Petőfi Népe, 1965. december (20. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-19 / 299. szám
Kétnapos karácsonyi karnevál a kecskeméti útiiirölitíxban Lassan a végéhez közeledik az 196'5-ös év. A Kecskeméti Üttörőház is számot ad a végzet munkáról. Minden tevékenységűit — tehát a kulturális munkát is — az Űttörő- szövetség fennállásának 20. évfordulója jegyében végezték az idén. A „Tettek könyvébe” — amit a városi KISZ-bizottságtól kap- •tak — beírták a pajtások nemes cselekedeteit. Rendeztek például öregek napját, ahol uzsonnán látták vendégül a nagymamákat, nagypapákat. Maguk készítette ajándékokkal és műsorral is kedveskedtek nekik. A gyerekek sízámos szakkörbe járhatnak — érdeklődésüknek megfelelően- Van például előadóművész, modellező, eszperantó, rádiós, motorszerelő, báb. íjász és kárpitos szakkör. Ezek a szakkörök valamilyen formában mind részt vesznek ez év utolsó, de talán a legnagyobb műsorának előkészítésében, a fenyőkainevál megrendezésében. A hat és fél méter magas, színes villanyégőkkel és szaloncukorral feldíszített karácsonyfa már ott áll a nagyterem közepén. A gyerekek nap nap után próbálnak. A fenyőkamevál is az elmúlt húsz évet tükrözi. Szellemi vetélkedőt rendeznek a Magyar Űttörőszö vétség történetéből. A csapatok legjobbjai bemutatják az április 4-i kulturális seregszemle már kész műsorszámait. Az előadóművészt-szakkör Móra Ferenc két dramatizált meséjét: az Aranyszőrű bárány-t és a Didergő király-t adja elő- Az egyiket a kisdobosoknak, a másikat pedig az úttörőknekSzerepel a bábszakkör és a népi tánccsoport is. lesz ének, szavalat és zene, A karnevált két nap rendezik meg. 19-én a kisdobosoknak, 22-én pedig az úttörőknek. Hatszáz gyereket hívtak meg — jutalmul az Üttörők a hazáért- mozgalomban elért kiváló úttörőmunkájukért. Ezenkívül harminc pajtás mehet Budapestre is a nagy karácsonyfa-ünnepély re. Bár jóformán minden idejüket lefoglalja a karácsonyi műsor előkészítése, mégis elkezdték már a jövő év eleji program összeállítását is. Ebben vezető helyet foglal maid el a kulturális seregszemle és felszabadulásunk évfordulójának megünneplése. Házilag megoldható a falusi mozik szélesvásznúsítása Más megyék is érdeklődnek a kecskeméti újítás iránt Hosszabb Ideje folytat eredményes kísérletet a falusi mozik szélesvásznú vetítésre alkalmassá tételére Rohrbacher Béla, a Moziüzemi Vállalat műszaki vezetője és Baranyi Ferenc műszerész. Kísérleteikkel már lehetővé vált a községi mozikban a keskenyfilmről szélesvásznúra való vetítés. Ez az eljárás gépenként mindössze 1800 forintba került, mert eny- nyiért vásárolták azt az optikai lencsét Jugoszláviából, amelyet valamelyik kiselejtezett, régi típusú vetítőgépbe szereltek be. Ezt az újítást most tovább tökéletesítették, a meglévő ré- ri lencserendszerek átcsoportosításával és egy izzólámpa beiktatásával olyan vetítőgépet sikerült megszerkeszteni, amelynek, fényereje 25—30 százalékkal nagyobb a külföldön alkalmazott hasonló célú gépek teljesítményénél. Az új rendszerű gép sorozat- gyártása már megkezdődött, 1966-ban számos mozit szerelnek fel vele megyénkben. Elsőnek január 1-én a csengődi mozit nyitják meg az Aranyfej című színes, szélesvásznú magyar' film vetítésével. Nemrégiben Budapesten bemutatták a Filmfőigazgatóság és Filmtechnikai Vállalat szakemberei előtt, az új rendszerű vetítőgépet. A szakértők megállapították, hogy a gép kitűnően megfelel a célnak, Már számos megyei moziüzemi vállalat bejelentette igényét az újításra. Jubilál a Kultúra A 15 évvel ezelőtt megalakult Kultúra könyv és hírlap-külkereskedelmi vállalat az elmúlt másfél évtized alatt 25 millió könyvet, 113 millió hírlapot és folyóiratot, 3 millió kottát, valamint hat és félmillió hanglemezt szállított külföldre. Ez az év egyébként más évfordulót is jelent a vállalat számára. Éppen 10 esztendeje, hogy szervezetten megindult az idegen nyelvű magyar könyvkiadás. 1955-ben 109 000 példányban adtak ki idegen nyelvű magyar könyvet, számuk azonban 1960-ban már 725 000-re, 1964- ben 973 000-re emelkedett és ez évben már meghaladja az 1 100 000-ret. E könyvek angolul, németül, franciául, oroszul, spanyolul jelentek meg, legnagyobb részük tudományos munka volt, de nagy számban akadtak közöttük szépirodalmi, művészeti, zenei tárgyú könyvek és a gyermekek részére készült kiadványok, (MTI) Szabálytalanul közlekedett, meghalt Tragikus kimenetelű közúti baleset történt pénteken reggel Baján.' Kilenc óra előtt néhány perccel kerékpárjával Baja belterületén közlekedett Vankó József 67 éves nyugdíjas- A táblával védett útvonalra elsőbbség megadása nélkül hajtott fel, s ennek következtében az ott közlekedő és már féktávolságon belül érkéz» Kusztor János sükösdi lakos által vezetett pótkocsis teherautó az idős embert elütötte. Vankó József olyan súlyos sérülést szenvedett, hogy a kórházba szállítás közben a mentőautóban meghalt. Levágta a lábát a vonat A fülöpszállásd MÁV-állo- máson könnyen tragikussá válható baleset történt csütörtökön este. Homyák Istvánná 53 éves izsáki lakos a mozgásban levő személyvonatról az állomás ellenkező oldalán leugrott, amelynek következtében a kerekek alá zuhant. A vonat a szerencsétlen asszony jobb lábát levágta. A balesetet a vonat elhaladása után az állomás dolgozói vették észre, akik azonnal értesítették a mentőket. A sajé testi épségével nem törődő asszonyt súlyos állapotban száll 'ották Kecskemétre a megye kórházba. G G. V xtf'Mr* EGY HETEN keresztül az ő dicséretükről olvastunk a Népsportban és a Képes Sport hasábjain. Már ebből is látható, hogy valóban nem mindennapi teljesítményt ért el a Kecskeméti Bózsa-cselgáncsozók lelkes gárdája. Egyetlen szakosztály volt az országban, amely csapatot tudott indítani minden korosztályban a csapatbajnokságon, sőt valamennyiben ott volt a legjobbak között. Kettőben a bajnokságot is megszerezte. Négy közül kettő — az arány nem is rossz! A KECSKEMÉTI DÓZSA bentmaradt az NB I-ben. Igaz, mindössze egy ponttal, de ezt a nagy eredményt hihetetlenül nehéz körülmények között érték el. Az NB 1-es csapat nagyobbrészt még fiatalokból áll, alak közben az utánpótlás-bajnokságért is harcoltak. Az alacsonyabb súlycsoportokban nem volt baj, de a magasabbak, különösen a nehézsúly — komoiy gondot okozott mindig Varga András edzőnek. Biztos tagja volt a csapatnak Pulai, aki négyszer is ipponnal verte ellenfeleit. Legeredményesebb mégis Nagy Lajos volt Nyolc találkozóból hatszor szerzett győzelmet és csak az idei VB-n is járt Galambostól (MTK) és Keserűtől (Bp. Honvéd) kapott ki. Bodor 9 mérkőzéséből ötször nyert. Vereségéből hármat jóval magasabb súlycsoportban szedett össze, nála 8—10 kg-mal nehezebb ellenfelektől. Nem volt könnyű dolga Fodornak sem, hiszen 83 kg-os testsúlyával 96—98 kg-os ellenfeleket kapott. Nyugodtan elmondhatjuk, hogy az elért eredmények kiemelkedőek. AZ UTANPÓTLAS-csapat biztosan lett országos bajnok. A középdöntőben és a döntőben mindenkit legyőztek és közben csupán egyszer értek el 3:2-es győzelmet. A többi mérkőzéseken 4:1 vagy 5:0 volt az arány. Pulai és Nagy Lajos itt is oszlopai voltak a csapatnak. Az ifjúsági csapat sem vallott szégyent. Ha nem is kerültek a legjobb négy közé, de az országos elődöntőig eljutottak. A SERDÜLÖK a szakosztály reménységei. Legtöbbjük csak az idén kezdett versenyezni. A kilencfős csapatból öten máraz egyéni bajnokságokon is indultak. Kerekes és Horváth bajnokságot nyert, Bognár pedig harmadik helyen végzett. Ennyit az élért sikerekről. Most pedig lássuk azokat a körülményeket, amelyek segítették, vagy gátolták a szakosztály munkáját. Erről Varga edző így beszélt: — A sportkör elnökségére nem leh'et panaszunk. Amit felszerelésben. utazási lehetőségben biztosítani lehetett, azt mind megkaptuk. Á megyei TS- is segített, de a városi TS-rőI ezt már nem lehet elmondani. Különböző furcsa dolgokon kívül itt van például a tornaterem kérdése! Az Űjkollégium tornatermében edzünk. Mindösz- sze háromszor két órát kapunk egész héten. Ez még a felnőtt- és utánpótlás-csapatoknak is kevés. Hol neveljük akkor az ifjúsági és a serdülő csapatot? Erre kaptunk egy kis, 30 négyzetméteres helyiséget. Hetente kétszer. Ha minden gyerek eljön az edzésre, még talán be sem férnek a szobába. VALÓ IGAZ a közmondás — s^nki sem lehet próféta a saját hazájában. Legalább is Kecskeméten nem, mert a eselgáncso- zók hiába hódították meg az ország közvéleményét, itthon még nem ismerték el őket. A teremkérdésen kívül itt van egy másik fájó pont, a sportiskola is. Már a nemrég lezajlott kommunista aktíva során felmerült, hogy a KecskeAz országos bajnok utánpótláscsapat. Pulai, Nagy L„ Varga András edző, Kereezkei, Lukács. méten működő „Megyei Sportiskola” korántsem tölti be szerepét, éppen a szakosztályok rossz megválasztása miatt. Mert elismerjük, hogy az atlétika és a torna mindenütt kötelező tantárgy, de a sportiskola célja a minőségi utánpótlás biztosítása lenne. Mégis hiába akarják létrehozni a cselgáncs- vagy kosárlabda-szakosztályt, merev visszautasításra találnak. Mindez csupán azért, mert ezek nem kerülnek az iskola vezetőinek érdeklődési körébe, sőt olyan nyilatkozat is elhangzott már, hogy a cselgáncs és a kosárlabda „úgy is túl jól megy” — tehát nem szükséges a fejlesztése. NEM ÁRTANA egyszer komolyan megvizsgálni ezt a kérdést és akkor talán az is kiderülne — még Kecskeméten is — melyek azok a szakosztályok, amelyek megérdemelnék a nagyobb lehetőséget,, hogy még többet, még komolyabban dolgozhassanak. Ügy hisszük, ha például a Dózsa-cselgáncsozók ezt megkapnák, még az eddiginél is nagyobb eredményeket érhetnének el. Szabó Zoltán Nagy eredmények - kevés segítség A serdülő bajnokságot nyert csapat: Martun, Bognár, Kerekes, Boros, Nagy J., Da.i Nagy S., Horváth, Gyorsa, Naszódi.
