Petőfi Népe, 1965. november (20. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-05 / 261. szám
A kongresszusi előkészület jegyében... Fellendülőben a nőmozgalom a kecskeméti járásban Az idén jelentős állomáshoz I érkezett a kecskeméti járás nő-1 mozgalma is. A magyar nők I országos kongresszusára készülődve rendezték soraikat, újjáválasztották. kiegészítették a nőtanácsokat és nőbizottságo- ■ kát. A választások eredménye- j ként ötven szövetkezeti nőbi-! zottságba háromszázharminchét, j a tizennyolc községi nőtanácsba több mint kétszáz asszony került a vezetésbe. Jelentős részük — a megválasztottak mintegy hatvan százaléka — először tett ígéretet arra, hogy asszony- társai érdekében az eddigieknél is aktívabban veszi ki részét a mozgalmi munkából. Az újjáválasztásokat előkészí-; tő szervező munka sikerét az is j bizonyítja, hogy a gyűléseken 4200-an vettek részt és a meg- j jelenteik több mint tíz százaléka felszólalt. A vitában részt vevők amellett, hogy elismer- j ték az utóbbi évek nagyszerű I eredményeit, számtalan javaslatot tettek, főleg közérdekű problémák megoldására. A járás nőmozgalma az újjá- j választások során a legtöbb se-1 gítséget a kommunistáktól, a Szeretnénk „megköszönni“... Október 23-án, a központból 13 óra 15 perckor induló autóbuszra a Bem utcai megállónál egy 20 év körüli fiatalember szállt fel. Fájt a lába, s mint megtudtuk, alig pár napja jött ki a kórházból. Operálták a lábát. Nem tudott' a zsúfolt kocsin végigfurakodni a hátsó ajtóig, de sok értelme nem is lett volna, hiszen csak a következő megállóig utazott. Kérte^háta vezetőt, nyissa ki az első ajtót, majd ott száll le. — „Menjen hátra! Hátul van. a leszállás!” —• mondta erélyes hangon a vezető és máris indult. A fiatalembernek így a konzervgyárig kellett utaznia. Tudniillik, a buszvezető ott már kénytelen volt kinyitni az első ajtót, mivel felszállók is voltak... A beteg fiatalembernek láthatólag rosszul esett a vezető eljárása. Egy megállót szeretett volna utazni, hogy fájós lábát megkímélje, ám kettőt volt kénytelen és így egy megállót vissza kellett neki gyalogolnia. Ezt meg is „köszönte”, amikor elhagyta a kocsit. Mi konzervgyári dolgozók viszont ezúton szeretnénk „köszönetét” mondani a buszvezetőnek azért, mert- — ilyen kivételes esetben is — oly szigorúan betartotta a szabályokat. Egedi Istvánné Kecskemét párt alapszervezeteitől és a községi vezetőktől kapta. Több szövetkezetben a kommunisták készítették élő a nőgyűléseket és hívták az asszonyokat a tanácskozásra. Nem egy helyen ők tettek javaslatot a nőbizottság tagjaira is. Tiszakécskén a választásokkal egy időben a kommunista asszonyok létrehozták a nőtanácsban tevékenykedő pártcsoportjukat, amely a napokban tesz javaslatot a téli programra. Lajosmizsén — ahol a pártszervezeteknek korábban nem volt „erős oldala” a nőmozgalommal való törődés — ezekben a hónapokban teljesen megváltozott a helyzet. Maguk a párttitkárok és vezetőségi tagok látogatták sorra a tszcs-ket és segítették a szervezést. Ebben az időszakban történt, az is, hogy a kerekegyháza pártvezétőség az egyik tanyai részen „boszorkányüldözésről” szerzett tudomást. A titkár a nőmozgalom aktivistáival megtanácskozta a helyzetet, azután sorra járták a környező tanyákat és meggyőző érvekkel magyarázták meg a „megrontás” „szemmel verés” képtelenségét, így rövidesen helyreállt a nyugalom a pusatarészen. A tisztújítás hatására — most már ez is megállapítható — jelentősen megerősödött a mozgalom vezetése, amelyben jelentős számban kommunista asszonyok is végzik pártmunfcájukat. Most a következő lépés, hogy a vezetésbe minden újonnan bekapcsolódott asszonyt, lányt megtanítsanak feladataik elvégzésére, a szervező, politikai fel- világosító munka célravezető módszereire. Csak ezáltal növelhető a hozzáértés, s ennek hatására válhat még eredményesebbé a nőtanácsok, nőbizott- ságok tevékenysége. Egyébként az újjáválasztások során jelentősen tovább fejlődött a járás nómozgalmának termelést segítő munkája is. Ez főleg két területen hozott az eddigieknél is szebb eredményt. Egyrészt a termelőszövetkezetekben gyarapodott a közös munkában részt vevő nők száma. másrészt egyre többen — főleg a zöldségtermesztők közül — kapcsolódnak be a munkaversenybe. Mind többen vannak, akik a község fejlesztését szolgáló társadalmi feladatokból, munkából vállalnak részt. Közülük is érdemes megemlíteni az orgoványi asszonyokat, akik 25 ezer és a ladánybeneie- ket, akik 12 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek. Csak az elismerés hangján szólhatunk a járás üzemeiben dolgozó asszonyokról is, akik a termelési előirányzatokat az év valamennyi időszakában túlteljesítették, anélkül, hogy a béralapot túllépték volna. A nőmozgalom aktivistáinak és a pártszervezetek sokoldalú tevékenységének hatására tovább növekszik a tanuló asszonyok száma. Arányuk a dolgozók általános és középiskoláiban nagyobb mint a férfiaké. S bár a pártoktatásban még nem tartanak itt — a hallgatók 20 százaléka nő — mégis nagy eredmény, hogy ebben az évben 1650 asszony és leány jelentkezett politikai oktatásra. (Az elmúlt évben ugyanis csak négyszázötven nőt tartottak nyilván a pártszemináriumok hallgatói között.) S emellett elkészültek azok a tematikák is, amelyeket a tél folyamán dolgoznak fel a nőtanácsok által szervezett 36 tanfolyamon. A pártaktivisták bíznak abban, hogy a nők között végzett aktívabb politikai munka gyümölcsözik majd a pártépítésben. Mert jóllehet az utóbbi három évben megduplázódott a nők száma a párttagok között, mégsem lehet megelégedni húsz százalékos arányukkal. A kecskeméti járás pártszervezetei tovább javítják a nők közötti pártmunkát. A következő két hónapban ennek új állomásai lesznek azok a vezetőségig ülések, amelyeken a nők között •végzett politikai munka tapasztalatait tárgyalják meg. Ez egyúttal hasznos segítséget is jelent majd a nőtanácsok jövő évi akcióprogramjának összeállításához. Horváth Ignác Emléke él és élni fog /§ kecskeméti Szenthárom- ság temetőben az első világháború halottainak sírhantjai mögött emelkedik egy kripta, melynek környékét gondosan gyomtalanították, egyengették. A sírfeliraton ez olvasható: Tóth Mihály, élt 1896— \1922. Ki volt Tóth Mihály, aki oly fiatalon, alig 26 éves korában halt meg? Kommunista. Forradalmár. Mindössze 18 tavasz múlt el felette, amikor a kecskeméti ifjú bevonult katonának. Röviddel később fogságba esett és Szibériában magyar fogolytársaival együtt bekapcsolódott a Nagy Októberi Szocialista Forradalom előkészítésébe. Először fakitermelésnél dolgozott, majd pártiskolára küldték, és nem sokkal utána a fehérek ellen harcolók soraiban volt. Az egyik vörös géppuskás csapat parancsnokaként haláltmegvető bátorsággal küzdött Kolcsak ellenforradalmi bandái ellen. HC omszkban kötc4t házas■* sága után a fiatal kommunista hazajött Magyarországra, hogy szervezze az illegális kommunista pártot. Felesége egészen a határig elkísérte, s bizonyára egyikük sem hitte, hogy utoljára búcsúznak egymástól. Tóth Mihály 1921. augusztus havában érkezett szülővárosába, Kecskemétre. Egy év után elfogták, s a csóti leszerelőtáborba internálták, ahol az irtózatos kínzások, vallatások sem törték meg akaratát, de egy erős szívütés következtében belehalt a kínzásokba. A korabeli fasiszta lap, a Kecskeméti Közlöny viszont azt irta, hogy Tóth Mihály „öngyilkoslett. A kecskeméti kommunista mártír holttestét tiz évvel ezelőtt helyezték el szülővárosa temetőjében. S mi történt családjával? Felesége Novoszibirszkben él, Va- lentyina nevű lánya az ottani egyetem munkásmozgalmi tanszékének előadója. Részükre nemsokára meghívólevél indul a Béke téri Általános Iskolából, ahol a hatodik osztályos Sport Örs november 7-én felveszi Tóth Mihály nevét. ¥ J gyanezen a napon az is- *■'' kola úttörőcsapata szovjet pionírokkal és KlSZ-isták- kal, s tanárjaikkal együtt ismét ellátogatnak Tóth Mihály sírjához, hogy mindazok nevében elhelyezzék a hála és az emlékezés koszorúit, akikért életét adta a csóti haláltáborban. Tudósit óink jelentik Csaknem kilencszáz javaslat Második ötéves tervünk befejezése előtt számvetést készítettünk arról, milyen eredményeket értünk el a községfejleszjés- ben az utóbbi öt évben. A rendelkezésünkre álló összeg — kétmillió forint — nem volt nagy, hiszem kis község vagyunk, de ebből igyekeztünk megvalósítani a legszükségesebbeket. Felépü lt a mozi, a kultúr- ház, bővítettük a közvilágítást, parkosítottunk, hozzájárultunk az iskolai építkezéshez, és anyagilag támogattuk a könyvtárat, a tűzoltótestületet *és sportkört. Hogyan valósulhatott meg mindez az említett összegből? Úgy, hogy a lakosság többsége nemcsak forintjaival, de áldozatkész társadalmi munkájával hozzájárult a község fejlődéséhez. Évről évre_ nagyobb mértékben, mert 1965-re — 1961-hez viszonyítva — 300 százalékkal emelkedett a faluszépítést szolgáló társadalmi munka értéke. Nincs olyan család a faluban, amelytől munkánkhoz javaslat, ötlet vagy bírálat nem érkezett volpa. S a következő évek községfej- I lesztési terveinek kialakítását ; 379, a tanácstagok által össze- [ gyűjtött javaslat segítette. Vízin Gergely, Csikéria. I Kiskunhalason is less otthona a színháznak Cikkünk nyomán Megkérdezik a hívót „A Petőfi Népe október 16-i számában megjelent „A rosszban is van jó” című cikkben felvetettekre a következőket közlöm: Az 1964. évi megyei távbeszélő névsor megjelenése után magam is észleltem, hogy a bajai Uránia mozi kapcsolási száma tévesen van feltüntetve. Figyelmeztettem a bajai postahivatalt, hogy a 48-as kapcsolási szám kérése esetén, mindenkor kérdezzék meg a hívót, hogy a mozival, vagy a gimnáziummal óhajt-e beszélni. Így az új távbeszélő-névsor megjelenéséig a gimnázium zavarása feltehetően elkerülhető lesz.” Dr. Hódi István igazgatóhelyettes PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr. Weither Dánlei. Kiadja a Báes megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István igazgató Szerkesztőség: Kecskemét, Városi Tanácsház Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 23-16. Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér tte. Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítő lenéi. Előfizetési dfj l hónapra 13 forint Lagzi előtt „Szüret után lesz az esküvőin” — mondja a nóta. S mivel az újbor is pezsegni kezd már, a kellően emelkedett hangulat már meg van a lagzihoz. Hogy a karcosnak illendő „ágya” is legyen, a fehérnép roppant méretű pusztítást vitt véghez az aprójószágok soraiban —, mint azt a mellékelt ábra is tanúsítja. Az omlós tyúkhúst kínálgató vőfély rigmusa után megzendül- nek majd a szárazfák: kezdődhet a lakodalom! A nagy nézőközönséget vonzó — bár elég rendszertelenül megtartott — színházi előadások gyakran okoztak gondot Kiskunhalason a rendező szerveknek, mert a városban nincs megfelelő színpaddal is rendelkező színházterem. Ezért a város lakosságának kívánságára a tanács vezetői elhatározták, hogy színházi előadások megrendezésére is alkalmassá alakítják át a nagyszerű adottságokkal rendel- | kező, kiváló akusztikájú mozi- épületet, amelyben közel negyedszázada rendeztek már színházi előadásokat. A terv lelkes támogatóra talált Krizsik László | főmérnökben, a városi tanács I’ műszaki osztályvezetőjébein, a>ki a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója tiszteletére vállalta, hogy elkészíti az átalakítási terveket. Krizsik elvtárs — a most már országos hírű kiskunhalasi KISZ-lakótelep tervezője — vállalását határidő előtt teljesítette és már át is adta a kész terveket a tanács községfejlesztési brigádjának. Úgy hallottuk, hogy a brigád soron kívül elvégzi az átalakítást, és még ebben az évben sor kerülhet az első. méltó helyen és körülmények körött rendezett színházi előadásra. Czakó Ferenc Kiskunhalas Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon; 11-85. asm
