Petőfi Népe, 1965. december (20. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-18 / 298. szám

1965. december 18. szombat S. oldal Segítenek a demokrácia kiszélesítésében Termelőszövetkezeti bizottságok munkaértekezletei , a kiskunhalasi járásban A kiskunhalasi járásban a termelőszövetkezeti demokrácia kiszélesítése érdekében, a közös gazdaságokban működő külön­böző bizottságok részére mun­kaértekezleteket kezdeménye­zett a járási párt- és tanácsve­zetés. A járást négy körzetre osz­tották: Kiskunhalas. Jánoshal­ma, Tompa és Mélykút „szék­hellyel”, s itt tartják az egész napos megbeszéléseket. Az el­lenőrző bizottságok, valamint a szociális és kulturális bizottsá­gok részére már megtörténtek az eszmecserék, a háztáji bizott­ságokat januárban hívják össze. A megbeszéléseken a bizottsá­gok vezetőin kívül részt vesznek a községi tanácsok végrehajtó bizottságainak elnökei is. Dr, Hegedűs Istvánnal, a já­rási tanács végrehajtó bizottsá­gának elnökével erről az érde­kes kezdeményezésről beszélget­tünk. — A járás vezetői abból in­dultak ki, hogy egyes bizottsá­gok tagjai nem is ismerik, hogy mi a teendőjük. Ezt számos ta­pasztalat bizonyítja. Ezért eze­ken a munkaértekezleteken a járási tanács vezetői közül ki­jelölt előadók ismertetik a bi­zottságok jogait és kötelességeit. Jogszabálygyűjteményt is kap­telen tagok járadékának, illet­ve nyugdíjának kiegészítését. A kunbajai Béke Csillaga Ter­melőszövetkezetben magam is tanulmányoztam ezt. Itt a ren­delkezésre álló keret 40 száza­lékát kulturális. 60 száza­lékát pedig szociális célokra fordították. Eddig egyenlősdi uralkodott. A segélyeknél pél­dául neun vették figyelembe sem azt, hogy régi vagy új tag-e az illető, vagy milyenek az anyagi körülményei, min­denki egyformán 500 forintot kapott. Ez az egyenlősdi más juttatásoknál is érvényesült. Jö­vőre már jobban differenciál­nak, alaposabban figyelembe veszik a gazdák körülményeit, a szociális, juttatásoknál. Arra kell törekedni, hogy az idősebb tagok segítése érdekében a szo­ciális alapokot növeljék a szö­vetkezetekben. természetesen attól függően, ahogy a gazdál­kodás helyzete engedi. — A háztáji bizottságok működéséről is szeretnénk hallani néhány szót. — Ezek általában eredménye­sen dolgoznak. Mélykúton a háztáji megbízottak és bizottsá­gok működése eredményeként a tavalyihoz képest megkétszere­ződött a háztáji sertésállomány. Fontos, hogy a termelőszövet­kezetek vezetői úgy kezeljék a háztáji árutermelést, mint a kö­zös részét. Fontos kiegészítője ez a szövetkezeti gazdálkodás­nak és lényeges, hogy a háztáji árutermelés összhangban is le­gyen az előbbivel. A januári munkaértekezletek bizonyára számos tapasztalatot ad mik majd. — Hogyan hasznosítja a járási vezetés mindeze­ket? — Miután valamennyi bizott­ság munkaértekezlete megtör­tént, összehívjuk a termelőszö­vetkezeti elnököket, párttikáro- kat. és megvitatjuk velük a ta­pasztalatokat. Elmondjuk, hogy hol kell változtatni a vezetés és a különböző bizottságok kap­csolatain. Ennek ugyanis rend­kívül fontos szerepe van abban, hogy a gazdák igazán maguké­nak érezzék a szövetkezetét — hangoztatta végezetül a járási tanács végrehajtó bizottságának elnöke. K. S. nak írásban. Ezenkívül az eddi­gi gyakorlati tapasztalatokat is megvitatják. Sajnos, ezek a bizottságok né­hol csak formálisan működnek. A zárszámadási előkészületek során olyan is előfordult, hogy a leltározó bizottságba beosztot­tak ellenőrző bizottsági tagot is. Ez nyilvánvalóan helytelen, hi­szen az ellenőrző bizottságnak a leltározó bizottság munkáját Is felül kell vizsgálnia. Ezeknek a bizottságoknak szi- j gorúan kell őrködni mindenütt a közös vagyon felett, ez is | hozzátartozik a szövetkezeti de­mokráciához. — Mi a tapasztalat a szo­ciális és a kulturális bi­zottságok működéséről? — Szerintem jobban kell se­gíteniük az öreg és munkakép­540 millió tojás a háztájiból Kötik a jövő évi értékesítési szerződéseket A baromfitenyésztés és a to­jástermelés az idén is az egyik legjobb háztáji pénzforrásnak bizonyult. A rendelkezésre álló még nem végleges adatok sze­rint a földművesszövetkezetek az év elejétől nem kevesebb mint 540 millió tojást és megközelí­tően 1700 vagonnyi baromfihúst vásároltak fel a háztáji tenyész­tőktől. A tervek szerint jövőre ismét legalább ilyen mennyiségű tojásra és baromfihúsra számí­tanak a háztájiból, s ennek biz­tosítására már most országszer­te megkezdték az 1966. évi tojás­és baromfi-értékesítési szerződé­sek kötését. A szerződések a kö­vetkező évre is változatlanul hagyják a nagyon kedvező fel- vásárlási árakat. Takarmányjut­tatást is kapnak az értékesítésre szerződő háztáji baromfitenyész­tők. Minden 1000 darab szerző­désileg lekötött tojás után 80 ki­ló kitűnő minőségű tojótápot cserélhetnek. A libahizlalásra szerződők darabonként 15 kiló, a pulykaértékesítésre szerződők pedig darabonként 5 kiló takar­mányt kapnak olcsó állami áron. (MTI) Műszak után - OTTHON |— MOND,?! egy munkásnőt az üzemetekből, akit ismersz, régebben ott dolgozik, aikiröí nem írt még az újság — kér­tem konzervgyári ismerősömet. — Tóth Károlyné... — állt meg egy névnél, miután gon­dolatban végigment egy üzem­részen. — A készáruraktárban dolgozik. Rendes asszony, gye­rekei is vannak... Leninváros, az „I”-jélű épület harmadik emeletén kopogtatok. Egy alacsony, szikár férfi fo­gad. — Én vagyok Tóth Károly, s feleségem dolgozik a kettes te­lepen. Ö körülbelül két óra múlva lesz itthon. Igazán jó meleg van a lakás­ban. A szép fehér gamitúrás konyhában ülünk asztalhoz. Tóth Károly egy zöld orvossá- gos üveget tesz el keze ügyéből, más, titokzatos feliratú gyógy­szerdobozok mellé. — Tegnap egy megbízatásban jártam a városban — meséli — s ahogy elhagyom az aluljárót, bevéreztem... Fél tüdőm van, régóta nem volt vele különö­sebb bajom és most... Az or­vos határozott volt: nincs me­se. pihenni kell. Ezért vagyok ilyenkor itthon... Biztosan ez a nyirkos, hideg idő az oka. Beszélgetünk a betegségről, meg hogy mennyire kell vigyáz­ni ilyen helyzetben, A, nagy építőipari gépek kezelése, sze­relése sokszor megizzasztja a munkást — Felesége mióta -dolgozik a konzervgyárban ? Gondolkodik. — ötvenhét óta. Mint segédmunkás állt be. Az­tán. .. ma szocialista brigádtag. | MINDJÁRT I megmutatom naplójukat — siet be a szobá­ba. Pillanatokon belül ellen­őrizhetjük, hogyan kell leírni a brigádvezető nevét: Rózsen- berczki Józsefné. Az ő fényké­pe egy nagy csillag közepén van, körülötte a munkástársa­ké. Tóthnéé felül. Nyugodt, nyílt arcot mutat a kis foto. — Mikor kezdődik a nap? — ötkor kelünk. Az ötéves Karcsi is. ö az anyukával in­dul a napközibe. Ilonka ^máso­dikos. ő is felkel velünlc. Leg­tovább marad itthon. Elrendez, amit tud, elzárja a rádiót, be­zárja a lakást. Mi, többiek hat órakor útrakelünk. Este öt, fél hat mire megjövünk. Akkor az­tán jön a hajrá. Mosás, főzés, takarítás. Persze, szigorúan kö­zösen. Tessék megkérdezni a feleségemet, van-e amit nem tudok jól megfőzni, megsütni. Fejét a szoba felé mozdítja, ahol most is szól a rádió. — Ez mindig biztosítja a han­gulatot. .. Aztán a gyerekkel is foglalkozunk tgy kicsit. Mól o, hol én. Szerencsére szorgalmas kislány. — Szórakozás? — Szórakozás? — kérdezi vissza, s őszes haját simítva vá­laszol. — Vasál-nap délelőtt az asszony a mosásba feledkezik, ón főzök. Délután örül az em­ber, hogy pihenhet. Akitor ol­vasunk. Üj Ságot, regényt, de többet politikai könyveket. Mert állandóan tanulunk. Egyikünk­nek se lehet lemaradni. Felesé­gem vezetőségi tag a csúcspárt­szervezetben, meg szakszervezeti is. Én is párttag vagyok negy­venöt óta, szintén szakszerve­zeti megbízatásokkal. | MOST ÉZTj tanuljuk — emel le egy könyvecskét a kony­haszekrény üvege mögül: „A szocializmus építésének kérdé­sei” tanfolyam II. rész. Megvi­tatva. egymást kérdezgetve vesszük át. — De azért csak van valami kikapcsolódás? — Néha egy-egy mozi. Vagy kimegyünk apuókhoz, Matkóra. Meg van olyan 3—1 ezer forint értékű kis könyvtárunk. Jókai, Veres Péter, költők, magyar, szovjet írók, Solohov. Meg Gor­kij. .. Gorkijt szeretem... Vala­hogy ... szinte tanjtja, hogyan kell mozogni az emberek kö­zött. Milyen sokat lehet tanulni a legegyszerűbb embertől is, ha őszintén kitárulkozik. Ha meg­találjuk vele az összhangot... — Mi itthon inkább nyugod­ni, erőt gyűjteni szeretünk. A munkán kívül emberekkel van Uj erdők a Homokhátságén Olasz rendszerű nyárfaülteiés a közös gazdaságokban A Kiskunsági Állami Er­dőgazdaság idei feladatában 3200 hold új erdő telepítése szelepei. Ez a terület négy és | félszerese annak, amekkoráról I fát termelnek ki. A tíz erdé- I szét mindegyike gyarapodik te- ! hát, köztük is elsősorban a ke- I rekegyházi. a bugaci és a har- | kakötönyi. Az ősz folyamán 600 hektá- : í'on sikerült elültetni a facse- metéket. Ügy tervezik, a tél i fagymentes napjai módot adnak a telepítés folytatására. Legké­sőbb a tavasszal elvégzik a fel­adatot. Annál is inkább, mert kétharmad részben csemeteül­tetőgépeket alkalmaznak. Már a múlt évben is másfél ezer hektáron gépesítették az ülte­tést. Az erdészetek jelenleg 25 ültetőgépet alkalmaznak. Ezek közül öt szovjet gyártmányú, és félautomatikus adagolókkal van­nak ellátva. A többi gépet pe- j dig az erdőgazdaság kecskeméti j központi gépműhelyében készí- i tették, az Erdészeti Tudományos Kutatóintézet mérnökeinek újí­tása alapján. program szerint folyik az erdő­telepítés. Ebbői is jelentős reszt vállalt az erdőgazdaság — a tervezés és a kivitelezés az er­dészeti szakemberele, illetve gé­pek közreműködésével történik. Az őszi beruházás keretében 25 tsz 153 hektárén 755 ezer fo­rintos költséggel létesítenek új erdőt. A telepítés olasz x-end- szerű, vagyis a csemeték gyö­kere eléri a talajvíz szintjét. Ez által négy év alatt húsz centi átmérőjű növekedést ér­hetnek el, a tapasztalatok ugyanis ezt bizonyítják. Az említett területből több mint száz hektár a balola- szállási Balassi Tsz határának a része. A csemeték számára itt saját gyártmányú fúrógé­pekkel készítik elő a helyet. A jövő évi tavaszi beruházás az őszinek mintegy a kétszere­se a közös gazdaságokban. A talaj előkészítést egyelőre gá­tolja, hogy a telepíteni szándé­kozó tsz-ek a járási tanácsoktól még nem kapták meg az enge­délyt. Több mint kétharmad rész­ben fenyőcsemetéket ültetnek — főként a szárazságtűrő, s a gyenge homoktalajon is jól meg­élő feketefenyőt. A lombhulla- tóak között legjelentősebb a nyárfa, közte is az olasz rend­szerű ültetéssel telepítendő. ír­re főként Nyárlőrinc tájékán, a nyárjasi ex'dészet területén kerül sor. Az összefüggő, buckás terüle­tek tervszerű hasznosítására törekszik az erdőgazdaság, s en­nek jegyében az elkövetkező évek során Kerekegyháza. Bu- ; gac. Kiskunhalas, Harkakötöny i és Jánoshalma körzetében kí­ván létrehozni nagyobb erdősé­geket. Ez egyúttal szükségessé teszi az erdőművelés fokozot­tabb