Petőfi Népe, 1965. november (20. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-09 / 264. szám

1965. november 9, kedd

5. oldal

Szenvedéllyel, szorgalommal

A hatalmas kerttel öve zett épület egyik emeleti szobájában van a rezidenciája. Nagy utat tett meg a kis bátyai parasztfiú, amíg a paprika hazájából ugyanennek a növénynek a nemesítési problémáival foglalkozó intézet egyik vezető beosztásába került.

— Nemcsak képletesen, de a szó szoros értelmében is nagy út van mögöttem — mosolyog a fiatalember: dr. Kapeller Károly, a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet kalocsai fűszerpaprikanemesítő csoportjának tudományos munkatársa. — Elég ha csak arra a négy esztendőre gondolok, amikor a szülőfalumból a kalocsai középiskoláig és vissza nap nap után gyalogszerrel közlekedtem.

Megérte. Ezt az időszakot a mezőgazdasági technikum, majd az agrártudományi egyetem követte. Hét éve már, hogy a kísérleti intézet kötelékébe lépett, s három évvel ezelőtt — épp harmincéves korában — a doktori címet is megszerezte.

— A fűszerpaprika vírus- és gombabetegségei elleni védekezés volt az értekezésem tárgya. Azóta is ez a szakterület köti le leginkább az érdeklődésemet. Az évről évre hatalmas terméskiesést okozó betegség leküzdésének számos módszere van. Vitathatatlanul a legeredményesebb, leggazdaságosabb eljárás azonban: ellenálló fajták előállítása.

I&A egtudjuk, hogy a közel- múltban a kutatónak sikerült is olyan — a betegségeknek ellenálló — fűszerpaprika törzseket előállítania, amelyek egyszersmind bőtermők, festéktartalomban gazdagok. A kutatómunka során K—504 jelzést kapott törzs például máris felveszi a versenyt az eddig ismert legjobb nemesített fajtával, sőt a hozamot tekintve felül is múlja. (A kisparcellás kísérletekben öntözve 103, száraz termesztésben pedig 66 mázsa átlagtermést hozott.) A másik előnye ennek a törzsnek, hogy 10—12 nappal korábbi érésű, mint az ismert fajták.

... A munka szépségeiről és nehézségeiről vall később, csendes szóval.

— Hogy mik a követelmények ezen a pályán? — néz cigarettája gomolygó füstje után. — A szakma rajongó szeretete, érdeklődés, lelkesedés és — rengeteg lemondás. Valami olyasféle érzés a tudományos munka lázában égni, mint amilyen a művésznek az ihlet. Űj, eddig ismeretlen utakon elindulni, amelyekről legtöbbször csak hosszú évek múlva derül ki, hogy egyáltalán vezetnek-e valahová. Persze, a kudarc, a negatívum is eredmény; tilalomfa, mely azt mondja: „Erre ne menj, mert hasztalan ...”

Hitvallásnak is bátran nevezhetnék a maga szabta programot: — olyan kérdések megoldása, amelyek előbbre viszik, gyarapítják a népgazdaságot is. Ilyen a Kapeller vizsgálta bármelyik kutatási terület; az ellenállóvá, illetve betegségtűrő- .vé nemesítés is.

__ IV gyetlen ember terméa~

* szetesen ilyen horderejű témákkal megbirkózni képtelen. Figyelemmel kísérni a világirodalom valamennyi ide vonatkozó eredményét, vizsgálódását: mindez kiterjedt kutatógárdát, a munkatársak, laboránsok valóságos „hadoszlopát” igényli. Nélkülük semmire se mennék. S a létrejött eredmények is — valamennyiünké.

Munkája kezdetén a világ összes vad paprikafajait begyűjtötte, majd több tízezer tövet vett vizsgálat alá. A laboratóriumban most is egy jókora füzér lóg, minden csövén kis cédula. Rajtuk a laikus számára titokzatos jelek. Ilyenek: 790—2/6 ny.

— Számomra ez a jelzés mindent elmond — derül ismét a kutató a tanácstalan, kérdő tekintet láttára —, nevezetesen azt, hogy ez a tő a 790. parcella nyugati oldala 2. sorának a 6. töve... Negyven holdon folynak az intézetben a kísérletek, az agrotechnikai, nemesítési és vetőmagelőállítási feladatok végrehajtása érdekében.

— Melyek a célkitűzései a jövőre nézve? — faggatom mielőtt búcsút vennék.

