Petőfi Népe, 1965. december (20. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-17 / 297. szám
IMS. december 11, péntek P 1 dBSai Még év végén is szükséglakásokban... Árvízkárosultak és a „szabályos“ ügyintézés Tizenkilenc tagjelölt A NAPOKBAN tartandó párt- taggyűlések kedves eseménye a párttagsági könyveik átvétele Tiszakécske pártszervezeteiben. Nem kevesebb, mint tizenöt elvtárs veszi át az élcsapathoz tartozás jelképét: a párttagságot, vagy a tagjelöltséget bizonyító könyvecskét. A felvett párttagok közül öt munkást, két szövetkezeti gazdát, egy-egy pedagógust és technikust találunk. Valamennyien végeznek pártmunkát. Az Űj Élet Termelő- szövetkezetben például Hegedűs József és Lantos Mihály a pártós a KISZ-oktatás propagandistái. A két tanfolyamon mintegy 60 személy — zömmel párton- kívüli — oktatásáról, politikai képzéséről gondoskodnak. HÁROM pártszervezetben hat tagjelöltet neveltek. Ezzel tizenkilencre növekedett az idén felvett tagjelöltek száma. Nem kis sikere ez a pártszervezetek politikai tevékenységének. A tagjelöltek között több asszonyt találunk, akik évek óta lelkes aktivistái a nőmozgalomnak és jórészt itt kerültek közeli kapcsolatba a társadalmi élet sokféle eseményével, a napi politikával. Valamennyien fiatalok. Nagyobb részük tovább tanul. AZ IDÉN felvett tagjelöltek közül tíz szövetkezeti gazda, így Kalmár Imre, a Tiszagyöngye Tsz 26 éves tagja. Nagyon szorgalmas munkása a szövetkezetnek. Lovas Antal, a Béke Termelőszövetkezet tagja már ötödik éve. Traktorosból lett öntözőgép-kezelő. Kiváló munkájával, művelt szerény magatartásával érdemelte ki a tagjelöltséget. Hasonlókat lehetne megjegyezni a többi tagjelöltről is. Még annyit, hogy a felvett tagjelöltek fele harminc évnél fiatalabb, nyolcán közülük nem érik el a negyven éves kort sem. A TISZAKÉC'SKEI pártszervezetek gondoskodnak a párt erősítéséről, jól együttműködnek a KISZ-szel, a nőbizottságok- kal. Rendszeres pártpolitikai munka folyik. Szóvá kell tenni azonban azt is, hogy a gépjavító állomás és a földművesszövetkezet pártszervezetében elmaradás tapasztalható a pártépítésben. E két helyen az idén még nem vettek fel tagjelöltet. H. I. Kilenc évig dolgozott, mint vájár, Tatabányán. Részt vett az 1917—18-as béremelési harcókban, a sztrájkokban, ám a béremelés helyett társaival együtt a komáromi várban haditörvényszék elé, majd -katonai büntetőszázadba került. Aztán mégsem a szenvedésekről beszél, hanem felcsillanó szemmel ezt mondja: — Ekkor „kóstoltam” meg először a munkásszolidaritás feledhetetlen ízét. A pesti munkások tüntettek a tatabányai munkások mellett, deportálásunk ellen... A Tanácsköztársaság idején főként munkával politizáltunk — hiszen az országnak minden deka szénre égető szüksége volt. De szabad időnk minden percét a kommunista párt helyiségében töltöttük. Ma is emlékszem társaimra, Horváth és Czigler Jóskára és vértanú Horinek Ferire, akit a proletár- diktatúra leverése után felakasztottak a fehérterroristák. Nekem szerencsém volt, mert az elvtársak nem árulták el, hogy kommunista vagyok. — Ügy hallottam, külföldön is volt bányász Pali bácsi... — Muszáj volt. Ahogy 1913- ban megnősültem — szép keceli parasztlányt vettem feteséKomiányunk minden anyagi és egyéb támogatást megadott ahhoz, hogy a hideg idő beállta előtt helyreállítsák, illetve újjáépítsék az árvíztől megrongálódott lakóházakat. Egy augusztus elején napvilágot látott rendelet még arra is módot ad, hogy — ahol ez az eljárás gyorsabbnak, gazdaságosabbnak ígérkezik — ott építés helyett házvásárlással juttassák otthonhoz az árvízkárosult családokat. Érthető csodálkozással hallottuk tehát, hogy Úszódon még most, december derekán is szükséglakásokban várják sorsuk jobbrafordulásót azok, akiket kiűzött hajlékukból a víz. Az uszódiak panasza Először a községben kerestük a késedelem magyarázatát. Human Vince tanácselnök elmondta, hogy az árvíz tíz családot érintett Három otthon viszonylag kisebb kárt szenvedett és így lakható. Ezeknek a tatarozását — a károsultak egyetértésével — tavaszra halasztották. Hét hajlék teljesen tönkrement. Pótlásukra két új házát építenek — látogatásunk idején már tető alatt voltak az épületek —, öt családot pedig ingatlanvásárlás útján juttatnak otthonhoz. Illetve csaik juttatnának, mert kátyúba került az ügy. A községi tanács már szeptember elején megkötötte az ideiglenes szerződéseket a tulajdonosokkal. a vételárat azonban a mai napig sem tudták kifizetni, mert az OTP adminisztratív jellegű kifogásokat emelt Hasonlóan indokolta a késedelmet Geri Gábor, a kalocsai járási tanács építési csoportvezetője november 30-án kelt levelében. Lassúnak nevezte a takarékpénztár ügyintézését és így zárta sorait: „Igazat kell adni a községi tanács vezetőinek abban, hogy egy kis szívvel, jobb ügyintézéssel már el. lehetett volna érni, hogy minden fagyoskodó család jbeköltöz- zön.” Valóban csak a „szív” hiányzott? Az OTP megyei igazgatóságán hallottuk és azután a beszélgetés után. amelyet Fülöp Gyulával, a megyei tanács titkárságának a csoportvezetőjével, a megyei segélyezési bizottgül, akivel ma is boldog házasságban élünk, immár 48 esztendeje, s aki minden jót, rosz- szat megoszt máig velem — jobbnak láttuk a fehérterror miatt emigrálni. — Sokan választották ekkor az emigrációt és Franciaországban, többek között, magyar kolónia is volt. Az ottani húszezer magyar többsége bányászként dolgozott. A Francia Kommunista Párt magyar szekciójának 1929- ben lett tagja Juhász Pál. Nem sokkal később felesége is bekapcsolódott a kommunista sejt munkájába. A pártszervezet titkárát és más vezetőit azonban kiutasították Francia- országból és 1931-ben Pali bácsi lett a sejt párttitkára. Egy évvel később azonban ő és felesége is a kiutasítottak listájára került. — Huszonnégy óra alatt kellett elhagyni Franciaországot. Párizsban a kommunista párt segítségével hamis - papírokhoz jutottunk, s így utaztunk el a Szovjetunióba. Hat évig dolgozott ezt követően Juhász Pál a Dudni közelében levő Dzserzinszkij-ákná- ban. Szerették, sztahanovista oklevelet szerzett, és életében először érezte a munkásembejr ság tagjával folytattunk, ezt kell mondanunk: nemcsak, sőt nem is elsősorban. Felesleges kitérő A házvásárlások gyors végrehajtását elsősorban az gátolta, hogy — mint utóbb kiderült — feelsleges kitérőn át ballagott az ügy a megvalósítás felé. Az OTP országos központja ragaszkodott ahhoz, hogy az ingatlanvásárlást „kölcsönügylettel” kell összekötni. Ennek megfelelően az OTP is bekapcsolódott a házvásárlás lebonyolításába és mint kölcsönt nyújtó pénzügyi szerv mindvégig érvényesítette ellenőrzési jogát. Valószínűleg nem kell különösebben bizonygatni, hogy minél több fórumot jár végig egy akta, annál lassabban ér a rendeltetési helyére — függetlenül a jószándéktól. De miért nevezhető felesleges kitérőnek az OTP bekapcsolódása? Válaszul Fülöp Gyula szavait idézzük: — Az említett családoknak nyújtott kölcsön, figyelembe véve anyagi helyzetüket és a házak alacsony vételárát, csak névleges lenne, miután úgyis visszatérítenék a segélyből. Ha pedig nincs kölcsön — és névleges miért legyen? —. akkor az OTP szerepe indokolatlan. Azt sem hallgathatjuk el azonban, hogy az OTP kifogásai indokoltak voltak. Elég megemlítenünk, hogy például a tanács Fanyar mazsolák című glosz- szánkban többek között szóvá tettük, hogy a Bajai Vas- és Fémipari Ktsz borsófejtőgépet készített, de eddig nem kapott megrendelést az ügyes háztartási gépre, pedig ez nagyon megkönnyítené az üzemi konyhák alkalmazottainak a dolgát. Cikkünkkel kapcsolatban a Kisipari Szövetkezetek Bács- Kiskun megyei Szövetségétől a következő választ kaptuk: „Miután a borsófejtőgépet elkészítette a Bajai Vas- és Fémipari Ktsz, bemutatót rendezett, amelyen körülbelül negyven érdekelt szakmabeli vett részt. A bemutatón a gép sikert aratott, megbecsülését. De nem sokáig. A bizalmatlanság, a sztálini sze" mélyi kultusz beleszólt az ő életébe is. 1938-ban hazatolon- colták a Horthy-fasizmus alatt szenvedő Magyarországra, sok magyarral, s más külföldivel együtt. Itthon a csendőrség zaklatásai, a naponkénti jelentkezések,''a vallatások, az állandó megfigyelés sem tudták megtörni életerejét. — Fiatal voltam, alkalmi munkából tengődtünk. A hazai illegális kommunista mozgalommal, sajnos, nem tudtam kapcsolatba kerülni. Végül, 1944-ben, több évi hányódás után, az egyik pesti gumigyárban sikerült állandó munkához jutni. Mivel ez hadiüzem volt, nem kellett katonának sem bevonulni, s így értük meg a főváros felszabadulását. A Városi Színházban megtartott első budapesti kommunista nagygyűlésen ott voltak a gumigyári munkások is, 1945 márciusában, Juhász Pál vezetésével. Az ország felszabadulása után Pali bácsi és felesége szintén részt vett a kommunista párt több mint hatszáz tagot számláló keceli szervezetének létrehozásában. Ezt követően volt községi párttitkár, majd fontos gazdasági, politikai poz.íáltal beküldött ármegállapítások hiányosságainak a felsorolása hat gépelt oldalt tölt meg. Az uszódi tanácsnak tehát hatékonyabb jogi támogatást kellett volna kapnia az adás-vételi eljárások lebonyolításához, mert ez a munka meghaladta az erejét. Rövidebb úton is lehet A továbbiakban tehát — az OTP kiválásával — rövidebb utat kell megtenniök az aktáknak. amíg rájuk kerül az utolsó pecsét, és ez önmagában is reményt nyújt arra, hogy hamarosan birtokukba vehetik a házakat az uszódi családok, örömmel hallottuk, hogy felajánlotta a segítséget a kalocsai járási népfrontbizottság is. Az ügyvédi munkaközösségben dolgozó aktivisták vállalták, hogy társadalmi munkában elvégzik a hátralevő jogi teendőket. A huzavona tanulságait azonban le kell vonniuk az illetékeseknek még akkor is, ha — reméljük — nem állít hasonló probléma elé bennünket a közeljövőben a Duna. Mert nem kétséges, hogy hónapokkal korábban is megtalálhatták volna a megoldáshoz vezető rövidebb. egyszerűbb utat. ha közös munkájukat mindvégig a baráti együttműködés, segíteni akarás jellemzi. Békés Dezső de annak ellenére, hogy még ezután is igyekezett népszerűsíteni termékét a szövetkezet, megrendelést nem kapott. A ktsz a jövő évben is kíván hasonló szakmai bemutatót rendezni és további propagandát fejt ki, hogy a hasznos háztartási gépet minél többen megvegyék.” A KISZÖV válasza alátámasztotta cikkünk mondanivalóját, mert mi is az érdektelenséget ostoroztuk, amikor a dolgozók munkáját megkönnyítő gép sorsáról írtunk. Reméljük, hogy s további propaganda nyomán végre eljut a fogyasztókig az ügyes háztartási eszköz. ciókat bíztak rá, és 1951—1953- ban ő volt a Kiskőrösi Községi Tanács V. B. elnöke. Most itt, a laboratóriumban dolgozik, immár öt esztendeje. Félműszakos, de mivelhogy ő a telep pártalapszervezetének titkára, gyakorlatilag négy óránál sokkal többet tesz ki a napi munkaideje. — Nem panaszkodom, hiszen pártnyugdíjat kapok, s ha be is kell osztanunk a pénzt, megvagyunk a feleségemmel. A községi, a járási pártbizottságon, a községi tanácsnál ugyancsak számítanak rám, s úgy érzem, hogy szeretnek. — Hogy mit szeretnék még elérni? Dolgozni, amíg erőmből telik. Csak ez a bányában szerzett szilikózis ne bántana, amitől ilyen görnyedten járok! Amikor elbúcsúztunk, eszembe jutott a róla szóló mondat, amit Pali bácsi egyik tisztelőjétől hallottam: — Igaz, már hajlott a dereka, de az élet megtörni nem tudta soha. Azért, mert a legigazibb eszme szolgálatára tette fel életét. Azt hiszem, mindazok, akik ismerik Juhász Pált, mélységesen igaznak érzik e szavakat. Bubor Gyula Háromból - egy Miske három termelőszövetkezetének életében az új esztendő fordulója másfajta, nagy jelentőségű fordulópont is: a boldogulás útját mindeddig kü- lön-külön kereső Aranykalász, Marx Károly és Űj Élet Tsz — Egyetértés néven egyesül. Baracskai János, a községi tanács vb, valamint Miskolczi Péter, a leendő új közös gazdaság elnökével beszélgettünk hogyan képzelik a továbbju tást az egyesült termelőszövetkezetben.-kJ — A Kalocsa környéki öntó- zőfürtnek hozzávetőleg az egy- harmada jut a község határára. Ez a vitathatalan termésfokozó tényező azonban a tsz- ek között meglehetősen aránytalanul oszlott ttieg: a legkisebb területen gazdálkodó Marx Tsz például földjeinek a háromnegyed részét, míg a legnagyobb, az Űj Élet, alig az egyharmad részét láthatta el öntözővízzel — mondja Miskolczi Péter. Az előbbivel vetekedő hátrány, hogy a jövedelemelosztás más-más formái számos elégedetlenség forrásai voltak, ami mindenképp a munkaerkölcs rovására ment. 2. Állandó takarmányhiány mellett az egyik tsz-ben üresen, kihasználatlanul álltak a férőhelyek, a másikban ugyanakkor aránytalan mértékben gyarapították az állatállományt. — Az egyesítéstől mindenekelőtt a gazdasági vezetés megszilárdítását, színvonalának emelkedését várjuk — fűzi hozzá a községi tanács vb-elnöke. — De sorolhatnék a remélt előnyök között a termelés szervezettebbé válását, a kialakuló nagy táblákon a gazdaságosabb gépkihasználást is stb. Fokozott szakosításra is alkaic m nyílik: a tervekben a nagyoob anyagi előnyökkel járó zöldség- termesztés fejlesztése is szerepel. A sertéstenyésztésben, ha nem is várunk csodát, de az új elnök, Miskolczi Péter, a gyakorlott, tapasztalt állattenyésztő szakember személyében, biztosítékát látjuk annak, hogy ez az üzemág is jóval jövedelmezőbb lehet. l_3j Aggályok, kétségek irtottam ott még elhangzanak. Ennek ellenére egészében véve a megújhodást jelző pezsgő elevenség hatja át a miskeieket. S a sok javaslat és reménység közül nem könnyű kiemelni a legjellemzőbeket. Most folyik az egyesített termelési és pénzügyi tervek készítése; átgondoltan, körültekintően, attól a meggondolástól vezérelve, hogy számításukat a közös is, a gazdák is megtalálják. Ami a legfontosabb egységes jövedelemosztási módot alakítanak ki. Ami eddig jónak bizonyult, azt továbbra is alkalmazzák, ami helytelennek, azt mellőzik. A részes művelést ezután sem szándékoznak elvetni, hiszen előnyeiről megbizonyosodtak. Egyik hasznos elképzelésű megvalósulását is a „fordulat tói” várják: az öregek foglal koztatására kisegítő üzemaga létrehozását. Az új tsz új neve — a szépei hangzó Egyetértés — már meg született. Majdani vezetőinek. , a gazdák mindegyikének a feladata — s remélhetőleg igyekezete, célkitűzése is — az elnevezést hozzá méltó belső tar tatommal megtölteni. J- T. Cikkeink nyomán Miért nem kell a borsófejtőgép?
