Petőfi Népe, 1965. december (20. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-09 / 290. szám

1965. december 9, csütörtök 5. oldal Az Aidától a Viaszbabáig...' Új hanglemezek a karácsonyi vásáron Bonivur szíve A ZENEBARÁTOK és vers- rajongók számára egyaránt szép ajándékokat ad ki a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat. Az operakedvelők Verdi Aidájának úi felvételével ünnepelhetnek. Az operát Kónya Sándor. Ve­ress Gyula, Komlóssy Erzsébet, Déry Gabriella, Szalma Ferenc éneklik, a Filharmóniai Társa­ság zenekarát és az Állami Operaház énekkarát Kóródy András vezényli. A közelmúlt­ban rendezett Budapesti Zenei Versenyekről két lemez készült: egyik az énekverseny győztesei — Hamari Júlia, Paulos Raptis, Vasile Martineiu. Teresa May Czysowsba — és az Állami Operaház Zenekara közremű­ködésével. Komor Vilmos ve­zényletével, a másik pedig a hangszeres verseny győztesei: Michal Portal. Valerij Popov, Kovács Lóránt, és a Magyar Fúvósötös szereplésével, akik Weiner Leó, Láng István, Pet- rovics Emil. Sárköz» István. Eugen Bozza és Jurovszkij mű­veit tolmácsolják. A Hangle­mezgyártó Vállalat forgalomba hozza Mozart két zongoraművé- t*ek: a D-moll zongoraverseny­nek (K. 466.) és a D-dur kon­cert rondónak (K. 382.) felvéte­lét Fischer Annie közreműkö­désével: a Magyar Rádió és Te­levízió szimfonikus zenekarát Lukács Ervin vezényli, KARÁCSONYI dalokat tartal­mazó lemez jelenik meg az ünnepek előtt. A lemez egyik oldalán hét magyar karácsonyi éneket, a másik oldalán pedig különböző népek ugyancsak hét karácsonyi dalát hallhatjuk eredeti nyelven. Operettlemezek is szerepelnek az újdonságok között. Kálmán Imre Bajadérjából vettek le­mezre részleteket a Fővárosi Operettszínház énekkara és az Állami Hangversenyzenekar közreműködésével, Bródy Ta­más vezényletével, a szólisták: Németh Marika, Zentai Anna, Udvardy Tibor, Külkey László, Kishegyi Árpád. A másik ope­rettlemez ugyancsak Kálmán- művet, a Marica grófnő muzsi­káját örökítette meg a Magyar J Rádió és Televízió ének- és gyermekkara, valamint szimfo­nikus zenekara közreműködésé­vel. Gyulai Gaál Ferenc ve­zényletével, és Németh Marika, Zentai Anna, Szőnyi Olga, Me­lis György, Ilosfalvy Róbert, Csajányi György énekével. A TÁNCZENE hívei két vi­lághírű, divatos táncszámot hall­hatnak Toldi Mária előadásá­ban: a Down, Town című an­gol. és a Viaszbaba című fran­cia szerzeményt, angol, illetve francia nyelven, magyarul pe­dig Bágya dalát a Bánat, hoz­zád semmi közöm címűt, és Ullmann szerzeményét, a Fá­zom ... kezdetűt. A magyar kö­zönség kedvence, Vico Torriani is énekel az egyik új felvételen, a többi között a híres Mackie Messer és a Melancholie in September című ismert számo­kat. Üj film. a Szerelmes bicik­listák máris népszerűvé vált két dalát, a Te szeress legalább- ot. és a Táskarádió-t, a film sze­replői Mary Zsuzsa, és Szörényi Levente éneklik. A VERSRAJONGOK számára is nyújt meglepetést a Hangle­mezgyártó Vállalat, de csak az ; ünnepek után, január végére. Ekkor jelenik meg a Magyar költők sorozat második kiadá­saként hat úi verslemez, ame­lyek Balassi Bálint. Csokonai Vitéz Mihály. Babits Mihály, Tóth Árpád, Szabó Lőrinc. Rad­nóti Miklós válogatott költemé­nyeit tolmácsolják a legjobb magyar versmondók, köztük a nemrég elhunyt Ascher Oszkár közreműködésével. .. , Dmitrij Dmitrijevics Nagis- kin 1909-ben született Csitában. Apja geodéta, a Távol-Kelet ku­tatója. Kora gyermekkorától ap­jával gyakran járt a geológusok táborhelyein. Ä kamaszkor kü­szöbén élte át a fiatal szovjet állam ellen folytatott interven­ció kegyetlenségét, és tanúja volt a szovjet partizánok hősies­ségének. Ebből az élményből született