Petőfi Népe, 1965. november (20. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-12 / 267. szám
1965. november 12, péntek 1 Otffal Határjárás Gátéren A törvény szellemében Kellemes őszi délelőttön indultunk határjárásra Gátéren, dr. Laczkó Tiborral, a kiskunfélegyházi járási pártbizottság titkárával, Németh András termelőszövetkezeti elnökkel és Róna Tamás főagronómussal. Később csatlakozott hozzánk Fazekas László párttitkár is. Szépen bokrosodó, élénkzöld vetések, halványsárga kukorica- szárak, friss szántások között Vezetett utunk. Az újonnan épült bekötőúton, »mely a majorsághoz vezetett, büszkén jegyezték meg a szövetkezet vezetői, hogy 270 ezer forint földmunkával járultak hozzá építéséhez a szövetkezeti gazdák. Jó üzlet A majorságba érve először a csirkefarmot látogattuk meg. A legkisebbekből hatezer darab csipogott 30 fokos hőségben. 23 ezer darab csirkéje van a gazdaságnak. A szorgalmas gondozók munkája nyomán szépen fejlődik az állomány. Jövőre nagyobb arányban foglalkoznak kacsatenyésztéssel is. A terv szerint 40 ezer darabot a. ak a közfogyasztásnak. Ez az idén is jó üzlet volt — mondják —, kacsánként 3,50 forint tiszta pénz maradt meg a szövetkezetnek. A vegyes sertés-, süldőállomány is szépen fejlődik. A gondos vezetés eredményeként már megvan a jövő évi hízó alapanyag. A következő években háromszázas hizlaldát építenek. Jól megrakott szekerek kocogtak el mellettünk. Élénksárga kukoricacsövek kandikáltak ki oldalukon. Jó a termés idén a kukoricából. A szedés már vége felé közeledik. Hetven vagon kerül góréba, legalább 40 vagont prízmázni kell. A főagronómus az őszi munkákról elmondta, hogy a szántás-vetést jó agrotechnikával és időben el tudták végezni. Táblacserével megoldották az időbeni vetést. Csak valamennyi búza került később a talajba, tekintettel a kukorica érésének elhúzódására. Kiss Illés birodalmába érkeztünk. ötvenegy hízómarhát gondoz. Vékony, inas ember. Szeretettel simogatta végig a jószágokat. Látszott, hogy nagyon büszke a szépen hízott, fiatal bikákra. Körüljártuk az egész határt, a majorságot. Nincs mód arra, hogy mindent részletesen elmondjunk, de azt megállapíthatjuk, amit a gazdákkal Való beszélgetés során is tapasztalhattunk, hogy a szövetkezet sokat erősödött ebben az esztendőben. Alig két éve, hogy új vezetőség van itt. Akkoriban tárgyalta a járási párt-végrehajtóbizottság a szövetkezet munkáját A közelmúltban ismét napirendre került a gátéri Aranykalász vezetőségének munkája, elsősorban az alapszervezet gazdasági, szervező és irányító munkájának tükrében. A végrehajtó bizottság megállapítása Ez alkalommal Ispánovits Márton, a járási pártbizottság első titkára a vb-ülés tanulságait röviden így foglalta össze: — Az akkor hozott határozatokat betartották és most általában jó eredményekről számolhatnak be. — Két évvel ezelőtt ugyanis még sok gond, baj volt ebben a majdnem ötezer holdon gazdálkodó, jó adottságokkal rendelkező szövetkezetben és az új vezetőségnek bizony sok tennivalója volt, míg idáig eljutottak. A szövetkezet tavaly még 960 ezer forint állami dotációt Épül, de lassan Korábban már beszámoltunk arról, hogy a Baján épülő hű- töházban tizenkétmillió forint értékű kárt tett a tűzvész. A kár pótlásával együtt ötvenmillió forint értékű munkát kellene elvégezni az építőknek december 31-ig. hogy a tervezett határidőre: 1966. augusztus 20-ra megvalósuljon a népgazdaság számára kiemelkedően fontos beruházás. Az ÉM. 31-es számú Állami Építőipari Vállalat azonban nem tudta tartani a kívánt munkaütemet: a harmadik negyedév végéig mindössze 28 millió forint értékű munkát végzett el. Az építésvezető szerint a lemaradást az okozta, hogy a tervezettnél átlagosan hatvannal kevesebb munkás állt rendelkezésre. A beruházó — az Országos Hűtőipari Vállalat vezetői — szerint azonban egyéb okok, például a munka szervezetlensége is közrejátszottak a lemaradásban. Nehéz lenne eldönteni most, melyik indok közelíti meg jobban a valóságot. De tény az, hogy a generálkivitelező lassú munkája az al- és társvállalkozók tevékenységét is akadályozz za. A különböző szerelő vállalatok — arra hivatkozva, hogy nem bocsátották rendelkezésükre a megfelelő munkaterületet — sorra, rendre kérik a szerződésben vállalt határidők módosítását. Véleményünk: szerint mielőbb össze kellene ülni ismét az érdekelt feleknek, hogy felmérjék a helyzetet és szem előtt tartva a beruházás fontosságát. valamint a reális lehetőségeket meghatározzák a további teendőket. És végül, de nem utolsó sorban jó lenne, ha a 31-es számú Építőipari Vállalat kifogások helyett végre megfelelő erőt mozgósítana a Bajai Hűtőház határidőre történő befejezése érdekében. B. D. Képünkön az épülő Bajai Hűtőház. I kapott. Érmek helyes felhasználásával jelentősen megerősödött a gazdálkodás és az idén állami támogatás nélkül is boldogulnak. Az új vezetés bátran alkalmazta az anyagi ösztönzés módszereit. A jövedelem 80 százalékát készpénzben kapják a gazdák, 20 százalékát természetben. Az állami gazdaságok példájára normarendszert vezettek be. Egy norma 28 forintot ér. A kapásokat családonként művelik, s a termés egy részét a gazda kapja — tájékoztatott Laczkó elvtárs a határjárás során. Németh András elnök néhány érdekes számot közölt. Az előzetes számítások szerint az állattenyésztésben a tervezettnél 250 ezer forinttal több lesz a bevétel. A növénytermesztésben is jó eredményeket értek el. Megszívlelendő bírálat Az említett járási párt-vég- rehajtóbizottsági ülésen sokoldalúan, alaposan megvitatták a termelőszövetkezet helyzetét. Az eredmények elismerése mellett számos figyelmeztetést kapott a vezetőség. Fazekas László párttitkár elmondta, hogy ezeket a bírálatokat jogosnak tartják és igyekeznek a jövőben javítani munkájukat. — Jobban kell segítenünk a termelőszövetkezeti demokrácia kiszélesítését, a választott szervek működését. Elsősorban az ellenőrző bizottság munkáját szükséges megjavítani, mivel ennek gyakorlati tevékenysége igen kevés. Nem ki- elégítőek az eredmények a munkaverseny szervezésében. A pártépítésben is számos javítani való van. A pártvezetőséggel mindezeket megtárgyaltuk részletesen, hogy ezeket a hiányosságokat mielőbb megszüntessük, összefogva a szövetkezeti gazdákkal. A tapasztalatok szerint a párt- és gazdaságvezetők között jó a kapcsolat. A megfelelő együttműködés, a kezdeményezések, elősegíthetik a gazdálkodás további javulását. K. S. „BÜSZKÉK lehetünk erre a törvényre” — így fejezte be az üzemi balesetekkel kapcsolatos kártérítéseket szabályozó rendelet ismertetését az egyik vállalat szakszervezeti vezetője tavaly. Kijelentésében nem volt semmi túlzás, hiszen a 2/1964. Mü. M. számú törvényt valóban az a féltő gondoskodás hatja át, amellyel államunk a dolgozók iránt viseltetik. Egyrészt azért őrültül*: a rendelet megjelenésének, mert leveszi a balesetet szenvedett dolgozó válláról az anyagi gondot, másrészt azért, mert a vezetők és a munkások felelősségének növekedésétől a balesetmegelőző szabályok következetesebb betartását és ennek nyomón a sérülések csökkenését reméltük. Ma már majdnem két év tapasztalatai nyomán kereshetünk választ a kérdésre: sikerült-e maradéktalanul megvalósítani a kártérítési törvény szabta feladatokat a megye iparában és mezőgazdaságában, elértük-e a várt fejlődést? Megkönnyíti dolgunkat az, hogy az SZMT munkavédelmi bizottsága, a megyei főügyészséggel közösen, az elmúlt hónapokban 45 üzemben megvizsgálta a rendelet végrehajtását. A vizsgálat eredményét nem nyugtázhatjuk megelégedéssel, hiszen a kártérítésre jogosult 7—8 ezer dolgozó közül eddig mindössze négy-négy és fél ezren nyújtották be igényüket, kártérítést pedig alig két és fél ezren kaptak. Vajon mi akadályozta eddig a törvény megvalósítását? ÜGY HISSZÜK felesleges bizonygatni, hogy maguk a balesetet szenvedett dolgozók — halálos sérülés esetén a családtagok — aligha húzódoznának a kártérítéstől, ha egyáltalán tudnák, hogy jár n&kik. Éppen ezért az említett vizsgálat többek között azt kutatta, hogy a vállalatok felhívják-e a balesetet szenvedett dolgozók figyelmét arra, hogy kártérítési igénynyel élhetnek. E téren sajnos, több a rossz tapasztalat, mint a jó. A vizsgált üzemek 50 százaléka. többek között a Kecskeméti és a Kalocsai Vegyesipari Javító. Szolgáltató Vállalat, a Helvéciái, Solti, Kalocsai Állami Gazdaság és a Kiskunsági Állami Erdőgazdaság egyáltalán nem tett eleget a felszólítási kötelezettségének. Olyan üzemek is akadnak szép számmal, ahol inkább csak tessék-lássék módon, például hirdetmény útján kőzlik a munkásokkal mi a teendő. PÉLDAMUTATÓAN hajtotta végre ezt a feladatot a Kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyár és a Kiskunhalasi Állami Gazdaság vezetősége: az 1961. április 1-e óta bekövetkezett — a rendelet eddig az időpontig visszamenőleg is érvényes — baleseteket számba vették és a dolgozót írásban felszólították, hogy érvényesítheti kártérítési igényét. Nehéz indulat nélkül beszólni azokról a — bár szórványosan, de előforduló — jelenségekről, amelyek az eddig elmondottakhoz hasonlóan akadályozzák a rendelet következetes megvalósítását. Arról van szó. hogy — különösen a kártérítési rendelet megjelenése előtt — egyes gazdasági vezetők igyekeztek minden erővel a sérült dolgozó nyakába varrni a felelősséget. Megtehették ezt annál is inkább, mert korábban ebből a munkásnak semmiféle anyagi hátránya nem származott. Most viszont — például a visszamenőleg érvényesíthető kártérítéseknél — a hamis jegyzőkönyvek megfoszthatják a sérültet az őt jogosan megillető kártérítéstől. Nemrégiben az egyik vállalat jogásza így panaszkodott: — nem könnyű kimondani az utolsó szót. különösen ha súlyos^ vagy halálos sérülésről van szó. Néhány ilyen kártérítés ugyanis erősen megcsappan thatja a vállalat nyereségét. SZERINTÜNK nehéz nem kimondani az utolsó szót — természetesen azoknak, akik szocialista emberhez méltóan gondolkoznak. Néhány vezető, vagy egy egész kollektíva kicsinyes anyagi érdeke nem lehet előbb- revaló, mint az, hogy a munka közben önhibáján kívül balesetet szenvedett dolgozó megkapja azt, ami jogosan megilleti. B. D. Üj segédüzem: a zöldség- és gyümölcsaszalás PÚT héttel ezelőtt aszalóüzemet létesítettek az érsekcsa- nádi Búzakalász Tsz központjában. Az egyik bajai kisiparos által 70 ezer forintért készített széntüzelésű szárítógép alkalmas bármely zöldség- és gyümölcsféle aszalására. A 40 nagyalakú tálcán egyszerre 4—5 mázsa termény rakható be a gépbe. A szárítónak igen jó a kihasználási foka: 24 órás üzemeléssel csupán öt mázsa szenet fogyaszt, ezzel viszont 15 mázsa vizet szikkasztanak él. Jelenleg még a próbaüzemelést végzik a géppel, a tapasztalatok azonban sokat ígérőek. A kalocsai feldolgozó részére például megszárítják a paprikát, s így azt félkésztermókként adhatják át. Várakozáson felül sikerült a hullott alma aszalása is. Ezt egyébként „natúrban” nem veszik át a felvásárlók. Korábban szemétre dobták a petrezselyemzöldjét, amely szárított állapotban igen keresett exportcikk. Figyelmet érdemlő, hogy a közös gazdaság minden évben 30 holdon termeszt sárgarépát, és a termés fele — holdanként 50—60 mázsa — nem éri el a felvásárló által megszabott méretet. Mostantól kezdve azonban ezt is megaszalhatják, s mint elsőosztályú árut értékesíthetik. A külföldön történő értékesítés 'céljából már is tárgyalásokba kezdtek a TERIM- PEX Vállalattal. Ügy tervezik, hogy jövőre új cikkféleségként, 25—30 holdon termesztenek zöldbabot, amit — ugyancsak szárított állapotban — bármilyen mennyiségben exportálhatnak nyugatra. Örömmel üdvözöljük az új és ötletes segédüzemet, amelynek jelentősége máris túlnő a szövetkezet határain. iífili
