Petőfi Népe, 1965. december (20. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-08 / 289. szám

1965. december 8. szerda 3. oldat Mitől „üresek" a kilométerek?!Milliós értékek védelmében Utastatás helyett — saját készítés A megye ipara az utóbbi esztendőkben rohamosan fejlődött, termelési értéke meghaladja már az 5 milliárd forintot. Az üze­mi épületek, berendezések, felhalmozott anyagok értéke is igen tetemes, jelentős népgazdasági vagyont képviselnek. Nem mind­egy tehát, hogyan őrködnek e hatalmas értékek felett. Erről be­szélgettünk Dudás István tűzoltó-őrnaggyal, a Bács-Kiskun me­gyei Tűzrendészed Parancsnokság helyettes vezetőjével. Mennyit szállít évente egy termelőszövetkezet? Olyan, amelyik intenzív szántóföldi gazdálkodást folytat, de terüle­tének földrajzi fekvése kedve­zőtlen, messze esik a vasúttól. Mindkettő jellemző a felső- szentiváni Űj Élet Tsz-re. A kérdésre Vámos Ferenc főagro- nómus válaszol: — Sok terményt kell megmoz­gatni, s ez eddig rendjén is vol­na ... Csakhogy feleslegesen is sokat járatjuk a fuvareszközö­ket, a tehergépkocsikat és a von. tatókat. És a gondok itt kezdődnek. Az, hogy az Űj Élet Tsz-éhez hasonló profilú gazdaságban évente majdnem egymillió fo­rintba kerül a szállítás. Ez tete­mes összeg. A hatványozódás- nak, az „üres kilométerek” hal­mozódásának okai többfélék. Né­hány, általános jellemző ok könnyen kimutatható. Felső- szentiván több mint száz kilo­méterre van a megyeszékhelytől. De 80—10C kiló, vagy még keve­sebb alkatrészért is teherkocsival kell odautazni — amennyiben a gyorsaság elsőrendű szempont­ként esik latba. Mert ha alkat­részről van szó — ismerve a ne­hézségeket —, a gyorsaság alig­Az országban összesen 3278 termelőszövetkezet, 244 terme­lőszövetkezeti csoport, 22 halá­szati termelőszövetkezet, vala­mint 72 termelőszövetkezeti kö­zös vállalkozás és 12 egysze­rűbb szövetkezeti együttműkö­dés készít zárszámadást. Együt­tesen mintegy 50 milliárd fo­rint értékű közös vagyont lel­tároznak, több mint 10 milliárd forint összegű jövedelmet vesz­nek számba és osztanak él és csaknem egymillió termelőszö­vetkezeti tagnak az egész évi közös munkából származó sze­li a vitatható. Enyhítené a prob- [ lémát, ha az ilyen jellegű szállí­táshoz a gazdaság személygép­kocsit vehetne igénybe. Csak­hogy a tsz évek óta nem jut ki­utaláshoz .. ; Még ésszerűbb lenne, ha a tsz Baján is hozzájutna a szükséges alkatrészhez. Remélhetőleg ez az óhaj pár hónapon belül valóság­gá válik, az alkatrész-lerakat megszületésével. Alti ezzel alig csökkennek a felesleges kiadások. Ami a több­letköltség zömét jelenti: a táp ide-, és a cseretermény elszállí­tása még jó ideig jelentősen le­köti a tsz szállítóeszközeit. Hagy- ján lenne, ha a kétféle fuvart egy menetben bonyolítaná le a gazdaság. Legalább oda-vissza megrakva közlekedhetnének a kocsik. De a valóság az, hogy a tsz a betakarítás után az árpát és a kukoricát Bajára szállítja. A távolság húsz kilométer. Visz- szafelé csak nagy ritkán akad szállítani való: építési anyag vagy egyéb. A tápot viszont a 13 kilo­méterre levő bácsbokodi keverő­üzemből hordja a szövetkezet — tíz naponként egyszer. Így oda­felé nincsenek kihasználva a jár­művek. mélyes részesedését állapítják meg. Az idei zárszámadással a ter­melőszövetkezetek lépést tesz­nek az önálló, vállalatszerű gaz­dálkodás fejlesztésének útján is. Tovább kell javítani a mind nagyobb jelentőségű szövetkeze­ti forgóalap-gazdálkodást. En­nek érdekében a forgóalap szá­mítására most olyan új mód­szert vezettek be, amely előse­gíti a folyamatos gazdálkodás­hoz szükséges tartalékok, kész­letek teljesebb és pontosabb számbavételét. És ez nem akármekkora meny- nyiség, hanem — száz vagon. Évente ennyi tápra van szüksége a tsz-nek. Ennek ellenértékeként 110 vagon szemestakarmányt kell Bajára szállítani. (Országos viszonylatban tsz-től a keverőig átlagosan 18 kilométert utazik a több mint százezer vagon abrak! Az összeg tekintélyes részét, amibe ez kerül, megfelelőbb cél­ra is fel lehetne használni.) Érthető, ha a tsz vezetőiben már korábban felmerült annak gondolata, hogy helyben készít­sék el a tápokait. Nem szorul bizonyításra, hogy sokkal egy­szerűbb a keverésnél kis mony- nyiségben felhasznált premixe- ket, koncentrátumokat a tsz-be szállítani, mint a nagymennyi­ségű abrakot körülutaatatni a járásban. Előny az is, hogy így az ellenértékként átadott abrak tíz vagonos többletét is saját ma­guk használhatnák fel. Továbbá a gazdaság speciális igényeit is jobban kielégíthetnék a saját keveréssel. Mi szükséges ehhez? Alapve­tően fontos a premix, a keve­rőgép és a központi takarmá- nyos épület. Az utóbbit a jövő évben már megépítik. Ha pe­dig a másik kettőhöz is módjá­ban áll hozzájutni a tsz-nek, havonta 30—40 vagon tápot ál­líthatnak itt elő. Ez természe­tesen a község másik tsz-ének, a Vörös Októbernek, sőt a szom­szédos csávolyi Egyesülésnek az igényeit is kielégíthetné. Sőt a háztáji állományt is segíthet­nék. A keverésnél mindössze két-három ember közreműködé­sére lenne szükség. És mit nyer­nének általa? Évente a két tsz és a háztáji nem egészen 4000 hízott sertést értékesít. Ezt a számot már a saját keverés első évében ötezerre lehetne növelni. Az igény, hogy a nagyobb gazdaságok maguk keverjék meg a tápokat, egyre idősze­rűbb. Ennek támogatására kel­lene törekedni azoknak, akiken ez múlik, elsősorban a mező­gazdaság állami szakirányításá­nak, valamint a jelenlegi keve­réket üzemeltető Gabonafelvá- sárló és Feldolgozó Vállalatnak. H. D. MIKÉNT arról lapunkban már hírt adtunk, az elmúlt hé­ten Kecskeméten megrendezett Kertészeti Napok keretében nö­vényvédelmi kiállítást és gél>- bemutatót is tartottak. A Kertészeti Napok előadás- sorozatán elhangzottakat gya­korlatilag megfelelően támasz­totta alá a Bányai Júlia Gim­názium dísztermében kiállított számos tabló, amelyek a leg­korszerűbb permetezési eljárá­sokat, valamint a rovarkártevők és a gombabetegségek elleni vé­dekezés más hatásos módjait is­mertették. A kiállítást négy nap alatt mintegy négyezer lá­togató kereste fel és fejezte ki elismerését a látottak felett. Igen hasznos kiegészítőnek bi­zonyult a növényvédelmi szak­tanácsadás, amelynek kereté­ben a Tassi Növényvédő Állo­más és az AGROKER szakem­berei nyújtottak útbaigazítást az érdeklődőknek. IGEN JÓL választották meg a szakmai rendezvény időpont­ját is az illetékesek. A nyert tapasztalatok birtokában a nö­vényvédelem gyakorlati végre­hajtói már most, idejekorán gondoskodhatnak az alkalma­zandó szerek, vegyianyagok be­szerzéséről. Az AGROKER dol­gozói egyébként jól felkészültek az ellátásra, s ígéretük szerint a kora tavaszi növényvédelem, toaköiiábol hiaiut mB te§g. — A megye ipari létesítmé­nyeinek tűzrendészete állan­dóan javul — mondotta beszél­getésünk elején Dudás elvtárs. — Ennek oka elsősorban az, hogy egy sor új üzem épült és épül jelenleg is. amelyeknek már a programozása, tervezése is a tűzoltóság véleményének figyelembe vételével készült. Műhelyeik többségében a be­rendezések tűztávolsága, az új gépek alkalmazása, raktáraik­ban az anyagok tűzbiztonsága megfelel a tűzrendészet! szabá­lyoknak Ugyancsak a tűzbiz­tonság fejlődését mozdítja elő az egyes tűzveszélyes üzemek kitelepítése, a korszerűtlenek lebontása, valamint a már vég­rehajtott épületfelújítások. az elektromos berendezések köve­telmények szerinti átszerelése, az üzemanyagtárolás és szállí­tás tűzbiztomságossá tétele. Különösen jó a tűzrendészet fejlődése Kecskeméten a Kon­zervgyárban. a Baromfifeldol­gozó Vállalatnál, a Zománcipari Műveknél, a Parkettagyárban, a Szék- és Kárpitosipari Vállalat­nál. Kiskunhalason a dohánybe­váltónál, Baján a Ganz Villa­mossági Műveknél, az Épület- asztalosipari Vállalatnál, a TÜ- ZÉP-pél. A statisztika szerint évente a megyében előfor­duló üzemi tűzesetek szá­ma 20—50, tűzkárérték 150—250 ezer forint között mozog. 1963- ban 50, tavaly 25, az idén eddig 33 tűzeset keletkezett. Az ilyen statisztikát azonban könnyen felborítja a .gondatlan­ság, a hanyagság, s hiába kor­szerűsítik a tűzrendészetet, emelkedik a tűzkár. Ilyen eset volt az idén a Bajai Hűtőhaz- ban kitört tűzvész, amely egy­maga 6,5 millió forintos kárt okozott, nem beszélve a helyre- állítási és egyéb költségekről. A tüzet az őrizetlenül hagyott olajkályha és egy sor tűzren­dészed szabály elmulasztása okozta, — Eddig az új ipari létesít­mények tűzrendészetéről be­széltünk. Mi a. helyzet a régeb­bi üzemekben? az igényeket folyamatosan, zök­kenőmentesen elégíthetik ki. Mint értesültünk, az AGRO- TRÖSZT már újabb, hasonló tárgyú kiállítás megrendezésén is fáradozik, amelynek anya­gát — eleget téve a megyei ta­nács vb mezőgazdasági osztá­lya kérésének — a tavasz ele­jén elsőként Bács-Kiskun me­gyében mutatják be. A GIMNÁZIUM épülete előt­ti parkban kiállított növényvé­dőgépeknek az előbbihez hason­ló sikere volt. Nemcsak a Ker­tészeti Napok résztvevői, de az arra járó szövetkezeti gazdák közül is sokan végigjárták a be­mutatót. érdeklődve, tanácsot kérve. A legnépszerűbbnek a Rapidtox gépcsalád legifjabb tagja, az RSMA nagy teljesít­ményű ventillációs permetező- gép bizonyult. Ez az első ilyen jellegű magyar gyártmányú gép a nagyüzemi gyümölcsösökben kiválóan használható: kisebb mennyiségű, egyszersmind na­gyobb hatóanyagtartalmú per­medét juttat a növényzetre. A SZÉLES sortávú szőlők idén forgalomba került per­metezőgépe, az RSN is számos érdeklődőt vonzott. Bemutat­ták a többi közt a legutóbbi mezőgazdasági újító kiállítás néhány permetező-, porozógé­pét, s a háti permetezőgépek töltését végaő motoros beren­dezést is, jk. — A tűzeseteket elemezve megállapítottuk, hogy azokat általában építési hibák, sugár­zó. vagy súrlódásból eredő hő, rossz elektromos berendezés, vi­gyázatlanul eldobott cigaretta okozza. Magát a tűzveszélyes­séget azonban még egy tényező befolyásolja: ez pedig egyes üzemek túlzsúfoltsága. Elsősorban a középirányító szervekre, az üzemek közvetlen felettes hatóságaira — megyei tanács vb ipari osztálya kl- SZÜV. MÉSZÖV stb. — hárul feladat, hogy nagyobb segítsé­get nyújtsanak a tűzrendészen szabályok érvényre juttatásá­ban. Hatáskörükbe tartozik ugyanis nemcsak a termelési tervek, hanem a tűzrendészen költségvetések jóváhagyása is. Erre pedig nem szabad sajnálni a pénzt, mert a tűzrendészet sok millió forintos károktól óvj ja meg a népgazdaságot. A termeléssel párhuzamosan gondoljanak a tűzesetek meg­előzésére is. A termelés emel­kedésével együtt számolni kell a tűzremdészeti problémák nö­vekedésével. Ilyenek az anyag­os készáru készletek tűzbiztos tárolási távolságainak betartás sa. a raktárj kijáratok szabadon tartása. Több félkész áru hal­mozódik fel az egyes munka- területen is, s esetenként több munkás foglalkoztatásával old­ható meg a többlettermelés. Ilyenkor a tűzrendészek, a vál­lalatvezetés és az irányító szer­vek szoros együttműködésére van szükség. A tűzrendészed hatóságok igyekeznek segítséget nyújtani a tűzkárok megelőzéséhez. Elő­fordul, hogy erélyesebb eszkö­zökhöz kell nyúlni. Az idén öt vállalat-, illetve telepvezetőre, négy ktsz-elnökre, két fmsz- vezetőre szabtak ki tűzrendé­szen szabálysértési bírságot. Az imént említett ktsz elnöke el­len egyébként a tűzesetet meg­előzően már folytattak szabály­sértési eljárást. Mindebből lát­juk. hogy egyes gazdasági veze­tők még nem éreznek kellő fe­lelősséget a tűzrendészet ellen­őrzéséért. a szabályok betartá­sáért. — Milyen tanácsot tudna még adni az üzemi tűzesetek megelőzésére? — Azon kívül, hogy a tűa- rendészeti szabályok betartása a rendelkezések végrehajtása a legfőbb feladat: igen jelentős szerepet játszanak a tűzesetek megelőzésében, illetve gyors el­fojtásában az ünnepnapokon és éjszaka szolgálatot teljesítő biz­tonsági őrök. Tapasztalataink szerint sok üzemben ezek néni tudják, il­letve az ellenőrzés elhanyagolá­sa miatt nem is látják el fel­adataikat. Ennek egyik oka, hogy a vállalatok éjjeliőrök­nek, és éjszakai portásoknak csökkent munkaképességűeket — nagyothalló, rosszul látó és más testi fogyatékossággal ren­delkező embereket — alkalmaz­nak. Érdemes lenne mérle­gelni az illetékeseknek. hogy ezek veszély esetén nem tud­nak gyorsan, eredményesen in­tézkedni. Az egyik, idén előfordult tűz­esetnél az éjjeliőrök aludtak, a rendőrjárőr vette észre a tüzet, amely akkor már elhatalmaso­dott. Tanulság: nagyon fontos a tűzrendészet rendszeres ellen­őrzése, ugyanakkor az erre elő­irányzott összegeket nem sza­bad elspórolni, mert attól ezer­szer nagyobb károk keletkez­hetnek egy-egy tűz esetén — mondotta befejezésül Dudás elvtára Feneketlen sárban húzza a pótkocsit a két trakor a bajai Vörös Fény Tsz központ­jából a műút felé. Esős időben szinte járhatatlan a — ha a ma­jorságig számítjuk is — legfeljebb 300 méteres földúton. Nem­egyszer előfordul, hogy a traktor sem tud kievickélni a pocso­lyából, tengelyig merül a sárba. A gyalogos pedig gumicsizma nélkül tapodtat sem mozdulhat. A közös gazdaság a beruházó szervektől már két évvel ez­előtt ígéretet kapott, hogy elkészül a bekötőút. Azóta semmi nem történt az ügyben, csupán — mivel nőtt a gazdaság gépeinek száma — nagyobb lett a sár. Meg a több mint kétszáz szövetke­zeti gazda bosszúsága. Pedig néhány vagon zúzottkő nagy gondtól szabadítaná meg a szövetkezetét. Stílszerűen szólva: nagy kő esne le a gazdák szí­véről. .. Önálló, vállalatszerű gazdálkodás a termelőszövetkezetekben Sikeres volt a kiállítás és a gépbemutató iNagy Ottó

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom