Petőfi Népe, 1965. november (20. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-07 / 263. szám
4L oldal 1955. november 7. rtairaaf 1 *6?« retöft «épe f i /TíM^.^1 "Ape «'stő*’.<v*áDQ .-, Út az életbe Oldódás Van úgy, hogy az emberfeje fölé tornyosul a dolog, s „megnyúlik ” a munkaideje. Nos, így jártam én is a napokban, S emiatt — erpresszlevéllel a zsebemben — este nyolc óra pár perckor kocogtam a postára. — Kérem szépen, elviszi ezt még az esti gyors? — tudakoltam az üvegablak mögött ülő, göndör fekete hajú postai tisztviselőtől. — Nem. AI aga sem az utolsó percben érkezik a vonathoz, ha utazik! — vetette szememre haragos tekintettel a fiatalember. — Természetesen — mondtam —■, de a gyors indulásáig van még tizenöt perc. — És mit gondol, mi lesz az összesítéssel? Még azt is meg kell csinálni. Pedig éppen elegem volt egész nap! — okított fagyosan. — De ugye, az éjszakai vonat elviszi a levelet, reggelre Pesten lesz? — törtem a lényegre barátságos hangon. — Hát persze, hogy ott lesz, az éjszakai személy elvszi. — Nagyszerű! Hiszen csak ez izgatott. Maga meg olyan haragosan bánik velem, mintha megettem volna a reggelijét — mon- éom a tőlem telhető legnagyobb kedvességgel. A fiatalember elmosolyodik. — Látja — „csaptam” le nyomban —, tud maga barátságos is lenni! — Erre ő kissé restelkedve folytatta: — Tessék elhinni, hosszú volt a nap. — Dehát, aki ügyfelekkel bánik, a lakosság szolgálatában áll, fáradságával, rosszkedvével nem büntetheti őket. Nem igaz? Egyetértett velem. S én ilyen gondolatokkal hagytam el a postahivatalt: mindig kettőn áll a vásár. Olykor bizony az ügyfél is feloldhatja a hivatal fagyos hangulatát. P. I. Építészeti kiállítás nyílt Kecskeméten Tegnap. Kecskeméten az Építőipari Tudományos Egyesület Bács-Kiskun megyei csoportja és a Eács-Kiskun megyei Tanácsi Tervezőiroda rendezésében építészeti kiállítás nyílt az SZMT-székházban. A kiállítást — amelyen a megye és Kecskemét város több vezetője is megjelent — Messinger Géza egyetemi tanár, az Építőipari Tudományos Egyesület főtitkárhelyettese nyitotta meg. Ezután Sági Károly főmérnök, a tervezőiroda vezetője ismertette a kiállítás anyagát, amely igen kulturáltan és szemléletesen mutatja be a megyében eddig megvalósult, az építés alatt álló és a jövőben kivitelezésre kerülő létesítmények terveit. A kiállítás megnyitása után az ÉTÉ Bács-Kiskun megyei csoportja ünnepélyes vezetőségi ülést tartott, amelyen megemlékeztek a Nagy Októberi Szocialista Forradalomról, értékelték a szervezet egyéves tevékenységét, majd a harmadik öteves terv megvalósításával kapcsolatos feladatokról tárgyaltak- Az ülés keretében Kertész Gábort. az ÉM Bács megyei Állami Építőipari Vállalat főépítésvezetőjét, Kerényi Józsefet, a Bács-Kiskun megyei Tervezőiroda irányító tervezőjét és Tóth Tamás belső építéstervezőt az ÉTE-ben végzett tevékenységükért dicséretben és jutalomban részesítették. Országosan is egyedülálló kezdeményezést valósítottak meg Kecelen, ahol nemrégiben megnyitották a cigányiskolát. A Hazafias Népfront községi bizottságának kezdeményezésére több mint 140 ezer forintért — amit a községfejlesztési alapból juttatott a tanács — építették meg az úi iskolát. Az épületben helyet kapott a napközi otthon is, mellékhelyiségeikkel, fürdővel, öltözővel ellátva. — Harminc 6—11 éves korú gyerek tan^ itt. Dicséretére legyen a szülőknek, de a fiúknak, lányoknak is, hogy majdnem mindig teljes létszámmal vannak jelen az iskolában. S ha előfordul, hogy