Petőfi Népe, 1965. november (20. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-14 / 269. szám
196$. november 14. tsmtm? S. oldal Traktorok — traktorosok nélkül Még több mint tízezer hold vár mélyszántásra a dunave- csei járásban. Ez nem csekély terület. Több ezer holdon még a kukoricát sem törték le. Bőven van szállítani való tehát. Mindezek nem Ids mértékben a traktorokra hárítanak nagy feladatot. Hogyan állják a sarat? — a kérdés hovatovább szó. szerint is értendő. Perczel János járási főmezőgazdász bizakodik. Mint mondja, ha kapnak még más járásból 11 erőgépet, idejében elvégeznek mindent. Szavaiban nincs okunk kételkedni. Ám, ismerve a körülményeket. kissé furcsának találjuk, hogy a Kunszentmik- lósi Gépállomás 60 traktora közül egy sem dolgozik kettős műszakban. Sőt néhányu- kat egyáltalán nem foglalkoztatják. Nincs, akit a nyeregbe ültessenek! Igen, a Kunszent- miklósi Gépállomáson „hiánycikk” a traktoros — ezt Hegedűs Péter igazgató is elismeri. A termelőszövetkezetek saját traktoraikkal sem tartják be a tervezett kettős műszakot. Mivel — a közös gazdaságoknak sincs elég traktorosuk. És itt van a hibák gyökere! A gépállomás ugyanis a jövő évtől javítóállomássá alakult át. Traktorosaink kétharmada már a korábbi években a szövetkezeti gazdák soraiba lépett, de ez sem tette lehetővé, hogy szükség esetén éjjel-nappali műszakkal is gyorsítsák a munkát. A gépek vezetőinek képzésére ugyanis a gazdaságok korántsem fordítottak kellő gondot. A gépállomás elmúlt téli tanfolyamán 40 szövetkezeti traktoros részvételére lett volna lehetőség, a gazdaságok mégis csak 23 raktorosjelöltet küldtek eh Emiatt — végső soron erről van szó — a tsz-ek erőgépei sincsenek kellően kihasználva. Ellenkező esetben már jóval közelebb állnának a munka befejezéséhez. Nagyon időszerű a járási tanács vb legutóbbi intézkedése, amely szerint a jövőben csak azok a gazdaságok kapnak kiutalást erőgép vásárlására, amelyek gondoskodnak a traktorosok képzéséről is. A gépek kihasználásának ez az egyetlen járható útja. Hatvani Dániel (rázolajkályhák a jiazt utókban, síneken gördülő prések, műtrágyadarálók Újitómozgalom a Bajai Állami Gazdaságban As újítómozgalom mindjobban terjed a Bajai Állami Gazdaságban. Legutóbb is egész sor újítás született. Figyelmet érdemel, hogy a bevált módszerek elterjesztésére is gondolnak. Így például az elmúlt télen négy sertésfiaztatóban bevezették a gázolajkályhával történő fűtést. A felmelegített levegő elosztását ventillátor és csőrendszer segítségével tették egyenletessé. Ezáltal szárazzá és egészségessé vált az istálló levegője, s a hőmérséklet sohasem szállt 18 fok alá. Biztonságossá tették az állatok téli fiaztatását, megszüntették az elhullást. Ezért az olajfűtést az idén további nyolc ólban alkalmazzák. s így a fiaztatás kétharmadrészben már fűtött helyiségekben történik. Ezen az őszön nagyban meg____:__________________________ kö nnyítettek a szőlő feldolgozását a gazdaság vaskúti bor- korobinátjában. Mivel a munka itt megkívánja a prések helyének időnkénti változtatását, korábban nagy gondot okozott az üresen is 50 mázsa súlyú gépek „mozgatása”. Am, ezúttal kisvasúti síneket fektettek le a feldolgozóban, s ennek segítségével a berendezéseket könnyűszerrel gurítgatták ide-oda. Most készült el a gépműhelyben a gazdaság szakemberei által konstruált öt műtrágyadaráló. A téli és a tavaszi műtrágyázáskor ugyanis a párával telített levegőben összecsomósodik a talajjavító anyag, s ezért a kiszórása nehézkes, olykor ^ehetetlen. Az új gép segítségével a kiszórás előtt óránként 40 mázsa műtrágyát tehetnek újból porhanyóssá. következtében az ipar. a mezőgazdaság, a kulturális forradalom, a tervszerű város- és községfejlesztés tea-én létrejött. Az eredmények a párt helyes politikája és a jól szervezett helyi végrehajtás útján születtek meg, s ebből a munkából a helyi pártszervek irányításával a tanácsok a társadalmi és tömegszervezetekkel együttműködve vették ki részüket. \ zt is látnunk kell azon- ban, hogy a tanácsok sok szempontból korszerűsítésre szorulnak. Pontosabban, részletesebben kell meghatározni a különböző szintű tanácsok feladatait, hogy hatáskörüket bővítve. még eredményesebben vehessék ki részüket a további feladatok megoldásából. Pontosabban kell meghatározni a tanácsok és az irányításuk aiá nem tartozó szervek kapcsolatát és annak formáit. A korszerűsítés azt is jelenti. hogy az említetteken túl a végrehajtásnál szükség van a hatékonyabb személyi tevékenységre. A korszerűsítéshez tartozik az is, hogy egyszerűsítsük és a lakosság'széles rétegeihez minél közelebb