gépesítését is. E tekintetben is figye­lemreméltóak a törekvések, minthogy a jelenlegi 50 ezer hektár új erdőnek is majdnem a felét már gépekkel — traktor vontatta rotációs kapákkal, tár­csákkal — művelik. Az idei őszön már a közös gazdaságokban is meghatározott dolgunk, kötelességünk. Nálunk az építőiparban sok az új mun­kás, sűrűn változnak. Mikor egy kis időm van a gépektől, min­dig tudok olyat, akihez odame­hetek: „Szakikám, mikor lép be a szakszervezetbe?..S akkor már beszélgetünk. — A feleségem is az üzemi munkát szereti. Hívta már egyik elvtársnője: „Vezetőségi tag vagy, gyere fel ii'odára.” Nem megy. Azt mondja, úgy állja meg igazán a helyét, mint pártvezetőségi tag, ha a munká­sok közt dolgozik... Mögöttem van már a „kocka­ház”, s a szép kis otthon me­lege. Képek, színek, részletek, a lakásból. A vetett ágy, amelyet a halvány függönyön át meg­pillantottam, a beépített szek­rények, az ablakon át látható toronyház. Számok: hogy ketten háromezer forint körül, inkább fölött egy kicsivel — keresnek, s abból 750—800 forint lemegy lakás, fűtés, világítás, kezelési költségekre. Meg hogy nehéz is számon tartani, hányszor kell ci­pő, ruhaféle a gyerekeknek... | LATOM | magam előtt azt a világos ruhás édesanyát, akit pici mellképről ismerek csak, onnan a vörös csillag egyik su­garáról. Aki egy óra múlva a kis Karcsit öltözteti az óvodá­ban, és siet haza férjéhez, meg Icához. Második műszakra. Erőt gyűjteni. Egy kicsit önmagukért is élni, Tóth István , / Hogy a szövetkezetek erdősí­tése a továbbiakban is sikeres legyen, a megyei tanács vb 160—170 erdőfeielős kiképzését tűzte ki célul. Az erdősítő tsz-ek gazdái januárban vehetnek részt a solti üdülőben megrendezésre kerülő tanfolyamon. Figyelő Ismét a viharlámpáról Ha most az év végén statisz­tikát készítenénk arról, hogy melyik iparcikk neve szerepelt legtöbbet lapunk hasábjain, ak­kor valószínűleg a viharlámpa kerülne az első helyre. Kétes értékű dicsőség, ugyanis azért emlegettük sűrűn az egyszerű szerszámot, mert egész évben a hiánycikklistán szerepelt. Néha felbukkant a vasboltok polcán, de azt a néhányat szinte órák alatt elkapkodták. Vajon javul-e az ellátás a jö­vő évben, vagy továbbra is ar­ra hivatkozhatnak a kivilág.tat- lan parasztszekerek gazdái, hogy nem kapható. A kérdésre a választ a gyártómű, nevezetesen a Kalocsai Fémtömegcikkipari Vállalat vezetői adták. Idézzük szó szerint: — Idén 100 ezer viharlámpát igényelt tőlünk a kereskedelem. Ä vállalat 60 ezret képes egy év alatt előállítani, de anyag hiányában — a lámpákhoz különleges minőségű szalagacél kell — ennek csak a felére, 30 ezerre köthettünk szerződést. A vállalt mennyiséget azért sike­rült 15 ezerrel „megfejelni” és a ráadásból a megye boltjai soron kívül kétezret kaptak. Ami pedig a jövő évet illeti: Hatvanezer darab viharlámpa szerepel programunkban. Az előirányzott mennyiséget, ter­mészetesen, 1966-ban is csak ak­kor tudjuk átadni a kereskede­lemnek, ha az ideinél jobb lesz az anyagellátás. Lámpa azonban több lesz a boltokban minden­képpen, miután a kereskedelem — tudomásunk szerint — száz­ezret külföldről is vásárol. A válasz item egészen meg­nyugtató. Először is érthetetlen­nek tartjuk, hogy a szalagacél­ból ilyen, viszonylag kis meny- nyiséget sem tud garantálni az alapanyaggyártó ipar. Azt csak helyeselhetjük, hogy a kereske­delem külföldről szerzi be a hiányzó lámpamennyiséget, de ha ki tudná használni a Fcmtö-\ megcikkipari Vállalat a teljes kapacitását, akkor nyilván ke­vesebb devizát kellene kiadni. Ez pedig nem utolsó szempont. ” B, »,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom