Petőfi Népe, 1965. november (20. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-14 / 269. szám

> V‘5$ %Y^**«r *?«?#:£;♦ ’iwiti<^vt'w «k-v.-j ÉM^Í#5^%í5>t^í,'^Í mm&mmrn i'üiiii ÖSZI-TÉLI DIVATRÓL Lezajlottak a divatbemuta­tók. végignéztünk sok száz mo­dellt, s megállapíthatjuk, hogy Fiatal leányoknak: búzavi­rágkék vatelinnel bélelt ka­pucnis kosztüm. A kapucni, a kézelő fehér bárányprém. sok érdekességgel és szépség­gel lepett meg az új divat. A Ruhaipari Tervező Válla­lat bemutatóját az őszi erdő színei, az egyszerű és prakti­kus vonalvezetés és a harmo­nikus megjelenése jellemezte. Az idei divat nem hoz for­radalmi újdonságokat, de sok­kok ötletet ad a szabáshoz, dí­szítéshez. részlet megoldások­hoz. s így alakítással, új ki­egészítőkkel a tavalyi ruha is divatos és elegáns lehet. A télikabát anyaga mohéi-, tvfd. Az új divatszín a bor­dó, a borvörös, az olajzöld, á mustársárga, ismét divat a' csau szín. A kabátokat szőrme­gallér díszíti. Az egyenes sza­bás mellett a kabátok alja kissé bővül, az ujj pedig rag- lánszabású. A divattervezők szerint leg­ideálisabb viselet télen is a kosztüm. Természetesen anya­ga puha, meleg, kabátja bé­lelt, jóval csípőn alul ér. Gal­lérját prém díszíti, magas szá­nt csizmával, szőrmekucsmá­val, sőt mufíal mutatták be a mamekenek. Ez lesz a tél leg­divatosabb ruhadarabja. A téli kosztümölthöz, kabá­tokhoz érdekesen kötött, hor­golt kozmosz-sapkákat mutat­tak. Ez a fejre simuló, áll alatt gombolt sapkafazon bizonyára nagy divat lesz. mert jó meleg, s bárki otthon is elkészítheti. Nagyon divatosak a kötött ruhák. Szabásuk egyenes, em­lékeztet a zsákruhákra, de visszahajtható, magas nyaka és csuklóig érő hosszú ujja van. Derékban keskenyebb, vagy szélesebb övvel fogják össze. Ez a ruhaforma is olyan, ame­lyet otthon bárki elkészíthet és saját fantáziája szerint szí­nezéssel, kötésmintával tehet változatossá, egyénivé. A di­vatbemutatókon nem szerepelt a szoknyablúz. Helyette a ter­vezők télre, hűvös napokra, praktikusabbnak tartják a kö­tényruhát. Anyaga szürke, bar­na. egyszínű szövet. Felül ke­rek, hegyes, szögletes kivá­gással. a szoknyarész egyenes, vagy tűzött szembehóllal ké­Szüiök között — nevelésről Valóban lusta ? — igen, kérem! Határozot­tan lusta! Nem tanul. Bezzeg á játék! Ahhoz sohasem lusta! Panaszkodik rá a napközis ta­nár, de látom én magam is! A lustaság rendkívül tág fo­galom,! Meg kell vizsgálnunk, valóban mindenhez lusta-e a gyermek? Mert, ha barkácsol­ni szeret, vagy órákig képes festegetni, olvasni, színházat ■játszani, akkor nem mondhat­juk, hogy lusta! A barkácso­lás. a festegetés, rajzolás, ol- vasás, müvészkedés nem ön­célú játszadozások. Nyilván ezekhez ixtn hajlama a gyer­meknek. s ezt közöljük neve­lőivel. Ök könnyebben megta­lálják majd a hangot — a fi­Konyha-technika ízesítőszereinkről AZ ASZTALI mustárt nem min­denki kedveli. Pedig kitűnő ízhatá- bát cukor és szerves savtartalmá­nak köszönheti. Előnyös tulajdon­sága. hogy a főtt húsok fogyasztá­sakor segíti az emésztést. PARADICSOMSŰRÍTMÉNY. Nincs talán háztartás hazánkban, ahol hetenként ne használnák önálló étel elkészítéséhez, vagy étellzesi- tésre. A magyar sűrített paradi­csom világhírű, régen ismert az ..aranyfácán'’ márka. Nemcsak szép színét őrzi meg, hanem a téli hónapokban értékes vitamin­forrás, mert elkészítés közben igen kis mennyiséget veszít a vitamin­jaiból. A PRITAMIN ételízesítő szereink között a legtöbb mennyiségű C- vitamint, karotint és P-vitamint tartalma-zza. Kellemes, a magya­ros konyha fűszerezésére Jellem­ző ízhatása van. Vitaminjai és biológiai fontossága miatt, szüksé­ges lenne a jelenleginél nagyobb mennyiségben fogyasztani — min­den háztartásban. A HÜ SKIVONAT kiváló fzesitő anyag, amely az emésztőrendszerre hat serkentőleg. Levesek, saláták, mártások, főzelékek ízesítésére, hazánkban még kevés háztartás­ban használják. zikus, kémikus, a gyakorlati foglalkozást vezető tanár a barkácsoló gyermekhez, a rajz- szakos a festegetöhöz, a ma­gyar irodalom tanára pedig az olvasni, művészkedni szeretők­höz. Ha mi. szülök is segítünk, könnyűszerrel hadat üzenhe­tünk a „lustaságnak"* Ho­gyan? A tanulásnak számos formája van! A „biflázás”, valljuk be, nem a legkorszerűbb módszer! A tanulás fáradságos munkájá­hoz mindenki ösztönösen kere­si a könnyítéseket! — Jó, csináld meg a kisha­jód orrát, de utána rögtön a leckét. S ha szépen megcsiná­lod az írásbelit és jól megta nulod a szóbelit, én is segítek a vitorlavarrásnál. Vannak azonban gyermekek, akiknél szó sem lehet „enged­ményről”, mert annyira bele­feledkeznek a játékba, hogy csak a teljes szellemi kifára­dáskor hagyják abba. Náluk a közvetlen módszer eredménye­sebb. Barkácsolj olyat, ami összefügg a tanulmányaiddal. Olvass olyat, ami valamelyik tantárgyad témájával függ össze! Dramatizáld azt az ol­vasmányt, amivel foglalkoztok! Bekezdésenként illusztráld, szí­nes vagy ceruzarajzzal a tör­ténelem, a földrajz, az élővi­lág leckédet! (Ez a típusú gyer­mek például, ha háromszor el­olvasta a leckét, s közben egy-egy fejezethez, bekezdés­hez elkészítette rajzos vázlaté' rajzait nézegetve, logikus rend­ben és majdnem szó szerint ké­pes elmondani a tanultakat.) A lustaság áltálában követ­kezmény. Vegyük ezt jelzésnek, s fokozzuk a közvetlen érdek­lődést gyermekünk különböző életmeonyilatkozásai iránt. A íúlfáradás és következményei Alkalmakra: zsákvonalú ru­ha fémszálas anyagból. A ki­vágás körül gyöngyhímzéssel, szült. Kockás szövetblúzzal magas nyakú pulóverrel szép. Az alkalmi ruhák legdivato­sabb anyaga a gloké. a fém­szálas brokát, a csipke és a bársony. Legdivatosabb fazon pedig a kiskosztüm. Színben a sötétkék-fekete mintázott és a kék vezet. Az alkalmi ruhák gallérszegélyét gyönggyel hí­mezik és gyakori a nagy szemű gyöngyből készült gomb. K. M. Az emberi szervezetre gya­korolt hatása szerint közönsé­ges és ártalmas (idült) fáradt­ságot különböztetünk meg. A közönséges fáradtság egyik legjellegzetesebb ismertető je­le, hogy az emberi szervezet normális körülmények között hamarosan kimerül. A közön­séges ártalmatlan fáradtságból való felüdülés a mindennapi pihenés, főként pedig az éj­szakai alvás során megy vég­be. A közönséges fáradtság másnapra nem csökkenti az ember munkateljesítményét. Bizonyos helyzetek azonban oly nagy követelményeket tá­maszthatnak szervezetünkkel szemben, amelyek következmé­nyeit nem képes a megszokott módon kipihenni. A túlfáradás lényegének meghatározásánál nem utolsó­sorban a szervezet és környe­zete kölcsönhatásából kell ki­indulnunk. Az ember abban az eset­ben őrzi meg munkaképes­ségének optimális színvo­nalát, ha különösebb fá­radtság nélkül úrrá tud lenni természeti, de főként társadalmi és munkakör­nyezete valamennyi válto­zásán, vagyis ha alkalmazkodni tud ezekhez a változásokhoz. A túlfáradás az embernél különböző tünetekben nyilvá­nul meg. Ilyen tünet például a munkaképesség csökkenése. Jellemzőka szervezet vegetatív elváltozásai is. A túlfáradás állandóan zavarja a szervezet höregulációját: a test hőmér­séklete emelkedik, s elérheti a 40 C fokot is. A túlfáradás megzavarja a szervezet vízgaz­dálkodását és levegővel való ellátását. Meggyorsul a pulzus, emelkedik a vérnyomás, de meggyorsul és kapkodóvá vá­lik a lélegzés is. Pszichikai tünetei bizony­talanok és különbözőek. Leggyakoribb az emberinek a munkához és a teljesítményhez való viszonya szempontjából a munkakedv elvesztése, a mun­ka iránti érdeklődés hiánya, aggodalom és félelem, hogy az illető képtelenné válik a to­vábbi tevékenységre, a gyenge­ség érzete, a kudarctól való félelem, az alacsonyabbrendű- ség érzése, a gyors és fokozott fáradékonyság. A túlfáradás az embernek társadalmi és munkakörnyeze­téhez való viszonya szempont­jából megnyilvánulhat abban, hogy fokozatosan elveszti gyors és célszerű alkalmazko­dóképességét az emberek kö­zött újonnan beállott helyze­tekben, rosszabbodik az együtt­működése munkacsoportjával, fokozódik ingerlékenysége és túlérzékenysége. A túlfáradt ember rosszkedvű. Helytelenül reagál az embertársaitól kiin­duló, egyébként ártatlan kezde­ményezésekre, csökken önural­ma és azon képessége. hogy helyesen értékeljen másokat. Gyakran összekülönbözik kör­nyezetével. Az ilyen embert ingerlékenysége miatt minden­ki elkerüli, ami még inkább elmélyíti a többi emberhez való helytelen viszonyát. A fentebbi, de egyéb adatok is arra figyelmeztetnek ben­nünket, hogy a túlfáradás ártalmas az ember szervezetére, és szel­lemi vagy testi betegsége­ket okozhat. A túlfáradás mérsékeltebb ese­tének az elhárítására elegendő az aktív pihenés, megfelelő tartalmú alvás, kulturált szó­rakozás, a súlyosabb esetekben hosszú szabadságra. esetleg szakorvosi gyógykezelésre van szükség. Azonban, ugyanúgy mint egyéb betegségeknél, a túlfáradásnál is fokozott fi­gyelmet kell fordítanunk a megelőzésre. A leghatásosabb megelőzés a munka és a pihe­nés megszervezése, a jó mun­katársi kapcsolatok, a rende­zett családi és társadalmi élet és a helyes napirend. Kézimunka IRMA TÉRÍTŐIÉ A kis terítő 60-as fonálból 10-es tűvel készült, 24 cm átmérőjű. (Rövidítések: lsz: láncszem, rp: rövidpálca, p: egyráhajtásos pálca, krp: kétráhajtásos pálca.) 1. sor: 10 lsz-ből gyűrűt zárunk. A gyűrűbe 24 p. 2. sor: Minden p-re 3 lsz-es választással. 3. és 4. sor: Az íveket összekötjük 4 Lsz-es rp-ás leöltésű ívekkel. 5. és 6. sor: 5 Lsz-es ívek. 7. és 8. sor: 6 Lsz-es ívek. 9. sor: Minden ívbe kétszer öltünk le rp-vel 6 Lsz-t. 10., 11. és 12. sor: 7 lsz-es ívek. Az utolsó ív 3 lsz krp-vel leöltve. 16. sor: rp-t öltünk, 2 krp a kö­vetkező ív 4. Lsz-ébe, 4 lsz ugyanoda rp-vel leöltve, 4 lsz 3 krp 4 lsz ugyanoda leöltve, 4 lsz után még 2 krp ugyanoda leöltve, rp-vel leöltünk a következő ívbe, ismétlés. Szálat elvágjuk. 17. sor: A középső szirom középső krp- jére rp-t öltünk. 7 lsz, krp-vel leöltünk a következő szirom 4. lsz-be, krp-t a következő szirom első lsz-ébe, 7 lsz után rp-vel is­mételünk. 18. sor: rp az rp-re, 6 lsz rp az ívbe, 6 lsz rp a kö­vetkező ívbe, 6 lsz ismétlés. 19— 23. sor: 7 lsz-es ívek rp leöitéssel, az utolsó ív 3 lsz krp-vel leöltve. 24. sor: 4 p ebbe az ívbe, 7 p a következőbe és 5 p a következőbe. 2 lsz után a következő ív 4. lsz-ébe 4 krp 3—3 lsz-es válasz­tással. 2 lsz után ismétlés. 25. sor: 1—1 p lemarad, 13 rp a 13 p-re, 3 lsz, az első és utolsó ív középső lsz-ébe 4—4 krp 3—3 lsz-es válasz­tással, a két csoport között 1 lsz, 3 lsz után ismétlés. 26 .sor: 2—2 rp elmarad, 9 rp, 3 lsz, a középső ív középső Isz-ére, az egy lsz-re és a középső ív középső lsz-ére 4—4 krp 3—3 Lsz-es választással és egy lsz-es átmenettel, 3 lsz után ismétlés. 27. sor: 2—2 rp elmarad 5 rp, 3 lsz, a mintacsoportok kö­zépső 3 lsz-es ívének középső isz-ére és az egy lsz-es ívekbe 4— 4 krp csoportot készítünk 3—3-z-es választással és 11 lsz-es át­menettel. Az első minta középső 3 isz-es ívének középső Isz-énél kap­csoljuk az rp előtti utolsó mintá­jának középső 3 lsz-es ívét. ___

Next

/
Oldalképek
Tartalom