Petőfi Népe, 1965. december (20. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-29 / 306. szám

Gyorslista a IV. Békekölcsön sorsolásáról Bajnokság után Beszélgetés a Halasi MEDOSZ edzőjével Az izgalmakban bővelkedő labdarúgó-bajnokság NB III. Délkeleti csoportjában az elért 8. hely birtokában a vezetők, játékosok és szurkolók táborá­ban egyaránt teljes a nyugalom a téli pihenő idejében. Az alig egy éve működő ifjú edzőt ne­héz olyan nyilatkozatra bírni, amely kendőzés nélkül olva­sóink elé tárná a bajnoki évad sok izgalmának okait. A szur­kolók nevében több ilyen kér­désre vártunk választ Várhegyi Ferenc edzőtől, de ő most is óvatos mint régen, amikor még a középhátvéd szerepében tar­totta a csapat egyensúlyát. Kétségtelen, hogy a csapat szereplése ebben az évben majd­nem mindig „háromesélyes” volt — kezdte a beszélgetést az edző. Nagy reményeink nem is voltak, de a márciusi Orosháza elleni győzelem után sokan re­ménykedni kezdtek. Az ezt kö­vető három vereség következté­ben — a Szegedi Honvéd, a Ka­locsai Honvéd hazai pályán és Csongrád ellen — a vérmesebb szurkolók viszont megkongat­ták a vészharangot. Talán- ez használt, mert ezután újabb há­rom győzelem visszaadta a csa­patnak az önbizalmát, a szurko­lóknak pedig a reményeket. Ez­zel a csapat jól elhelyezkedett a középmezőnyben. A két baj­nokjelölt legyőzése volt a leg­nagyobb fegyvertény, s nem kétséges, hogy az együttes a két legértékesebb győzelmével nem­csak saját helyezését biztosítot­ta, de a végső sorrend kialaku­Béke és Barátság asztaliteniszverseny Kunszetmiklóson Kim.sz»eai'tmikl<5son 45 versenyző részvételével került sor a hagyo­mányos ,,Béke és Barátság” járási asztalitenisz csapatversenyre. A fér­fiak vándorserlegének idei védője a Kunszen tm iklósd KSK csapata (Bálint, Vörös, Komáromi) lett. 2. helyezett a Kunszentmiklósi Gim­názium. A leányok bajnokságát a Durva tetétLeni KSK nyerte (Bényei T., Madácsi M. összeállításban). 2. Hartai KSK, 3. Kunszen tm iklósi Gimnázium I. Külön ki kell emelni a dunate- tétLeni lányok kitűnő szereplését, akik eddig minden versenyen részt vettek és most első ízben nyerték el a vándordíját. Fogadóóra a természetjáróknál lásához is nagyban hozzájárult, s egyben a Kiskunfélegyházi Vasast is a bajnoksághoz segí­tette. Mik voltak mégis azok a té­nyezők amelyek a bajnokság befejezése előtt a kiesési zóna közelébe sdoorták a csapatot? — tettem fel a legkényesebb kérdést. — Egységes, összeszokott csa­patot ebben az évben sem tud­tunk állandóan szerepeltetni. Majdnem minden mérkőzésen más összetételben kellett játsza­ni. Voltunk olyan szorult hely­zetben is. amikor Hődört a 3 éve lábtörést szenvedett „öreg­ágyút” voltam kénytelen csa­tasorba állítani, szerencsére a kényszermegoldás hasznosnak bizonyult. — A szurkolókat a téli szü­net alatt az új idény előtti házi titkok érdeklik! Mi a helyzet az erősítési hírekkel kapcsolat­ban? — Vannak elgondolásaink és reményeink az erősitésre. Jáger és Csányi visszatérése a csatár­sor feljavítását jelentené, de foglalkozik a vezetőség további frissítéssel is. Elsősorban a sa­ját nevelésű fiatalok bevetésére kerülhet sor. Egyelőre nevekről korai lenne beszélni. Minden­esetre a MEDOSZ-szurkolók új­évi megnyugtatására ennyi is elég, s reméljük, a januárban kezdődő felkészülés ideje alatt már pontos hírekkel szolgálha­tunk a csapat alakulásáról és felkészüléséről. Szalai László Bemutatjuk Vass Lászlónét küdtem és az egész csapat meg­látogatott. Tőlem mentek a lá­nyok a mérkőzésre, majd jöt­tek vissza boldogan. És akkor Zsuzsa mama a kis Zsuzsával együtt sírt az örömtől. A másik legizgalmasabb mér­kőzés az idén volt az Egyesült Gyógyszerrel. Ez is sorsdöntő volt a kiesés miatt. Itt nemcsak az ellenféllel, hanem a játék­vezetőkkel is meg kellett küz- denünk. Végig a kezdő ötös ját­szott és sikerült. Lelkiismeretességére és sport- szeretetére jellemző, hogy eny- nyi lekötöttség mellett, egész éven át csak három edzésről hiányzott. Sportszerű játékos és példásan fegyelmezett. Szeret­nénk még sokáig a pályán látni az élvonalban. Megérdemli azt a szeretetet, ami a szurkolók ré­széről megnyilvánul. F. I. Ez első súlyemelő-verseny Izsákén Az Izsáki MEDOSZ súlyeme­lő szakosztálya bemutató jel­legű versenyt rendezett. Erre meghívták a megye valamennyi súlyemelő szakosztályát. A Kis­kunfélegyházi Vasas és a Kecs­keméti Spartacus versenyzői el is jöttek, de a kiskunhalasiak még csak nem is válaszoltak. Légsúly: 1. Palásti (Félegy­háza) 205 kg. Pehelysúly: 1. Görög (Félegyháza) 217,5. Köny- nyűsúly: 1. K. Szabó (Izsák) 260. Váltósúly: 1. Cséplő (Izsák) 230. Középsúly: 1. Gubisi (Kecske­mét) 315. F<élnehézsúly:,l. Lacz- kó (Félegyháza) 290. Nehézsúly: 1. Kovács (Félegyháza) 290. A verseny szépséghibája volt, hogy az izsákiak nem rendel­keztek megfelelő súlyzóval és a honvédségtől kértek kölcsön, az viszont műszakilag nem volt teljesen rendben, és ez némileg gátolta a versenyzőket a jobb eredmények elérésében. . A sportág távlatai szépek a községben. Emberanyag van bő­ven, s a lelkesedés sem hiány­zik, csak . .. Csak problémát je­lent például, hogy januárban Földi Imre és Ecser Károly fog élménybeszámolót tartani be­mutatóval egybekötve és a súlyzók kölcsönkérése és ^hely­színre szállítása komoly nehéz­séget okoz. Végh Lajos A sportolók és a szurkolók csak Zsuzsának ismerik. Tizen­öt éves korában kezdett kosa­razni, s azóta csak kétszer egy- egy évig nem tudott csapata rendelkezésére állni, amikor a ma 5 éves kis Zsuzsa és 2 éves Laci fia született. Azt kérdez­tük, hogy tud az egész napos el­foglaltsága és két gyermek mel­lett még a sporttal is időt sza­kítani? — mosolyogva mondta: Nagyon szeretem a kosárlabdát és szeretem a csapatot. A legemlékezetesebb kosár­labda-élményei ? Kicsit gondolkozott a válasz előtt. — Még 1961. februárban volt, mikor a Bajai Épitők csa­pata a VTSK ellen vívott a ki­esés ellen sorsdöntő mérkőzést. Akkor éppen a kórházban fe­jét, hogy miről is folyik a vita? . — Szakosztályunk a téli szün­időben több napos túrát szer­vez a Mátrába. A túra iránt az érdeklődés már hónapokkal ez­előtt is igen nagy volt. azon­ban a Mátrához közel fekvő er­dészlakban csak húsz főnek van szállás. A problémát gumimat­racokkal fogjuk megoldani. A szakosztályi foglalkozásokon, már megbeszéltük a túra részle- -teit is. Tehát minden készen áll a január 2-i induláshoz. Mint kiderült, a másik cso­port szintén túráról beszélget. Itt Winkler László a szóvivő: — A Katona József Gimná­zium természetjárói is ki akar­ják használni a téli szünidőt. Ök december 28-án indultak túrájukra a Pilis hegységbe- Szállásuk a kőhegyi menedék- házban lesz. Ez a csoport itt tölti a szilvesztert is. és több rövid kirándulást tervez a leg­ismertebb kirándulóhelyekre, például: Dobogókőre, a Hold­világárokba, és a Lajosforráshoz. Ezek a túrák a tanulás fára­dalmainak kipihenését is szol­gálják, bár bizonyos, hogv so­kan a tankönyveiket is maguk­kal viszik, hogy a szünidőt ne csak kellemesen, hanem hasz­nosan is töltsék. A szövetség közkedvelt „min­denese” Zielbauer Ádámnét .most is munkába merülve ta­láljuk. — Nálunk most van az év végi hajrá, összegezzük az ered­ményeket és kimutatást készí­tünk az orászgos szövetség ré­szére ez évi munkánkról. Megtudunk néhány adatot, amelyek jellemzőek a nálunk ma már egyik legnagyobb tö­megeket foglalkoztató sportágra. A megyében eddig 1100 ér­vényes igazolvánnyal rendelke­ző természetjáró van, ezek 27 szakosztályban vannak leigazol­va. Érdekes, hogy az idén tíz új szakosztálv is alakult, közü­lük már több is komoly mun­kát végez. Sajnálatos viszont, hogy öt szakosztály megszűnt- Közelebbről vizsgálva, kitűnik, hogy közülük három középisko­lai szakosztály. Fő ok. hogy az iskolák sportvezetői nem veszik olyan komolyan a természetjá­rást, mint a többi sportágat. De menjünk tovább: Megyénk természetjárói idén eddig 88 tú­rán vettek részt, és 4271 km-t tettek meg. Megszaporodott azoknak a száma is. akik az or­szágos „Kéktúra” 900 kilomé­teres távolságát már maguk alá gyűrték, és a Kéktúra jelvényét megkapták. Idén már több ta­gunk érte el a bronzjelvényes természetjárói szintet. Megálla­pított tény még az is. hogy Bács-Kiskun megyében van a legtöbb ifjúsági és ezüst jelvé- nyes természetjáró az ország­ban. / Ügy hisszük, hogy ezen a rö­vid látogatáson is képet nyúj­tottunk megyénk természetjáró sportjának aktív munkájáról. Répánszky Attila Újra az „olimpiai” érmekért Kedden ismét megkezdődtek az úttörő olimpia népszerű versenyei. A legfiatalabb sportolóink ezúttal a téli versenyszá­mokban mutatkoznak be a tv-nézők előtt: Hétfőn délelőtt me­gyénk 12 tagú sportcsoportja elutazott Csillebércre. Asztaliteniszben Fekete Márta, Pintér Béla és Csenki Gá­bor (valamennyi Kiskunfélegyházáról), szabadfogású\ birkózásban Bende Péter, Garaczi Péter, Katona József (KTE) és Csányi Kál­mán (Kunszentmiklós), gyorskorcsolyában Dömötör Zsuzsa és Pankotai István (Kecskemét), sakkversenyben Németh Tibor Vasánki Tibor és Róka István madarasi pajtások indulnak az olimpián. i Szerdán délután gyakran szen­vedélyes vitáktól hangos a me­gyei TS helyisége. Ilyenkor gyűlnek össze itt a természet­járás megyei és városi vezetői, hogy megbeszéljék az előttük álló feladatokat. A legutóbbi fogadóórán mi is meglátogattuk a természetjárókat- A terem — mint mindig — most is tele volt. A beszélgetők közt nagyjá­ból két csoport alakult ki. Az egyiknél megkérdeztük Szabó Mihályt, az újonnan alakult Bányai Júlia Gimnázium ter­mészetjáró szakosztály vezető­kent a magyar labdarúgás te­kintélye. Nem kell mindent fel­fújni. Bármerre futballoztunk, mindenütt megértette a közön­ség, hogy azért kaptunk ki, mert partnereink jobban ját­szottak. Ez az erkölcsi siker se kutya. Ránk biztosan lehetett számítani, ezért volt nem is egy egyesület. amely ki se állt elle­nünk. — Persze, a szovjet váloga­tott nem ravaszkodott úgy, mint a magyar tizenegy? — Valóban. Kicsit sablonos futballt játszottak szovjet ba­rátaink. Győzelem vagy döntet­len. Elég színtelen taktika. Szinte előre tudták az ellenfe­lek. — Mint ahogyan a magyar válogatottal szemben biztosak voltak a győzelemben. — Nana, disztingváljunk. Azt sosem tudhatták, mennyire ver­nek meg bennünket. A fiúk di­cséretére legyen mondva, soha nem szűrődött ki előre, meny­nyivel maradunk alul. — Ez valóban szép. No és most hogyan tovább? — Még kérdezi? Tovább, a megkezdett utón. Ne felejtse el. hogy a labda kerek, és ahol kikap a magyar válogatott, mi is ott leszünk. Tóth István társorokkal álltak szemben? Ehhez a mi védelmünk nincs hozzászokva. Érthető, hogy összeomlottak a fiúk. — Ne tessék mondani! Még csak az kellett volna, hogy szélsői is legyenek az ellenfe­leknek. — Na ja! Voltak is. Hihetet­len gyorsak, és minden csapat­ban kettő. Velük szemben olyan gátlásosán állt Sípos, Mészöly, Solymosi vagy Novak, mint a sakál. — Gondoljuk, sok tanulsággal zárult a kirándulás? — Azt meghiszem! Feltétle­nül változtatni fogunk a védel­mi falon, A Sípos—Mészöly— Solymosi—Novák felállítás he­lyett a Novák—Solymosi—Mé­szöly—Sípos formációt alkal­mazzuk. Ez meg fogja lepni a tizenhatos döntő résztvevőit. — Minden bizonnyal. Hogyan látta Dél-Amerika labdarúgá­sát? — Mindent Pele! Mindent Pele! — Ez az elvük. Aztán slussz. Hol vannak a brazil Didik? Pelén kívül csupa csecs­szopó mind. — A mexikóiak? — Még mi is megvertük egyik csapatukat. Gondolhatja, milye­nek lehetnek. Egyébként ne képzeljék itthon, hogy csők­„Kapitány, kapitány, fő a jó­kedv!. .,” — A, Kapitány elvtárs? — Igen, de nem a Tenkes. — Hanem? — Csak a futballválogatotté. — Ja? Akkor értem, miért „fő a jókedv”. — Ne gúnyolódjék. Könnyű volt Tenkesnek. Ha nekem olyan kurucaim lettek volna, ma nemcsak Guatemala hever­ne a magyar futball lába előtt. — Miért volt előnyösebb hely­zetben a Tenkes kapitánya? — Ad egy: több volt a pus­kaporuk. Ad kettő: ha az én fiaimnak is olyan szép selymes lódingjai lettek volna .., Mint a kurucoknak. Nem beszélve a tárogatókról. — Ne folytassa, Kapitány elvtárs. Tudom, most az követ­keznék. hogy könnyen ugráltak a kurucok a piros csizmákban, de mire mentek volna a labaji- cokkal futballcipöben. Azt azon­ban ne firtassa, hogy a kuru­coknak lovaik is voltak, meri adtunk mi már lovat a futball­válogatott alá is. Talán épp'az volt a baj... No, de ne filozo­fáljunk. Mégis, mi volt a baj o válogatottal, Kapitány elvtársi — Tudja maga, mit jelenteti a fiúknak. hogy végig az egész túra alatt mindig gólképes csai Nem kell m (Folytatás 39167 01—50 loo 39884 01—50 loo j az 5. oldalról.) 39172 01—50 2oo 39901 01—50 loo .a,». nt un 39188 01—50 loo 39955 01—50 2oo 39197 01—50 loo 39961 01—50 loo Ui—ou 1O0 3g260 01_50 loo 39981 01—50 2o© »8423 10 5000 39209 01—50 loo 39987 01—50 loo 38423 01—50 2oo 39307 01—50 loo A gyorslisták. köz­38638 01—50 loo 39309 01—50 loo vétlenül a húzás 38687 01—50 loo ! 39328 01—50 loo után készültek, ezért 38776 01—50 200 j 39387 01—50 2oo az esetleges szám­38845 01—50 loo 39431 01—50 loo hibákért felelőssé­38853 01—50 loo ' 39455 01—50 2oo get nem vállalunk, j 38904 01—50 2oo ; 39460 01—50 2oo A kisorsolt kötvé- ; 38943 01—50 2oo : 39508 01—50 loo nyék beváltását: — 38998 01—50 2oo ! 39579 01—50 2oo 1966. január 10-én i 39106 01—50 loo 39667 01—50 loo kezdik meg az 39125 01—50 2oo i 39763 01—50 loo Országos Takarék­39149 01—50 loo 39795 01—50 2oo pénztár fiókjaiban 39158 01—50 loo 39796 01—50 2oo és a postahivatalok­39162 01—50 loo 1 39838 01—50 loo nál. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom