Petőfi Népe, 1965. december (20. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-11 / 292. szám
Nem gazdaságos, nem korszerű Egy kenyérgyár, nagyon sok hibával „Nincs elegendő kenyér, s ha véletlenül van. akkor minősége esik kifogás alá” — így summázhatjuk a Kecskeméten évek óta meglevő, de naponta elhangzó elégedetlenséget. Az emberek joggal marasztalták el a Kecskemét és Vidéke Sütőipari Vállalatot, amelynek vezetői viszont jogosan hivatkoztak a működő sütőüzemek korszerűtlenségére, kis kapacitására. Nem volt véletlen tehát, hogy már évekkel ezelőtt. 1960-ban felmerült egy új. korszerű, minden igényt kielégítő kenyérgyár építésének gondolata. A költA bizalom légkörében Negyedórás beszélgetésünk után kezdek Bodor Marikára — jó értelemben véve — gyanakodni. Annyi mindent tud községe és termelőszövetkezete társadalmi, s gazdasági életéről, hogy hirtelen azt hiszem: valahonnan előre betanulta az ismereteit. — Dehogy — nyílik csodálkozom a szeme. — Van azonban vagy tucatnyi funkcióm. És sorolni kezdi. Tagja a tsz párt- és gazdaságvezetőségének, az egy évvel ezelőtti kongresz- szus óta a KISZ Központi Bizottságának. a KISZ kecskeméti járási végrehajtó bizottságának. a községi nőtanács vezetőségének, s ott van az MHS, az úttörők, a földművesszövetkezet munkájának az irányítói között is. Kenyerét a lakiteleki Szikra Tsz négy szőlészbrigádja egyikének a vezetőjeként keresi —. s a közös gazdaság ifjú kommunistái szervezetének is ő a, titkára. (E tisztsége révén vá- i lasztották a KISZ járási és or- i szagos vezetőségébe.) — Hogy tud megbirkózni te-! mérdek feladatával? — Ha az ember szíwel-lé- j lekkel igyekszik megállni a he- j lyét azokon a posztokon, amelyekre bizalmat előlegezve állították, s ha természetesen segítik is, akkor nem megoldha- tatlanok a látszólag nehéz feladatok. Én a támogatást nem nélkülözöm. Máskülönben egyik funkcióm sem gátol a másik gyakorlásában. Kiegészítik egymást: mondhatnám: egyik a másikból következik. Hiszen mindegyik szerv, amelynek a vezetőségében tevékenykedem, ha más-más módon is. de egy célt szolgál: a társadalmi haladást, a szocializmus építését. .4 bizalom kötelezi . tehát a helytállásra, s az ad neki erőt is hozzá. Azóta bízhak benne, amióta a szövetkezeti gazdaságba került: négy és fél év óta, hogy Kecskeméten, a kertészeti technikumban leérettségizett. És nemcsak személyének szól a bizalom, hanem a korosztályának is. Bizonyítja ezt, hogy a tsz pártvezetőségében rajta kívül van még az ifjúság^ sorából való, aki szintén nő. fiatalasszony, Szabó Andrásné. S a gazdaságvezetésben is található Marika mellett egy másik fiatal, a nemrég férjhez ment, KISZ-tag, Czakó Józsefné. Dicséretet érdemelnek a Szikra gazdái, vezetői, hogy a fiatalokkal így is törődnek: teret adnak nekik, hogy beleszólhassanak a szövetkezeti közösség ténykedésébe. Csakis így érzik, tudják magukénak a tsz-t, — és így válnak majd, évek múltán, tapasztalt gazdáivá, vezetőivé. Ennek a mentalitásnak is köszönhető —, s nemcsak az eredményes gazdálkodásnak —, hogy tavaly és az idén negyven fiatal visszatért a Szikrába. s már 120 a számuk. Ahhoz persze, hogy a Marikáéhoz, s több társáéhoz bar — Szépen berendezett klubunk rendszeres foglalkozásain is tartunk előadásokat a szocialista tudatról. sonló fokon mindegyik tudja is: a termelőszövetkezet jó gazdálkodásától függ a boldogulásuk, a sorsuk —. ahhoz van még mit tenniök a tucatnyi funkciójú KISZ-titkárlánynak é közvetlen munkatársainak. — Fiatal fáink többsége jól dolgozik — mondja. — A munkában való helytállásukat illetően kevésbé érheti őket bírálat. Legnagyobb részük azonban még afféle „munkaköri sovinizmus” rabja. Az ifjú szőlészeket például csak a szőlő; a kertészeket csupán a zöldségtermesztés érdekli. Szövetkezetünk gazdálkodásának egésze még nem. Így pedig nem lehetnek teljes értékű gazdái a Szikrának. — Terveik ennek a megszüntetésére? — A szocialista tudat formálása. A KISZ-ben előadásokat tai'tunk erről. A szövetkezettől tavaly szeptemberben kapott. tv-vel. rádióval, lemezjátszóval felszerelt klubunk rendszeres foglalkozásain is gyakran szót ejtünk majd a közösségi tudat kialakításának fontosságáról. Úgyszintén lesznek ilyen jellegű előadások a tsz-ben télen megrendezésre kerülő szőlő- és gyümölcstermesztési tanfolyamon is... — Negyven KISZ-ista dolgozik a Szikrában, s ennek az erőnek elegendőnek kell lennie a tsz egész ifjúságának nevelésére. S e munka során kétségtelenül kinevelődnek majd olyan fiatalok is. akik több tisztségemben a helyemre lépnek. Mindehhez természetesen az idősebb kommunisták, a párt- szervezet segítsége is szükséges. — Hogyan fognak tudatformáló munká i ükhöz? — Ügy, ahogy minket, engem is neveltek, nevelnek ma is. A fiatalokba vetett bizalommal! Tarján István ségvetés 8 millió 980 ezer forintot irányzott elő erre a létesítményre, tehát a pénz már megvolt. kezdődhetett a tervezés. A tervek elkészítése 1961-ben kezdődött, de már akkor kimutatták a közgazdasági számítások: a tervezés alatt álló kenyérgyár elavult típus, kivitelezése, üzemeltetése nem gazdaságos. S hogy mennyire beigazolódtak a közgazdasági számítások, arra szolgáljon néhány nagyon is jellemző, de sajnos, már sok millió forintot felemésztő példa: Az új kenyér- gyárépület együttese nagyon megfelelő volt városrendezési, épületesztétikai szempontból, de nem oldotta meg a jobb, nagyobb mennyiségű kenyérellátást. illetve a gazdaságos, korszerű üzemeltetést. A kenyérgyár terve 1962-ben elkészült, s eközben a beruházási programot — a gépi berendezések árváltozása miatt — módosítani kellett. Emiatt a kivitelezés költsége 10 millió 753 ezer forintra emelkedett. Az építkezés befejezésének határidejét 1964. december 31-re tervezték. de a Bács-Kiskun megyei Építőipari Vállalat hibájából végül is 1965. április 14-én vette át a sütőipar az épületeket. A gépi berendezéseket 1965. július 15-én végre átadta a Budapesti Vegyipari Gépgyár, amely saját tervezésű FNA 24/0 szabványú kemencéket épített be a kenyérgyárba. Ekkor még mindig nem volt üzemképes a Malomszerelő Gépgyár által készített félautomatikus malmi berendezés. Az átadást követő napon, tehát július 16-án az 1-es számú kemence próbaüzemeltetése során 700 Celsius-fok hőmérsékleten konstrukciós hiba miatt a fűtőtér feletti szigetelő lemez deformálódott, a gáz kiszökött, s a kenyerek elégtek. Július 28-án a kivitelező garanciában kijavította a kemencét, de már akkor kijelentették a szerelők: a kemence két-három hónapnál nem bírja tovább. Addig Sem kellett várni, mert július 30-án ismét kiégett az 1-es számú kemence. Ezt már nem olyan Torsán kezdték javítani, mert hosszú levelezgetés után csak szeptember 13-án indították meg a munkát. Végül is november 16-án a Budapesti Vegyipari Gépgyár egy teljesen új konstrukciójú kemencét épített garanciában a régi FNA 24/0 szabvány helyett. Jelenleg a 2-s számú kemencét építik át. A termelés a kemence hibái miatt a tervezett 1965. június 1-i teljes kapacitás helyett felére csökkent. Az előírás szerint hét hónap alatt 15 600 mázsa kenyeret kellett volna sütni, helyette 9625 mázsa kenyér hagyta e| a gyárat, amely 61 százalékos teljesítménynek felel meg. Ezek után érdemes megvizsgálni az új kenyérgyár „gazdaságosságát” is. Az összes régi létesítmények villamosenergiaszükséglete forintba átszámítva nem tesz ki olyan magas ösz- szeget, mint az új, kevesebb kenyeret előállító kenyérgyáré. Ez abból adódik, hogy a 947 ezer forintra tervezett, de ténylegesen 1 millió 480 ezer forintba kerülő malmi berendezésbe — amely még nem is félautomata — sok vilanymotort kellett alkalmazni, emellett túlzottan bonyolult szerkezete sok hiba forrása. Eddig egy mázsa kenyér előállításához 1,2 kilowattóra energiát használtak feL Jelenleg 5,1 kilowattóra a villamosenergia-felhasználás, amely egy mázsa kenyérre kivetítve 2,23 kilowattórával emeh a költség hányadot. A szóban forgó malmi berendezésnél jóval nagyobb teljesítményű az úgynevezett szitacentrifuga. amelyet már régóta használnák Kecskeméten, s beszerzési ára mindössze 15 ezer forint. Beszélnünk kell e kenyérgyár beruházásával kapcsolatosan még a 81900 forintot érő nagyon jó, de szükségtelen hídmérlegről is. A liszt ugyanis ólomzároltan. a tüzelőanyag megmérve, a kenyér mielőtt a járműbe rakják mázsáivá kerül ki az üzemből. Ezért indokolatlan volt a hídmérleg megépítése. A próbaüzemeltetésnél az is bebizonyosodott. hogy a tervezett 120 mázsa kenyér helyett csupán 100 mázsát tudnak termelni. Kecskeméten felépült 10 millió 753 ezer forintért egy kenyérgyár, amely már születése pillanatában sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Elkészülte után, ahelyett, hogy levette volna a gondokat a többi, valóban korszerűtlen, de még mindig olcsóbban, többet termelő sütőüzemek „válláról” közel egy év óta javítják, építik, átkonstruólják! Több mint tízmilliót költöttünk arra, hogy az embereknek ne legyen gondja a mindennapi kenyér beszerzése, s hiába a rengeteg pénz, a kenyérgyártás szinte az egyik legnagyobb gond a megyeszékhelyen. Nem azt akarjuk bebizonyítani, hogy ez az üzem idővel nem fog kenyeret sütni. Erről szó sincs, de mégis keressük a felelőst azért, hogy ez a, s mondjuk ki: kis kapacitású, egyáltalán nem modem üzem miért került ilyen sokba, s ha már ennyit áldoztunk rá, miért nem építették meg határidőre. s a modem kor kívánalmainak megfelelően? A tények azt igazolják, hibás volt a kemence konstrukciója, szükségtélen volt a hídmérleg építése, sok pénzbe került és nem volt indokolt a malmi berendezés elkészítése, gazdaságtalan az új üzem működése! Ki a felelős mindezért? Gémes Gábor PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Báes-Klskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr Weither DánleL Kiadja a Báes megyei Lapkiadő Vállalat, felelős kiadó: Meze) István Igazgató Szerkesztőség: Kecskemét, városi Tanácsház 3zerkesztöségj telefonközpont: 26-19. 23-16. Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér !/a. Telefon: 17-69. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyt postahivataloknál és kézbest tőknél. Előfizetés) dil i hónapra 13 forint Bacs-Klskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon: 11-83. Index: 25 065. BAGYI HAJNAL, Sáriközi Éva és Fazekas Mária a 860. sz. Ady Endre Üttörőcsapat riporter szakkörének tagjai arról tudósítottak, hogy Schwob János csapatvezető levetítette a nyári sikondai táborozásról készült filmet a pajtások és a szülők előtt. A csapat néhány őrse a kisdobosokat patronálja. Mesedél- utánt, diafllmvetttést. játékfoglalkozást rendeztek eddig részükre. Ezenkívül újjávarázsolták a kiskun- halasi felsővárosi iskola több táti. termét, s ha az idő engedi, megvalósítják dédelgetett tervüket: ellátogatnak Kiskőrösre, s megnézik Petőfi Sándor szülőházát is.-f CSAPATNjÜZEUMOT rendeznek be Bácsalmáson, ahol a pajtások által összegyűjtött úttörőanyagot állandó kiállításon mutatják majd be a nagyközönségnek. A helyiséget a községi tanács bocsátotta a pajtások rendelkezésére. Pályázati felhívás A Magyar Úttörők Szövetsége kecskeméti városi elnöksége, a Szalvay Mihály Üttörőház és a városi tanács vb művelődési osztálya irodalmi és rajzpályázatot, valamint, tréfagyűjtő versenyt hirdet az úttörőmozgalom születésének 20. évfordulója alkalmából, „Legkedvesebb úttörő-élményem” címmel. A legjobb pályamű szerzője 500 forint értékű tárgyjutalomban, a két második és a három harmadik helyezett pedig 300—300, illetve 200— —200 forint értékű tárgyjutalomban részesül. Beküldési határidő 1D6S. március 1. Cím: Kecskemét, Szalval Mihály Üttörőház, Komszomol tér 3. A pályázaton és a tréfagyűjtéseken tüntessétek fel a nevet, az Iskolát, az osztályt és a lakcímet. — A NAPOKBAN az úttörőotthonba látogattak az óvodások, akiket a kisdobos és úttö- rőpajtások nagy szeretettel fogadtak. Az óvodások megismerkedtek az úttörők köszönésével, a csapat és örsi zászlókkal, az úttörők egyenruhájával. Egy másik alkalommal a csapatvezetők ki ubdédutanon látták vendégül az őrsvezetők tanácsát, amelyen más meghívott vendégek is részt vettek és kellemesen szórakoztak. Lasics Mária őrsvezető Mélykút * — GYÖNGYÖSI GÁSPÁR 82 éves nyugdíjas pedagógust vörös nyakkendővel ajándékoztuk meg, és tiszteletbeli őrstaggá választottuk. Gyöngyösi Gáspár szívesen mesélt élményekben, tapasztalatokban gazdag életéről, s megígérte, hogy a jövőben rendszeresen részt vesz őrsi foglalkozásainkon. Kiss Katalh» őrsvezető Kunfehértó * — DECEMBER 5-ÉN a Kecskeméti Zrínyi Ilona Általános Iskola úttörőcsapatának Vl/b. és VIII/a. osztálya, valamint a Szaivai Mihály Üttörőház fúvószenekara meglátogatta a Műkert melletti szociális otthon lakóit. A pajtások megajándékozták az idős embereket és rövid műsoros előadást rögtönöztek számukra. Hudák Olivér, az intézet vezetője, meleg szavakkal köszönte meg a pajtások nemes cselekedetét, mi pedig ígéretet tettünk, hogy a jövőben is ellátogatunk a szociális otthonba. Eozsó Zsuzsanna VIII. osztályos tanuló Kedves fiatalok népes koszorúja zajlott körül a minapában. Kicsínyég önfeledten játszadoztak háromnapos szakállam bozótjával. majd kérdésre nyújtották fel imitt- amott Revlon-lakkos ujjúkat, — Mit óhajtotok atyátoktól, az ősz szobatudóstól hallani? — kérdem, ama nyájassággal, mely már emberemlékezet óta sa- iPifrUW Á hosszú élet titka — ö. atyafej. áruld ed nekünk a hosszú élet titkát. — És már záporoztak is a kérdések: — Tejtermékek?... — Tagadhatatlan, egy kis föcstej, savó, iró. módjával jó szolgálatot tesz. — Pia nuku? — Szó se róla, az a napi néhány meszely konyak nyugodtan el- mellózhető. — Hús? — Hal, birka, sertés. okapi, gnu ... Tanácstalanul néztek össze. Kis ideig röpgyűlést tartottak, maid a legbátrabb közülük dacos mellemnek szegezte a kérdést: — Nő? — Bizony gyerekeim, helyesen látjátok, hogy dolgozóink igó-. nye az élet minden vonatkozásában egyre emelkedő tendenciát mutat. — Hát akkor? Hol itt a hosszú élet titka? — nyeffent fel csalódottan az egyik cro- magnoni-fejű. — Egy, csak egyetlenegy titka van, csi- motáim. a békés, tartós öregkornak: minél később szabad elpatkolni ... 1. T.