élete fő műve, a Bo­nivur szíve, amelyben a Ten­germellék legkiválóbb komszo- moititkárának állít emléket. Vitalij Bonivur a szerzőhöz hasonlóan „olyan időben nőtt fel, amikor minden év több esz­tendővel ért fel”. Szovjet-Orosz- ország fokozatosan áttért a bé­kés építésre. Végzett Jugye- nyiccsel, Gyenyikinnel, Vran- gellal, Kolcsakkal. Kikergette az angol, amerikai, lengyel, ro­mán, francia, olasz és egyéb beavatkozókat csak a Távol- Keleten maradtak még ott az amerikai—japán megszállók, csak ott dörögtek még az ágyuk és ömlött a vér... És ebben az utolsó, döntő csatában jelent meg Vitalij Bonivur, ez a de­rűs, meleg szivű fiatalember, aki olyan lángolóan hitt a győ­zelemben, hogy teljesen megfe­ledkezett saját magáról. A z úttörőházban időnként összejönnek a kecske­méti ifivezetők. Olyan barát- kozási nap-félét tartanak. Befi­zetnek öt-öt forintot, abból szendvicset készítenek és a szendvics, meg a beszélgetés mellett eltelik az idő háromtól ötig. Valéria is oda készülődött ép­pen, de még benézett a Bányai Vajon kié az uszódi művelődési ház? A 300-350 személyt befo­gadó terem —< parkettás. Szép, hosszú helyiség, ugyancsak ki kell nyitnia a száját annak, aki be akarja tölteni — hanggal. Meleggel ugyanis bajosan tudja ellátni a két végében levő ©gy- egy vaskályha. Most a felső be­járat felől ugyancsak be van pakolva egyik oldalon. Fel, majdnem a mennyezetig bebur­kolt gépi berendezések raktá­raként szolgál. Másik végében nagy hordók, üres üvegek glé- dában. Két ember a hordók tar­talmát szortírozza. Mi is ka­punk kóstolót a szövetkezet bo­rából. Meg kell győződnünk, mondják, hogy nem „preparált”. A fal mentén egymásba illesz­tett székek sora. A parketta bizony jó masza- tos. jó ideje aligha törődtek a tisztántartásával. Az ízlésesen pingált és elegáns tükrökkel ta­golt falakon hatalmas piszkos, rozsdaszínű foltok éktelenked­nek — a plafontól lefelé. Be­ázások. A mennyezetről négy­zetméternyi darabokon vált már le a vakolat, jól látszanák a testes betonpanelok. Hossz­irányban fekszenek el a súlyos keresztgerend ákon. — Két centis felfekvéssel! — hangsúlyozza Ruman Vince elv- társ, a tanács vb-elnöke. Eddig hagyta, hogy egy kicsit szem­lélődjünk, győződjünk meg ma­gunk is arról, amit a járási pártbizottságon Kőrös Gáspár elvtárs. az első titkár mondott. Nagyon itt. volna már az ide­je. hogy valamit előremozdul­jon ennek .a kultúrteremnek az ügye. — Mint látják, akár kul­túristállónak” is nevezhetnénk — fakad ki a kedélyesen ener­gikus vb-elnök. — Most úgy áll a helyzet, hogy nincs gazdája ennek az épületnek. A szövet­kezet nem fordít semmit a rendbentartására. Nincs becsa- tornózva; látják az eredményt a falon. Tessék feljönni a szín­padra — indul fel a kis falép­csőn. Amint széthajtja a füg­gönyt, csak úgy nyomja az em­bert a huzat, ami eddig is éles hideggel fújta be a termet. Mu­tat az öltözőüejárattal szem­ben levő ajtóra. Csak úgy fúj befelé a szél a törött üvegeken. — Képzeljék el, ebben a he­lyiségben tartottuk az Egyet­értés Tsz közgyűlését a múlt héten. Majd meggémberedtünk itt az emelvényen, de odalent is az emberek, míg a több óra- hosszás rendezvény lezajlott. De más alkalmas terem nincs a községben. — Pedig szép volt, ren­des. tiszta, mikor megépítették — vagy tíz esztendeje — jegy­zi meg másik kísérőnk. Nagy Zoltán, a tsz üzemgazdásza. A borral foglalatoskodók meg­toldják. — Mindenki büszke volt rá a faluban. — Biztos benne fekszik száz­nyolcvanezer forint értékű tár­sadalmi munka — egészíti ki Ruman Vince. — A falakat pél­dául én festettem ki. munkaidő után. — Kőrös elvtárs említette, hogy a tanács át akarja venni a földművesszövetkezettől a kultűrházat. Tárgyalnak is hó­napok óta. — Se előre, se hátra... Mi átengednénk ehelyett a mostani moziépületet — itt berendez­kedhetnénk vetítésre —. de a szövetkezet feltétele az: épít­tessünk ott egy vendéglőt — igényeik szerint. Az pedig egy­milliót felemésztene, annyit nem bír el a község. — Ezt viszont addig is hely­re kellene hozni — vetjük kggbg. — Valamit tenni kell. Az egész épület ülepszik. hátrafe­lé. Nézzék csak meg kívül — invitál. Kimegyünk. A fal menti magasított járda betonja olyan széttörede­zett, mintha harckocsi járt vol­na rajta. Világosan látszik, az épület süppedésével függ ösz- sze. Egyébként igen keskeny kis udvar választja él a szomszéd háztól, továbbfejlesztésre nincs mód. A hóié csörömpölve csu­rog a tetőről, mindenütt bokáig érő sár. Nem kultúrházhoz illő környezet. — Gondoljuk csak el — mu­tat rá a tanácselnök —. süly- lyed az épület, a panelok pár centire fekszenek fel... — Mennyi a község lélekszá- ma? Hol jön össze a lakosság egy kis szórakozásra, kulturális rendezvényekre ? — Kétezer — sehol. — felel kategőrikusan Ruman élvtárs. Pedig elsők voltunk az őszi munkákban, az adófizetésben. Termelőszövetkezetünk — sze­rényen mondva — a legjobbak közt van a járásban. Az ifjúság azért össze tud jönni a párt- házban. Ha táncolni akar, itt megteheti, de a leheletével kell bemelegíteni, és valóban mo­zogni kell. ha nem akar meg­fázni. Valamit tenni... jó volna. Vdióban el kellene mozdí­tani a holtpontról az uszódi „kultúrház” ügyét. S ha a me­gyei művelődési osztály és a MÉSZÖV képviselőd helyszínen vizsgálják a lehetőségeket, épí­tész szakember tanácsát is kér­jék ki. nem kell-e addig is biz­tonsági intézkedést tenni, míg eldől: a szövetkezeté marad, vagy a tanácsé lesz az épület? Elhanyagoltságát viszont semmi nem indokolja. lIÓjl UtLVÚU La Pasionaria Dolores Ibárruri 70 éves Pasionaria — ez a szó azt jelenti: szenvedélyes. Dolores Ibárruri mozgalmi neve ez. A spanyol forradalmi mozgalom e nagyszerű asszonya részt vett a Spanyol KP megalakításában. A párt képviselője lett, a Központi Bizottság tagja, sztrájkok és tüntetések szervezője, lángoló szavú, tömegeket lelkesítő szó­nok, a párt egyik legismertebb, legtekintélyesebb vezetője. 1935—1936-ban egyik kezdeményezője és legodaadóbb részt­vevője az antifasiszta népfront megszervezésének. Astúria bá­nyászai őt küldték képviselőjükként a Cortes-be, a spanyol parlamentbe. Sokszor bebörtönözték. De amikor a polgárhá­ború kitört, ott állott, s fegyvert ragadott munkások és pa­rasztok élén és ő mondta ki először a világhírű jelszót: „No pasaran!” — nem törnek át. Milliók figyeltek a szavára. 1936. tavaszán nyolcvanezer nő élén menetelt Madrid utcáin. Járt a tűzvonalban. Politikai be­szédet mondott a valenciai arénákban. Szervező munkát végzett Madridban. Megjelent Párizsban és félmillió franciához beszélt: „Ahhoz a Párizs népéhez jöttem, amely megdöntötte a BastiVe-t és a Kommünt fegyverrel védte meg. Mi harcolunk a ti szabad­ságtokért is, de adjatok ágyúkat és repülőgépeket!” A magyar önkéntesek százai és százai ismerték őt. „Ragyogó szép asz- szony — írták róla — és higgadt, megfontolt ■. Hat évvel ezelőtt járt Magyarországon. Akkor koromfekete haját már hófehérre mosták az évek. De a hite és lelkesedése nem fakult. Ugyanúgy zengett a szava, mint amikor a nemzet­közi önkénteseket búcsúztatta: „Áldozatotok nem volt és nem lesz hiábavaló.” Nálunk pedig így szólt: „Kérem, dolgozzanak, harcoljanak tovább, mert az Önök sikerei a mi sikereink is.” Dolores Ibárruri ma, december 9-én, 70 esztendős. Kima­gasló érdemeiért, forradalmi helytállásáért, tiszta emberségéért az egész világ köszönti őt. Jókívánságainkat