Petőfi Népe, 1965. december (20. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-14 / 294. szám

Idényzárás a labdarúgásban 1^ al án beköszöntött a tél, véget ért az 1965. évi i labdarúgó-évad, amellyel — ha | voltak is kisebb-nagyobb kifo­gásaink — általában elégedettek lehetünk. Klubcsapataink sikerrel sze­repeltek a nemzetközi tornákon. A Ferencváros megnyerte a VVK-t, a Vasas remek játékkal győzött a KK-ban, a Győr pe­dig a legjobb négy közé került a bajnokcsapatok EK-jában. Utóbbi sikernél érdemes elidőz­ni egy pillanatra. A győriek szereplése újabb bizonyítéka a vidéki labdarúgás Erősödésének. A főváros és a nagy vidéki vá­rosok között fokozatosan eltű­nik a különbség, futballban pe­dig a . vidéki városok — ha akarják — már ma is ugyan­olyan feltételeket tudnak te­remteni, mint a fővárosiak. A hiba csak az, hogy egyelőre ke­vés helyen élnek a jó feltéte­lekkel. A győriek már koráb­ban bajnoki címükkel, idén pe­dig kiváló nemzetközi szereplé­sükkel és MNK-győzelmükkel mutattak utat a vidéki csapa­toknak. Örvendetesen javult a klubok többségében az ifjúsággal, az utánpótlással való foglalkozás. Egyelőre azonban még ebben is az élvonalbeli klubok vezetnek. A nagy vidéki kluboknak is fel ! kellene ismerniük, hogy az ifjú­sággal az eddiginél sokkal szer­vezetebben és nagyobb ará­nyokban kell foglalkozniok, mert ez a legbiztosabb után­pótlási bázis. Ebben a tekintet­ben a kis falusi és vállalati egyesületeknek sokkal kisebb a lehetőségük. Sem feltételekkel, sem szakemberekkel nem ren­delkeznek olyan mértékben, mint a nagy egyesületek. Az 1965. évi volt a felszaba­dulás utáni 22. labdarúgó-baj­nokság (az őszi—tavaszi kezdés­től való kétszeri eltérés miatt) amely híven bizonyította ennek a sportágnak a nagy népszerű­ségét. Sok új csapat alakult és j különösen a körzeti bajnoksá­gok bevezetése adott új lehető- ; ségeket a kezdő falusi csapa- j toknak. Bár, elég gyakran elő- | fordultak sportszerűtlenségek, | sőt például a Diósgyőr pályáját a közönség súlyos sportszerűt­lensége miatt több mérkőzésre be kellett tiltani, általában eb­ben a tekintetben is javulás volt tapasztalható. A játékveze­tők többsége kielégítően látta el feladatát, s több játékveze­tőnk a nemzetközi porondokon is megállta a helyét. 'T’ovább bővült a Magyar * Népköztársasági Kupá­ban részt vevő csapatok száma és ez a küzdelemsorozat is a vidéki csapatok sikerét hozta. Sajnos, változatlanul gyengesé­ge a kupaküzdelemnek, hogy egyes csapatok másodrendűnek tekintik a kupát a bajnokság mellett, s ez alaposan meg is látszik a szereplésükön. indenesetre az 1965-ös egyike volt a sportág legsikeresebb labdarúgó idé­nyének, s arra a reményre jo­gosít, hogy labdarúgósportunk az elkövetkező években sok örö­met hoz híveinek. A. A. A z NB I-ben a vidéki és a fővárosi csapatok ará­nyában 1965-ben nem történt változás, az NB I B-ben vi­szont jövőre eggyel több vidé­ki csapat lesz, mint az idén volt. Sajnos, az NB 1-ben a vi­déki csapatok az idén nem tud­tak olyan jól szerepelni, mint a korábbi években. Az első négy helyet fővárosi csapat sze­rezte meg úgy, hogy egyik vi­déki együttes sem tudta veszé­lyeztetni őket. Észrevehetően megtorpant a sikeres nemzetkö­zi szereplés ellenére — vagy talán éppen azért? —■w,a Győr, ■ nem fejlődött eléggé a Tatabá­nya, a Salgótarján, a Dorog és az Özd kezdettől csak a kiesés ellen küzdött, a Komló és a Szeged pedig kiesett. Talán csak a Pécs szerepelt a várakozásnak megfelelően és mutatott némi fejlődést. Különösen sajnálatos, hogy j olyan nagy városok, mint Sze- I ged, Debrecen, Miskolc, Szom-' bathely, Szolnok nem tudnak tartósan helyet foglalni az él- . vonalban. Pedig, mint a győriek j példája is bizonyítja: ezekben a városokban kellene és lehetne megteremteni a legkedvezőbb feltételeket a fővárosi élcsapa­tokkal is rivalizálni képes együttesek kialakítására. A labdarúgó-idény egyébként határozottan sikeres volt, amit bizonyít a nézők érdeklődése is. Az NB I-ben, NB I B-ben és az NB II-ben közel 4 millió né­zője volt a bajnoki találkozók­nak. Tekintélyes nézőszám ez különösen, ha figyelembe vesz- szük, hogy a tv elsősorban a ki­sebb csapatok közönségét „tize­delte meg”. A mérkőzések több­sége tetszett a közönségnek, mert láthatott gólokat, Az NB I-ben 2,7 gól esett egy mérkő­zésre, az alsóbb osztályokban természetesen, egy két tizeddel kevesebb. ttokat fejlődtek a csapatok ^ — országos méretekben is — erőnlétileg. A felkészítés új módszerei, amelyeket néhány éve az élvonalban honosítottak meg, eljutottak már a megyei bajnokságokig. Ma már alig van csapat az országban, ahol ne alapoznának, s hetenként egy­két edzést ne tartanának. A szervezettebb felkészülés javí- j tóttá a játék színvonalát. Tak­tikailag már kevesebb a fejlő­dés. A legtöbb csapat kitart a hagyományos WM-rendszer mel­lett, s ennek különböző válto­zatait játssza. Az élvonalbeli csapatok közül egyre több pró­bálkozott az úgynevezett 4—2— 4-es felállítással. Ez azonban a legtöbb esetben csak felállás maradt, s a játékban nem ér­vényesült ennek az újszerű tak- j tikának a sok erénye. I Sport és művészet: édestestvérek Ritka élményben volt része1 azoknak, a fiatal sportolóknak ; és üzemi dolgozóknak, akik | péntek estére meghívót kaptak a Kecskeméti Fegyveres Erők Klubjába. Kárpáti Rudolf sok• j szoros vívó világbajnok és olim­piai aranyérmes tartott élmény beszámolót. Kárpáti Rudolf, aki 25 éves aktív sportolói pályafutása so­rán 15 aranyérmet és számla* lan más díjat, kitüntetést szer- j zett a vívás terén, kétségtele~ nül egyik legszínesebb és leg­vonzóbb egyénisége a magyar sportvilágnak. Köztudomású ró* la, hogy nemcsak szerelmese a zenének, hanem mint zenetör- j ténész, munkása is. Világjáró } útja során egyetlen alkalmat j sem mulasztott el, ha zenei él* ményhez juthatott. Lebilincselő előadását is erre építette. Versenyző sportolónál sors­döntő kérdés, hogy az egyes versenyfolyamatok közötti időt mivel tölti el. Napokig, esetleg hetekig tartó versenyzések, ide­jén belső izgalommal, feszült­séggel telítődik. Ennek leveze* j tése, feloldása a további lelki és testi készenlét biztosítása szempontjából nagyon is első­rendű kérdés. Hogy a feszültségeket miként j oldhatja fel, annak Kárpáti I Rudolf előadása ékes példája < volt. Számos sportoló a versenyek j szünetében múzeumba megy. Van, aki olvas. Legnemzetkö­zibb kikapcsolódási mód azon­ban a zene. Ezzel élt nagy ver* ; senyei alkalmával Kárpáti Ru­dolf is. Ahogy élményeiről beszél, egyszer csak bekapcsolja ma­gával hozott kedvenc mdfrneto- I fonját — előadásának címe egyébként nyugodtan lehetett volna: Magnetofonnal a világ körül — és a hangszóróból máris árad a melbourne-i olim­pia megnyitója. Ezrek, tízezrek éneke idézi vissza a hallatlan méretű küzdelmet. Aztán, ahogy tovább mesél, már halljuk a Carmen Jones filmből a torreá­dor, azaz a bozbajnok dalát. Eredeti felvételben természete­sen. Mert versenyei során Kár­páti Rudolf sohasem hagyta el kedvenc magnetofonját. Aztán megyünk tovább. Már Milánóban vagyunk és hallgat­juk Kárpáti előadását az ola­szok zeneimádatáról. Elmeséli, hogyan vette szalagra a milánói Scalában Gigli énekét. Majd to­vább. Es felcsendül Tito Gobbi áriája a Parasztbecsületből és a Bajazzókból. Aztán Szicíliá­ba utazunk és halljuk, amint egy barlanglakásból kiszűrődik a szicíliai szegények dala. Párizs. Szerencséje volt. Mag­nójával eljutott az ENSZ-kon- certre. Pablo Casals és Yehudi Menuhin játszik, Stokowski ve­zényel. A szalagról felcsendül Yehudi Menuhin H-moll cap- ricciója. Készült: Párizsban, sportversenyek szünetében, a ..kikapcsolódás’’ eredményeként. Moszkva. Csajkovszkij-hang- verseny. Van-Kreiben koncerte­zik. Szolovjov-Szedoj dallamára, rögtönözve köszöni meg az ün­neplést. Kárpáti Rudolf magnó­ja ezt is megörökítette. Argentínáról, a különös klí­máról és különös szokásokról hallunk. A szót már követi is a zene: Naranherita, a narancs­szedők dala és — Ave Maria non moro, az inka meséből szőtt szépséges-bús pásztorima. Aztán Észak" Amerika, New York, Washington, Philadelphia. Izgalmas versenyek, nagy sike­rek, de a magnószalag mást is megörökít. íme, felcsendül Paul Robeson mélytüzű hangján a Jerikó... így utaztunk másfél óráig Kárpáti Rudolf kalauzolásával a világ körül. Sportesemények­ről — igaz — alig hallottunk valamit, a cél nem is ez volt. Arról szólt inkább ez az elő­adás, hogy a sportolónak igenis nagy szüksége van a kultúrára, művészetre! Hogy a sport és a művészet édestestvérek, ez egyáltalán nem ellentmondás. Ellenkező­leg: kiegészítik, szorosan fedik egymást. A kultúra, művészet által adott impulzus számtalan versenyzőt segített már át a legnehezebb pillanatokon. Sajnos, csak rövid idő állt Kárpáti Rudolf rendelkezésére ahhoz, hogy tengernyi élményét sporttal, zenével kapcsolatban fejtegesse. Mindenesetre köszö­net a Fegyveres Erők Klubja parancsnokságának, hogy ezt a magas szintű előadást lehetővé tette. És köszönet Kárpáti Ru­dolfnak, aki gazdag tapasztala­tából, élmény any agából — ilyen formában is — segítséget adott a fiatal sportolóknak. Balogh József Kosárlabda BP. PEDAGÓGUS—KECSKEMÉTI DÓZSA 53:52 (22:24) MNK női mérkőzés. Buda­pest. V.: Vincze, Nagy II. K. Dózsa: Lábomé (2), Bende — Czégai (4), — Koroknál (14), Molnár (12). Csere: Szentannay (8), Szabóné (2), Kerpesitsné (2). Magyar (1), Reményi, Ba­jai K. Edző: Adamik Ferenc. Érdekes epizóddal indult a mérkőzés. A feldobás után az egyik Pedagógus-játékossal „megfordult a világ” és a meg­szerzett labdát a saját kosará­ba juttatta. Utána a kecskeméti csapat kitűnően játszott és a 10. percben már 20:9 arányban biztosan vezetett. Csere után azonban a beálló játékosok na­gyon gyengén játszottak. Né­hányan elemi védekezési hi­bákat követtek el és a kiadott edzői utasítást sem tartották be. 22:20-ra már a Pedagógus veze­tett. A végén .újból beálló kez­dő ötösnek azonban sikerült megfordítania az eredményt. A szünet után ismét a Dózsa szer­zett vezetést. Előnyük csakha­mar 10 pontra nőtt, de Korok­nál, Molnár és Czégai kiponto­zódása után a budapesti csapat feljött és a végén sikerült 1 pontos győzelemmel további u- niok. A játékidő letelte után — kétpontos Pedagógus-vezetésnél — két büntetőt dobott a kecs­keméti csápját, de csak az eevi- ket sikerült értékesíteni. Jók Koroknai, Molrjár. Szentannay. PÉCSI VSK—BAJAI VÍZÜGY 95:79 (45:43) MNK férfi mérkőzés. Pécs, 200 néző. V.: Lajtai, Mikuska. B. Vízügy: Gombás (7), Du­nai (4) — Pásztor (18) — Nádai Rusztai (18). Csere: Szigeti (30), Serei (2), Lieber. Kovács, Kiss, Orbán, Lehel. A bajai csapat Vass nélkül volt kénytelen kiállni a mérkő­zésre. A fiatal csapat bátorta­lanul kezdett és a 7. percben a pécsiek már 12 ponttal vezet­tek. A fiatalok egyre jobban j belemelegedtek. Jól sikerült do- í básaik pyomán a 18. percben | 37:37 állásnál egyenlítettek, ; majd a vezetést is megszerezték. A PVSK a lefújás előtti másod­percekben egymás után két ket­tős kosarat éri; el. A második félidőt egészpályás letámadás­sal kezdték a pécsiek, majd mi­kor ez nem vezetett eredmény- ' re, behúzódó emberfogásra áll- ] tak át. Az eredmény azonban az j utolsó négy percig teljesen szo- | ros maradt, sőt közibei a bajai I csapat kétszer Is 1—2 pontos I vezetéshez jutott. A végén saj- I nos. több labdaeladási hibát vé­tettek a Vízügy játékosai, majd teljesen visszaestek és az NB i I-es csapat 16 pontos győzelme ! ekkor már reális volt. A Bajai | Vízügy fiatal csapatát így is dicséret illeti, hiszen megyei csapatok közül egyedül ők ju­tottak a legjobb 16 közé és itt sem játszottak alárendelt szere­pet. Jók: Pásztor. Rusztai, Szi­geti. a TOTÓ 50. heti eredménye 1. Bologna—Milan 1 4:1 2. Inter.—Fiorentma x o:o 3. Atalamta—Sampdoria 1 1:0 4. Catania—Lazio x 0:0 5. Brescia—Lanerossi l 1:0 6. Foggia—Spal l 1:0 7. Juventus—Cagliari x 0:0 8. Róma—Torinó 1 1:0 9. Angers—Valenciennes törölve 10. Bordeaux—Monaco 1 5:0 11. St. Francais*—Toulouse 1 2:0 12. Lille—Strasbourg l 2:1 13. Rouen—Sochaux x l:l 14. Nice—Nimes .1 4:1 + 1 15. Lens—Lyon 1 2‘-l ifi. St. Etienne—Rennes 1 4:0 A Bajai Bácska Posztó— Kecskeméti Petőfi férfi MNK- mérkőzés, elmaradt, mert a kecskemétiek a mérkőzést le­mondták. A megyénkből az MNK legjobb nyolc csapata kö­zé így egyedül a bajai férfiak jutottak. A K. Dózsa II.—Felsőfokú Ker­tészeti Technikum kosárlabda- mérkőzésén Ott (Dózsa) volt a mezőny legeredményesebb já­tékosa, mert 52 pontot ért el. A Kecskemét városi bajnokság eredményei: Nők: K. Dózsa III.—Kertésze­ti 112:14, Kertészeti—Bányai II. 23:21. Dózsa III.—Katona II. 60:26. Óvónőképző II.—Katona II. 45:28. Közgazdasági II.—Bá­nyai II. 35:18. Férfiak: K. Dó­zsa—II.—Petőfi Öregfiúik 51:47, F. Kertészeti—Kertészeti 58:38. Piár—Közgazdasági 60:43, ITSK —Katona 58:52 K. Dózsa II.— F. Kertészeti 70:49. Vereséggel fejezték be női asztalifeniszezőink Vasárnap került lebonyolítás­ra az 1965. évi NB II-s női asz­talitenisz-bajnokság utolsó for­dulója. A Kecskeméti Vörös Meteor csápját Budapjesten sze­repelt a bajnokjelölt Bp. OSC ellen. A mérkőzésnek az utób­biak szempontjából volt jelentő­sége, mert győzelmük esetén feljutnak az NB I-be. Ez si­került is, sőt túl jól, mert a fővárosi lányok 16:4 arányú fö­lényes győzelmet, arattak, s ez­zel csoportjukban elnyerték a bajnoki címet, ami egyúttal NB I-be feljutást is jelente., részükre. A kecskeméti lányok kissé el- fogódottan küzdöttek, amit mu­tat az a tény is. hogy az egyéb­ként kitűnő Varga—Hollósy pá­ros mindkét mérkőzését elvesz­tette. A kecskemétiek közül Varga Judit 2, Hollósy és Me- gyesi egy-egy győzelmet szerez­tek és ezzel a táblázat közepén végeztek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom