Petőfi Népe, 1965. december (20. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-02 / 284. szám

fll«ll!l!lfm(!llf!!lllíí!íl!;!!i! m Lászlófalva szomszédos Tiszakécske. vagy Lajosmizse; s többet, mint a kecskeméti járás másik nyolc községe együttvéve! A tanyá­kon jól gazdálkodnak hát a ház­tájiban rejlő lehetőségekkel. Ha az elmúlt gazdasági évet vesz- szük alapul, az állami felvá­sárlásnak 5 millió forinttal töb­bet juttattak. A saját szükség­let biztosításán felül — bele­értve a felhasználásra kerülp vetőmagot is — a tervükben szereplő 78 helyett 117 vagon 'Kenyérgabonát adtak. Évi terv­a fényt a valaha vigasztalanul sötét puszta. A villamosítás egyébként régebben aligha re­mélt távlatokat is nyit: lehe­tőség nyílik így a közös gazda­ságokban az állattenyésztés gé­pesítésére. a vízellátás fokozá­sára, a kulturális kihatásokról nem is beszélve. Egy hónapja vették használat­ba négyszáz személyt befogadó szélesvásznú filmszínházukat. Hogy iránta az érdeklődés mek­kora, ezt bizonyítja „A kőszívű ember fiai”-nak a vetítése is, Czikrázó hó fedi a tájat. az országút két oldalán. Jobbról is. balról is. ameddig a szem ellát, tanya tanyát ér. Ez már utunk végcéljának, Lászlóiéivá községnek a határa, pedig maga a falu — a megye Területük nagy részét tavasz- szal „megszállják” a belvizek. Ha nem is máról holnapra, ezt a gondot is eltüntetik. Van már gazdája is a vízrendezés­nek. Mint megtudtuk, a Szol­noki Vízügyi Igazgatóság kivi­mesatésre. Ezen a vidéken régi. jó hagyományai vannak például a paradicsom termesztésének, amit még inkább „aláhúz” a Kecskeméti Konzervgyár közel­sége. A megyeszékhely egyik élés­kamrája is ez a község. Jelen­tős szerepet játszik Kecskemét­nek tejtermékkel, hússal, főze­lékfélével, tojással való ellátá­sában. A piaci napokon zsúfolt, „kosaras” autóbuszok indulnak innen, napjában többször is. Roppant segítséget jelent a né­hány hete a forgalomnak át­adott 5200 méteres új bekötőút, amely a távolsági járat meg­hosszabbodását, egyszersmind egy isten háta mögötti határrész­nek a község vérkeringésébe való bekapcsolódását, a nagyvi­lághoz közelebb jutását ered­ményezi. De nem csupán a város ré­szesül abból, amit a lászlófalvi gazdák megtermelnek. Ez a köz­ség az idén egymaga több árut ad a népgazdaságnak, mint a A község és a tanyák népe egészségvédelmének „fellegvára” a tavaly épült korszerű egészségház. Képünkön Bende Mária községi védőnő a várószobában a vizsgálatot megelőző adatfel­vételt bonyolítja le, egyik „legfrissebb” települése — felezésében az Országos Vízügyi még éppen, hogy sejlik a ködös Főigazgatóság tízmillió forin- horizonton. tos beruházás keretében vezet­A 18 és fél ezer holdas határ teti el főként a kövérvölgyi ha- legnagyobb átmérője 24 kilomé- térrészen fellépő belvizeket. A tért tesz ki! A 3100 lakosnak tervezés és a terület felméré­siig az egytizede él benn a sének munkálatait már be is községben, zárt településben. A fejezték. Régi álom teljesül ez- többi — tanyás gazda. zel. hiszen a vadvíz az egész Kecskemét város legtávolabbi határnak csaknem, a kétharmad pusztájából, az egykori Szentki- részén veszélyezteti a termelés rályból — 1952-ben alakult meg biztonsagát. És általános az a az önálló község: Lászlófalva. vélemény, hogy ennek az al- Az elöljáróban elmondottak — datlan állapotnak a felszamo- érthetően — rányomják bélye- lasa nem kis mértékben hőse­güket a csak néhány éve for- gíti majd a ma még gyengébb málódó falu arculatára. A ki- két tsz megszilárdulását is. terjedt határban élőket össze- Szükséges azonban ehhez a fogni. irányítani, szervezni szakosítás is. A szövetkezeti szinte emberfelettinek tűnő fel- gazdaságoknak lehetőségük van adat. Az élet üteme, a fejlődés az állattenyésztés nagymérvű mégis meghozta a „csodát”. Ha fejlesztésére, a takarmány- és lépésről lépésre is, közösségi nem utolsósorban a zöldségter- emberré kovácsolódik a tanyák népe; múlóban az évszázadok önös. befelé forduló, csak ma­gának élő szemlélete, életfor­mája, és kialakulóban a falu új. más rendje. Lászlófalva határában jelen­leg négy termelőszövetkezet gazdálkodik. Közülük kettő — az Alkotmány és az Űi Tavasz — közepes szinten, míg a má­sik kettő — a Kossuth és az Üj Élet — még mindig csak mérsékelt sikerrel harcol a gon­dok felszámolásáért. A két sta­bilabb szövetkezeti gazdaság ta­gadhatatlanul már eleve jobb esélyekkel rajtolt; akár területi adottságait, akár a vezetés szak- szerűségét tekintjük. Nekik ju­tott a jobb talajok zöme, hasz­nálható állapotban levő gazda­sági épületeket kaptak örökül. Amazokban viszont a szakveze­tés állandóan cserélődött, a gaz­dák igyekezetét, akaratát mind­eddig nem a legmegfelelőbben kamatoztatták a nagy. közös cé­lok érdekében. A közeljövő ta­lán majd e tekintetben is meg­hozza a keflveaó A lászlófalvi Űj Tavasz Tsz hajtatóledepén hatezer négyzet­méter üvegfelület alatt, 10—12 fokos hőmérsékleten fejlődik a hollandi ágyakban a zöldségféle, amely a szövetkezeti gazdáknak állandó, számottevő jövedelmi forrása. Ebben áz évben 300 ezer korai karalábé exportjára kerül sor. Özvegy Streihovetz József né és Faragó Ilona a friss termést öntözi. A Lakitelek és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet lászló* falvi vegyes ipareikkboltjában az októberi 150 ezer forintos for* galmat e hó végéig előreláthatóan túl is szárnyalják. Gömöri Lajos, a Kossuth Tsz jószággondozója meleg pulóverrel lepi meg a feleségét, míg Kiss Józsefné a saját ruhatárát egészíti ki néhány szép, mutatós holmival. a amikor még pótsaékek beállítá­sával sem tudtak az erdeädödök mindegyikének helyet adni. Szorosan kapcsolódik az előb­bihez a községi könyvtár for­galma. Idén 400 volt a rend­szeresen olvasóik száma, s öt és fél ezer kötet fordult meg a kezükben. A most 2300 kötetes könyvtár állományát évente nyolcezer forint értékű beszer­zéssel gyarapítják. Két belterületi és hat tanyai iskola áll az oktatás szolgálatá­ban. Jövőre két újabb tanter­met létesítenek, s ezáltal lehe­tővé válik a körzetesített, sza­kosított tanítás. Takarékos nép a lászlófaivi: két év alatt a betétkönyvek szá­ma és a betétállomány is meg­háromszorozódott. Az elmúlt hó­napban ily módon kis híján egy millió forintjuk kamatozott. Egyenes következménye ennek a jelenségnek, hogy a helyi bolt­egységek áruforgalma is a két­szeresére emelkedett az öt év­vel ezelőttihez képest. Az ak­kori 201 rádió helyett, ma 413, s ezenkívül 30 tv-készülék hoz­za el a kultúrát a puszta népé­hez. Napilapokból és folyóira­tokból pedig nyolcszázat kézbe­sít a postás. feladatuk 11 millió forint volt. Ezt a tervet október végéig már 12 millióra teljesítették. S ha ehhez hozzávesszük a még át­adásra kerülő 220 vagon cukor­répát. 600 hízott sertést. 60 hízó­marhát stb. — kitűnik, hogy év végéig még további három és fél—négy millió forinttal teté­zik az eredetileg vállaltakat. Benne van ebben a hála Is. mindazért, amivel gyarapodtak, amit a községgé válás 13 esz­tendeje számukra hozott. Hogy csak néhány példát em­lítsünk: 1963-ig a lászlófalviak még a halottaikat is a környező községekben voltak kénytelenek sírba tenni. Az új köztemető ugyanis két éve létesült. A köz­lekedés javulásáról már szól­tunk. Kialakuló félben van a piac, és megépült 1150 folyómé­ter járda. Tereprendezést haj­tottak végire, s ennek során 11 ezer köbméter földet mozgattak Egy autóbusz és egy helységnévtábla. A kettő együtt ékesen meg a község egész területén szóló jelkép: a most használatba vett, több mint 5 kilométeres és a tsz-maj or okban befejezték útszakasz a szétszórt tanyavilág lakóinak jó részét hozza köze- a villamosítást: 27 kilométer iebb * községhez, köti össze a megyeszékhellyel. hosszúságú vezetéken át kapja A hhoz, hogy mindent el- mondhassunk a szétszórt tanyavilág népéről, kötetnyi írás is kevés volna. Annyi bizonyos, hogy az alakuló, újjászülető fa­lu mindinkább az érdeklődés homlokterébe kerül. A televízió munkatársai is egyre gyakrab­ban látogatnak el Lászlófalvára, s ebből a már-már rendszeressé váló kapcsolatból születő ripor­tok arra keresnek választ: mint sorvad él a régi életformából az, ami egészségtelen, pusztu­lásra ítélt, a haladás útjában álló; és miképpen bomlik ki a megváltozott, öntudatra ébredt, gondolkozásmódban és lehetősé­gekben egyaránt hatalmasat elő­re lépő új ember és társadalom. Azok az órák, amelyeket eb­ben a községben és annak né­pe közt töltöttünk, benőnket is kézzelfoghatóan győztek meg arról, hogy a puszták embere más és több, mint ősei voltak: a napról napra szebbé, gazda­gabbá formálódó közös haza fá­radhatatlan, szorgos építője. Irta: Jóba Tibor Fényképezte; Pásztor Zoliim

Next

/
Oldalképek
Tartalom