küldjük neki mi is valamennyien, a békéért és a népek boldogságáért vívott harc magyar frontszaltaszáról, . (vf) Lányok — a szabad időben Júlia Leánykollégium társalgó­jába. A társalgó bűbájos terem, az asztalokon hímzett abrosz, az ablakokon hímzett függöny. Le se tagadhatnák, hogy abban a házban lányok laknak, ök ké­szítették az abroszokat, füg­gönyöket. A sarokban — ugyan­csak kézimunkázott terítővei letakarva — varrógép árulko­dik a lakók szabad időbeli fog­lalatosságáról. V/" arga Valérián kabát van. de leveti, pár percet ma­rad. — Kilencen vagyunk a kollé­giumban — mondja —, akiket kislányt az ünnepi asztalhoz ültetünk. Olyanokat. akiknek abban az időpontban van a névnapja. születésnapja. Ha többnek van, akkor is csak né­gyet ültetünk ki az asztalhoz. Ok a jelkép. Mind a négy kap egy tortát, amit persze közö­sen fogyasztunk el. Mindenkit megkínálnak. Bányai Júlia Kollégium­ban száz diáklány lakik. Valamennyien középiskolások. Most nagy csend van. az előbb csengettek szilenciumra. A ta­nulócsoportok könyvek fölé ha­jolnak és készülnek holnapra, holnaputánra. — Sok szabad idejük van? — Minden szabad időnk fog­lalt, mindig találunk elfoglalt­ságot. A negyedikeseknek egy kicsit sok is a társadalmi mun­kája. Szombaton délután azért jó: ilyenkor a testvér kollégi­umba. a Táncsicsba megyünk el táncolni. A kollégista fiúkat tanítjuk táncra. Közben egy negyedikes kis­lány beszalad és súg valamit. Valéria hangosan felújjong. — Gyakorlati foglalkozáson csecsemőápolást tanulunk. Ed­dig papírmasé babán gyako­roltunk. Most az egyik ismerő­sünk valódi kisbabáját behoz­zák. őt fogjuk fürdetni, pólyáz- ni, ápolni. Aztán órájára néz. Bizony, az idő nagyon elmúlt: — Szent ég! A szendvicsek! Talán hagytak valamit nekem is. eszi a kabátját és szalad az úttörőházba. Kedd van, ifi-vezető találko­zó, szendvicsek, szabad idő... Balogh József „kötetleneseknek” hívnak. Mi akkor tanulunk, amikor aka­runk és sajátmagunkat ellen­őrizzük. A többinek most szi- lencium van, készülődés hol­napra. — Kiknek jár ez a kedvez­mény? Valéria szabódik a választól. Petrezselyem Ilonka mondja el helyette: — Természetesen a legjobb tanulóknak. Nyolc negyedikes és egy harmadikos ilyen „kötet­lenes”. Akiknek sok a társa­dalmi munkája. — Például micsoda? Csaknem egyszerre válaszol­nak: — Ifi-vezetők vagyunk. Raj- vezető-helyettesek általános is­kolákban. Valéria például a Czollner téri iskola VlII/a osztályában raj vezető-helyettes. — Szeret a gyerekekkel bán­ni? — Hiszen pedagógus pályára készülők. Fizika szakos tanár szeretnék lenni. A fiúkkal kü­lönösen szeretek foglalkozni, szófogadóbbak, mint a lányok. Mi még nem vagyunk tanárok, ezért közvetlenebbek hozzánk, őszintébbek. De nagyon rende­sek. ¥ lanka, a kollégiumi ta­nács titkára megfontol­tam, szinte matematikai sza­bályszerűséggel fogalmazza meg mondatait. Építészmérnök lesz belőle. Kerek, szabályos mon­datait hallgatva megkérdezem: — Szokott nyilvánosság előtt beszélni': — Igen. De mindig papír nélkül. Előre felkészülök, nem olvasom a beszédet. Házi ün­nepségeken szoktam beszélni. — Házi ünnepségeken? — Igen. Például: havonta fiSZSpc PsBfßliiMMs. és négy Szakszervezeti tanácskozás Budapesten A Szakszervezeti Világszö­vetség tagszervezeteihez tarto­zó Közlekedési-, Kikötői- és Halászati dolgozók Szakszerve­zetei Nemzetközi Szövetségének irodája december 8-án és 9-én Budapesten tartja ülését. A 14 millió tagot számláló nemzet­közi szakmai szervezet vezetői hazánkban beszélik meg a var­sói VI. Szakszervezeti Világ- kongresszus határozataiból a vi­lág közlekedési dolgozóira há­ruló k&fentosakb íöl#datokat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom