Petőfi Népe, 1965. december (20. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-01 / 283. szám
1965. december í. szerda 5. oldal Az alkotómunka forrásai Mit ad Bajának az MBBK? zőművészeti tárlat alkalmával a város arra legeredményesebb képzőművésze kapna. A gondolat szép és alkotásra serkentő. Ügy gondolják, hogy a helyi üzemek, vállalatok segítségét kérik a megvalósításhoz. Amikor a legközelebbi program felől érdeklődtünk, kiadós tervet mutatott meg a Szakmaközi Bizottság titkára. Nemsokára sor kerül a Szobrászat és városépítés című előadásra. Előadó Pátzay Pál Kossuth-díjas szobrászművész lesz. Aztán Szántó Jenő. Vincze András, Kőhegyi Mihály és Miskolczy Ferenc előadását várják. A Szakmaközi Bizottság költMit jelent ez a négy betű: MBBK? Valami sportegyesület lehet? Esetleg vállalat nevének rövidítése? Egyik sem. A bajai Szakmaközi Bizottság titkára, Gál István világosított fel a négy betű értelméről: a Művelődés Bajai Barátainak Köre. Röviden értelmiségi klubnak is mondják. Ismerkedjünk meg vele közelebbről. Baja iskolaváros: felsőfokú, közép- és általános iskolák szép számmal, nagy létszámú iparitanuló-intézet. tekintélyes pedagógus gárda. A város valamennyi üzemében eleven kul- túrélet folyik. Középpontban a művelődési ház áll, amelynek sok irányú rendezvényei — elsorolni is nehéz! — szinte a város valamennyi lakójához H HírÖS ECTVÜtteS tervei szólni akarnak. A Szakmaközi ^ Xjyywuess Ifcíivei Bizottság négy klubja is igen tekintélyes munkát végez, közülük egyik az MBBK. Tanárok, orvosok, művészek tömörültek műszaki szakembe- j rekkei az értelmiségi klubban. Tavaly december végén volt az alakuló összejövetel, ekkor hetven értelmiségi jegyeztette be nevét a tagok közé. Mit csináltak azóta? Mivel telt el az egy esztendő? Az eredeti elképzelés szerint havonta egyszer jönnek össze a Szakmaközi Bizottság által ízlésesen berendezett klub- helyiségben, ahol egy-egy magas szintű előadást meghallgatnak, majd a hallottakat megvitatják. Gyümölcsöző megbeszéléseken szóba került itt sok minden, különféle művészeti, irodalmi kérdésekről folyt számos éjszakába nyúló vita. Csak a legutóbbi időkből említsük id. Éber Sándor festőművész emlékkiállítása alkalmából dr. Bodnár Éva művészettörténész előadását, vagy pár héttel ezelőtt Karig Sárának, az Európa Könyvkiadó műfordítójának szereplését. Maga az előadás is színvonalas volt, de az MBBK- tagok tevékeny közreműködése, a sok kérdés, vélemény — nagyban hozzájárult az eredményhez. Van egy szép tervük, szívesen beszélnek róla a város értelmiségi köreiben. Hosszú ideig itt élt és alkotott Nagy István festőművész. Emlékplakettet, vagy vándorserleget akarnak alapítani tiszteletére, amelyet évente rendezendő képségvetésében nyújtanak fedezetet az MBBK működéséhez, mert a tagok semmiféle tagjó- rulékot nem fizetnek. Ha közeleg a havi összejövetel ideje, már jóval a kezdés előtt sereglenek. Dr. Aszalós Imre főorvos. Czédli György, a felsőfokú vízügyi technikum igazgatója, Vass István főmérnök, Faludi Gábor tanár, dr. Bruszt Pál főorvos... Valamennyi tag szívesen és örömmel jön. Azt tervezik, hogy havonta több összejövetelt is rendeznek, mert sok a megbeszélnivaló. sok a vitaanyag. Szeretnének többet, jobbat kapni és adni a városnak. Ahol ennyi a lelkesedés, ott van is mibőL Balogh József Az asztronauták filateiistája Megifjodott színházterem A kecskeméti művelődési ház az évad elején Ilyen például az akvarista, a riporter és a bábjátszó szakkör. Ez azonban csak a legfiatalabb korosztályt elégíti ki. A középiskolások, a felsőfokú intézetek hallgatói számára az eddig is jól bevált ifjúsági klubokat fejlesztik tovább, ahol mindenkire gazdag, érdeklődésének megfelelő Programm vár. AZ IDEI évad legfontosabb feladata azonban mégis a Hírős Együttes fejlesztése lesz. A megye népművészeti hagyományaiból gyűjtött anyagból tánckompozíciókat készítenek. Szeretnének ilyen módon egész estét betöltő műsort összeállítani. A JÓ, színvonalas műsorok technikai feltételei is adottak már. A városi tanács 230 ezer forinttal támogatta a művelődési ház felújítását. Minden igényt kielégítő stúdiót szereltek fel. Korszerűsítették a díszterem világítását, megnagyobbították a színpadot, háttérfüggönnyel látták el és függönyt tettek az ablakokra is, egyforma a székek kárpitjával. A 230 ezer forintos beruházás mellett mintegy 100 ezer forint értékű társadalmi j munkát végeztek Kecskemét lakói is. I 1/ inek ne fűtené a becsvá- gyát, hogy — ha aránylag szűk körben is — jó értelemben vett nemzetközi hírnevet szerezzen magának? De mit kell ehhez tennie az embernek? A második kérdésre bajosan lehetne általános érvényű választ adni. Annyi azonban biztos, hogy szorgalom, állhatatosság, a részeredményekbe való bele nem nyugvás kell hozzá. És jó adag leleményesség is. A többi közt mindezek segítettek egy harmincéves kiskun- halasi férfit ahhoz, hogy hazánk határain kívül is jól ismerjék a nevét. A bélyeggyűjteménye révén — amilyen nincs több a világon! Ónodi Jánosnak, a Kiskunhalasi Fa- és Építőipari Ktsz elektrotechnikusának a gyűjteményében kivétel nélkül valamennyi űrhajósról kibocsátott bélyeg megtalálható. És némelyik asztronautáról nem is egy, hanem a különböző országokból származó tucatnyi bélyeg van a birtokában. Külföldön, vagy akár Magyar- országon, Kiskunhalason is — ahol 250 a bélyeggyűjtők száma — nincs még egy filatelis- ta, aki ne szerezte volna meg az összes űrhajósbélyeget? Csak az kételkedhet ebben, aki járatlan a filatélia háza táján. Ám várjuk meg a végét — és kezdjük elölről. Hogyan lett Ónodi János bélyeggyűjtő? gy, hogy három évvel ezelőtt maga sem gondolta: filatelistává válik. Addig nemegyszer ő is lemosolyogta a bélyeggyűjtés — tegyük eléje: okos — szenvedélyének rabjait. Aztán egy barátja megkérte, hogy ha már úgyis a postán jár, vegye meg neki a Nyikolajev—Popovics szovjet űrhajóspárt ábrázoló magyar bélyeget. Eleget tett a kérésnek, s — bélyeggyűjtő nyelven szólva — „megfertőződött” ő is. Megtetszett neki a bélyeg, s magának is vásárolt egy példányt. S ha már így történt, megvette az előző űrhajósok, Gagarin és Tyitov képmásával díszlőket is. ű* A kommunista sajtó megyei hagyományai A magyar sajtó napjának megünneplésére készülünk. Ennek jegyében elevenítjük fel hét napon keresztül a kommunista sajtótörténet megyei hagyományait. Egy'egy cik- keŰ szemelvényt, hírt közlünk a tizenkilences Tanácsköztársaság idején — Kecskeméten, Kiskunfélegyházán, Kiskunhalason, Kiskőrösön és Kalocsán megjelent újságokból. Nem azzal az igénnyel, hogy akár csak a diktatúra 133 napjának legfontosabb mozzanatait is felvázoljuk. Erre azért sincs mód, mert bizony az a történelmi nevezetességű évfolyam mindegyiknél elég hiányos, s így az a róluk készült és a megyei könyvtárban őrzött mikrofilm-gyűjtemény is. No meg, a terjedelem is szűkre szabott. Az emlékekkel inkább azoknak a nagy időknek lelkes, harcos hangulatát igyekszünk felidézni. Mielölt elkezdenénk a régi, elsárgult lapok forgatását, kísérjük el képzeletben azt a kis delegációt Ady Endréhez, amely a Nemzeti Tanács nevében üdvözölte az „őszirózsás forradalom'’ költőjét. Ady akkor már olyan beteg volt, hogy nem tudott válaszolni sem a beszédekre. Halvány Lajos állt a náta mögé, vállára hajolt és helyette olvasta fel a kezében levő, előre elkészített szöveget. A küldöttség látogatásakor felhangzottak idézetül Ady Endre verssorai is: Misképpen lesz holnap, másképpen lesz végre, Új arcok, új szemek kacagnak az égre. Milyenre változott a világ a következő év tavaszára? (Cikkrészlet következik a Magyar Alföld 1019. május 15-i számából.) o ---------- ^ Ma gyarAHöM .4 kommunista Kecskemét Sötét, szokatlan, zord borulások után az első szép májusi napok ragyoglak le Kecskemétre. A játszi napsugár derűje öntötte el a várost és egyszerre felragyogtak az arcok. Node, ebben nagy része volt a külpolitikai konstellációnak is, amely a Magyar Tanácsköztársaság megszilárdulására és a nemzetközi forradalom számára ugyancsak kedvezően alakult. Tele van az utca. öntudatos, elegáns vöröslcatonák lépdelnek az aszfalton, sűrűsítik a korzót és a tavasz forró áhítatának pillantásai fonódnak össze a lányok és fiúk bársonyos tekintetében. A szívek kommunizálása történik itten titokban, abban az érzelemben, amely előtt nincsen cím, rang és ellenforradalmi kórság. Az egyedüli tér, ahol a tanácsköztársaság megengedi az egyéni kisajátítást. A Lenin utcán olyan forgalom van, mintha egyszerre száz évet haladtunk volna. Nagyváros lettünk íziben. Vasárnap délelőtt a puszták népe elönti az összes tereket és a régi Körösi utca alig tudja lebonyolítani a forgalmat. Sohasem volt annyi lakodalom a városban, mint mostanában. Fiakker fialc- kerre rohan az utcán fiatal í- rokkal. A fényképészek alig győzik lefotografálni az új párokat. És noha a szocializáló biztos utalja ki a jegygyűrűket és az elemózsiát. Lloyd George-ot a. guta megütné, ha látná, hogy milyen lakodalmak esnek még meg ebben a blokkirozott világrészben. A hivatalok tele vannak ügyfelekkel. Minden hivatal élén egy munkás áll, aki olyan készséggel csinálja a dolgát, mintha a közigazgatási g-iakornokoskó- dásnál kezdte volna. Persze, mindenütt a proletárok kerülnek előtérbe, de mindenkinek az ügye minden köntörfalazás nélkül, gyorsan kerül elintézésre. Az iparosok és kereskedők leleményessége teremt elég anyagot, csak a hatóság segítsen egy kicsit. A lakáshivatal is nagyszerűen működik, s a százezren felüli lakosságot közmegelégedésre sikerült elhelyezni. Persze, egy kis keveredés történt a lakosságban. Egy ember nem lakhat hat szobában. Estefelé azután különösképpen megélénkülnek az utcák. A kávéházak és vendéglők megtelnek. A cigány rázendít a Mar- seillaisere és az Internacionáléra és mindenki utána dúdolja tovább az utcákon. Esténként megtelik a színház. A proletárság bevonul a művészetek csarnokába is. Földmunkások. vörös katonák ülnek a páholyokban. Taps, lelkesedés, forró hangulat van a nézőtéren. Soha még annyi könyv nem fogyott el Kecskeméten, mint most. Mindenki olvas, gondolkodik, a jövő problémánál foglalkozik. (Magyar Alföld. A Kecskeméti Szociáldemokrata Párt lapja. Szerkó Hajnal József, A 17. számtól a Kecskeméti Szocialista Párt napilapja, a 81. számtól a Kecskeméti Szocialista-Kommunista Munkások napilapja.) S itt következik a leiemé, nyesség. Másfajta emlék is legyen a bélyeg — gondolta —, s elküldte apró gyűjteményét Gagarinnak, megkérve, hogy ő és társai írják a nevüket, adjanak autogramot az őket ábrázoló bélyegekre. 4 ztán megérkezett a vá- laszboríték, amelyre Gagarin maga írta a feladó — azaz a saját — nevét, lakhelyét (külön érték), s a borítékban ott volt a többi asztronauta által dedikált bélyeg is. Leírhatatlan volt a halasi elektrotechnikus öröme. S szorgalmasan küldözgette a későbbi űrhajósoknak is az arcképükkel ellátott bélyegeket Tyereskova dedikált fényképet, és — amivel Ónodi még nem rendelkezett — önmagáról színes bélyeget, valamint a Tyi- tovot, Bikovszkijt ábrázoló szovjet bélyegújdonságot is küldött. Barátunk megpróbálkozott az amerikai űrpilótákkal is. Sikerrel. A Cape Kennedynek nevezett űrhajósállomásról sorra küldték vissza a bélyeget a tengeren túli asztronauták: John Glenn, Scott Carpenter (ők ketten dedikált színes fényképüket is mellékelték), Walter Schirra, Gordon Cooper, Joung, Grissom. Közben, s azután, megérkezett a Szovjetunióból a voszho- dosok, Komarov, Jegorov, Feok- tyisztov, majd Beljajev, s az űrhajóból a világűrbe elsőnek kilépő Leonov aláírt bélyege is. í gy jutott a világon párat- * lan gyűjteményhez, s valószínűen már senki nem ismételheti meg „bravúrját”, mivel az egyik amerikai űrhajós, John Glenn, állítólag kijelentette: többé senkinek nem ad autogramot, mert elege van belőle. Ónodi János gyűjteményére felfigyelt a MABÉOSZ (Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetsége) is, s ez év szeptemberében a Lipcsében megrendezett vásárvárosok bélyeggyűjtőinek nemzetközi kiállítására is kikérték. Ott volt ő is — és nemzetközi diplomával tért haza. Egy sereg külföldi bélyeg- gyűjtő teremtett vele kapcsolatot. Az NDK nemzetközileg is elismert, híres gyűjtője, Gerhardt Schöbet felkérte: jövőre szerepeljenek együtt a New Yorkban megrendezésre kerülő kiállításon. Felesleges kérdezni és mondani is, hogy milyen felemelő érzés nemzetközi hírnévnek örvendeni. Az anyagiakkal nem mérhető haszon (bár a ritka gyűjtemény hivatalosan máris félszázezer forintot ér) azzal is tetéződik, hogy a külföldi bélyeggyűjtőkkel való kapcsolat tartása, az újabbak m % teremtése céljából Ónodi Janos ösztönzést kapott idegen nyelvek tanulására. Aki azt hiszi, hogy a nemes szenvedély immár nemzetközi tekintélynek örvendő rabja csupán a bélyegeinek él, — téved. I róasztala felett „Kiváló ifjú technikus” oklevél díszük; a KISZ városi végrehajtó bizottságának a titkárhe- lyettese, s titkára a-. . .... kommunisták szervezete halasi bizottsága mellett tevékenykedő, s technikusokból álló ipari bizottságnak. A ktsz-nél végzett kenyérkereso munkája mellett az elektrotechnikát tanítja a helyi iparitanuló-iskolában. S ami legújabban foglalkoztatja: jövőre a Műegyetemen szeretne tanulni. Tarján István A NÉPMŰVELÉS a maga sajátos feltételeivel, módszereivel, eszközeivel arra hivatott, hogy felébressze a tanulás, a művelődés iránti vágyat. Az ilyen igényeket sokoldalúan, színvonalasan kell kielégíteni. Az elmúlt évekhez képest az idén még jobban érvényesül ez a törekvés a kecskeméti művelődési ház programmjában. Mint mindig, most is az egyik legfontosabb szakág az ismeret- terjesztés. Feladatait négy központi előadássorozat szervezésével oldják meg: Irodalomtudományi sorozat, ifjúsági akadémia, kiállítások és ismeretterjesztő előadások, rendezvények. A másik nagyon fontos terület a közösségi élet erősítése, a szocialista erkölcs és az ízlésfejlesztés feladatának megoldása. Erre igen sok formát dolgoztak ki. Főleg a klubokba és a műkedvelő csoportokba járnak szívesen az emberek. Itt minden lehetőséget megkapnak, hogy érdeklődési körüknek megfelelően tölthessék szabad idejüket. NAGYON FONTOSNAK tartja a művelődési ház vezetője a gyermekműsorok megszervezését is. Ezt a célt szolgálja a többi között a gyermekszínház. A különféle érdeklődésű gyerekek számára szakköröket létesítettek.