— A fűszerpaprika agrotechnikájával kapcsolatos számos megoldandó tennivalót szeretnék napirendre tűzni. így a többi közt a gyomirtást, ami jelentős számú munkaerő megtakarítását eredményezné a termelésben. Korszerű módszerek alkalmazásával még előbbre vinni ennek a népgazdasági szempontból oly fontos növénynek a termesztését: ez a célom.

— S most haza?... — kérdezzük, mert odakünn már ki- gyúltak az este fényei. Tagadó fejmozdulat a válasz. Az íróasztali lámpa fénykörébe mutat, ahol orosz, angol, német szakkönyvek, folyóiratok sorakoznak.

— A mai este az irodalommal való foglalkozásé. A nemesítési és növénykórtani szakcikkeket nézegetem...

TAT ajd, valamikor éjfél felé tér csak haza, otthonába. A család már megszokta ezt. Megértik és megbocsátanak apukának, a kutatónak...

Jóba Tibor

Kétszázharmincezer magyar szó

Kisebb költeményeiben Arany János körülbelül 23 ezer szót használt. Ebben nincsenek benne azok a szavak, amelyeket csak műfordításaiban és prózai műveiben írt le. Jókai szókincse még nagyobb. Ök ketten mindenesetre versenyképesek a világirodalom legtöbb szavú íróival, Shakespeare-rel és Victor Hugóval. Az előbbi ugyanis 24 ezer, az utóbbi állítólag 28 ezer szóból rakta össze műveit. Nagy számok ezek. ha figyelembe vesszük, hogy például Katona Józsefnek a Bánk bár nehézveretű szövegéhez mindössze 3 ezer szóra volt szüksége.

Mindezeket az adatokat Kelemen József, a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének munkatársa közölte, aki szerint egyébként ma egy 14 éves gyermek nálunk 6—7 ezer. a felnőtt pedig valamivel több szót ismer, de ezeknek persze csak egy részét használja. Becslése szerint igen

sokoldalúan képzett hazánkfia az, akinek magyar szóismerete — természetesen nem a ténylegesen használt szókészlete — eléri vagy meghaladja az ötvenezret. És még ez is csupán csekély töredéke nyelvünk egész szókincsének.

Kelemen József szerint az általános és szakszótárakba illő magyar szavak számát körülbelül 230 ezerre tehetjük. Sőt, a társadalom, a nép egésze még ennél is jóval több szót ismer, bár ezeknek nagy része esetleg csak egyes országrészeken vagy egyetlen foglalkozási ágban használatos. De akármennyire táj- vagy szakjellegű szárak legyenek is. kétségkívül hozzátartoznak a nyelv szókincséhez. És mindezeket figyelembe véve a teljes magyar szókészlet Kelemen József szerint eléri az 1065 000-et. Igaz, ebben már benne vannak a legkülönbözőbb változatok, sőt főnévi és határozói igenevek stb. is.

A pártoktatás fő feladata as ideológiai irányelvek feldolgozása

|A SZOCIALIZMUS| teljes felépítéséneik egyik alkotóeleme a társadalmi tudat szocialista átalakítása, a marxista eszmék elterjesztése és meghonosítása a tömegek gondolkodásában. A pártoktatás nagy szerepet játszik e feladat megoldásában- Az idén több, mint 700 ezer hallgató kezdte el politikai képzését a különböző tanfolyamokon és e nagyszámú hallgatóság érdeklődése, igényessége évről évre növekszik. Az igények színvonalas kielégítése magas követelményeket támaszt a pártoktatással szemben. A KB ideológiai irányelveinek országos méretű feldolgozása felfokozta az érdeklődést az ideológiai—politikai kérdések iránt. Az irányelvekben felvetett kérdések további tanulmányozása az idei oktatási év feladata.

A tennivalók lényegét röviden a következőkben foglalhatnánk össze: a pártoktatás hatékonyabban járuljon hozzá a hall-, gátak eszmei—politikai fejlődéséhez és szolgálja ezzel a szocializmus építését. A hatékonyság növelése szerteágazó, sokoldalú tevékenységet igényel.

