Petőfi Népe, 1965. december (20. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-25 / 304. szám
i. oldal 1965. december S5, szombat Karácsonyi gondok, tervek, remények (Folytatás az 1. oldalról) fontosabb feltételét, a dolgozó munkáskezet biztosítsa a jövő «rámára is. A mostani ár-, bér- és szociális intézkedéseket úgy helyes számba venni, mint egy intézkedést a gazdaságpolitika megvalósításának folyamatában, önmagában ez az intézkedés nem tükrözheti egész gazdaságpolitikánkat. Nem cél, és helytelen lenne- ha valami bevezető típusintézkedésnek tekintenénk, melyet ugyanilyen intézkedések sorozata követ majd. Nem erről van szó. Mindezekkel az intézkedésekkel a párt és a kormány a jövőt kívánja szolgálni. Jövőbeli gondokat kíván megelőzni időbeni cselekvéssel, s ennek érdekében tartja elengedhetetlenül szükségesnek bizonyos jelenlegi gondok vállalását. Ehhez kéri a dolgozók megértését, ilyen társadalmi terveink vannak a jövő évre? Az 1966. évi népgazdasági tervünk szolid, kiegyensúlyozott és megalapozott. Az ipari, a mezőgazdasági termelés és a nemzeti jövedelem további növelését irányozza elő. A növekedés mértéke talán kissé szerénynek tűnik, hiszen az ipari termelés 4—6%- kal, a mezőgazdasági termelés mintegy 5%-kal> a nemzeti jövedelem pedig körülbelül 4u/0- kal növekszik a terv szerint. Ha számba vesszük azt is, hogy a termelés minőségét, gazdaságosságát egyidejűleg erőteljesen akarjuk növelni, a mennyiségi és minőségi célok együttesen már nagy feladatokat foglalnak magukba. A jövő évi terv a lakosság fogyasztásának 3%-os növelését irányozza elő. Elnnél kisebb mértékben, mintegy 2°/p-kal növekednek a népgazdasági összes beruházások. Gazdaságpolitikai céljaink azonosak az előző évben meghirdetett célokkal: a termelékenység nagyobb mértékű fokozásával, a jövedelmezőség (gazdaságosság) növelésével, a minőség javításával. A terv szerint tehát a termelés-fogyasztás együttesen, egymással összhangban növekszik. Üj létesítmények százai- ezrei születnek majd a következő évben is. Gondosabban igyekszünk majd fenntartani, karbantartani, javítani és műszakilag is fejleszteni a már meglevő üzemeket, intézményeket. Egyszóval: jövő évi terveink tovább viszik hazánkban a társadalmi haladást, előrenéző és reménytkeltő tervek. t|a Bács-Kiskun megyei vo- natkozásban vesszük számba a helyzetet, körülbelül ugyanazt mondhatjuk, mint országosan. Szembetűnő fejlődés a hátunk mögött, megoldandó problémák sokasága előttünk, biztató tervek a jövőre vonatkozóan. Nem nagyszerű eredmény-e, hogy az elmúlt öt évben á megyében 27°/o-kal növekedett a mezőgazdaság termelése, s hogy a megyének kiemelkedő szerepe van az ország mezőgazdaságában. Vagy az, hogy előrehaladt az iparosítás az elmúlt időszakban. Az iparban foglalkoztatottak száma a második ötéves tervben 55%-kal nőtt, kereken egymilliárd forint értékű ipari beruházásra került sor a megyében. A hagyományos élelmiszeripar mellett új iparágak bázisa teremtődött meg. Meghonosodott a gépipar, az elektronikus berendezések gyártása, a faipar és a műanyag feldolgozása. Nagymértékű lakásépítési program valósult meg, megyeszerte épültek jelentősnek tekinthető utak. szépszámú iskola, óvoda, egészségügyi intézmények. Mindez kétségtelenül kevesebb a szükségesnél, de hát e téren a fejlődés mai szakaszában még az a helyzet, hogy a gazdasági növekedés nagyobb igényeket teremt, mint amit pülanainyilas kielégíthet A lényeges mégis az, hogy fejlődik a megye, azon belül fejlődnek a városok és fejlődik a községek nagy része is. Ha a terveket nézzük, csak azt mondhatjuk, szépek, jók ezek a tervek. Az 1966-os terv mellett hamarosan elkészül, megvitatásra kerül a harmadik ötéves terv országos és megyei viszonylatban egyaránt. 'ij'ervező nép vagyunk. Nemcsak formálisan, azért, mert muszáj, mert intézményesítve van a tervgazdálkodás. Tervezünk azért, mert úgy érezzük, hogy lehetőségeink vannak, melyeket ki kell használnunk, és mert hiszünk benne, hogy tervezni érdemes, hogy valóság lesz belőle. Milyen reményeink lehetnek és vannak a jövőre? Sok problémával és gonddal birkózunk. Az egyének is, a közösség is. De mindezt nem reménytelenül, hanem reménnyel és bizakodással. Nem mondhatjuk ugyan, hogy környezetünkben ne lennének reménytelen, csüggedt emberek. Ilyenek is akadnak, de mégis azt mondhatjuk, hogy országunk és megyénk dolgozói nagy többségben egyénileg is reménykednek, bíznak a jövőben. Mint nemzet is bízhatunk, reménykedhetünk nemzeti céljaink megvalósításában. A szocializmus megvalósítása, amely korábban csak a munkásosztály célja volt. hazánkban ma már célja a dolgozó kisemberek döntő többségének. Formálódó, erősödő nemzeti egységünk zászlajára ma már veJük egyetértésben írjuk oda a szocializmus jelszavát. De ez nem olyan egység, amelyet ne kellene állandóan megújítani. Különösen erősítenünk kell most és a jövőben is a szocializmusért folytatott harc fő osztálybázisát, a munkás-paraszt szövetséget. Erősíteni kell ezt a munkások oldaláról is, hogy ne csak a szabad piac által szolgáltatott — kissé torz — szemüvegen keresztül ítéljék meg a parasztságot, annak életviszonyait. És erősíteni kell a parasztok oldaláról is, hogy felismerjék, lássák meg a munkásosztály helytállását, építő munkájának jelentőségét, az ipar fejlődésének fontosságát, s hogy mindez mennyire szolgálja a parasztság érdekeit is. Kovácsoljuk tehát tovább, erősítsük társadalmi rendünk létalapját, a munkás-paraszt szövetséget. E szövetség maga a remény és a bizakodás forrása lehet egész népünk számára. A mi reményeink nem alapulhatnak persze sem vakhiteh, sem az alázatosságon, semmiféle könyörületességen. Amíg a népekkel és a mi népünkkel ellenséges erők vannak a világon, addig ezekkel szemben csak a harcra építhetjük jövőnket és reményeinket Amíg imperializmus van, s amíg az imperializmus háborút szíthat Vietnámban és másutt, amíg fenyegetheti Európa békéjét, amíg egymásnak uszíthatja a volt gyarmati országokat, addig szívósan küzdenünk kell ellene, vagyis mindaddig, amíg az imperializmus egyáltalán létezik. Reméljük a nemzetközi feszültség enyhülését, de küzdenünk is kell azért erőnkkel, állhatatossággal. szívós politikai harccal. Egységben a szocializmus nemzetközi erőivel, egységben valamennyi antiimperialista erővel. * * * gondok, tervek és reihé^ nyék szövik át egyéni életünket, társadalmi létünket. Ha az ország valamennyi vidéke. Bács-Kiskun megye dolgozói, a jövőben is egységre jutnak és helyes cselekvésre leszünk képesek. úgy biztosítva lesz. hogy országunk a következő évben valamivel még fejlettebbé váljon. hogy társadalmi kapcsolataink egy kicsit még emberibbekké legyenek, hogy országunk egésze egy kicsit még szocialistábbá áetlődioiá A francia elnökválasztás Erhard és Johnson megbeszélései Wilsom „hajlékony64 vonalvezetése Növekvő amerikai veszteségek Vietnamban DE GAULLE tábornokot újabb hét esztendőre Franciaország elnökévé választották. Győzelme viszont úgyszólván hajszálon múlott, mindössze tíz százalékkal kapott több szavazatot, mint a baloldali egységfront jelöltje, Mitterrand. A szemleírók, a diplomáciai megfigyelők általában megegyeznek az esemény jelentőségében: hosszú ideje nem akadt j>élda arra, hogy Franciaországban a baloldal s:»ros küzdelemre késztesse a hivatalos jelöltet. Nem közömbös az sem, hogy már nincsenek messze a parlamenti választások, 1967-ben járulnak újból az urnákhoz a francia szavazók. A baloldal mostani sikere nyilván hatással lesz a törvényhozói választásokra is. Ezért mondjál: Franciaországban: a harc még nem zárult le A baloldal előtt álló legfontosabb feladat a közeljövőben sorainak megszilárdítása. Ezt viszont főként a nemzetközi helyzet alakulása teszi szükségessé. Nyilvánvaló: az Egyesült Államok és ez NSZK politikai körei igyekeznek majd kihaszrálni de Gaulle megtépázott tekintélyét. Ámde de Gaulle minden további nélkül aligha enged a nyomásnak. Tudatában van annak, hogy eddigi népszerűségének egyik alappillére volt az Egyesült Államoktól függetlenebb vonalvezetés. A lényeg, hogy jelenleg Franciaországban a személyi hatalom rendszere már sokkal kevésbé szilárd, mint korábban és a demokratikus rendszerváltozás esélyei fokozódták. AZ ELMÚLT napokban fejeződtek be Erhard kancellár és Johnson ellök tárgyalásai. A megbeszélések során a kancellár meglehetős nyíltan felszólította az Egyesült Államok felelős politikusait, méltányolják Nyjgat-Németország követeléseit, különösen ami az atomfegyvereket illeti. Erhard ugyanakkor frontális támadást indított minden olyan szerződés allen, amely gátat vetne az atomfegyverek elterjedésének. A képhez tartozik, hogy a vietnami háború fokozódásával egyenes arányban nő Bann katonai jelentősége az Egyesült Államok szemében. Egyes jelentések szerint az agresszióban részvevő amerikai csapatok létszámát állítólag 200 ezer fővel kívánják kiegészíteni. Ezt a kontingenst Európából vezényelnék a délkelet-ázsiai térségbe, helyüket pedig a Pentagon tervei szerint nyugatnémet katonai egységek töltenék be. A veszélyes EGY HÉT A KÜLPOLITIKÁBAN tervek közé tartozik, erről a Spiegel című nyugatnémet hetilap adott hírt, a sok cáfolat után, az amerikaiak mégis elhelyezték az atomaknákat Nyugat-Németországban. WILSON angol miniszterelnök washingtoni megbeszéléseiről csak semmitmondó protokolláris közleményt adtak ki, de a jelentések szerint Johnson elfogadta Wilson rhodesiai politikáját, a brit miniszterelnök pedig továbbra is támogatja az amerikaiak agresszióját Vietnamban. Megtárgyaltak egy úgynevezett „munkaprogram” javaslatot is. Wilson indítványozta, hogy közös parancsnokság alatt egyesítsék az amerikai, angol, ausztráliai és új-zélandi katonai erőket a Közép-Keleten, az Indiai-óceán térségében és a Délkelet-Ázsiában ellátandó feladatokra. Ez lényegileg annyit jelent, hogy Wilson hajlandó az amerikai világcsendőr mellett segédszolgáLatot vállalni. Nyílt kérdés viszont, hogy a veszélyes diplomáciai csomaggal hazaérkező angol kormányfőt milyen hangulat fogadja majd az elkövetkező napokban, hiszen Wilson egyre inkább Amerika felé hajló vonalvezetését a közelmúltban már munkáspárti berkekben is támadták. VÉGÜL, de nem utolsósorban, foglalkoznunk kell a vietnami eseményekkel. Az amerikai közvélemény alakulását tükrözi, hogy a baloldali- sággal aligha vádolható Mansfield amerikai szenátor, aki egy csoport élén világ körüli utat tett és Dél-Vietnamba is ellátogatott, sajtónyilatkozatot adott. Ebben egyebek között kijelentette: ,,Az Egyesült Államoknak is érdeke, hogy tárgyaljunk a vietnami konfliktus rendezéséről. Minél tovább késik a megoldás, annál baljósla- túbbá válik ez a probléma.” Ez a megállapítás, bármennyire is óvatosan fogalmazott az amerikai politikus, lényegileg szembehelyezkedik a háború fokozására, sőt kiterjesztésére irányuló amerikai katonapolitikai tervekkel. De még nem jutott el a Szovjetunió álláspontjához, amelyet személy szerint legutóbb Gromiko külügyminiszter fej tett ki: „A vietnami háború beszüntetése csak az amerikai agresszió abbahagyásával és az amerikai csapatok kivonásával lehetséges. Az egyetlen megoldás az amerikaiak távozása”. Sümegi Endre HANOI—SAIGON. (MTI) A világhírügynökségek gyorshírben jelentették, hogy a vietnami hadszíntereken pénteken, a déli órákban elhallgattak a fegyverek. Az AFP idézi a hanoi rádió közleményét, amely szerint a Dél-vietnami Nemzeti Felszaba- dítási Front által elhatározott karácsonyi tűzszünet magyar idő szerint 12 órakor életbe lépett. A DNFF harcosainak tűz- szüneti parancsa tizenkét órára szól. A távirati irodák az: is hírül adták, hogy az amerikai és a dél-vietnami kormánycsapatok magyar idő szerint 11 órakor megszüntették a harci cselekményeket. A tűzszünet előtt a nap folyamán csak egy nagyobb szabású hadműveletről érkezett jelentés. Egy saigoni amerlkE.i katonai szóvivő közlése szerint ötven Radványi—Rusk találkozó WASHINGTON. (MTI) Radványi János követ, a Magyar Népköztársaság washingtoni követségének ideiglenes ügyvivője csütörtökön délután találkozott Dean Ruskkal. az Egyesült Államok külügyminiszterével. A -félórás megbeszélés során általános és a két országot érintő kérdésekről volt szó. amerikai repülőgép csütörtökön közúti' hidakat és vasútvonalakat bombázott a VDK területén, Haiphong kikötővárosától 16 kilométernyire. Egy nappal azelőtt az amerikai bombázók — mint már jelentettük — újabb barbár légitámadást hajtottak végre az Uong Bi hőerőmű ellen. Ez a hőerőmű szolgáltatja Észak-Vietnam áram- termelésének a 15 százalékát. 21 évvel ezelőtt. 1944. december 24-én a fasiszták Sopronkőhidán kivégezték Pataki Istvánt. Kreutz Róbertét és Pesti Barnabást. A három ifjú kommunista halálának évfordulója alkalmából a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága és Budapesti Bizottsága pénteken délelőtt koszorút helyezett el a Kerepesi úti temetőben, a magyar munkásmozgalom mártírjainak panteonjában. az emléküket megörökítő sírhelyen. (MTI) Koszigin fogadta a zambiai küldöttséget Alekszej Koszigin. a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke pénteken a Kremlben fogadta a jelenleg Moszkvában tartózkodó zambiai küldöttséget: Arthur Wina pénzügyminisztert és Elijah Mudenda földművelésügyi minisztert. Mint a kiadott közlemény megállapítja, meleg hangú és őszinte megbeszélés folyt a szovjet—zambiai baráti kalocsaiatok továbbfejlesztéséről. valamint az időszerű nemzetközi problémákról. (MTI) állandó rádlóka^csoat a bolygóközi állomásokkal MOSZKVA. (TASZSZ) A november 12-én febocsá- tott Venus—2 és a november 16-án felbocsátott Venus—3 bolygóközi állomással már 21, illetve 28 esetben létesítettek rádióösszeköttetést. A Venus—3-nak^ a Földtől való távolsága jelenleg meg- i haladja a 10 millió kilométert, j a Venus—2-é pedig valamivel bb ennél. i Naponta 6—10 ólán át mindkét állomás közvetíti: kát. A kozmikus összt i otési központban azonban csak a szükségesnek megfelelően engedik meg a kapcsolat létr-hozá- sát. A szakemberek nem kételkednek a berendezés megbízhatóságában. Még a Szonda—3 bolygóközi űrállomás — amely 83 millió kilométerre távolodott el a Földtől —. irányítása se{n okoz technikai nehézségeket. Elhallgattak a fegyverek Karácsonyi tűzszünet Vietnamban Ifjú mártírok sírhelyének koszorúzása
