Petőfi Népe, 1965. december (20. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-17 / 297. szám
Felnőttek a fiatalokért Gyermek- éti ifjúságvédelem Lászlófalván Sokkal kevesebb volna a gyámhatóságok munkája. a mostaninál jóval kisebb számú fiatalkorú kerülne a vádlottak padjára, ha megyénk valameny- nyi községében, városában olyan lelkiismeretesen foglalkoznának a gyermek- és ifjúságvédelem kérdéseivel, mint Lászlófalván. Ennek az alig több, mint háromezer lelket számláló, nagy területen szétszórt településnek a vezetői, a [ pedagógusok, a termelőszövet-j kezeti vezetők, a KISZ-fiatalok | és nem egy esetben maguk a j szülők is szinte tudományos j módszerekkel igyekeznek megakadályozni, hogy a gyerekek fejlődése helytelen irányt vegyen. Hol kezdődik a munka? A gyermek- és ifjúságvédelmi albizottság tagjai nagyon jól tudják, hogy nem szabad megvárni, amíg egy fiú, lány viselkedése, tanulmányi eredményének rohamos leromlása teszi szükségessé a közbelépést. A megelőzés érdekében elsősorban a felnőttekkel kell szót érteni. Azokkal, akiknek környezetében él a fiatalkorú. Itt természetesen a szülőkről van j szó. A bizottság munkája nem j alkalomszerű, hanem pontosan j meghatározott módszerek szerint folyik. Mindenekelőtt feltárja azokat a körülményeket, amelyek károsan befolyásolhatják a község fiataljainak egészséges testi és szellemi fejlődését. Ezek között a vizsgálatok között találkozunk a zugbormé- rések megszüntetése iránti intézkedéssel, egyes szülők felelősségre vonásával, a környezet, a baráti kapcsolatok elemzésével. Hogy milyen komolyan veszi feladatát az ifjúságvédelmi albizottság, arra példa lehet egyik nyilvános ülése, amelyen R. M. hatgyermekes apa ügyét tárgyalták. Az idős ember évről évre egyre inkább az alkohol hatása alá került, már a rendőrség, az ügyészség is figyelmeztette, de minden maradt a régiben. A bizottság előtt — ahol az apa munkatársai, szomszédai is jelen voltak — R. M. ígéretet tett arra, hogy leszokik az italról és PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bacs-Kiskun megy« Bizottsága es a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr, Weither DánleL Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István igazgató Szerkesztőség: Kecskemét, Városi Tanácsház Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16. Kiadóhivatal! Kecskemét, Szabadság tér l/a. Telelőn: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető! a helyi postahivataloknál ée kézbesítőknek-kőflzetési dH i hónapra U forint gondoskodik gyerekeiről. A továbbiakban a bizottság tagjai figyelemmel kisérték az illető magatartását, ami észrevehetően megváltozott. A szülők mulasztása Nem minden esetben ilyen nyilvánvaló azonban a szülők hanyagsága, gondatlansága. Éppen azért a lászlófalvi ifjúság- védelmi albizottság, amikor a szülői értekezleteken való részvételt vizsgálta, kiderítette, hogy általában azok a szülők nem jelennek meg ezeken az összejöveteleken, akiknek a gyereke gyenge vagy rossz osztályzatokat vitt haza. További elemzés során kiderült, hogy a távolmaradó szülők 50—60 százaléka nem teremtett megfelelő körülményeket a gyerek otthoni tanulásához. Ezekkel a felnőttekkel az albizottság tagjai egyenként foglalkoztak, s a módszer helyesnek bizonyult. Ma már — a fenti szülők közül — többen is az albizottságban tevékenykednek, mint annak lelkiismeretes, aktív tagjai. A megelőzéshez, mint a gyermek- és ifjúságvédelem legfontosabb módszerei közé tartozik Lászlófalván a pedagógiai jellegű előadások megtartása. Az elmúlt évben például tíz ilyen előadást tartottak a szülők számára