Petőfi Népe, 1965. november (20. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-30 / 282. szám
Í96S. november 30. kedd 3. oldal Érdekes kísérlet Nemcsak műtrágya: — takarmánykiegészítő is a karbamid A Petőfi Népe hasábjain már több ízben ismertetésre kerültek a karbamiddal, mint műtrágyával folytatott kísérletek eredményei. Kevésbé közismert azonban ennek a vegyü- letnek, mint takarmánykiegészítőnek a szerepe, felhasználása a mezőgazdaságban. Fehérje- takarmányként a karbamid már csak azért is fokozott jelentőségű, mivel tíz dekányinak a fehérjetartalma egy kilogramm korpáéval ér fel.' Nem utolsó szempont azonban olcsó volta sem, hiszen egy mázsa karbamid mindössze 300 forintba kerül. Az állatokkal való etetése Szélesebb körben mindeddig azért nem terjedt el, mivel ez az eljárás nagy technológiai fegyelmet igényel. Az előírt adag túllépése ugyanis könnyen mérgezést okozhat. A karbamid egyébként kizárólag a kérődzők takarmányadagjához használható fel kiegészítésül. A tehenek napi adagja 150, a növendékmarháké 100, a juhoké pedig 10 gramm. Ez az adag az abrakba elkeverve, napjában két részletben etethető. Ügyelni kell arra, nehogy egyik állat a másik adagjából fogyasszon, mert így a szervezetébe a megengedettnél nagyobb mennyiségű karbamid jut. Mindeddig különösképpen nehezítette a karbamidnak takarmányozási célokra való felhasználását a megfelelő egyedi ete- teberendezések hiánya. Hazai kutatóink hosszú időn át keresték az etetés olyan módszerét, amellyel a fentebb említett kockázatot a minimálisra csökkenthetnék. Nemrégiben a Kaposvári Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum tudományos munkatársainak igyekezetét — Böbék József szakmai irányítása mellett — siker koronázta. A kiskunhalasi járás több termelőszövetkezetének szakemberei ez év nyarán, tapasztalatcsere keretében, a gyakorlatban is megismerkedtek a karbamiddal dúsított szilázs készítésével. A látottak alapján a borotai Egyesülés Tsz-ben idén már az összes silótakarmápy így, karbamiddal dúsítva, készült. A dúsításnál egy mázsa zöld szecskához fél' kilogramm karbamidot, továbbá 20—20 de- i kagramm foszkált és konyhasót J adagoltak. Az előre elkészített j keveréket pontosan kimértük, majd a karbamidos keveréket tartalmazó zsákok a silókombájnhoz induló járműre kerültek. A silókombájnhoz kapcsolt pótkocsin elhelyezkedő gazda egy vödörből gumikesztyűs kézzel rétegenként szórta a zöld szecskára a keveréket. A kaposvári bemutatón ezt a munkát külön e célra készített adagoló szerkezet végezte. Ez teljesen kizárja a gondatlan, szakszerűtlen keverést, s az abból adódó megbetegedést. De a borotai kezdeményezés bizonyítja, hogy kellő gondossággal párosulva a dúsított szilázs szerényebb eszközökkel is elkészíthető. A keverék etetése során már eddig is jó tapasztalatokat szereztek a borotai Egyesülés Tsz állattenyésztői, gondozói, akik végső óvatossági rendszabályként az istállókban ételecetet is tartanak. Ha az állaton — minden megelőző intézkedés ellenére is — a mérgezéssel együtt járó izomremegés tünetei mutatkoznának, az esetben nyomban jószágonként 4 liter vízben 2 liter ecetet itatnak. Ez az eljárás a gyakorlati tapasztalatok szerint a mérgezést közömbösíti. Palotai István, a borotai Egyesülés Tsz főállattenyésztője Úfnak indították a félezredik vagon almát megyénkből exportra. A gyümölcsöt főképp a finnek, a lengyelek és az osztrákok vásárolják. A termények szállítása ezekben a napokban is folyik és előreláthatólag 70 vagonnal juttatnak ed a megrendelőkhöz. Hogyan értékelhető a vállalatoh tevékenysége? | A JAVAK | munka szerinti elosztásának elve nemcsak a dolgozó