hiányzik egy- kettő, másnap már hozza az igazolást — mondja Lakner János, aki délelőtt tanítóként, délután pedig napközi otthoni nevelőként foglalkozik a gyerekekkel. Nem könnyű feladat pádhoz, rendhez, fegyelemhez szoktatni azokat a kiskorúakat, akiknek szinte a vérében van az örökös vándorlás utáni vágy. akiknek ősei az országutakon, erdőkben, rozzant kocsi derekakban nőttek fel. szenvedve az időtől, s attól a társadalomtól, amely kirekesztette őket Ezek a gyerekek most tanulják az emberséges életet. Reggel, megérkezéskor fürdetés, # átöltözés következik. Tisztán, megfésülködve ülnek a padokba. S naponta háromszori étkezéshez jutnak. — Itt nem lehet ugyanazokkal a módszerekkel tanítani, mint a többi iskolában — folyatatja Lakner elvtáre. — A gyerekek többsége például jobban beszél cigányul, mint magyarul. Először tehát a magyar nyelvben kell járatossá tenni őket, s így haladhatunk lépésről lépésre előre. Tanszereink vannak. A községi népfrontbizottságtól kétezer forint értékű füzetet, ceruzát,. az MHS-től tankönyveket kaptunk, de segített a nőtanács, és a KISZ-szervezet is. Sajnos, a ruházati ellátás még elég hiányos. különösen cipőből van kevés. Ez valóban egyik legnagyobb gondja az iskolának. Pedig Udvarhelyi István igazgató a meg- mondója. hogy mennyit utazgaa ruházkodásra, tanszerekre. De mikor megtudták, hogy mindezt mi adjuk, megértettük egymást — tájékoztat Lakner János. — Akadt olyan szülő is, aki meghatódva mondott köszönetét a gondoskodásért. A dicséret elsősorban a Hazafias Népfront helyi bizottságát illeti, s mindazokat a társadalmi. állami szerveket, amelyek — Milyen érdekes ez a könyv! — csodálkozik önfeledten Kolompár Jutka, az iskola leg- iíjabbja. Kicsit még idegenkedve üln vezet az út a valóban embersé tott, szaladgált, amíg a meglevő ruhákat összeszedte. Néhány mackót, nadrágot például a kecskeméti Országos Nevelőintézettől kapott, a keceli nőtanács pedig egyéb ruhákat, játékokat adott a cigányiskolának. A cipő beszerzése nagyon nehéz. Pénz szűkösen van, s leginkább a társadalmi szervek segítségére számítanak — mint fentebb kitűnt, nem hiába. Az iskolában egyelőre nincs még kötött foglalkozás. Főtantárgy a beszélgetés, közös játék, mesehallgatás és egy-két kömy- nyebb feladat megoldása. A gyerekek elsősorban a meséket szeretik, egész nap hallgatnák a tanító bácsit. Megható látvány. amint a harminc barna fiú, lány tágra meresztett szemekkel figyeli Jancsi és Juliska történetét, a Fehérlófia csodálatos erejéről, bátorságáról szóló népmesét. —- Az iskola megindítása előtt némi nehézséget okozott a gyerekek összeírása Sokról még az édesanyja sem tudta, mikor született, de végül is áthidaltuk ezt a problémát — mondja a fiatal pedagógus. Nézem a névsort, A harminc név között egy Földi, tizenhárom Györgye és tizenhat Kolompár van. Közben hozzák a ízórait: tejeskávé. vajaskenyér. A nagyobbak kétszer is tele '{érik a csészét. Aztán a tanító bácsi kiosztja a könyveket, ce- uzákat, füzeteket és rövid ismerkedés kezdődik — egyelőre sak a képekkel. Fél óra múlva •pár az udvaron száll a pettyes labda. •— A szülők hogyan fogadták az iskola megnyitását? — Többen nem akarták engedni a gyereket, nincs pénzük ek a padokban — de innen ges életbe. jóvoltából emberi körülmények között — tanulva és szórakozva — tölthetik napjaikat a keceli cigánygyerekek. Fáradozásukért nemcsak a cigányok, a nagyobb közösség is hálás, elismeréssel méltatja á kezdeményezés megvalósítását. Gál Sándor Fényképezte: Tóth Sándor Halas siet — gázügyben is Igen nagy gond elé állította a közelmúltban Kiskunhalas vezetőit egy olyan gázpalackraktár hiánya, amely a biztonsági követelményeknek is megfelel. Ez nemcsak a már meg-, levő, mintegy ezerötszáz fogyasztó zavartalan ellátását veszélyeztette, hanem a több mint 1300 új igénylőét is. S hogy eddig aggasztóbb ellátási zavarok nem jelentkeztek, az a gyors és eredményes intézkedéseknek köszönhető. A városi tanács ugyanis ideiglenes raktározás céljára szolgáló helyiségeket bocsátott a Gázértékesítő Vállalat rendelkezésére. Ugyanakkor új telephely építésére is megtették az előkészületeket. Mayer Jenő, a városi tanács községfejlesztési csoportjának vezetője, - társadalmi munkában, soron kívül készítette el a mintegy ötvenezer forint értékű tervdokumentációkat egy új, nagy befogadóképességű gázcseretelep létesítéséhez. A gyors intézkedések eredményeként máris megkezdődött a Jókai utca északi végén egy 240 négyzetméter alapterületű, minden igényt kielégítő gázpalackraktár és cseretelep építése. — A KÖFA-csoport házi építőbrigádja a tervek szerint a jövő év tavaszára fejezi be a munkát. A zavartalan gázellátás tehát most már nem Halason múlik. Czakó Feren* Versenyben a klubok A Kecskeméti • Városi Tanács az elmúlt két év folyamán számos új klub létrehozásához nyújtott anyagi és erkölcsi támogatást. Az idén 100 ezer forintot fordított erre a célra. Ma már sokféle klub működik a megyeszékhelyen. Van a művészeknek, a fiataloknak, a nyugdíjasoknak, a munkásoknak, sőt újabban néhány középiskolának és kollégiumnak is klubja. Tartalmi munkájuk azonban nem kielégítő. Ezért határozta el a városi tanács művelődésügyi osztálya, hogy versenyt indít a klubok között. A cél az, hogy minden klub következetesen azt nyújtsa, amit már megalakulásakor célul tűzött maga elé. Tehát nem azt értékelik csupán, hogy hány előadás, tanfolyam indul, hanem azt is. hogy milyen színvonalon. milyen érdekesen tartják meg a foglalkozásokat. A gazdasági irányítás fogalma | HA VALAKlI feladatul kapná, hogy állítsa össze egy vállalat tervét, vajon hogyan kezdene hozzá? Legelső feladata az lenne, hogy megnézze: mit kell tartalmaznia a tervnek? Ez elengedhetetlen, hiszen az egyes üzemek tervei mint a fogaskerekek kapcsolódnak egymáshoz, s így minden vállalati tervnek lényegében azonos gazdasági folyamatokat kell számszerűen megfogalmaznia. Csak így lehet szó egységes népgazdasági tervezésről. A gazdasági tervezés elveit és módszerét megfelelő központi rendelkezések szabályozzák. E rendelkezések előírják, hogy az Országos Tervhivatal hogyan kezdjen hozzá — mondjuk — az egy évre szóló népgazdaság! tervek összeállításához. Bárki beláthatja, hogy az országos népgazdasági tervben nem lehet darabszámra, vágj súlyra előírni az iparvállalatok nál termelt több százezres áru cikk menyiségét. Senki nen tudja előre megmondani, hog; pl. a különböző fazonú, sokféli anyagból készülő és sokféle mé retű férfi, női és gyermekcipők papucsok, csizmák. szandáloi egyes fajtáiból mennyit kel előállítani. Ez annál inkább i lehetetlen, mert a cipőipar tér mékeinek jelentős részét expor táljuk és a külföldi vevő álta Iában csak év közben közli miből, mennyit rendel. Mit le hét hát tenni? Egy sor terme lesi feladatot csak összefogla lóan. pénzösszeggel lehet meg jelölni: „Ez és ez az iparai ennyi és ennyi millió forint ér tékű árut köteles termelni eb ben az évben.” Rendelkezései írják elő, hogy a minisztériu mok hogyan bontsák fel az ily« BBiaB
