Petőfi Népe, 1965. december (20. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-23 / 302. szám
Í965. december 23. csütörtök 3. «HM Piaci délelőtt az irodán Hetente kétszer, hétfőn és csütörtökön várossá elevenedik az ősi „kiskun fészek”, Szabad- szállás. E két napon van ugyanis a hetipiac. Mondják, régente ▼ásárnak is beillő volt ilyenkor a forgalom. Manapság már kisebb vonzása, de még mindig elég erős ahhoz, hogy a tanyasi embereket becsalogassa a községbe. Persze, nemcsak a piacra. hanem a közintézményekhez is, ügyes-bajos dolgaikat elintézendő. Nem csoda hát, ha ilyenkor a Mathiász Tsz központjában is nagy a jövés-menés. Az előszoba zsong, mint a méhkas, s még az asztalokon is emberek ülnek. És jönnek ide a Kossuth Tsz gazdái is. mivel a két szövetkezetnek közös vezetése van «— egyelőre. — Már csak a miniszteri jóváhagyás hiányzik az egyesüléshez — mondja az elnök, Farkas Ignác. — Reméljük, meg is kapjuk. Mert. a tagság mindkét részről támogatja a tervet. Nem könnyű dolog egy gazdaság irányítása sem. Hát, még kettőé! És amilyen állapotban a Kossuthot átvették! Már az minden elismerést megérdemel. hogy egy év alatt helyrerázódott a gazdálkodás. Hanem az ügyekkel való törődés oroszlánrésze most a főkönyvelőnek, Judák Jánosnak jut ki. S mivel korábban az államigazgatásban dolgozott, alaposan ismeri' az elintézés módjainak kacskaringós útjait. Tehát őhozzá fordulnak a gazdák. Fejkendős néni lép be. Gyors hadarással mondja el, hogy a fceadott must után — amely a százalékos művelésre kiadott területen termett — még nem kapta meg a részesedést. Legalább is — nem mindet. És még nagyon sokan jönnek hasonló kérelemmel. A főkönyvelő minden esetben előveszi a méternyi széles füzetet, szét- nyítja, számol. Papírokat ír alá, s az ügyfeleket a pénztárhoz irányítja. Bizony eléggé bonyolult a jövedelemelosztásnak ez a módja. A régi, parcellás szőlők mi- i nősége más és más, s ezért a részesedést is különbözőképpen j kellett megállapítani. Általában j a termés 45 százaléka illeti a | közöst. Ha a határból előkerül a fő- j mezőgazdász, Füredi Imre, ő j sem kerülheti el a piaci nap-1 pai együttjáró forgalmat. Ö in- ! tézi ugyanis a szalma kiadósát. | Mindenki kap szalmát, fizetni sem kell érte — csak a trágyát beadni a háztájiból. — Több mint kétszáz vagon trágya jön be így évente — mondja a főagronómus. — Nagyon kell az új telepítésekhez, meg a kertészet alá is. Idős, nagybajszú bácsi jön, afelől érdeklődik, mikor és hol kezdjék a leltározást. — Menjen a leltározó bizottság elnökéhez, az majd megmondja — így a főkönyvelő. Jönnek ide minden gonddal, még születéssel, házassággal, halálozással kapcsolatban is. A múlt csütörtök délelőtt legalább 200 ember fordult itt meg. A zárszámadás előtti utolsó előlegosztás volt. Nem hallgat a telefon sem. Legtöbbször olyankor berreg fel, amikor az előszobában is a legtöbben várakoznak. Aztán ilyenkor jönnek a járástól és a megyétől is. A közös gazdaságnak igen széles kört a kapcsolata — a talajjavítótól a könyvterjesztőig terjed a skála. Csak dél felé csitul a forgalom. Valamelyest. Két látogatás közötti párperces szünetben ezt mondja a főkönyvelő: — Mindkét gazdaságban eredményes zárszámadásra számíthatunk. Igaz, nagy veszteség volt a szőlőből, de a gabona és a szőlőgyökereztető iskola többlethozama pótolja a kiesést. Az átlagjövedelem megközelíti a 15 ezer forintot. Ám, amíg idáig eljutunk, még nagyon sokat kell számolnunk. Nemsoká megkezdődik az irodai nyújtott műszak. Néhány vasárnapot is „feláldozunk”. És ha meglesz a zárszámadás? Következik — a tervezés. H. D. Felére csökkent a balesetek száma Jól kamatozott a hárommillió Az elmúlt években sokszor szóvá tettük, hogy az ÉM Fémmunkás Épületlakatosipari Vállalat Kecskeméti Gyáregységében a dolgozók munkakörülményei nem javulnak egyenes arápyban a termelés növekedésével. Megírtuk, hogy több száz munkás télen-nyáron szabad ég alatt van, zsúfoltak és jóformán fűthetetlen az üzemcsarnokok zöme, az anyagmozgatás korszerűsítését akadályozza a telep elavult úthálózata. A gyáregység vezetői azzal magyarázták az áldatlan állapotot — amely bizony a baleseti statisztika alakulását is károsan befolyásolta —, hogy évek óta húzódik annak a százmilliós nagyságrendű beruházásnak a jóváhagyása, amely egy csapásra megoldana minden problémát. Addig pedig- amíg ehhez hozzá nem járulnak az illetékesek, nem érdemes komolyabb fejlesztési munkát végezni. Saját erővel Nos. a beruházási programot még mindig nem hagyták jóvá. j Az üzem idei munkavédélmi tervének a megvalósítása azonban már egy más — tegyük j utána mindjárt: jobb — szemléletet tükröz. Horváth János igazgató így beszélt erről: — Addig is, amíg hozzáláthatunk a rekonstrukcióhoz, kis költséggel, saját erővel igyekszünk megoldani a legégetőbb munka- védelmi problémákat. Az idén körülbelül 3 millió forintot költött az üzem a munkavédelemmel kapcsolatos fejlesztésekre. Az összeg szerény, de jól hasznosítható. A 2-es és az 5-ös számú lakatosműhelyben összehasonlíthatatlanul jobb körülmények között dől? gozhatnak a munkások azóta, amióta lebetonozták a padlózatot, a régi — több füstöt, mint meleget adó — kályhákat központi fűtéssel cserélték ki, és új, biztonságos elektromos berendezést szereltek fel. Az utóbbihoz csak annyit fűzünk egyébként sokat fejlődött 1965- ben a vállalatnál. Nyolc elektromos targoncát vásároltak és ezzel jóformán megszüntették a fizika munkát a szállítás területén. Hogy ennek — a termelékenység növelésén felül — milyen nagy jelentősége van a baleset-megelőzésben, azt csak akkor értékelhetjük igazán- ha tudjuk, hogy a sérülések zöme Készül a zárszámadásra Az új műhelycsarnok hozzá; hogy éppen az 5-ös műhelyben okozott halálos balesetet néhány évvel ezelőtt az elavult elektromos hálózat. A szállítás gépesítése A termelőszövetkezetekben lázas sietséggel készülődnek az év végi zárszámadásra. Ménteleken az Alkotmány Tsz-ben Nagy Ervin, a tsz főkönyvelője elmondta, hogy a nagy elemi csapás ellenére — teljes erőbe- fektetéssél — sikerült elérni a szántás és vetés 100 százalékra való teljesítését. A gazdák az elemi károk ellenére is megkapják az egy munkaegységre jutó 40 forintot. Ezenkívül a következő évre 300 ezer forint a tartalékuk. Nagy Ervin szavaival élve: „A vezetőség által elfogadott zárszámadási ütemterv minden feladatát teljesítették eddig. A zárszámadás a kecskeméti tsz-ek közül elsőnek — 1966. január 19-re készül el, amit január 29-én a közgyűlés követ.” S végül a jövő évi terveik közül egy: a tsz-nek hét erőgépe és közel 100 munkagépe van, s ezeknek a téli tárolására egy csővázas gépszínt építenék. T. T. „Villa Negrának” csúfolják a dolgozók azt a sötét barakkműhelyt, amelynek a párja már eltűnt az üzemből. Helyére 1200 négyzetméter alapterületű új csarnokot építettek, amely hatvan munkásnak nyújt világos, tágas, központi fűtéses munkahelyet. Van azonban egy szépséghibája az új épületnek. Anyagi erő híján nem szerelték fel daruval. És erre, sajnos, a későbbiek során sem kerülhet sor, mert ahhoz erősebb tartó- szerkezet kellene. Igaz, hogy e csarnokban most könnyebb vasszerkezetek készülnek. De a könnyebb jelző az üzem esetében még mindig több mázsát jelent. Célszerűbb lett volna tehát — ha nagyobb költséggel is — daruvei együtt építeni a 6-os műhelyt. Az anyagmozgatás gépesítése a kiskunhalasi városi párt-végrehajtóbizottság is megállapította —, hogy a gazdasági vezetők egy része a feladatok megoldásának csak anyagi— technikai részét tartja sajátjának és az emberek nevelését, a munka politikai előkészítését a pártszervezetekre és a társadalmi szervezetekre bízza. A gazdaságszervező — és az eszmei—politikai nevelőmunka ilyen mechanikus szétválasztása, a pártszervezetek és gazdaságvezetők munkájának egyoldalú leszűkítése ellentétben áll a szocialista forradalomról és az osztályharcról vallott marxista nézetekkel, a szocializmus építésének gyakorlati követelményeivel. | KÖZISMERT. | a szocialista forradalom az új társadalom egyetemes megteremtésére hivatott. Mint ilyen természetszerűleg magában foglalja a politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális—ideológiai átalakulást egyaránt. A forradalom e fő folyamatai szükségszerűen egységet alkotnak, egymással kölcsönhatásban vannak és ösz- szefonódnak még akkor is, ha a harc egyes szakaszaiban egyik vagy másik folyamat kerül előtérbe. Saját történelmünk is híven igazolja: a magyar nép azzal, hogy a munkásosztály és forradalmi pártja vezetékivel kivívta, majd megvédte a munkorábban éppen az anyagmoa- gatás frontján történt A jelentősebb fejlesztési munkák közül még megemlítjük a központi nagycsarnok öltözőjének és mosdójának a korszerűsítését, amely azt eredményezte, hogy ma mái- minden dolgozó kulturált körülmények között cserélhet ruhát és tisztálkodhat. A munkakörülmények tehát — ha nem is minden üzemrészben — kétségtelenül sokat javultak idén, és ugyanezt mondhatjuk el a balesetmegelőzés egyéb feltételeiről is. Kedvezően érezteti hatását az, hogy a termelést közvetlenül irányitó dolgozókat anyagilag is érdekeltté tették a baleset-megelőzésben. Jó kezdeményezésnek tartjuk, hogy minden üzemben társadalmi munkavédelmi felügyelőket neveztek ki, akik segítenek feltárni a balesetek forrásait. Munkavédelmi őrök „papíron“ Ugyancsak társadalmi munkásokból áll az a négytagú bizottság is, amely — az előírt havi szemléken felül — rendszeresen ellenőrzi: a balesetmegelőző szabályoknak megfelelően üzemeltetik-e a gépeket Sajnos, a hibák feltárását nem mindig követte gyors intézkedés, pedig a jegyzőkönyvekben annak rendje és módja szerint feltüntették a felelősök nevét és a végrehajtás határidejét is. Hiányosságként kell említenünk továbbá, hogy a munkavédelmi őrök inkább csak >,papíron” tevékenykedtek idén — nyilván nem kaptak kellő támogatást a szakszervezettői. Az üzem idei munkavédelmi tervének a végrehajtása azonban az említett hibák ellenére is szép eredményt hozott: A háromnegyed évben a tavalyi év hasonló időszakához viszonyítva felére csökkent a balesetek és a sérülések miatt kiesett munkanapok száma is. Nem kétséges, hogy a jövő év végén még jobb eredményekről adhat számot a vállalat, hiszen az 1966-ra szóló munkavédelmi programban többek között ezek a jélkitűzések szerepelnek: az úthálózat fejlesztése, a fizikai munka megkönnyítése célgépekkel, a 3-as számú műhely korszerűsítése, és nem utolsósorban a társadalmi munkavédelmi őrség újjászervezése. J&efeca Dezső káshatalmat, megteremtette a forradalom többi folyamatainak legfőbb politikai alapját és feltételét. Ezen az alapon hajtottuk végre a társadalmi, gazdasági viszonyoknak azt • a forradalmi átalakulását, amely az egész népgazdaságban a szocialista termelési viszonyokat tette uralkodóvá. A politikai hatalom birtokában és a szocialista termelési viszonyok fokozatos megteremtésével párhuzamosan megkezdtük a kulturális élet szocialista átalakítását, Miként a politikai hatalom kivívása összefonódott a gazdasági harc ezernyi mozzanatával, éppúgy az új termelési viszonyok megteremtése is a gazdasági, politikai és kulturális életben elért sikerek együttes eredményeként született meg. Aki tehát, mechanikusan különválasztja a szocialista forradalom napirenden levő két alapvető feladatát, nem értette meg az alapvető folyamatokat és azok sokoldalú összefonódását. | AZ ELtMtjI-T | években a megye pártszervei és pártszervezetei jelentős erőfeszítéseket tettek, hogy megértessék az osztályharc főbb tartalmát és módszereit. Ilyen irányú munkájuknak megvan az alapvető eredménye. A gazdáságszervező munkát azonban egyesek még ma sem tekintik az osztályharc részének. Döntően ebből fakad az a gyakorlat, hogy a gazdasági munkát leszűkítik az egyszerű technikai, műszaki, stb. teendők körére. Lebecsülik a tudatos elem szerepét és nem számolnak kellően az egyes gazdasági intézkedések politikai, ideológiai kihatásával. | MAKX,| Engels és Lenin az osztályharcot, mint a politikai, gazdasági és ideológiai harc egységét fogták fel, s szembeszálltak azokkal, akik csak egyiket, vagy másikat látták maguk előtt. A gazdasági harcot már a hatalom kivívása előtt is az osztályharc részének tekintették. A hatalom kivívása után pedig — amikor a gazdasági harc új tartalmat kap és magasabb szintre emelkedik — fokozatosan első helyre emelték. Hangsúlyozták: a munkás- osztály miután kivívta politikai hatalmát, arra használja fel azt, hogy a társadalom kezébe vegye a termelőeszközöket és a termelőerők szakadatlan fejlesztése, a munka termelékenységének állandó fokozása. a munka magasabb szintű megszervezése alapján az anyagi javak minden korábbi társadalomnál nagyobb bőségét teremtse meg. A marxista tanításokat és a szocializmus építésének objektív követelményeit figyelembe véve mutatott rá a Vili, kongresszus: „A politikai harc döntő sikere után a kapitalizmust most más területeken kell legyőzni, olyan területeken is, ahol a legnagyobb és legszívósabb a régi világ maradványainak az ellenállása. A szocializmus azzal lesz véglegesen, teljesen úrrá a kapitalizmuson, hogy megteremti a munka magasabb termelékenységét és a javak nagyobb bőségét. Ezeknek a feladatoknak megoldásától azonban elválaszthatatlan a tudat szocialista átformálása. Ebből adódik, hogy a szocializmus alapjainak lerakása után az osztályharcban a szocialista gazdaság megerősítése és fejlesztése. a szocialista tudat kialakítása kerül előtérbe. | A KETTŐS | feladat, az rimáit évekhez hasonlóan a jövőben is egymással szórásán összekapcsolódik, csakis együttesen oldható meg. Gazdasági feladataink sikeres végrehajtása javítja az emberek anyagi helyzetét. és erősíti szocialista viszonyait, megalapozza kulturális fejlődését. Az emberek szocialista tudatának gyorsabb fejlesztése viszont megkönnyíti a gazdasági feladatok eredményes megoldását. TEREK GYÖRGY. az MSZMP Központi Bizottságának politikai íöfflfeatífsa.
