalin egy nagykéssel mellbe A tehergépkocsiban utazó Csizmadia Andrásné, a jános­halmi MÉK vállalat dolgozója olyan súlyosan megsérült, hogy a helyszínen meghalt. Az össze- roncsolódott gépkocsiból ki­mentett Rendek László pedig a kórházba szállítás közben halt meg. A tragikus kimenetelű bal­esetért Rendek László gépko­csivezető a hibás. A szerencsét­lenség következtében a gépko­csiban és a vonatszerelvényben 150 ezer forint anyagi kár ke­letkezett. volt élettársát szúrta Jakab Józsefet. Az erő­sen vérző férfit a kiskunhalasi kórházba szállították, ahol meg­állapították, hogy sérülése sú­lyos. Rostás Katalint előzetes letartóztatásba helyezték, s el­lene a Kiskunhalasi Járási Rend­őrkapitányság emberölés kísér­lete miatt indított büntetőel­járást. Az ügyben a vizsgálat folyamatban van. 6. G,

Next

/
Oldalképek
Tartalom