vigyük a hatósági és igazgatási munkát. A tanácsok és bizottságaik tevékenységeben szűnjön meg a formalitás, az öncélú jelentéskészítés és egyre jobban érvényesüljön a tartalmi, tudományos alapokon nyugvó távlati tervezési tevékenység. A demokrácia gyakorlata és követelménye közötti összhanghoz tartozik a demokratikus centralizmus helyes értékelése, a vezetőszervek — megyei és főhatósági szervek — együttműködése, törekvéseinek és munkájának egyeztetése, valamint a központi és helyi érdekek összhangjának biztosítása. Feltétlenül harcolnunk kell a továbbiakban mind a■ túlzott központosítás, mind a helyi érdekek a népgazdasági szempontokat figyelmen kívül hagyó szorgalmazása ellen. Fejlődésünk alapvető feltétele és záloga népgazdaságunk ereje, de azt is látni kell, hogy az MSZMP politikája az elmúlt években a helyi szervek hatáskörének sokoldalú növelésével, saját anyagi források létrehozásával és bővítésével milyen nagy lehetőséget teremtett a szocialista demokrácia pezsdítésére, a lakosság széles tömegeinek a gazdasági, kulturális életre való bevonására. Egy pillantás a költségvetési zárszámadásokra. vagy a városok és falvak fejlődésére. mindenkit meggyőzhet e politika helyességéről. UTarmadik kérdés, amivel a demokrácia gyakorlata és követelményei vizsgálatánál foglalkoznunk kell, az a lakosság széles körű részvételének biztosítása a választott testüleA LÁP KINCSE Mintha a legfinomabb perzsaszőnyegen járnánk olyan rugalmasan enged a talpunk alatt a zsíros fényű tőzegtakaró. Amikor pedig elhúznak mellettünk a marógépeket, tőzegkombájnokat vontató nehéz lánctalpasok, akaratlanul is valami kapaszkodó után kezdünk te- kintgetni, mert úgy érezzük, hogy hullámzik az egész lapály. — Ilyen jó októberünk már régen volt — mondja elégedetten Varga István, a keceli telep brig *1 vezetője, akivel a végtelenbe futó vízlevezető csatornák mentén haladva követjük a dübörgő gépeket. Nehezen indult az év a Bács- Kiskun megyei Talajerőgazdálkodási és Tőzegkitermelő Vállalat dolgozói részére. A naponta ismétlődő esők feláztatták a talajt és hosszú kényszerpihenőre kárhoztatták a gépeket. Az októberi kedvező időjárás azonban _ lehetővé tette, hogy megfeszített — napi tízórás — munkával pótolják a lemaradást és teljesítsék évi tervüket: szeptember elejéig 25 ezer vagon tőzeget és lápföldet, valamint 1500 vagon tüzelő tőzeget termeltek. A látóhatár peremén barna dombok emelkednek. Ott dolgozik a tőzegkazlazó. Ahogy közeledünk. lassan kivehetővé válik a lomhán mozduló óriás. Szalagon futó lapátjai — ezernyi marok — fáradhatatlanul magasítják a máris emeletnyi tőzegkaálat. — Most már lassan befejeződik a termelés — igyekszik túlkiabálni a brigádvezető a Diesel-motorok dübörgését. — Az őszi és a téli hónapokban csak a lápföld elszállítása és a karbantartás folyik* Ez utóbbi sem kis munka, hiszen a vállalat körülbelül 44 millió forint értékű gépparkkal rendelkezik. A termelés magas műszaki színvonalának köszönhető, hogy az ország tőzegtermelésének 40 százalékát Rács-Kiskun megye adja, annak ellenére, hogy az összes tőzegkészletnek alig 5 százalékát őrzi a Kecel alatt kezdődő lapály. — Kincset ér ez a mezőgazdaságnak — morzsol gat ja kezében a barna rögöket kísérőnk. Ettől válik dúsan termővé a sivár homok. Békés Dezső Pásztor Zoltán Az első képen: Szabályos hadrendben vonulnak a gépek. A második képen: Kiüríti terhét a tőzegkom bájn, A harmadik képen: A lapály szélén barna dombokat emel a kazlazó. tekben, a közéleti vezetők segítségével együttműködve a feladatok megoldásának végrehajtásában. A választók munkálkodását I nem lehet spontaneitásra bízni i — bátorítani és igényelni kell: azt. S a jó munka elismeréseként dicséretre és a közéleti' tevékenység elismerésére van szükség. Ez vezet olyan közvélemény és olyan eleven közélet kialakításához, amely nagymértékben elő tudja segíteni feladataink megoldását. K1 z a követelmény vala- mennyi testületünknél még nem mindig érvényesül. Tapasztalható visszahúzódás, az észrevételek, javaslatok figyelmen kívül hagyása, ami össze függ az egyes vezetők szemléletében fellelhető hibákkal. Vannak, akik szavakban a demokratizmus szélesítésének lehetőségét hirdetik, a valóságban azonban valamiféle szükséges rossznak tekintik. Ahhoz, hogy közéletünk eleven és pezsgő legyen, hogy a lakosság mind szélesebb rétegei kapcsolódjanak a feladatok végrehajtásába, szükséges a közéleti ember típusának kialakítása, olyan légkör megteremtése, amely fokozza a dolgozók közösség iránti felelősségét és tudatosítia szerepük fontosságát a közösségi célok megvalósításában. (Folytatása következik.)