a községi pedagógusok a családi és baráti kapcsolatokról, a fenyítő és dicsérő szavak hatásáról, a serdülőkor lélektani problémáiról stb. Ezekre az előadásokra azért volt szükség, mert korábban azt tapasztalta a bizottság, hogy a legtöbb szülő vagy megfélemlítéssel vagy elkényeztetéssel „nevelte" gyermekét, vagy egyáltalán nem foglalkozott vele. A megelőzésen túl Sajnos, a megelőzésen túl is van munkája Lászlófalván a gyermek- és ifjúságvédelmi albizottságnak, s ezek a problémák jelentik a legnehezebb feladatokat. Sokszor nagy határozottsággal kell közbelépni, éppen a fiatalkorú védelmében. Nem minden szülő hajlandó ugyanis megérteni, hogy elsősorban a család, a kiskorúak érdekeit kell szem előtt tartania. Különösen így van ez abban az esetben, ha elválnak, s a „mostoha” apa vagy anya közönyét, sokszor ellenszenvét a korábbi házasságból származó gyerekre zúdítja. Bizonyítja ezt a lászlófalvi K. Mihály esete. A gyerek kétszer is megszökött otthonról, mert anyja második férje nem szívlelte. De ha édesapjához ment, ott is hasonló körülményeket talált. A bizottság közbenjárására ma már más a helyzet, s a kisfiú kettes tanulmányi eredménye is négyesre javult. Sok nehézséget jelent azokkal a szülőkkel való foglalkozás, 'akik — sajnos, ilyen is van — gyermekeiket a legdurvábban, tettleg bántalmazzák, vagy ennek az ellenkezője: akik elkényeztetik és a legapróbb házi munkát sem bízzák rá. Hatékony segítséget jelent az ifjúságvédelmi albizottság munkájában az 1952. évi IV. számú családjogi törvény ismertetése. Különösen a szülők jogaira, kötelességeire vonatkozó megállapítások bírnak* nagy fontossággal. Sokszor magukkal az érdekelt szülőkkel olvastatják el a törvény megfelelő szakaszát, s általános tapasztalat, hogy döntő hatása van ennek a j módszernek is. Csak azokat a vonásait ismertettük a lászlófalvi gyer- j mek- és ifjúságvédelmi albi- t zottság munkájának, amelyeket | más községekben is alkalmaz- | ni lehet éppen a munka meg- : javítása, eredményesebbé té- ' tele érdekében. A lászlófalviak ügyszeretete, lelkiismeretessége ! és szorgalma jó példaként szol- i gálhat mindazoknak, akik a I kiskorúakkal foglalkoznak. Gál Sándor (»yermekkocsi lesz A Debreceni Fémfeldolgozó Ktsz a jövő évben növeli a gyermekkocsi gyártását. A választék bővítésére új kocsitípus mintadarabjait készítették el. ! Az új típusú kocsi nagy küllős j kerekekkel, mózeskosárral ké- I szül. Szétszedhető, s így gép- j kocsiban vagy vonaton könnyen j szállítható. A kocsi váza össze- í csukható, a kiemelhető mózes- j kosár pedig kézi szállításra is : alkalmas. ÚJ OTTHONBAN JET iskunhalason, a Batthyány u. 32 Ib szám alatt földszintes ikerház található. Kívülről még vakolatlanok a falak, benn a szobában a friss festés szaga érződik. Vörös Zoltán, a házi gazda, a kiskunhalasi kórház műtőse kivezet az udvarra. — Látja ezt a rozoga, nádtetős, egészségtelen épületet? Nos. ott laktunk évekig a feleségemmel és kislányommal. Higyje el, sokszor elkeseredtünk, hiszen ketten még kétezer forintot sem keresünk. Álmunkban sem hittük volna, hogy nekünk valaha két szoba összkomfortos saját házunk lesz. ha csak nem húzzák ki a lottón az ötöst. ' Nem kellett hozzá lottónyeremény. Tóth Ferenc, a kiskunhalasi járási né pfrontbizottság titkára kedvesen elmosolyodik. Megérti Vörös Zoltán lelkesedését. Sokszor hallotta ezeket a szavakat, hiszen a halasi népfront lakásépítési-akció keretében az idén már nyolcvan család jutott új, modern otthonhoz, jórészt kisfizetésű emberek. Mint például Vörös Zoltá- nék. Hogyan is történt? — Először nem mertünk hozzáfogni, de Tóth elvtárs biztatott. Azt mondta: nem lakhatunk abban a düledező lyukban. Igen, deltát miből építsünk? Mások is mondták, vigyázzatok, belebuktok. M M őst Tóth Fei’-* renc veszi át a szót Vörös Zoltántól. — Aztán csak hozzáfogtak. Sikerült 50 ezer forint OTP-kölcsönt felvenni. amit 25 év alatt kell visszafizetni, ez havi 270 forint törlesztést jelent, — Mikor kezdték az építést? — Augusztus 15-én, Két hónapra rá már be is költöztek. — így történt — szól közbe ismét Vörös Zoltán. — Mindenki segített. A népfront, a barátok, a munkatársaim. főnökeim, a rokonok, a jóismerősök. s persze én is dolgoztam. Egy hónapig fizetés nélküli szabadságon voltam. Vörös Zoltánon, a 7. sz. népfront lakásépítő közösség tagján kívül, a pedagógus Kránicz Ferenc, az üzemi munkás Bardek Sándor és még sokan költöztek családjukkal az utóbbi időben új lakásba Halason. Vörösék háza — mivel mások is segítették őket — alig több mint 50 ezer forintba került. Hihetetlenül alacsony önköltség. Es két hónap alatt valósult meg ez az álom! Ezért is értettem meg a boldog házigazdát. amikor ezt mondta: — Most éreztem igazán, mi az, hogy a közösség ereje, mit jelent, ha sok ember összefog és segít egymáson. Enf is ilyen közösségi emberré akarok válni! 1/égül még egy w tanulság: Azt hiszem, érdemes lenne a halasi példára fokozottabban odafigyelni és főként követni azt. Hiszen lakásproblémákkal nemcsak Kiskunhalason küszködnek az emberek. B. Gy. cxkkWsc Válaszolí a Filmt^igazgatóság Bacs-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemet — Telefoni 11-66. indes: «661. húsz esztendővel meg hiányozhat a becsületes alkotó tömegek mindennapi betevő teniszlabdája? ! Ezt a vonalat tehát nem ió forszírozni. Hát akkor merre keressük a kiutat mi. vastagodó illetők? Volt egyszer egy mozgalom. mi is volt a neve. teremtőm? Megvan. Virágozzék minden virág, tornázzék minden miniszter! Akkor csináltuk azt, hogy mikor felberregett a csengő, félbehagytuk az operációt, katoná- éknál elhajítottuk az éppen kezünkben levő kis atombombát, a levegőben elengedtük a tusitintába mártott tollat — és elkezdtük a szökdelést helyben és vidéken, terpeszugrás volt a nagy magyar haza. majd csengőszóra megint alapállásba higgadtunk le. Rájöttünk azonban, hogy a miniszterek és osztály- vezetők elbliccelik a kollektív testedzést, ezért hamarosan feloszlattuk a testkultúrának ezt a formáját. MOST ÚJBÓL jelentkezik egy irányzat. Eszerint: gyalogolni jó. Tehát ne legyünk lusták, szól a felhívás, hanem járjunk gyalog a munkahelyünkre és -ről. Ezzel is felfrissülünk, virgoncabb lesz a vérkeringésünk. Az eltu- nyítja az embert, ha mindig csak a buszra számít és hordatja magát napszámra. Ez igaz, valóban egészséges a reggeli séta és a munka utáni gyaloglás. Növeli a testi-lelki aktivitást. biztosítja a dolgozó harmóniáját. Minthogy azonban sokan közelítik meg 10— 20—30. sőt több kilométerről munkahelyüket, az ilyen séta csak akkor keresztülvihető, ha már előző nap elindulunk otthonról. Ugyanebbe a kategóriába tartozók esnek el a rádió reggeli tornájától is. HÁT AKKOR mit csináljunk? Egyszerű. Mozogjunk, sportoljunk. amikor és ahol csak tudunk. Itt van például a szemünk előtt a tél. Hogyan edzi testét ilyenkor a magyar ember? Hógolyózik. szánkázik. korcsolyázik. Ja. hogy esik az eső. mert az a szerencsétlen Kata kopogott, s karácsonyra is kalucsnit kell húznunk? De miért adott a természet dialektikája észt az embernek? Hogy használja. Akadály az nekünk, hogy akár nyáron is korcsolyapályát csináljunk? Ugye. hogy nem. Még most is futkároz a hátunkon a bizsergés, ha a nyári Jégrevűre gondolunk. Mi verejtékeztünk, felgyűrtük derekunkról a tornatrikót is, faltuk a fagylaltot, a jégen meg koriztak. bógniztak, dupla-lut- zoltak a tündérek. Milyen jó is lenne, ha ekkora városban, mint például Kecskemét, feltalálnák a műkorcsolya-jégpályát. Nem is tudom már, de láttam egyszer egy tankönyvben. hogyan is kell ezt jutányosán előállítani. Itt áll. jön- megy. táblából a soksok jobb sorsra érdemes kecskeméti fiatal és kevésbé ifjú. aki olyan szívesen engedné jégre tenni magát. NEM AZÉRT a húsz fillérért — mint mondani szokás —, de kótyavetyéltünk mi már haszontalanabbra is pénzt, mint egy korcsolyapálya. Nemcsak sportlehetőséget adna ez. hanem munkát télen is — a jegesem- bereknek. Tóth István kel történt egyeztetés után — már az elmúlt években szétosztottuk. Ennek megfelelően, új mozi építésére 1966—70. között csak olyan városokban kerül sor, ahol a mozi ellátottság jelenlegi helyzete tarthatatlan és anyagi erőforrásainkhoz a helyi szervek nagy mértékben hozzájárulnak. E filmszínházak beruházási programjának készítése — egyes helyeken az építkezés — ihár folyamatban van, esetleges leállításuk, hogy az anyagi erőket Kecskemétre csoportosítsuk át — nem lehetséges, de nem is lenne méltányos hiszen a kecskeméti új mozi építése iránti igény ez év november 19-én merült fel először a megye részéről, míg a többi város már évek óta kéri a beruházást. Ilyen körülmények között a III. ötéves terv időszakában a kecskeméti új mozi építését saját erőforrásainkból nem tud-- juk megvalósítani, figyelembe véve azonban a város valóban tarthatatlan helyzetét javasoljuk, hogy közös erőfeszítéssel a következő módon oldjuk meg a beruházást: A 600 személyes filmszínház építése 9—10 millió forintba kerül. (Rövidesen elkészül egy ilyen nagyságú mozi tervdokumentációja is, amelyet annak idején meg fogunk vizs-f gálni, hogy Kecskemétre adoptálható-e?) Javasoljuk, hogy a megyei és a városi tanács 1969- re, vagy 70-re biztosítson 4,5—5 millió forintot és kezdje meg a kivitelezést. 1971-ben (tehát a IV. ötéves terv első évében) fedezni fogjuk a beruházási program másik 50 százalékának költségeit és ezzel biztosítjuk a munka befejezését. Tájékoztatásul még megemlítjük, hogy amennyiben ezt a javaslatunkat — valamilyen okból kifolyólag — elfogadni nem tudják, a IV. ötéves terv időszakára a mozi építését betervezzük, de akkor is szükséges a helyi szervek 50 százalékos hozzájárulása.” Jégtelenség MOSTANÁBAN gyakran izéinek minket, felnőtteket, hogy elhanyagoljuk a rendszeres testmozgást. A jó múltkoriban a teniszsport felé terelte figyelmünket egy eszmefuttatás. Íme — magyarázta —, üresen tátonganak a teniszpályák. holott mennyi az elhájásodásnak indult hajdan szikár magyar, aki itt ledől-, gozhatná felesleges zsírpárnáit. Veszélyesnek tartom az ilyetén való probléma felvetést. Mert minek lehetünk kitéve. Ismerve felbuzdulásra hajlamos önmagunkat. elképzelhető, hogy ilyen útmutatások hatására a rengeteg elméleti és íróasztal melléki dolgozó megrohanja a sportboltokat. Kurta nadrágot. rakottét, teniszlabdát vásárolnak a tehetősebb fogynivágyók — raktárra. Egy hónap múlva pedig a Minisztertanácsnak kell rádörögnie a tenisziparra, hogy, na. mi lesz, ez a demokrácia? Miféle állapot az, hogy a felszabadulás után December 4-én lapunkban Áthárított felelős’ség címmel szóvá tettük a kecskeméti mozik tragikus helyzetét. A cikkre a Művelődésügyi Minisztérium Filmfőigazgatóságának helyettes vezetője Kondor István a következőket válaszolta: „A III. ötéves terv időszakára rendelkezésünkre álló beruházási kereteket — az illetékes szervek-
