Petőfi Népe, 1965. november (20. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-05 / 261. szám

A kongresszusi előkészület jegyében... Fellendülőben a nőmozgalom a kecskeméti járásban Az idén jelentős állomáshoz I érkezett a kecskeméti járás nő-1 mozgalma is. A magyar nők I országos kongresszusára készü­lődve rendezték soraikat, újjá­választották. kiegészítették a nőtanácsokat és nőbizottságo- ■ kát. A választások eredménye- j ként ötven szövetkezeti nőbi-! zottságba háromszázharminchét, j a tizennyolc községi nőtanácsba több mint kétszáz asszony ke­rült a vezetésbe. Jelentős részük — a megvá­lasztottak mintegy hatvan százaléka — először tett ígéretet arra, hogy asszony- társai érdekében az eddi­gieknél is aktívabban veszi ki részét a mozgalmi mun­kából. Az újjáválasztásokat előkészí-; tő szervező munka sikerét az is j bizonyítja, hogy a gyűléseken 4200-an vettek részt és a meg- j jelenteik több mint tíz száza­léka felszólalt. A vitában részt vevők amellett, hogy elismer- j ték az utóbbi évek nagyszerű I eredményeit, számtalan javas­latot tettek, főleg közérdekű problémák megoldására. A járás nőmozgalma az újjá- j választások során a legtöbb se-1 gítséget a kommunistáktól, a Szeretnénk „megköszönni“... Október 23-án, a központból 13 óra 15 perckor induló autó­buszra a Bem utcai megállónál egy 20 év körüli fiatalember szállt fel. Fájt a lába, s mint megtudtuk, alig pár napja jött ki a kórházból. Operálták a lá­bát. Nem tudott' a zsúfolt ko­csin végigfurakodni a hátsó aj­tóig, de sok értelme nem is lett volna, hiszen csak a következő megállóig utazott. Kérte^háta vezetőt, nyissa ki az első ajtót, majd ott száll le. — „Menjen hátra! Hátul van. a leszállás!” —• mondta erélyes hangon a ve­zető és máris indult. A fiatal­embernek így a konzervgyárig kellett utaznia. Tudniillik, a buszvezető ott már kénytelen volt kinyitni az első ajtót, mi­vel felszállók is voltak... A be­teg fiatalembernek láthatólag rosszul esett a vezető eljárása. Egy megállót szeretett volna utazni, hogy fájós lábát megkí­mélje, ám kettőt volt kénytelen és így egy megállót vissza kel­lett neki gyalogolnia. Ezt meg is „köszönte”, amikor elhagyta a kocsit. Mi konzervgyári dolgo­zók viszont ezúton szeretnénk „köszönetét” mondani a buszvezetőnek azért, mert- — ilyen kivételes esetben is — oly szigorúan betartotta a szabályo­kat. Egedi Istvánné Kecskemét párt alapszervezeteitől és a köz­ségi vezetőktől kapta. Több szö­vetkezetben a kommunisták ké­szítették élő a nőgyűléseket és hívták az asszonyokat a tanács­kozásra. Nem egy helyen ők tet­tek javaslatot a nőbizottság tag­jaira is. Tiszakécskén a válasz­tásokkal egy időben a kommu­nista asszonyok létrehozták a nőtanácsban tevékenykedő párt­csoportjukat, amely a napokban tesz javaslatot a téli programra. Lajosmizsén — ahol a pártszer­vezeteknek korábban nem volt „erős oldala” a nőmozgalommal való törődés — ezekben a hóna­pokban teljesen megváltozott a helyzet. Maguk a párttitkárok és vezetőségi tagok látogatták sorra a tszcs-ket és segítették a szervezést. Ebben az időszakban történt, az is, hogy a kerekegy­háza pártvezétőség az egyik ta­nyai részen „boszorkányüldözés­ről” szerzett tudomást. A titkár a nőmozgalom aktivistáival megtanácskozta a helyzetet, az­után sorra járták a környező tanyákat és meggyőző érvekkel magyarázták meg a „megrontás” „szemmel verés” képtelenségét, így rövidesen helyreállt a nyu­galom a pusatarészen. A tisztújítás hatására — most már ez is megállapítható — je­lentősen megerősödött a mozga­lom vezetése, amelyben jelen­tős számban kommunista asszo­nyok is végzik pártmunfcájukat. Most a következő lépés, hogy a vezetésbe minden újonnan be­kapcsolódott asszonyt, lányt megtanítsanak feladataik elvég­zésére, a szervező, politikai fel- világosító munka célravezető módszereire. Csak ezáltal nö­velhető a hozzáértés, s ennek hatására válhat még eredmé­nyesebbé a nőtanácsok, nőbizott- ságok tevékenysége. Egyébként az újjáválasztások során jelentősen tovább fejlődött a járás nómozgalmának ter­melést segítő munkája is. Ez főleg két területen hozott az eddigieknél is szebb eredményt. Egyrészt a termelőszövetkeze­tekben gyarapodott a közös munkában részt vevő nők szá­ma. másrészt egyre többen — főleg a zöldségtermesztők közül — kapcsolódnak be a munka­versenybe. Mind többen van­nak, akik a község fejlesztését szolgáló társadalmi feladatok­ból, munkából vállalnak részt. Közülük is érdemes megemlíte­ni az orgoványi asszonyokat, akik 25 ezer és a ladánybeneie- ket, akik 12 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek. Csak az elismerés hangján szólhatunk a járás üzemeiben dolgozó asszonyokról is, akik a termelési előirányzatokat az év valamennyi időszakában túltel­jesítették, anélkül, hogy a bér­alapot túllépték volna. A nőmozgalom aktivistáinak és a pártszervezetek sokoldalú tevékenységének hatására to­vább növekszik a tanuló asszo­nyok száma. Arányuk a dolgo­zók általános és középiskoláiban nagyobb mint a férfiaké. S bár a pártoktatásban még nem tar­tanak itt — a hallgatók 20 szá­zaléka nő — mégis nagy eredmény, hogy ebben az évben 1650 asszony és leány jelentkezett politikai oktatásra. (Az elmúlt évben ugyanis csak négyszázötven nőt tartottak nyilván a pártszemináriumok hallgatói között.) S emellett el­készültek azok a tematikák is, amelyeket a tél folyamán dol­goznak fel a nőtanácsok által szervezett 36 tanfolyamon. A pártaktivisták bíznak ab­ban, hogy a nők között vég­zett aktívabb politikai munka gyümölcsözik majd a pártépítés­ben. Mert jóllehet az utóbbi há­rom évben megduplázódott a nők száma a párttagok között, mégsem lehet megelégedni húsz százalékos arányukkal. A kecskeméti járás pártszer­vezetei tovább javítják a nők közötti pártmunkát. A követke­ző két hónapban ennek új állo­másai lesznek azok a vezetősé­gig ülések, amelyeken a nők között •végzett politikai munka tapasz­talatait tárgyalják meg. Ez egy­úttal hasznos segítséget is je­lent majd a nőtanácsok jövő évi akcióprogramjának összeál­lításához. Horváth Ignác Emléke él és élni fog /§ kecskeméti Szenthárom- ság temetőben az első világháború halottainak sír­hantjai mögött emelkedik egy kripta, melynek környékét gon­dosan gyomtalanították, egyen­gették. A sírfeliraton ez olvas­ható: Tóth Mihály, élt 1896— \1922. Ki volt Tóth Mihály, aki oly fiatalon, alig 26 éves korá­ban halt meg? Kommunista. Forradalmár. Mindössze 18 tavasz múlt el felette, amikor a kecskeméti ifjú bevonult katonának. Rö­viddel később fogságba esett és Szibériában magyar fogolytár­saival együtt bekapcsolódott a Nagy Októberi Szocialista For­radalom előkészítésébe. Először fakitermelésnél dolgozott, majd pártiskolára küldték, és nem sokkal utána a fehérek ellen harcolók soraiban volt. Az egyik vörös géppuskás csapat parancsnokaként haláltmegvető bátorsággal küzdött Kolcsak el­lenforradalmi bandái ellen. HC omszkban kötc4t házas­■* sága után a fiatal kom­munista hazajött Magyaror­szágra, hogy szervezze az illegális kommunista pártot. Felesége egészen a határig el­kísérte, s bizonyára egyikük sem hitte, hogy utoljára búcsúz­nak egymástól. Tóth Mihály 1921. augusztus havában érkezett szülőváro­sába, Kecskemétre. Egy év után elfogták, s a csóti lesze­relőtáborba internálták, ahol az irtózatos kínzások, vallatások sem törték meg akaratát, de egy erős szívütés következté­ben belehalt a kínzásokba. A korabeli fasiszta lap, a Kecs­keméti Közlöny viszont azt ir­ta, hogy Tóth Mihály „öngyil­koslett. A kecskeméti kommunista mártír holttestét tiz évvel ez­előtt helyezték el szülővárosa temetőjében. S mi történt családjával? Fe­lesége Novoszibirszkben él, Va- lentyina nevű lánya az ottani egyetem munkásmozgalmi tan­székének előadója. Részükre nemsokára meghívólevél indul a Béke téri Általános Iskolából, ahol a hatodik osztályos Sport Örs november 7-én felveszi Tóth Mihály nevét. ¥ J gyanezen a napon az is- *■'' kola úttörőcsapata szov­jet pionírokkal és KlSZ-isták- kal, s tanárjaikkal együtt is­mét ellátogatnak Tóth Mihály sírjához, hogy mindazok nevé­ben elhelyezzék a hála és az emlékezés koszorúit, akikért életét adta a csóti haláltábor­ban. Tudósit óink jelentik Csaknem kilencszáz javaslat Második ötéves tervünk befe­jezése előtt számvetést készítet­tünk arról, milyen eredménye­ket értünk el a községfejleszjés- ben az utóbbi öt évben. A ren­delkezésünkre álló összeg — kétmillió forint — nem volt nagy, hiszem kis község va­gyunk, de ebből igyekeztünk megvalósítani a legszükségeseb­beket. Felépü lt a mozi, a kultúr- ház, bővítettük a közvilágítást, parkosítottunk, hozzájárultunk az iskolai építkezéshez, és anya­gilag támogattuk a könyvtárat, a tűzoltótestületet *és sportkört. Hogyan valósulhatott meg mind­ez az említett összegből? Úgy, hogy a lakosság többsége nem­csak forintjaival, de áldozatkész társadalmi munkájával hozzá­járult a község fejlődéséhez. Év­ről évre_ nagyobb mértékben, mert 1965-re — 1961-hez viszo­nyítva — 300 százalékkal emel­kedett a faluszépítést szolgáló társadalmi munka értéke. Nincs olyan család a faluban, amely­től munkánkhoz javaslat, ötlet vagy bírálat nem érkezett volpa. S a következő évek községfej- I lesztési terveinek kialakítását ; 379, a tanácstagok által össze- [ gyűjtött javaslat segítette. Vízin Gergely, Csikéria. I Kiskunhalason is less otthona a színháznak Cikkünk nyomán Megkérdezik a hívót „A Petőfi Népe október 16-i számában megjelent „A rossz­ban is van jó” című cikkben felvetettekre a következőket közlöm: Az 1964. évi megyei távbeszélő névsor megjelenése után magam is észleltem, hogy a bajai Uránia mozi kapcsolá­si száma tévesen van feltüntet­ve. Figyelmeztettem a bajai pos­tahivatalt, hogy a 48-as kapcso­lási szám kérése esetén, min­denkor kérdezzék meg a hívót, hogy a mozival, vagy a gimná­ziummal óhajt-e beszélni. Így az új távbeszélő-névsor megjele­néséig a gimnázium zavarása feltehetően elkerülhető lesz.” Dr. Hódi István igazgatóhelyettes PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr. Weither Dánlei. Kiadja a Báes megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István igazgató Szerkesztőség: Kecskemét, Városi Tanácsház Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 23-16. Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér tte. Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítő lenéi. Előfizetési dfj l hónapra 13 forint Lagzi előtt „Szüret után lesz az esküvőin” — mondja a nóta. S mivel az újbor is pezsegni kezd már, a kellően emelkedett hangulat már meg van a lagzihoz. Hogy a karcosnak illendő „ágya” is legyen, a fehérnép roppant mé­retű pusztítást vitt véghez az aprójószágok soraiban —, mint azt a mellékelt ábra is tanúsítja. Az omlós tyúkhúst kínálgató vőfély rigmusa után megzendül- nek majd a szárazfák: kezdőd­het a lakodalom! A nagy nézőközönséget vonzó — bár elég rendszertelenül meg­tartott — színházi előadások gyakran okoztak gondot Kiskun­halason a rendező szerveknek, mert a városban nincs megfelelő színpaddal is rendelkező szín­házterem. Ezért a város lakos­ságának kívánságára a tanács vezetői elhatározták, hogy szín­házi előadások megrendezésére is alkalmassá alakítják át a nagyszerű adottságokkal rendel- | kező, kiváló akusztikájú mozi- épületet, amelyben közel ne­gyedszázada rendeztek már szín­házi előadásokat. A terv lelkes támogatóra talált Krizsik László | főmérnökben, a városi tanács I’ műszaki osztályvezetőjébein, a>ki a Nagy Októberi Szocialista For­radalom évfordulója tiszteletére vállalta, hogy elkészíti az átala­kítási terveket. Krizsik elvtárs — a most már országos hírű kiskunhalasi KISZ-lakótelep ter­vezője — vállalását határidő előtt teljesítette és már át is adta a kész terveket a tanács községfejlesztési brigádjának. Úgy hallottuk, hogy a brigád soron kívül elvégzi az átalakí­tást, és még ebben az évben sor kerülhet az első. méltó he­lyen és körülmények körött ren­dezett színházi előadásra. Czakó Ferenc Kiskunhalas Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon; 11-85. asm

Next

/
Oldalképek
Tartalom