A hallgatók a pártoktatás különböző tanfolyamain választ várnak politikai, elméleti kérdéseik sokaságára. Legnagyobb az érdeklődés a szocializmus építésével kapcsolatos országos és helyi problémák iránt. Mit értünk el eddig? Milyen nehézségeink vannak, milyen feladatok állnak előttünk, hogyan lehet azokat a legjobban megoldani? — ezek a naponta felmerülő kérdések- A nemzetközi élet eseményei alkotják az érdeklődés másik fő területét'. Még csalc felsorolni is nehéz lenne, hány és hány nemzetközi kérdés foglalkoztatja ma párttagságunkat és közvéleményünket.

1 AZ EREDMÉNYES*! oktatáshoz azonban nem elég csak azt tudni, milyen kérdések vetődnek fel. Azt is látni kell. hogy ma — a különböző belső és külső tényezők hatására — sok esetben bizonytalanság, aggodalom, sőt olykor kétkedés is meghúzódik egy-egy kérdés mögött. Ez elsősorban abból fakad, hogy társadalmunkban egyes osztályok és rétegek között még lényeges gondolkodásbeli és világnézeti különbségek vannak, amelyek felszámolása nem megy egyik napról a másikra. Szerepe van még az utóbbi időben érezhetően fokozódó imperialista ideológiai behato„ANGYAL” LEBUKOTT

Rébék néni ezelőtt két esztendővel nagyon puritán életelveket vallott. Köny- nyelműségnek tartotta, ha jól kereső, családos gyerekei olyan „haszontalansá- gokra” dobtak ki pénzt, mint könyvek, színház, kirándulás meg „muzi” — ahogyan ő a mozit nevezi.

Egyetlen szenvedélye volt addig, de azt vénségét meghazudtoló módon élte ki. Mivel legkedvesebb unokája futballista a helybeli csapatban, nemcsak hogy minden meccsre kimegy a pályára, hanem nem restell a szurkolókat szállító teherautón akár száz kilométert is rázódni, ha — ingyen! — elkísérheti „Pulykát° — ez a jobbszélső beceneve — idegenben rendezett mérkőzésekre.

Külön szám a néni egy-egy játék alatt. Kiabál, rikácsol, biztatja unokáját, s jaj annak az ellenfélnek, aki faultolni merészeli a gyereket. Olyankor leszalad Rébék mama a taccsvonalhoz, szidja a vétkest, mint a bokrot, szaladgál a partvonal mentén, rázza az öklét. Sokszor „Pulyka” tessékeli vissza őt a nézők közé — szégyenkezve.

Elég az hozzá, hogy a futball révén békéit meg a televíziókészülékkel is, amit otthon lakó fia vett. Míg a Kecskemét—

Eger évadnyitó mérkőzést nem látta, szinte vígasztalhatatlan volt: hogyan lehetett annyi temérdek pénzt kiadni azért a villogó skatulyáért!

Aztán minden műsort megszeretett. Eleven természetét kitűnően kielégítették például az „Angyal”-sorozatok. Mikor egyszer az egész család heccelte, hogy még a misét is mellőzte a zseniális Roger Moore kedvéért, ravasz magyarázattal mentegetőzött.

— Hát aztán? Isten megbocsátja nekem, hogy „Angyal” kalandjában gyönyörködök — mise helyett. Nem értitek? „Angyal” is a jóisten kiválasztottja, azért jelenik meg mindig a feje felett a glória.

— Ugyan, nagymama, ne legyen már olyan naív. Azt csak ráfényképezik a filmre — oktatta épp a futballista unoka.

— Nekem ne beszélj! — heveskedett Rébék mama. — Ha nem lenne igazán „Angyal”, nem ő győzedelmeskedne mindig. Mikor járt túl valaki az eszén? Nem ő a legerősebb? Meg olyan gyönyörűszép, ártatlan orcája van..,

— Akár egy arkangyalnak — játszott vele a fia Is.

— Na csak ne gúnyolódj, fiam! — komolyodott el a néni. — Angyal sugalmazza annak minden tettét, meg szóval egymagában is angyal. Mindent tud. Még a titkos gondolatot is érti.

— Várjon csak, nagymama! — jutott

hirtelen valami „Pulyka" eszébe. Kotorászott a régi képeslapok között, aztán nagy diadallal hozta, amelyikben Roger Moore fényképe is benne van és pár jelenet filmjeiből. — Látja, itt a fotográfia róla, megismeri?

— Ö az, egyem a lelkit! — kapta áhítattal két tenyerét ráncos arcához Rébék néni. — Mi ez a képes újság, valami vallásos lap? Mit ír róla?

Az unoka hagyta, hadd ájuldozzon a néni a jóképű színészen, azután elolvasta, miket mondott „Angyal’’ az újságírónak egy-egy filmje kulisszatitkairól. Olyanról is(, amit a nagymama látott.

Rébék mama nem akarta hinni.

— Hazudsz, kisfiam, mint a vízfolyás. Csak te találod ki, amit most mondassz.

— Én csapnám be magát, nagymama?... Tessék, olvassa el saját szemével!

Az öregasszony rosszat sejtve, lassan tette fel pápaszemét, hol a képeslapra, hol az unokára pislogott gyanakodva, míg az első pár sort elolvasta'. Végül hangosan, mintegy hitetlenségét is ellensúlyozva olvasott. Gyorsan, egyre mérgesebben. Mikor végére ért, itt-ott újra beleolvasott. Utoljára lassan, senkire se nézve tette le a képesújságot. Nagy csalódással, szemrehányóan mondta.

— Hát már az angyalnak se hihet az

ember ■ • - Tóth István

lási és fellazító kísérleteknek. A kommunista mozgalomban meglevő vita ugyancsak zavart ckoz az embereik fejében.

A pártoiktatás hatékonyságának növelése tehát, elsősorban azt követeli, hogy a kérdésekre adandó válaszaink legyenek tényekre épülő, hiteles, és ezáltal érvelő, meggyőző erejűek. A pártoktatás valamennyi tanfolyamán úgy kell oktatni, hogy növeljük a hallgatók eszmei szilárdságát, biztonságérzetét, erősítsük meggyőződésüket a szocializmus ügyében- Olyan meggyőződés kialakításán kell fáradoznunk, amely nemcsak akkor szilárd, amikor „minden jól megy”, hanem akkor is. amikor a fejlődéssel együttjáró nehézségeket kell leküzdeni és amikor téves, rosszindulatú, ellenséges kísérletezéseket kell visz- szaverni, meghiúsítani. Tartalmi vonatkozásban ez mindenekelőtt a két rendszer rendkívül bonyolult küzdelmének helyes értékelését és sokoldalú magyarázatát igényli.

| A KÉT RF.MriS/f R*] küzdelmének bemutatásához a tények és érvek sokasága áll rendelkezésünkre — sajnos, nem mindig élünk velük — amelyekkel bizonyítani tudjuk a szocializmus erejét, fölényét és biztos perspektíváját. Jobban használjuk fel fejlődésünkről tanúskodó eredményeinket. Sőt, nyugodtan elmondhatjuk, hogy meglevő problémáink, fogyatékosságaink helyes felmérése, az eredményekkel történő pontos összevetése, valamint leküzdésük módjának ismereté -is fegyverré válhat a kezünkben.

A marxizmus—len i n izmus eszméit, s a szocializmus fejlődését reálisan oktató propaganda- munkától idegen az iskolás, magoló, sematikus módszer. Az eredményes, színvonalas oktatás nemcsak tartalmilag, hanem a formákat illetően is meggyőző erejű- Ez nem utolsósorban azt jelenti, hogy a pártoktatás valamennyi formáján biztosítani kell az őszinte nyűt viták lehetőségét abból kiindulva, hogy a helytelen nézetek ellen csak a helyes álláspontok kialakításával lehet eredményesen harcolni- Kizárólag nyílt eszmei küzdelemben lehet mind több és több ember tudatán alakítani, formálni. A nyílt eszmei küzdelem természetesen, nem egyeztethető össze a helyenként tapasztalható álobjektivitással és még inkább nem az eszmei közömbösséggel. Ellenkezőleg. Oktatói munkánk legyen harcos a demagóg, demoralizáló nézetek elleni küzdelemben.

| A FELSOROLT | tennivalók

megoldása nem könnyű és ismételten szükséges aláhúzni: minden a propagandisták jó munkájától függ. Az elmúlt évek során végrehajtott változtatások eredményeképpen ma túlnyomórészt jól felkészült, tapasztalt oktatók végzik a fáradságos. de szép munkát. Párt- szervezeteink állandó feladata, hogy az oktatási év folyamán minden segítséget megadjanak a propagandistáknak, mindenekelőtt tartalmi vonatkozásban, a hazai és nemzetközi események, valamint az időszerű ideológiai kérdések ■ rendszeres és pontos ismertetése révén. Minden feltétele megvan annak, hogy az 1965/66-os pártoktatás eredményekben gazdag, a szocializmus építését hathatósivn elősegítő év legyen.

Gy- Gy.