Petőfi Népe, 1965. november (20. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-12 / 267. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! XX. ÉVFOLYAM. 267. SZÄM Ara 60 fillér 1965. NOVEMBER 12. PÉNTEK Tanácskozik az országgyűlés Csütörtökön délelőtt 11 órakor összeült az országgyűlés. Az ülésen részt vett Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. Kállai Gyula, a Minisztertanács elnöke. Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, továbbá a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője. Az ülést Vass Istvánná, az országgyűlés elnöke nyitotta meg, majd az Elnöki Tanács jelentésére került sor. A jelentésből kitűnik, hogy a két ülésszak közötti időben az Elnöki Tanács 17 törvényerejű rendeletet alkotott. Ezek között legfontosabb tény az Országos Termelőszövetkezeti Tanács feladatának és szervezetének megállapításáról, megyei termelőszövetkezeti tanácsok alakításáról, a tanácsszervek tevékenységének továbbfejlesztéséről és a földfelajánlás szabályainak módosításáról szóló jogszabály. Az országgyűlés az Elnöki Tanács jelentését jóváhagyólag tudomásul vette. Vass Istvánná ezután bejelentette, hogy a megüresedett képviselői helyekre kiket hívtak be. Bejelentette továbbá, hogy Hónai Sándor és Szakasits Árpád elhalálozásával az Elnöki Tanácsban két hely megüresedett, amelynek betöltésére az MSZMP Központi Bizottságától és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Elnökségétől érkezett javaslat betöltésükre. Dr. Pesta László jegyző ismertette a javaslatot, amely indítványozza, hogy az ország- gyűlés Kádár János és dr. Erdei Ferenc képviselőket válassza az Elnöki Tanács tagjává. A javaslatot az országgyűlés egyhangúlag elfogadta. Az elnöklő Vass Istvánné bejelentette azt is, hogy a Hazafias Népfront Országos Tanácsának Elnöksége javaslatot nyújtott be a Legfelsőbb Bíróság népi ülnökeinek megválasztására. A jelöltek névjegyzékét a képviselők között szétosztotta. Az országgyűlés a javaslatot elfogadta. Ezután dr. Pesta László jegyző ismertette az interpellációra jelentkezett képviselők névsorát, az interpellációk tárgyát, majd Vass Istvánné indítványára az országgyűlés elfogadta az ülésszak tárgysorozatát. A napirend a következő: 1. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának beszámolója. 2. Ilku Pál művelődésügyi miniszter beszámolója az oktatási reformtörvény végrehajtásának tapasztalatairól és további feladatairól. 3. A Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolója. 4. Interpellációk. Ezután napirend szerint Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára ismertette a két ülésszak között végzett munkáról szóló beszámolót. Az országgyűlés az Elnöki Tanács munkájáról szóló beszámolót egyhangúlag tudomásul vette, majd Ilku Pál művelődés- ügyi miniszter emelkedett szólásra. Ilku Pál beszámolója Ilku Pál bevezetőben emlékeztetett arra, hogy az ország- gyűlés 20 évvel ezelőtt alkotta meg hazánk első szocialista oktatási törvényét majd megállapította, hogy köznevelésünk fejlődését vizsgálva határozottan kirajzolódik az előrehaladás néhány jellemző vonása. Azt ugyan nem mondhatjuk, hogy már megvalósítottuk a szocialista munkaiskolát, de azt igen, hogy a gyakorlati foglalkozások. a fizikai munka, vagy a termelési gyakorlatok minden iskolai fokon polgárjogot nyertek, javult a tanulóifjúságnak a termelői pályák, fizikai munka iránti érdeklődése. Nem számoltuk még fel teljesen a tanulók túlterhelését, de sokat tettünk csökkentése érdekében. A második ötéves terv időszakában a közoktatásra, a felsőoktatásra és a kultúrára fordított összegek évente mintegy 12 százalékkal nőttek, tehát lényegesen gyorsabban, mint a nemzeti jövedelem. Ez igen örvendetes és kormányunk megkülönböztetett gondoskodását mutatja a ráfordításoknak több mint kétharmada a közoktatás és a felsőoktatás céljait szolgálja. Ez tette lehetővé mintegy 3580 általános iskolai tanterem és 530 műhelyterem, valamint 760 középpiskólai tanterem építését. E fejlesztés értékét növeli, hogy az a társadalom igen jelentős segítségévei valósult meg. A tantermek 29 százalékát, a tanműhelyek 92 százalékát építették helyi erőforrásokból. A helyi erőforrások kiaknázása ezután is sok lehetőséget nyújt, de úgy kell gazdálkodnunk, hogy a beruházások megkezdéséhez még több esetben adhassunk központi támogatást. A 3 millió koldus Magyar- országában a 14 éveseknek csupán 20 százaléka járt iskolába. Most viszont az oktatás terén kultúrában, műveltségben a legfejlettebb kapitalista országokkal is vetekszünk, sőt megelőzzük őket. Ilku Pál a továbbiakban az egyes iskolatípusok néhány legfontosabb kérdésével foglalkozott. Mint elmondotta az általános iskolát végzett gyerekek 40 százaléka, évi 60—70 ezer tanuló bejut a középiskolák nappali tagozatába, ezzel azonban középiskoláink befogadóképességét kimerítettük. A következő években — bár az általános iskolából kikerülő gyerekek száma tetemesen növekedni fog — a középiskolák első osztályába több gyereket felvenni már nem tudunk. ley az általános iskolák nyolcadik osztályát elvégzett tanulók számának növekedése és a középiskolások számának változatlan szintje átmeneti feszültséget okoz. Népgazdasági igény, hogy a szakmunkástanulók számát jelentősen növeljük. A középiskolai létszámokat tehát ennek gondos figyelembevételével kell megállapítani. A középiskolába azokat a tanulókat kell felvenni, akik a tanuláshoz kedvet éreznek, szorgalmat, erős elhatározást mutatnak és az általános iskolai tanulmányuk során tanújelét adták annak, hogy a továbbtanuláshoz megvan a tudásuk, és képességük. A szakmunkásképesítést szerző fiataloknak szintén megvan a lehetőségük a középiskolai továbbtanulásra, hiszen közülük a rátermettek a szakmunkástanuló-iskola elvégzése után termelő munkájuk megszakítása nélkül középiskolai tanulmányokat folytathattak. Erre ösztönöznünk is kell őket. A továbbiakban Ilku Pál arról beszélt, hogy a megyei tanácsi végrehajtó bizottságok mel-1 lett is létrejönnek az oktatási! tanácsok. Szeretnénk, ha ezek összhangot teremtenének a te- j rületükön levő valamennyi alsó | és középfokú oktatási intézmény szakmunkásképző iskolát érintő! kérdésben, például az iskolai! diákotthon-helyiségek, műhely- j termek gazdaságos kihasználd-! sában, a tanerők arányos foglal-: koztatásában. a beiskolázások i arányának kialakításában. Ki-! vánatos lenne, ha erre vonatkozólag is megfelelő jogokat kap-' nának. Ilku Pál a felsőoktatásról szólva elmondotta, hogy elkészültek az új tantervek, és programok, s írják az új jegyzeteket, tankönyveket is. Az egyetemi felvételekről szólva kiemelte: a jövőben jóval nagyobb szerepet kell kapnia a felvételek eldöntésében a magatartásnak, jobban mérlegre keli tennünk a felvételezők erkölcsi jellemvonásait, melyeknek alapvető eleme a né- ] píinkhöz, hazánkhoz való hűségük. A szónok a továbbiakban elismeréssel szólt a pedagógusok munkájáról. Az iskola és az élet a gyakorlat összekapcsolásáért tanáraink és egyetemi oktatóink jelentős része a kezdeményezőként vett részt. A nevelés hiányosságairól szólva kijelentette, hogy a nevelés helyenként túl óvatos, gyakran csak az értelemhez szól, az érzelmekre nem épít. nem elég meggyőző a nevelői munka. Sok erőfeszítést tettünk, hogy a pedagógusokat megszabadítsuk a túlterhelésüket még fokozó adminisztrációtól. Oktatásügyünk és a pedagógusok helyzetének javításában mindenekelőtt pedagóguslakásokra van szükségünk. Pedagógusaink életkörülményei megjavításának van még egy kérdése, s ennek megoldására méltán rászolgálnak nevelőink, a pedagógusok fizetésének rendezése. Ezt a dolgozók is régóta támogatják, a kormány is mindig elismerte jogosságát, de gazdasági helyzetünk alakulásától kellett függővé tennie a megoldást. Reméljük, az 1966. évben mód nyílik a fizetésrendezésre, s ezzel segítjük pedagógusainkat. hogy tevékenységüket még inkább az iskolai munkának szenteljék. A pedagógusokon kívül eredményeink elérésében sokat segítettek a megyei tanácsok művelődésügyi apparátusai, a szülői munkaközösségek és az iskoláinkban működő ifjúsági szervezetek. Szeretnénk ezt is megköszönni, s egyben kérni további támogatásukat — mondotta Ilku Pál, majd így fejezte be beszédét: — Kérem beszámolóm megvitatását és elfogadását. Kérem tisztelt képviselőtársaim tanácsait, segítségét. A beszámoló elhangzása után az elnök szünetet rendelt el. Az országgyűlés délután Pólyák János elnökletével folytatta munkáját Megkezdődött a művelődésügyi miniszter beszámolója feletti vita. amelynek során dr. Fellai István, Szabolcs- Szatmár megyei. Varga Zoltánná Győr-Sopron megyei képviselő. Veress József munkaügyi miniszter szólalt fel. Veres József munkaügyi miniszter felszólalásában a következőket mondotta: — 1961—65 között 200 millió j forintot fordítottunk a Munkaügyi Minisztérium beruházásaiból a szakmunkásképzés fejlesz- j tésére, s ezenfelül jelentős ! összegeket költöttek hasonló j célokra a különböző szaktárcák j is. E beruházások azonban szűk- ' ségesek is, mert a harmadik ötéves terv időszakában jelentősen nőnek a szakmunkásképzéssel szemben támasztott követelmények. Ezekben az években az általá- j nos iskolákból a korábbinál na- j gyobb létszámú korosztályok kerülnek ki. Mind egyéni, mind társadalmi érdekből az a leg- i célravezetőbb, ha e fiatalok je- : lentős százalékát szakmunkás- ; képzésben részesítjük. Különösen indokolt a szakképzésben részesülők körét a legnagyobb szakemberhiánnyal küzdő mezőgazdasági szakmákban, továbbá a lakosság igényeit kielégítő szolgáltatási területeken és egyéb, nem megfelelő utánpótlással rendelkező szakmákban bővíteni. A jelenleginél több olyan fiatalt kell bevonni a magasabb műveltséget kívánó szakmákba, akik gimnáziumi érettségivel rendelkeznek. A miniszter rámutatott, hogy a szakmunkásképzés a munkaerő-szükséglet összhangjának megteremtését jelentékenyen segíti majd az oktatási tanácsok tervezett felállítása. A tanácsok hatáskörének bővítésével lehetővé kell tenni, hogy az államhatalom helyi szerveinek ' beleszólásuk legyen a különböző iskolatípusok hálózatának területi kialakításában. A tanácsoknak kell gazdálkodniuk az egyes megyékben levő általános-, közép- és szakiskolák tantermeivel, s a tanácsokra kell bízni a gazdálkodást a rendelkezésre áló pedagógus-létszámmal is. A következő esztendőkben ugyanis a tanácsokra hárul az a feladat, hogy az országos irányelvek szem előtt tartásával megszüntessék a különböző iskolatípusoknál mutatkozó helyi pedagógusfelesleget, illetve hiányt. A továbbiakban a miniszter részletesen szólt a szakmunkás- képzés tartalmi színvonalának emelésével kapcsolatos feladatokról. — Oktatási rendszerünk magas színvonalú, és jónak mondható. Változtatnunk kell azonban az oktatás struktúráján és beiskolázási politikánkon. Űpv vélem, az eddiginél is céltudatosabban kell törekednünk az ePmni és társadalmi érdekek összehangolására, hogy népünk műveltségi színvonalának emelkedése együtt járjon a népünkben rejlő alkotó energia további kibontakozásával —, mondotta felszólalása végén Veres József. Ezután Szabó János Baranya megyei, Simon István Veszprém megyei, Benke Lajosné Pest megyei, Kollár József budapesti, Salamon Hugóné Komárom megyei. Giczi Ferenc Vas megyei. dr. Kovács Magdolna Szabolcs- Szatmár megyei, Valkó László Borsod megyei képviselők szólaltak fel, majd az elnöklő Pólyák János az országgyűlés csütörtöki ülését berekesztette. Az országgyűlés pénteken délelőtt 10 órakor folytatja munkáját. Keresett cikk ri Vállalat szerelő műhelyében Bokor Gergely brigádja a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére rendezett ünnepi műszakban az üzem legjobb eredményt elérő brigádjai között volt. A vállalatnál negyedévenként rendszeres normakarbantartást végeznek. A brigád átlagteljesítménye így is 103— 105 százalék között mozog. Többek között az üzletekben igen keresett cikket, a modem vonalú. daráló rendszerű paradi- csompasszírozókat készítik, mely bői 22 ezer darab az idei tervük. Jövőre 40 ezret kér belőle a kereskedelem, ezenkívül exportmegrendelést is kaptak. Képünkön Nagy Ignácné para- dicsompasszírozót szerel.
