Petőfi Népe, 1965. december (20. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-30 / 307. szám

Döntött a megyei TS elnöksége a labdarúgó-bajnokság ügyében Szerdán délelőtt az idei utol­só elnökségi ülésén fontos ha­tározatokat hozott a megyei TS elnöksége. Első napirendi pont a Kalocsai Kinizsi és a Kalo­csai Spartacus sportkörök egye­sítését, illetőleg a két sportkör­ből létrehozandó új sportkör ti gyét tárgyalták. Az elnökség Itt nem hoeott végső határoza­tot, mert a fúzió ügye még ala­pos kivizsgálásra szorul. A dön­tő szót a januári elnökségi ülés mondja majd ki. Végérvényes határozat szüle­tett viszont a megyei I. o. lab­darúgó-bajnokságok kérdésében. Az elnökség a megyei labdarú­gó-szövetség és a megyei mód­szertani bizottság javaslatai alapján határozatot hozott ar­ra, hogy a megyei labdarúgó-baj­nokságot a további két évben —, tehát 1966. és 1967. évben is — két csoportban rendezi meg 14—14 csapattal. Az idei baj­noki év lezárása után a mód­szertani bizottság felmérést vég­zett a részt vevő sportköröknél és megállapítást nyert, hogy a kétcsoportos bajnokság során a színvonal nem csökkent, ugyan­akkor komoly eredmények mu­tatkoztak gazdasági téren. A részt vevő csapatok összes ki­adása az előző évhez viszonyít­va 102 ezer forinttal csökkent, a bevételük pedig 107 ezer fo­rinttal nőtt. Azoknál a csapatok­nál. amelyek már az 1964. év­ben az egycsoportos megyei bajnokságban is részt vettek, 93 ezer forint volt az összes meg­takarítás. de érdekes, hogy még az újoncoknak is kevesebbe ke­rült a megyei bajnokságban való részvétel, mint az előző évben a járási bajnokságban. A kísér­leti év után tehát további két évre is marad a két csoport. A végleges csoportbeosztás: Északi csoport: Kiskőrös, Solt- vadkert. Félegyházi Honvéd, Lajosmizse, Kecskeméti Honvéd, K. 9. sz- AKÖV. K. Fémmunkás, K. Egyetértés, Szabadszállási Honvéd. Tiszakécske, Izsák, Kiskőrösi Honvéd, K. Dózsa II., Dunavecse. Déli csoport: Bács­almás, Bajai Bácska Posztó, Ka­locsai Spartacus, Mélykút. Csá­szártöltés. Gara, Hajós, Vaskút, Miske. Bácsbokod, Jánoshalma, Katymár, Kecel, Halasi Máv­A tartalékbajnokság tervét nem fogadta el az elnökség. Az ifjúsági bajnokságok továbbra is a felnőtt bajnokságokkal pár­huzamosan kerülnek megrende­zésre. Minden sportkör — a Honvéd-sportkörök is — köte­lesek ifjúsági csapatot indítani. Határozat született még arra, hogy a járási összevont baj­nokságok a jövőben megyei II. o. bajnokság néven fognak sze­repelni. HOGYAN TIPPELJÜNK A totó 52. hetében a Juventus sú­lyos s a Fiorentina otthoni várat­lan veresége elhervasztotta a totó- zók reményeit, s így azután nem volt 13 találatos szelvény. A 308 228 forintos j u t alom a 1 a p ot átvitték az új év első fordulójára, úgyhogy sze­rencsés esetben hat és fél százezer forintot is lehet nyerni. A 8 db 12 találatos szelvény nyereménye 84 ezer 582 Ft. A 07 db 11 találatos szelvényre 2790 Ft jut, míg a 840 db tíztalál atots szelvény mindegyi­kére 482,50 Ft jár, E heti tippjemk: 1. Catania—Spal x, 1 2. Juventus—Intem. x, 2, 1 3. Lanerossi—Torino 1, x 4. Milan—Atalanta 1 5. Napoli—Cagliari 1 6. Roma—Foggia 1 7. Sámpdoria—Lazio x, 1 8. Varese—Fiorentina 2, x 9. Alessandria—Verona 1, 2 10. Novara—AS. Reggina 1 11. Palermo—Lecco x 12. Potenza—Mantova 1 13. Pro Patria—Genoa x, 1 Pófcmérkőzések: x, 1, 1, Ev végi gondolatok Felkerestük Kiss Lajost, a me­gyei sakkszövetség elnökét, hogy ez évi utolsó rovatunkban nyilatkoz­zon olvas óinknak a megyei sakkélet eredményeiről, időszerű problémái­ról. — Ebben az évben is volt nagy ■ nemzetközi verseny, s így Kecske- I métre figyelt a sakkozó világ — kezdte Kiss Lajos. Ugyanis Kecske­mét rendezte 18 ország csapatának részvételével a vasutas sakkcsapat- Európa-bajnokságot. A verseny ki­tűnően sikerült, és Öregbítette a kecskeméti versenyek jó hírét. Si­keres évef zártak megyénk 'sakko­zói is. Az 1964/63. évi Maróczy-ku- pa Keleti csoportjában a Kecske­méti Vörös Meteor tizennégy csa­pat közül a negyedik helyet sze­rezte meg. Az előző évi Nyugati csoportbeli ötödik helyezése után bebizonyította, hogy bármelyik cso­portban is az elsők között tud vé­gezni. A tavasz végén lejátszott osz- tályozókon sikeresen szerepelt a Ba­jai Spartacus csapata, és bejutott a Maróczy-kupába. így az 1965/66. évi bajnokságon megyénket két csa­pat képviseli ezen a népszerű tor­nán. A verseny félidejében a Me­teor az élcsoportban, a Spartacus pedig a középmezőnyben foglal he­lyet. Reméljük, hogy csapataink a hajrában sem landkadnak el és a Meteor végül a dobogón végez, míg az újonc Spartacus megkapaszkodik a Maróczy-kupában. A két élvonal­beli csapatunk mögött több mint húsz első és másodosztályú csapat részvételével folyik a megyei csa­patbajnokság. A megyei csapatbaj­nokságért a Kiskunfélegyházi Fák­lya és a Kiskunhalasi MEDOSZ vív nagy harcot. Pár éve jelent meg Madaras a bajnokságon, és a szak­osztályban végzett komoly munka máris meghozta eredményét, mert az idén már esélyesei a harmadik helynek. Nagyon népszerű a megyei másodosztályú bajnokság, ahol a kevesebb játékossal rendelkező csa­patok mérik össze erejüket. Az ese­tenkénti sakkozást ezeken a helye­ken felváltotta a versenysakk. így kapcsolódott be Lajosmizse és Izsák mellett több község a megyei sakk­Nehéz bajnoki év - sok tanulsággal élet vérfoerlngésébe. A városokban a sakkozó tömegek foglalkoztatásá­ra ezenkívül évente megrendezik az üzemi csapatbajnokságokat. Az egyéni eredményekben nem történt előrehaladás. Az országos elődöntőből ismét nem sikerült to­vábbjutni egyik versenyzőnknek sem. Ügy látom, hogy élverseny­zőink megálltak az átlagos mester- jelölti szintnél, és nem törekszenek a magasabb minősítés megszerzésé­re. Ennek egyik oka, hogy túl szűk­re van szabva az országos bajnok­ságra való jutás lehetősége; a má­sik pedig, hogy nem is adtunk le­hetőséget versenyzőinknek a mes­terekkel való rendszeres verseny­zésre. A versenyzők rendszeres el­méleti képzésére a Vörös Meteor januártól mesteredzőt szerződtetett Bán Jenő mester személyében. Az ő több évtizedes szakírói és ok­tatói munkája biztosíték arra, hogy a szakosztály egy-két éven belül na­gyobb feladat megoldására is képes lesz. Persze, csak az edző is akkor tud jó munkát végezni, ha a meg­levő játékosgárdát tovább bővítjük, és az egyéni hozzáállás is kielégítő lesz. Néhány éve még vitatkoztunk a villám-sakk létjogosultságáról. A szovjet, jugoszláv s nem utolsó sor­ban a saját tapasztalataink is iga­zolták, hogy a viLLámisakknak igen­is van gyakorlati haszna. A tíz perc­be sűrített miniatűr játszmák felfe­dik a versenyzők hibáit, fogyaté­kosságait, amiket módszeresen ja­vítani lehet. Természetesen, a vil­lámsakk nem lehet cél, hanem csak eszköz a versenyzők felkészítésére. A naponta váltott 10—29 játszma nem használ, mert felületességre szoktat. Az ifjúsági sakkozás fejlesztésé­ben jó eredményeket értek el Kis­kunfélegyházán és Kiskunhalason. Az úttörők országos versenyein pe­dig a madarasnak öregbítették me­gyénk hírét. Az elért eredményeink mellett az ifjúsági és úttörő sakko­zás fejlesztése még nem kielégítő. Az utánpótlás biztosítására intenzí­vebben kell foglalkoznunk az álta­lános iskolások sakkoktatásával. A megyei szövetség fontos felada­tának tartja a városi és járási szö­vetségek megerősítését és a szövet­ségi munka megjavítását, hogy az elkövetkező évben sikeresen tudja végrehajtani célkitűzéseit — fejezte be nyilatkozatát Kiss Lajos. A labdarúgás kedvelői­nek mostanában nem sok szó­rakozása akad. A pályák kapui rég bezártak. Bizonyára jóné- hány hét eltelik addig, míg végre megszeghetjük az ősszel tett szent fogadalmunkat, és újra ott topoghatunk a hóban, fagyban vagy sárban a küzdő­tér szélén. Mert ugyebár az ilyen fogadkozást nem szokás komolyan venni. Az időt fel­használjuk arra, hogy feleleve­nítsük az elmúlt bajnoki esz­tendőt. Több mint egy hónap távlatából ma már sokkal nyu- godtabban tárgyalhatjuk meg az eseményeket. A Kecskeméti Dóssá — akárcsak egy évvel korábban — most is titkos esélyese volt a bajnokságnak. A sportkör el­nöksége az év elején nem is táplált különösebb reményeket a Gór, Cserkó, Lieber, Berán eltávozása után meggyengült csapattól. A nehéz tavaszi sor­solás sem kecsegtetett sikerrel és a forduló végén az elért 3. helyezéssel mindenki elégedett volt. A rövid nyári szünet alat­ti kupamérkőzéseken egy sor új játékos mutatkozott be biz­tatóan. Ügy látszott, nemcsak taktikai téren fejlődött sokat a Dózsa, hanem olyan új tulaj­donsága bontakozik ki, melye­ket korábban gyakran hiányol­tunk. — Megtanult küzdeni a csapat. Ezek után érthető, hogy sokan voltak olyanok, akik vér­mes reményeket fűztek az őszi szerepléshez. Hisz, ha tavasszal rossz volt a sorsolás, akkor ősszel csak jó lehet! S ha az ellenfélé tavasszal volt jó? Ak­kor. .. Az őszi szezon nem is indult rosszul. Igaz, az első idegen­beli mérkőzésen a Vasas Izzó ellen nem sikerült gólt lőni, de a döntetlent kiharcolták. Ez­után egy itthoni és vidéki győ­zelem következett és a csapat máris a tabella második helyé­re ugrott. Majd jött az első hideg zuhany. Itthon a Békés­csabától, majd a Sport utcá­ban az Előrétől kaptak ki, mindkétszer 1:0 arányban, te­hát két vasárnapon át nem tud­tak a csatárok betalálni az éL­2. Kecskeméti Dózsa lenfél hálójába. A Borsodi Bá­nyász elleni nehéz l:0-s győze­lem, majd a miskolci döntetlen után a Dózsa formája felfelé ívelt. Három egymás után kö­vetkező győzelem a Szolnoki MTE, Martfű és a Debrecen el­len azt ígérte, a bizakodóknak lesz igazuk. Hiszen ezzel a Dó­zsa a táblázat élére került és két ponttal vezetett a nagy ve- télytárs előtt A nagybátonyi döntetlen és a Gyula elleni fö­lényes 4:0-ás győzelem után még inkább növekedett a „hí­vők” tábora. Nem volt nehéz kiszámítani, hogy az utolsó öt fordulóban a kecskeméti csa­patnak lényegesen könnyebb a helyzete, mint az Egri Dózsá­nak, hiszen többször játszik otthonában és saját pályán fo­gadja az egrieket is. Valóban ekkor volt az a pillanat, ami­kor a kecskemétieiknék reális esélyük volt a bajnokság elnye­résére. Hogy a folytatás miért nem sikerült? Erről azóta sokat vi­tatkoztak már a szurkolók és a szakemberek. Igazában azt sem mondhatjuk, hogy nem küzdöt­tek. Legalább is a játékosok zöme nagyon akart. Vagy ta­lán éppen ez volt a baj? A Spartacus elleni mérkőzés utá­ni bírálatunkban írtuk. ,,A kecskeméti játékosok sem fizi­kailag, sem idegileg nem bír­ták a bajnokság hajráját.” Va­lóban így is volt. Ez a Dózsa még nem érett meg arra, hogy bajnok legyen. A négy egy­mást követó vereség után — mélyből kettőn még gólt sem tudtak lőni —, utoljára már a második helyért is küzdeni kel­lett. Végeredményben meg kell' állapítanunk, hogy a baj­nokságot a Kecskeméti Dózsá­nál jobb csapat, megérdemel­ten nyerte meg. Nincs tehát mit szégyenkezni. Az elért he­lyezés jobb, mint amit az év elején a csapat erőviszonyának ismeretében maguk elé tűzhet­tek. Hogy közben sokkal több­re volt lehetőség? Ez igaz, sőt az is, hogy a nagy letörésre ne-. 34 18 6 10 57:33 42 héz elfogadható magyarázatot adni. Ez a magyarázat azonban semmi esetre sem az, ami az elkeseredett, csalódott szurko­lók körében az utóbbi hetek­ben elterjedt. Tudniillik, hogy a Dózsa-játékosok nem is akar­ták megnyerni a bajnokságot, mert feljutás esetén sokan ki­estek volna a csapatból. Ez két okból is lehetetlen. Minden szakember és min­den játékos is jól tudja, hogy a jelenlegi igazolási rendszer szerint egy NB II-s, de még egy NB I/B-s csapatnak is vaj­mi kevés lehetősége van erő­sítésre. Az úgynevezett „vil­lám” igazolás csak az NB I-es klubokat segíti, a többi csak veszíthet, mert a legjobbjait szó nélkül elviszik és helyet­tük legfeljebb csak „ígéreteket” igazolhat. És az ígéretek ritkán válnak válóban jó játékossá. A másik, ha már a játékoso­kat olyan kevéssé sportember reknek hisszük, hogy nem a legjobb tudásuk szerint küzde­nek. akkor azt is elhihetj ük, hogy tudnak számolni. Mai pe­dig NB I/B-ben, ahol hivata­los juttatásban is részesülnek, egy tartalék is jobban jár anya­gilag, mint az NB II-s egyesület bármelyik állandó játékosa. As őszi fordulóban a jobb sorsolás ellenére pontok­ban is kifejezhetően gyengébb teljesítményt nyújtott a kecs­keméti csapat. A tavaszi 23 ponttal szemben ősszel csak 19- et szerzett. Érdekes, hogy az őszi hat vereségből hármat sa­ját pályán kellett elszenvedni és éppen ez volt egyik okozó­ja a lemaradásnak. Az őszi gól- arány — 27:16 — nagyjából azonos a tavaszi 30:17-tél. So­kat változott a csapat az évfo­lyamán. A 34 mérkőzésen 21 labdarúgó szerepeltetésére ke­rült sor. Ez bizony egy kicsit sok és néha úgy lehetett érez­ni, hogy a szakvezetés kapkod. „Csapatkeresés jegyében” ez volt a címe a tavaszi értékelé­sünknek. E fordulóban 20 játé­kos kapott helyet a legjobb 11 között, az ősszel már „csak” 18. Nem indokolta' azonban semmi, hogy az év folyamán például a jobbszélső poszton 7 játékost is kipróbáltak. A csapatból csak ketten — Czéh és Koltai — szerepeltek valamennyi mérkő­zésen. A további sorrend: Roz- gonyi 28, Winkler 27, Szőczey 26. MenczéL, Peiler. Kiss II. 25 —25, Serényi 24, Takács 20, Ézsi 19, Szappanos 18, Kasza 14, Tanács, Morvái 12—12, Ké­ri, Kiss I. 10—10. Vincze 8, Ke­lemen XI., Balogh, Lieber 1—1. Az 57 gól közül Rozgonyi lőtte a legtöbbet, számszerűit 13-at. Kiss II. 8, Takács és Szappanos 7—7, Tanács, Seré­nyi 6—6, Kasza 3, Ézsi 3, Kiss I. és Lieber 1—1 gólt lőtt. Ket­tő öngól volt. Feltűnő, hogy Serényi, aki tavasszal 6 góllal második volt a listán, ősszel egyszer sem talált hálóba, ör­vendetesen javult viszont Kiss II. , aki a tavaszi 1 góljával szemben ősszel hetet lőtt. iVem volna helyes, ha az őszi utolsó öt forduló siker­telensége komolyabb visszaha­tást keltene a szurkolók, vagy a vezetőség körében. A csapat sokszor megmutatta, hogy ren­delkezik olyan harcos erények­kel, amely — ha megfelelő tak­tikai érettséggel is párosul — komolyabb eredményekre is ké­pes. A csapatban vannak kép­zett labdarúgók, de sok fiatal is, akiknek tanulniuk, fejlőd­niük kell és fognak is fejlődni, örvendetes, hogy az utánpót­lás is kitűnőnek ígérkezik, s ha így halad, rövidesen talán sokkal több saját nevelésű já­tékos is helyet kaphat majd a csapatban. Az első lépések meg­történtek. Eredményesen mű­ködik a serdülő és ifjúsági csa­pat. Küzdelmes szezont hagytak maguk mögött a lila­fehérek. Bizonyára levonták már a tanulságokat. Tavasszal új bajnoki év kezdődik, új — az eddigieknél jóval több — lehetőségekkel. Tervszerű, ala­pos munkával, baráti légkör­ben, a vezetők, játékosok és szurkolók összefogásával a si­ker nem maradhat el. Szabó Zoltán Téli sporltábor Komlón Nagyszerű kezdeményezést valósít meg a Bajai JAIST a téli szünetben. Járási sporttábort létesít Komlón, melyen részt vesznek a járás minden közsé­géből leány és fiú tornászok, akik a jövő évi úttörő-tornász- bajnokságra készülnek majd fel. A tervek szerint itt tanulják majd meg a résztvevők a gya­korlatokat, hogy hazaérve vala­mennyi tanuló megismerkedjen ezekkel a gyakorlatokkal. A gondosan és alaposan előkészí­tett táborra a kis lakók január 2-án utaznak el és január 9-ig lesznek majd a tábor lakói. Teleki István, a JAIST elnöke és Odor István, járási úttörő­titkár elmondotta, hogy igen szép helyen, nagyszerű környe­zetben lesznek majd a pajtá­sok. A komoly munka — napi kétszeri edzés — mellett, gon­doskodnak számukra szórako­zási lehetőségről is. Bizonyos, hogy nagy sikere lesz majd e sporttábomak és talán a kezdeményezés nyomán a já­rás iskolái részére nyári sport­tábort is létesítenek. Itt a többi sportágak képviselői kapnának majd helyet. Molnár József Akar saját családi házban lakn-? Vegyen Szerencse-sorsjegyet. Főnyeremény: korszerű családi ház garázzsal, sze­mélyautóval, kétszemélyes, 12 napos egyiptomi társas- utazás, különböző személy­iutók, hűtőkészülékek, te­levíziók, rádiók stb. Ára: 4,— forint Kapható: a hírlapárusok­nál, levélkézbesítőknél, tra­fikokban.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom