Petőfi Népe, 1965. december (20. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-24 / 303. szám

3. oldal Új módszerek — olcsóbb termelés Izsáki tapasztalatok 4. Emelkedett a munka termelé­kenysége. Egy mázsa alma elő­állítására fordított élő munka ideje 4,9 órával csökkent. Gaz­daságunkban ez azt jelentette, hogy 19 óráról 14,1 órára csök­kent az élőmunka ráfordítás. Ez még tovább mérséklődik a gyümölcsös korosodásával, mert fokozatosan elmarad a nagyobb kézi munkaerőt igénylő hajtás­le kötözés. A termőkarós gyü­mölcsös üzemi előnyét jól bi­zonyítja az is, hogy amíg a gazdaság hagyományos gyümöl­csösében az elmúlt években egy kilogramm alma önköltsége 3,50—4,12 forint volt, addig a termőkarós módszer szerint termesztett gyümölcs 2,40—1,90 forintba került. A' termelékenységet még nö­velni tudjuk, többek között az öntözés bevezetésével. Erre vo­natkozóan is tettünk már lépé­seket — hangoztatja végezetük Borsodi Miklós. A gazdaság almatermesztése iránt már a világpiacon is je­lentkezik érdeklődés. Legutóbb svájci szakember kérte, hogy a jövőben innen szállítsák hazá­jába a magyar exportalmát. K. S. A. hajdani rosszemlékű sze­gényházak lakói méltán érez­hették magukat a társadalom kitaszítottjainak, az élet hajó­töröttjeinek. A „gondoskodás”, amiben részesültek, még sok­szor a fegyházakénál is ember­telenebb körülményeket jelen­tett. A letűnt rendszer nem tar­totta lelkiismereti kérdésnek és kötelességének az egyedül ma­radt öregekről való gondosko­dást. A szociális otthonok ma már valóban otthonai azoknak az embereknek, akik hosszú, küz­delmes életük során magukra maradtak. A társadalom gon­doskodása, féltő szeretete veszi körül őket és kényelmes, barát­ságos, nyugodt körülményeket biztosít számukra. A velük va­ló törődés azonban nemcsak hi­vatalos formában nyilvánul meg. — Szép hagyományai vannak már nálunk annak a — csak dicsérhető — kezdeményezés­nek, hogy egy-egy üzem, válla­lat, hivatal, vagy iskola fiatal­jai gyakran kijönnek az idős nénikhez, bácsikhoz, kedvesked­nek nekik, ha kell segítenek is ebben-abban — mondja Hudák Olivér, a kecskeméti első szá­mú szociális otthon gondnoka. Miből áll ez a „patroná- láp”? Ha mást nem tennének a fiatalok, csupán, hogy időn­ként meglátogatnak néhány idős embert az otthonban, beszélget­nek vele, kérdezősködnek hogy- léte felől, már ez is sokat je­lentene. — Névnapokon üd­vözlőlapot írnak, virággal kö­szöntik az illetőt. Ha valaki Brigádok versenye a paprikaipari vállalatnál Három szocialista címet el­nyert brigádja van a Kalocsa- vidéki Fűszerpaprika és Kon­zervipari Vállalatnak, három brigád pedig a megtisztelő cí­mért küzd. Közülük különösen jó eredményt ért el az elmúlt hónapban a paprikamalom bri­gádja, amely ílO százalékon fe­lül teljesítette tervét. A csoma­goló brigád jelentős menyiségű csomagoló eszközt is megtaka­rított. A munkaügyi osztály szo­cialista címért küzdő brigádja is becsülettel teljesítette felada­tát. Nagy a versengés a többi paprikafeldolgozó üzemrészben Is. A paprikacsipedők és hasí­tok egyénileg versenyeznek. Kö­zülük Okner Jánosné 156,3, Tóth Józsefné 139.3, a fiatalok közül Tőzsér Erzsébet 135,4, Sági Pa­ula 134 százalékos teljesítményt ért el. Egyenletes teljesítményt nyújt Vargacz Károlyná cso­portja is. Közülük Bállá Sán- dorné, Boros Vilmosné, Szabad- szállási Pálné, Sárközi Lajosné egyaránt 120 százalékot teljesí­tett. L. X. kórházba kerül, kimennek hoz­zá, felkeresik és a fiúknak, lá­nyoknak ez az őszinte ragasz­kodása, a társadalom szereteté- nek ez a sugara is érezteti ve­lük: nincsenek magukra hagyat­va és főleg kirekesztve. Apró figyelmességek teszik bensősé­gesebbé, meghittebbé ezt az em­beri kapcsolatot. Nemrégiben például valamelyik szobában éli omlott a rádió. A konzerv­gyár egyik szocialista brigádjá­nak tagjai pénteken elvitték és vasárnap már kijavítva hozták vissza. Olyan jólesik ez. hogy hetekre jókedvünk támad _ mo ndja Harkai Mihályné, aki­nek szobáját a Kecskeméti fazék- és Kárpitosipari Vállalat Hamán Kató brigádja szokta felkeresni. — A Télapó-ünnepségre pél­dául a Zrínyi Ilona általános iskola úttörői jöttek el hozzánk. Szavalatokból, énekszámokból a fúvószenekar szerepléséből, remd jelenetekből álló műsor­ral szórakoztatták az otthon la­kóit. Mi pedig Mikulás-csoma­gokkal ajándékoztuk meg a gondozottakat — mondja a gondnok elvtárs. — Az öregek napján a méheslaposi iskola ta­kedveskedtek egy kis mű- sorral, de mar jelezték, hogy készülnék a fenyőünnepre is. Közben sétára indulunk, hogy néhány szobába betekintsünk. A folyosókon sétáló, beszélgető A nemrégiben elké­szült tagas, impozáns ebédlőben lassan hozzáfognak a terítéshez. Bekopogtatunk az egyik szobába. Bagó Lajosné hímzé- sen dolgozik. _ sokat e]készí­leszünk"?1- éS,hr majd készen leszünk a szobafestéssel, ezek felkerülnek a falakra, asztalok­ra mondja Bagó néni jogos büszkeséggé! és öltögeti tovább a szmes cérnákat. A jól beren­dezett helyiség valóban kelle mes otthon: képek, térítők fzl nyegek, fotelok, vázák és jó me- eg A többi szobában is hl sonio a hangulat: beszélgetnek olvasnak,- varrogatnak, vagy ép­pen pihennek, szundikálnak. hpT P?,p®n voltam az üzem­JuHanni k ~ n?°nd-Ía Csalák Julianna —, amikor a fentebb «“«»it kárpitosipari vái­laiat Ady Endre és Mező Imre brigádjáról társalgunk. Ez a két bngad vette pártfogásába aszo- a,i Ia a0lt-es a barátság már bóldlf<:ffJítdÖtt,1hogy az otthon­ból 1S felkeresik őket. — Csak beszaladtam hozzájuk, mert dol­goznak, megbeszéltük, hogy ők mikor jönnek ki... ^ tevéi van előttem. Az gyi.ket a 94 éves Major Juliska nemnek küldték, kis csomag kí­úttörők6n Ka, bugaci iskola uttoioi. „Kedves Júlia néni* Öregek napja alkalmából foqad- }a szeretettel ezt a kis csoma­got az Oroszlán őrstől. Még sok évig szeretnénk hasonlót külde- ni. Az őrs nevében Csernik Nándor őrsvezető.”­A másik levél címzettje saj­nos már nem él. Laosz Józsi bá­csi októberben halt meg, 95 éves korában. Nemsokkal az előtt kapta ezeket a sorokat. „Ked­ves Laosz bácsi! A bugaci úttö­rőktől fogadja szeretettel az öregek napja alkalmából aján­dékunkat. Nagyon szeretnénk, ha még tetszene írni arról, ho­gyan élnek az otthonban... Sok örömet, és jó egészséget kí­ván a Cápa őrs nevében Or- mándi Antal VII. osztályos ta­nuló..Élete utolsó napjait aranyozták be tehát ezek a so rok! És az öregek szeretettel fo­gadják az apró figyelmessége­ket» érzik belőle a ragaszkodást, az őszinte szeretetet, amely a társadalomból, a fiatalok apró figyelmességéből sugárzik felé­jük. , Gál Sándor — Vjrazoasaguiijvuön ac. ciou ilyen gyümölcsöst 1958 őszén te­lepítettük 30 holdon. Ez a ter­mőkarós almás 1961-ben hol­danként 35, 1962-ben 10C, 1963- ban 130, 1964-ben pedig 120 má­zsa termést hozott. nek legnagyobb részét dr. Fe­jes Sándor Kossuth-díjas ker- dította el a nagyüzemi gyü­mölcstermesztést. Nálunk ebből következően fiatal» nem régi te­lepítésű gyümölcsös van,,amely­érdekeltséget. Az ilyen helyeken g sajnos, nemcsak az elosztás szó- r cialista elvét és a közösség érde­keit sértik meg, hanem erősítik a kispolgári szemléletet, a hará- e csolást. a munka nélküli pénz- r szerzés hajlamát is. i Nem szabad tehát a különbö- J ző kérdéseket csak gazdasági, *• csak politikai vagy csupán ide- '■> ológiai oldalról szemlélni és az < egyes feladatokat mechanikusan ‘ különválasztani. A gazdaság- 1 szervező munkát megfelelő esz- 1 mei, politikai nevelőmun kával szükséges kiegészíteni és az , egyes gazdasági feladatok eldön- , tésekor kellően számba kell ven- i ni azok eszmei, politikai kiha­tását is. | A KÖZPONTI { Bizottság az az ideológiai irányelvek kimun­kálásával hatékony vezérfonalat 1 adott, A gazdaságirányítás új rendszerének kidolgozásával és fokozatos bevezetésével pedig to­vábbi lehetőségeket és eszközö­ket nyújt a gazdasági és ideoló­giai feladatok megoldásához. Most arra van szükség hogy minden munkahelyen megért­sék a kettős feladat párhuza­mos megoldásának szükségessé­gét és együttesen segítsék azok sikeres végrehajtását. TÉR ÉK GYÖRGY* az MSZMP Központi Bizottságá- ! i nak politikai munkatársa. , i, karékosság feladatait, így a ta­karékossági mozgalom az üzem egész kollektívájának ügyévé vált és az első háromnegyed év­ben mintegy 11 millió forint ér­tékű anyagköltség-megtakarí­tást eredményezett A szocialista gazdaság egyik nagy lendítőereje az anyagi ér-» dekeltség következetes megvaló­sítása. Ez azonban csak akkor hat pozitívan az emberek tuda­tának fejlődésére, ha még-meg- felelően érvényesül benne a szo­cialista társadalom egyik alap­vető erkölcsi elve: a munka sze­rinti elosztás. | A MEGYl | üzemeinek, szövet­kezeteinek és intézményeinek többségében az elmúlt évek so­rán — a fennálló rendelkezések keretei között — jól alkalmaz­ták az anyagi ösztönzőket. Ennek tudható be — többek között — a tiszakécskei Szabadság és a tabdi Petőfi Termelőszövetkezet­ben, hogy eredményesen a gaz­dasági munka és gyorsabban csökken az „egyenlősdiség-’ Jobban erősödik az emberek tu­datában az a szemlélet, hogy az egyéni boldogulás egyetlen er- ■ kölcsös útja a közösség érdeké- i ben, hogy eredményesebb a gaz- - Vannak azonban még ma is he- , lyek. ahol bátortalanul, vagy t • közösség érdekeit megsértve pró • hálják érvényesíteni az anyag: ció és felvilágosítás kérdése. Megvan ezeknek a gazdasági vetülete is, amelyeknek a szo­cialista ideológia célkitűzései­vel harmonizáló megoldása ugyanolyan jelentőségű. A megye üzemeiben az idén lényegesen javult a munkafe­gyelem. töredékére csökkent az emberek vándorlása. | EBBEN | vitathatatlanul köz­rejátszott a'pártszervek tudatos nevelő munkája. De a felvilá­gosító szó csak azzal hozta meg az eredményeket, hogy jobban párosult a munka anyagi és műszaki feltételeinek megterem­tésével, a munka jobb meg­szervezésével. A szocialista munka az em­berek egyéni és kollektív fele­lősségén alapszik. A második ötéves terv eredményes végre­hajtása azt mutatja, hogy a me­- gye dolgozói érzik felelőssé- i güket, nem közömbösek a köz­- ügyek iránt. Ha a jövőben ií l bátran bevonjuk őket a dolgok : megvitatásába és eldöntésébe, hí i meghallgatjuk és kikérjük vé 5 leményüket, elfogadjuk jogo< i bírálataikat, javulni fog a mun- i ka. tovább növekszik az ő fe- lelősségük is. Ezt mutatji i a Fémmunkás Vállalat kecs keméti gyáregységének példája- ahol a vezetők és dolgozók kő ■ zösen alakították ki az anyagta hatással és a kommunisták pél­damutatásával segítsék elő az emberek gondolkodásának szo­cialista formálását, a szocialis­ta erkölcs normáinak hatéko­nyabb érvényesülését. | A GAZDASÁGI \ élet pártirá­nyítása közben ne merüljenek el az apró, operatív feladatok megoldásában, hanem a gazda­sági élet fő kérdéseinek elvi, politikai irányítását és ellen­őrzését végezzék. Nagyobb fi­gyelmet fordítsanak azoknak a gazdasági feladatoknak végre­hajtására, amelyeknek helyes megoldása már objektíve pozi­tív irányban befolyásolja az em­berek tudatának fejlődését, s ezáltal cselekedeteit és maga­tartását. Az emberek eszmei, politikai nevelése nem csupán a párt- szervezetek feladata. Velük együtt valamennyi társadalmi szervezetnek. állami szerv­nek és gazdasági vezetőnek is a társadalommal szembeni köte­lezettsége. nevelő munkájukká elősegíteni, hogy az emberek gyorsabban megszabaduljanak i régi gazdasági viszonyok káros ideológiai, politikai és erkölcs: maradványaitól. fokozódjor bennük a szocialista tudatos­ság és erősödjenek szociálist« erkölcsi tulajdonságaik. Az emberek szocialista ne velése nem csupán az agitá­— A termelékenységet még tovább tudjuk növelni — mondja az állami gazdaság igazgatója. tész a Földművelésügyi Minisz­térium Kertészeti Főigazgatósá­gának vezetője elképzelései alapján ültettük, a termőkarós, széles soros telepítési rendszer szerint. A gyümölcstermesztésen belül az alma a súlypont, fő­ként a következő négy fajta: Jonathán, Starking, Golden De- licius, Húsvéti Rozmaring. cm A termőkarós gyümölcsös be­váltotta azokat a reményeket, amelyet vártak tőle a szakem­berek. Egyik legfontosabb elő­nye, hogy négyéves korától fo­kozatosan termőre fordul és 5—6 éves termőkarós gyümöl­csös már teljes termést képes leadni, tehát a régi» közepes, magas törzsű gyümölcsösökkel szemben három-négy évvel meg. rövidül a termőrefordulás ideje. Jelentős megtakarítást értünk el áz üzemköltségeknél. Első­sorban a gépesítésben jelentke­zik ez, de a permetezés, a sze­dés lehetőségei is megjavultak. Néhány érdekes számadatot közöl az eddig elért termésered­ményekről. A szakkönyvek szerint Ma­gyarországon a téli alma ter­mesztésének két kialakult ter­mőtája van. Az egyik Szabolcs Szatmár megye, ahol főként — mintegy 70 százalékban — Jo­na thánt termesztenek, a másik termőtája Nyugat-Dunántúlon található (főként Vas és itala megyében). Van azonban egy újabb termőkörzet kialakuló­ban, amelyről még eddig kevés szó esett a szakkönyvekben, ez pedig a Duna-Tisza közi homokvidék, főként Bács-Kis- kun megye. A második ötéves terv időszaka alatt mint isme­retes jelentős szőlő- és gyü­mölcstelepítés történt megyénk­ben, melynek során sokezer hol­don új nagyüzemi almáskerte­ket létesítettek. Az állami gaz­daságok 9 és fél ezer hold üzemi gyümölcsösének 52,8 százaléka, tehát több mint fele alma. A különböző típusú termelőszövet­kezetek kezelésében levő majd­nem 21 ezer hold üzemi gyü­mölcsös 35,6 százalékán szintén almáskerteket találunk. m A mezőgazdasági nagyüze­mekben egyre inkább terjed­nek az új termelési módok, fő­ként az úgynevezett törpegyü- möícsösök telepítésére tértek rá. Az állami gazdaságokban 1836 hold ilyen almáskert van, melynek zöme termőkarós ko­ronakialakítást kapott. Ugyan­ekkora területen jelentkezik ez a művelési mód a termelőszö­vetkezeti telepítéseknél. Leg­újabban egyre jobban tért hó­dít a vadalanyon álló alacsony törzs. Az új almatermesztési mód­szerekre vonatkozóan Borsodi Miklós, az Izsáki Állami Gazda­ság igazgatója, aki 1957 óta áll e példásan szervezett majdnem 11 és félezer holdas gazdaság élén, sok figyelemreméltó ada­tot közöl, amikor erről a témá­ról beszélgetünk. I 2. — A gyümölcstermesztés a kisüzemi szőlők között történt a múltban, úgynevezett kétszin­tes művelésben — magyarázza az igazgató. — Nem volt kiala­kult fajta termesztés sem, ezen a vidéken a mi gazdaságunk in­A szeretet sugarai

Next

/
Oldalképek
Tartalom