Petőfi Népe, 1965. december (20. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-23 / 302. szám

Í965. december 23. csütörtök 3. «HM Piaci délelőtt az irodán Hetente kétszer, hétfőn és csütörtökön várossá elevenedik az ősi „kiskun fészek”, Szabad- szállás. E két napon van ugyan­is a hetipiac. Mondják, régente ▼ásárnak is beillő volt ilyenkor a forgalom. Manapság már ki­sebb vonzása, de még mindig elég erős ahhoz, hogy a tanyasi embereket becsalogassa a köz­ségbe. Persze, nemcsak a piac­ra. hanem a közintézmények­hez is, ügyes-bajos dolgaikat el­intézendő. Nem csoda hát, ha ilyenkor a Mathiász Tsz központjában is nagy a jövés-menés. Az előszo­ba zsong, mint a méhkas, s még az asztalokon is emberek ül­nek. És jönnek ide a Kossuth Tsz gazdái is. mivel a két szö­vetkezetnek közös vezetése van «— egyelőre. — Már csak a miniszteri jó­váhagyás hiányzik az egyesü­léshez — mondja az elnök, Far­kas Ignác. — Reméljük, meg is kapjuk. Mert. a tagság mind­két részről támogatja a tervet. Nem könnyű dolog egy gazdaság irányítása sem. Hát, még kettőé! És amilyen álla­potban a Kossuthot átvették! Már az minden elismerést meg­érdemel. hogy egy év alatt hely­rerázódott a gazdálkodás. Hanem az ügyekkel való tö­rődés oroszlánrésze most a fő­könyvelőnek, Judák Jánosnak jut ki. S mivel korábban az ál­lamigazgatásban dolgozott, ala­posan ismeri' az elintézés mód­jainak kacskaringós útjait. Te­hát őhozzá fordulnak a gazdák. Fejkendős néni lép be. Gyors hadarással mondja el, hogy a fceadott must után — amely a százalékos művelésre kiadott területen termett — még nem kapta meg a részesedést. Leg­alább is — nem mindet. És még nagyon sokan jönnek hasonló kérelemmel. A főköny­velő minden esetben előveszi a méternyi széles füzetet, szét- nyítja, számol. Papírokat ír alá, s az ügyfeleket a pénztárhoz irányítja. Bizony eléggé bonyolult a jövedelemelosztásnak ez a mód­ja. A régi, parcellás szőlők mi- i nősége más és más, s ezért a részesedést is különbözőképpen j kellett megállapítani. Általában j a termés 45 százaléka illeti a | közöst. Ha a határból előkerül a fő- j mezőgazdász, Füredi Imre, ő j sem kerülheti el a piaci nap-1 pai együttjáró forgalmat. Ö in- ! tézi ugyanis a szalma kiadósát. | Mindenki kap szalmát, fizetni sem kell érte — csak a trágyát beadni a háztájiból. — Több mint kétszáz vagon trágya jön be így évente — mondja a főagronómus. — Na­gyon kell az új telepítésekhez, meg a kertészet alá is. Idős, nagybajszú bácsi jön, afelől érdeklődik, mikor és hol kezdjék a leltározást. — Men­jen a leltározó bizottság elnö­kéhez, az majd megmondja — így a főkönyvelő. Jönnek ide minden gond­dal, még születéssel, házasság­gal, halálozással kapcsolatban is. A múlt csütörtök délelőtt legalább 200 ember fordult itt meg. A zárszámadás előtti utol­só előlegosztás volt. Nem hallgat a telefon sem. Legtöbbször olyankor berreg fel, amikor az előszobában is a legtöbben várakoznak. Aztán ilyenkor jönnek a já­rástól és a megyétől is. A kö­zös gazdaságnak igen széles kö­rt a kapcsolata — a talajjaví­tótól a könyvterjesztőig terjed a skála. Csak dél felé csitul a forga­lom. Valamelyest. Két látogatás közötti párperces szünetben ezt mond­ja a főkönyvelő: — Mindkét gazdaságban ered­ményes zárszámadásra számít­hatunk. Igaz, nagy veszteség volt a szőlőből, de a gabona és a szőlőgyökereztető iskola több­lethozama pótolja a kiesést. Az átlagjövedelem megközelíti a 15 ezer forintot. Ám, amíg idáig eljutunk, még nagyon sokat kell számolnunk. Nemsoká meg­kezdődik az irodai nyújtott mű­szak. Néhány vasárnapot is „fel­áldozunk”. És ha meglesz a zárszámadás? Következik — a tervezés. H. D. Felére csökkent a balesetek száma Jól kamatozott a hárommillió Az elmúlt években sokszor szóvá tettük, hogy az ÉM Fém­munkás Épületlakatosipari Vál­lalat Kecskeméti Gyáregységé­ben a dolgozók munkakörülmé­nyei nem javulnak egyenes arápyban a termelés növekedé­sével. Megírtuk, hogy több száz munkás télen-nyáron szabad ég alatt van, zsúfoltak és jófor­mán fűthetetlen az üzemcsar­nokok zöme, az anyagmozgatás korszerűsítését akadályozza a telep elavult úthálózata. A gyáregység vezetői azzal magyarázták az áldatlan álla­potot — amely bizony a bal­eseti statisztika alakulását is károsan befolyásolta —, hogy évek óta húzódik annak a száz­milliós nagyságrendű beruhá­zásnak a jóváhagyása, amely egy csapásra megoldana min­den problémát. Addig pedig- amíg ehhez hozzá nem járul­nak az illetékesek, nem érde­mes komolyabb fejlesztési mun­kát végezni. Saját erővel Nos. a beruházási programot még mindig nem hagyták jóvá. j Az üzem idei munkavédélmi tervének a megvalósítása azon­ban már egy más — tegyük j utána mindjárt: jobb — szem­léletet tükröz. Horváth János igazgató így beszélt erről: — Addig is, amíg hozzáláthatunk a rekonstrukcióhoz, kis költ­séggel, saját erővel igyekszünk megoldani a legégetőbb munka- védelmi problémákat. Az idén körülbelül 3 millió forintot költött az üzem a mun­kavédelemmel kapcsolatos fej­lesztésekre. Az összeg szerény, de jól hasznosítható. A 2-es és az 5-ös számú lakatosműhely­ben összehasonlíthatatlanul jobb körülmények között dől? gozhatnak a munkások azóta, amióta lebetonozták a padlóza­tot, a régi — több füstöt, mint meleget adó — kályhákat köz­ponti fűtéssel cserélték ki, és új, biztonságos elektromos be­rendezést szereltek fel. Az utóbbihoz csak annyit fűzünk egyébként sokat fejlődött 1965- ben a vállalatnál. Nyolc elekt­romos targoncát vásároltak és ezzel jóformán megszüntették a fizika munkát a szállítás terü­letén. Hogy ennek — a terme­lékenység növelésén felül — milyen nagy jelentősége van a baleset-megelőzésben, azt csak akkor értékelhetjük igazán- ha tudjuk, hogy a sérülések zöme Készül a zárszámadásra Az új műhelycsarnok hozzá; hogy éppen az 5-ös mű­helyben okozott halálos balese­tet néhány évvel ezelőtt az el­avult elektromos hálózat. A szállítás gépesítése A termelőszövetkezetekben lá­zas sietséggel készülődnek az év végi zárszámadásra. Ménte­leken az Alkotmány Tsz-ben Nagy Ervin, a tsz főkönyvelője elmondta, hogy a nagy elemi csapás ellenére — teljes erőbe- fektetéssél — sikerült elérni a szántás és vetés 100 százalékra való teljesítését. A gazdák az elemi károk el­lenére is megkapják az egy munkaegységre jutó 40 forintot. Ezenkívül a következő évre 300 ezer forint a tartalékuk. Nagy Ervin szavaival élve: „A vezetőség által elfogadott zárszámadási ütemterv minden feladatát teljesítették eddig. A zárszámadás a kecskeméti tsz-ek közül elsőnek — 1966. január 19-re készül el, amit január 29-én a közgyűlés követ.” S végül a jövő évi terveik közül egy: a tsz-nek hét erőgé­pe és közel 100 munkagépe van, s ezeknek a téli tárolására egy csővázas gépszínt építenék. T. T. „Villa Negrának” csúfolják a dolgozók azt a sötét barakkmű­helyt, amelynek a párja már el­tűnt az üzemből. Helyére 1200 négyzetméter alapterületű új csarnokot építettek, amely hat­van munkásnak nyújt világos, tágas, központi fűtéses munka­helyet. Van azonban egy szép­séghibája az új épületnek. Anyagi erő híján nem szerelték fel daruval. És erre, sajnos, a későbbiek során sem kerülhet sor, mert ahhoz erősebb tartó- szerkezet kellene. Igaz, hogy e csarnokban most könnyebb vas­szerkezetek készülnek. De a könnyebb jelző az üzem eseté­ben még mindig több mázsát jelent. Célszerűbb lett volna tehát — ha nagyobb költséggel is — daruvei együtt építeni a 6-os műhelyt. Az anyagmozgatás gépesítése a kiskunhalasi városi párt-vég­rehajtóbizottság is megállapí­totta —, hogy a gazdasági ve­zetők egy része a feladatok megoldásának csak anyagi— technikai részét tartja sajátjá­nak és az emberek nevelését, a munka politikai előkészítését a pártszervezetekre és a társadalmi szervezetekre bízza. A gazdaságszervező — és az eszmei—politikai nevelőmunka ilyen mechanikus szétválasztása, a pártszervezetek és gazdaság­vezetők munkájának egyoldalú leszűkítése ellentétben áll a szocialista forradalomról és az osztályharcról vallott marxista nézetekkel, a szocializmus épí­tésének gyakorlati követelmé­nyeivel. | KÖZISMERT. | a szocialista forradalom az új társadalom egyetemes megteremtésére hi­vatott. Mint ilyen természetsze­rűleg magában foglalja a poli­tikai, gazdasági, társadalmi és kulturális—ideológiai átalaku­lást egyaránt. A forradalom e fő folyamatai szükségszerűen egységet alkotnak, egymással kölcsönhatásban vannak és ösz- szefonódnak még akkor is, ha a harc egyes szakaszaiban egyik vagy másik folyamat kerül elő­térbe. Saját történelmünk is hí­ven igazolja: a magyar nép az­zal, hogy a munkásosztály és forradalmi pártja vezetékivel kivívta, majd megvédte a mun­korábban éppen az anyagmoa- gatás frontján történt A jelentősebb fejlesztési munkák közül még megemlít­jük a központi nagycsarnok öl­tözőjének és mosdójának a kor­szerűsítését, amely azt eredmé­nyezte, hogy ma mái- minden dolgozó kulturált körülmények között cserélhet ruhát és tisz­tálkodhat. A munkakörülmények tehát — ha nem is minden üzemrész­ben — kétségtelenül sokat ja­vultak idén, és ugyanezt mond­hatjuk el a balesetmegelőzés egyéb feltételeiről is. Kedve­zően érezteti hatását az, hogy a termelést közvetlenül irányitó dolgozókat anyagilag is érde­keltté tették a baleset-megelő­zésben. Jó kezdeményezésnek tartjuk, hogy minden üzemben társadalmi munkavédelmi fel­ügyelőket neveztek ki, akik se­gítenek feltárni a balesetek for­rásait. Munkavédelmi őrök „papíron“ Ugyancsak társadalmi mun­kásokból áll az a négytagú bi­zottság is, amely — az előírt havi szemléken felül — rend­szeresen ellenőrzi: a baleset­megelőző szabályoknak megfe­lelően üzemeltetik-e a gépeket Sajnos, a hibák feltárását nem mindig követte gyors intézke­dés, pedig a jegyzőkönyvekben annak rendje és módja szerint feltüntették a felelősök nevét és a végrehajtás határidejét is. Hiányosságként kell említenünk továbbá, hogy a munkavédelmi őrök inkább csak >,papíron” te­vékenykedtek idén — nyilván nem kaptak kellő támogatást a szakszervezettői. Az üzem idei munkavédelmi tervének a végrehajtása azon­ban az említett hibák ellenére is szép eredményt hozott: A há­romnegyed évben a tavalyi év hasonló időszakához viszonyítva felére csökkent a balesetek és a sérülések miatt kiesett mun­kanapok száma is. Nem kétséges, hogy a jövő év végén még jobb eredmé­nyekről adhat számot a válla­lat, hiszen az 1966-ra szóló munkavédelmi programban töb­bek között ezek a jélkitűzések szerepelnek: az úthálózat fej­lesztése, a fizikai munka meg­könnyítése célgépekkel, a 3-as számú műhely korszerűsítése, és nem utolsósorban a társadalmi munkavédelmi őrség újjászer­vezése. J&efeca Dezső káshatalmat, megteremtette a forradalom többi folyamatainak legfőbb politikai alapját és fel­tételét. Ezen az alapon hajtot­tuk végre a társadalmi, gazda­sági viszonyoknak azt • a forra­dalmi átalakulását, amely az egész népgazdaságban a szocia­lista termelési viszonyokat tet­te uralkodóvá. A politikai ha­talom birtokában és a szocia­lista termelési viszonyok foko­zatos megteremtésével párhuza­mosan megkezdtük a kulturá­lis élet szocialista átalakítását, Miként a politikai hatalom ki­vívása összefonódott a gazdasá­gi harc ezernyi mozzanatával, éppúgy az új termelési viszo­nyok megteremtése is a gazda­sági, politikai és kulturális életben elért sikerek együttes eredményeként született meg. Aki tehát, mechanikusan külön­választja a szocialista forrada­lom napirenden levő két alap­vető feladatát, nem értette meg az alapvető folyamatokat és azok sokoldalú összefonódását. | AZ ELtMtjI-T | években a megye pártszervei és pártszer­vezetei jelentős erőfeszítéseket tettek, hogy megértessék az osz­tályharc főbb tartalmát és mód­szereit. Ilyen irányú munkájuk­nak megvan az alapvető ered­ménye. A gazdáságszervező munkát azonban egyesek még ma sem tekintik az osztályharc részének. Döntően ebből fakad az a gyakorlat, hogy a gazda­sági munkát leszűkítik az egy­szerű technikai, műszaki, stb. teendők körére. Lebecsülik a tudatos elem szerepét és nem számolnak kellően az egyes gaz­dasági intézkedések politikai, ideológiai kihatásával. | MAKX,| Engels és Lenin az osztályharcot, mint a politikai, gazdasági és ideológiai harc egy­ségét fogták fel, s szembeszáll­tak azokkal, akik csak egyiket, vagy másikat látták maguk előtt. A gazdasági harcot már a hatalom kivívása előtt is az osztályharc részének tekintet­ték. A hatalom kivívása után pedig — amikor a gazdasági harc új tartalmat kap és ma­gasabb szintre emelkedik — fokozatosan első helyre emel­ték. Hangsúlyozták: a munkás- osztály miután kivívta politikai hatalmát, arra használja fel azt, hogy a társadalom kezébe vegye a termelőeszközöket és a termelőerők szakadatlan fej­lesztése, a munka termelékeny­ségének állandó fokozása. a munka magasabb szintű meg­szervezése alapján az anyagi javak minden korábbi társada­lomnál nagyobb bőségét te­remtse meg. A marxista tanításokat és a szocializmus építésének objek­tív követelményeit figyelembe véve mutatott rá a Vili, kong­resszus: „A politikai harc döntő sikere után a kapitalizmust most más területeken kell le­győzni, olyan területeken is, ahol a legnagyobb és legszívó­sabb a régi világ maradványai­nak az ellenállása. A szocializ­mus azzal lesz véglegesen, tel­jesen úrrá a kapitalizmuson, hogy megteremti a munka ma­gasabb termelékenységét és a javak nagyobb bőségét. Ezeknek a feladatoknak megoldásától azonban elválaszthatatlan a tu­dat szocialista átformálása. Eb­ből adódik, hogy a szocializmus alapjainak lerakása után az osz­tályharcban a szocialista gaz­daság megerősítése és fejlesz­tése. a szocialista tudat kialakí­tása kerül előtérbe. | A KETTŐS | feladat, az ri­máit évekhez hasonlóan a jö­vőben is egymással szórásán összekapcsolódik, csakis együt­tesen oldható meg. Gazdasági feladataink sikeres végrehajtása javítja az emberek anyagi hely­zetét. és erősíti szocialista vi­szonyait, megalapozza kulturá­lis fejlődését. Az emberek szo­cialista tudatának gyorsabb fej­lesztése viszont megkönnyíti a gazdasági feladatok eredményes megoldását. TEREK GYÖRGY. az MSZMP Központi Bizottságának politikai íöfflfeatífsa.

Next

/
Oldalképek
Tartalom