egyénekre, hanem a termelő kollektívákra is vonatkozik. Amelyik vállalat jobban dolgozik, annak a többinél nagyobb anyagi és erkölcsi elismerésben kell részesülnie. A kérdés az: hogyan, minek alapján dönthető el, melyik vállalat dolgozik jobban? A vállalati tevékenység értékelése a szocialista népgazdaságban mutatószámok alapján történik. Ilyen mutatószám a termelési érték — az előállított termékek árösszege — az egy órára vagy egy főre Jutó termelési érték, a költségszint — az összes költség a termékek árösszegének százalékában —, a nyereséghányad. A nyereség a termékek árösszegének százalékában — egyes kiemelt cikkek termelésének mennyisége, az exportterv teljesítésének százaléka, az elsőosztályú termékek részaránya stb. A vállalati tevékenység komplex — együttes — megítélésére általában termelékenységi mutatók szolgálnak. Nyolc-tíz évvel ezelőtt még általános volt az a vélemény, hogy a vállalati munka termelékenysége akkor nő, ha növekszik az egy órára vagy az egy főre jutó termelési érték. Ez a mennyiségi szemlélet következménye volt: minél többet termelni minél kisebb létszámmal. E mutató nem érzékelte az olyan jelentős gazdálkodási tényezőket, mint az anyag- és energiamegtakarítás, a selejtcsökkentés, a minőség javítása; de igen érzékeny volt olyanokra, amelyek tulajdonképpen nem jelentettek terme- lékenység-emel kedést. Ilyen tényező volt például a gyártmány-összetétel változtatása a kisebb munkaigényű termékek javára, a kooperáció bővítése, vagy — szélsőséges esetként — a rejtett minőségrontás is. | A KÉSŐBBIEKBEN | mindinkább figyelembe vették az összes ráfordítást. A munka termelékenységét növeli, ha a termék előállításához az eddiginél kevesebb anyagot, energiát, szer1 Kenyerünk a műszerek alatt... Munka után. hazafelé menet betérünk a boltba. Kenyeret veszünk. Odahaza, ha eljött a vacsora ideje, megszegjük. Tapintjuk, ízleljük. S észlelésünktől függően dicsérjük, illetve szidjuk. A malmot és a pékséget. liszt színe. A mintát 600 fokon izzítják. A fehér kenyér lisztjének hamutartalma nem lehet nagyobb 0,7 százaléknál. Itt ű,68-nál nagyobb nem fordult elő még. A hamuból két század is sokat számít! Másik szempont: a sikértartalom. A búza Darvas Iősziemé technikus és Miklós Blanka laboráns a víztartalom meghatározását készítik elő. Melyiket jogosan? Melyiket jogtalanul? Ezt eldönteni nem is olyan egyszerű. Keskeny kis szoba. A másik alig valamivel nagyobb. Első pillantásra ismeretlen rendeltetésű műszerek, hengerek, tégelyek. A sarokban halálíejes szekrény — méregraktár. Kecskemét központjában, egy földszintes házban van a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat laboratóriuma. A kenyér- nekvaló. sőt a kenyér kutató műhelye. y — Szabványnak nem megfelelő liszt ne kerüljön forgalomba. ennek ellenőrzésére vagyunk hivatottak — tájékoztat Makai Lajos, a vállalat osztályvezetője. — A kilencfajta liszt mindegyikének meg kell felelnie az elő- íráspknak. Az asztalon papírzacskók. Bennük a gabona- és lisztminták. Az anyagot sok szempontból vizsgálják. Például a hamu- tartalom szerint. Ettől függ a sikérjét nem oldja a véz — így egyszerűen megállapítható, hogy mennyi van belőle. Ettől függ a minőség — a nyüjthatóság. a rugalmasság, a „terülékenység” is. Réteskészítő háziasszonyok jól ismerik ezt a fogalmat. A kenyérlisztnek nedvességtartar- talma nem haladhatja meg a 15. a finomliszteké a 15.2 százalékot. Vizsgálják a szemcsés- séget is. A finomliszt szemcséjének átmérője 0,25. a rétesliszté 0,35 mm-nél nem lehet nagyobb. Ha régi a liszt, enyhén savanykás a belőle készült sütemény. Ennek meghatározására szolgál a savfok mérése. Általában milyen az idei búza lisztje? — A tavalyinál jobb — válaszol Robár Mária technikus. — És egységesebb. Ahogy vissza- emlékszem. az utóbbi időben 1960-ban termett a megyében a legjobb minőségű kenyérgabona. Szó esik az intenzív búzákról is. Az igazság nem tűr szépítést: a nagy hozamúak közül csak a Bezosztája minősége éri el a hagyományos magyar fajtákét. A többié nem. A San Pastore lisztje pedig alatta marad a kívánalmaknak. És a tisZaság? A hamutartalom döntően ettől függ. E tekintetben nincs minden rendjén. A tisztítás még nem tökéletes. Olykor gondosabb tárolásra is szükség van. Nemrégiben Csongrád megye- szerte fahéjszagot árasztott a kenyér. Szétrebbent a rémhír: a kenyeret nem lisztből sütik. Pedig abból sütötték, csakhogy az jelentős mennyiségű sotókó- róörleményt is tartalmazott. Ez árasztotta az egzotikus illatot. Nálunk nem fordult elő ilyesmi? — Tudomásunk szerint nem — mondja az osztályvezető. — Ha a búzát nem somkóró titán vetik, elkerülhető a keveredés. A laboratóriumi vizsgálat befejező aktusaként a lisztmintából kenyeret sütnek. Kettőbe vágják, s az ellipszis két átmérőjéből kiszámítják az ún. „alaki hányadot”. Annál szebb a kenyér, minél kisebb a két átmérő közötti különbség. Vizsgálják itt még a kukoricát, a sörárpát és a jelenleg 24 féle tápot is. Űjabban — kísérletképpen — a megye négy tsz-e részére karbamidos keveréket is gyártanak. A feladatok álszámot stb. használnak fel. Ekkor a vállalati tevékenység értékelésének alapja már a vállalati költségszint, illetve a vállalati nyereség lett. Ez még mindig a mennyiségi szemlélet vonásait tükrözte. A költségszintet úgy lehet csökkenteni és a nyereséget növelni, hogy a vállalat növeli a terméksorozatok nagyságát is. Bár e mutatókat minőségi mutatóknak nevezték — mivel az egész vállat! tevékenység minőségét célozták velük kifejezni — hatásukban mégis a mennyiségi jelleg dominált. | MA MAR [ nem vitatható, a munka termelékenysége nem korlátozódik csupán a munkaigényességre, a költségszintre, hanem ennél jóval tovább terjed. A munka termelékenysége akkor is javul, ha emelkedik a termékek átlagminősége, a termékösszetétel szerkezete pedig a korábbinál jobban alkalmazkodik a szükségletekhez. Az utóbbi egy-két évben céltudatosan keressük azokat a módszereket, amelyekkel a vállalati komplex mutató ezekre a minőségi. arányossági tényezőkre is érzékennyé tehető. Az új gazdasági irányítórendszer kialakítására vonatkozó elképzelések a minőségi és az arányossági követelményeket helyezik előtérbe. Olyan ár-, pénzügyi és hitelrendszert kívánnak kiépíteni, amelyek a jobb minőségű, a szűk kereszt- metszeteket feloldó vállalati teA vállalati tevékenység komplex megítélésének alapjává a nyereséget kívánják tenni. Növelik a vállalatok önállóságát, csökkentik a központi tervutasítások részletességét, arra törekedve. hogy a piaci viszonyok változása — az árcsökkenésen vagy emelkedésen keresztül hasson vissza a vállalati tevékenység gazdaságosságára. Amelyik termék korszerű, jó minőségű, azzal a vállalatnak az átlagosnál több nyeresége legyen. Ha egy vállalat rátér olyan cikk termelésére, amelyikben nagy a belföldi kereslet vagy viszonylag olcsón állítanak elő egységnyi devizát akkor ebből a termelői kollektívának anyagi hasma legyen. A többletnyereség egy részét ugyanis az átlagbér növelésére lehet felhasználni. | EDDIG I bizonyos mutatószámok alapján a felügyeleti szervek ítélték meg a vállalati tevékenységet, s ez a megítélés szükségszerűen tartalmazott bizonyos szubjektív elemeket is. Ezután szeretnék, ha a nyere- ségi mutató objektív minősítést adna, s a vállalatokat központi beavatkozás, adminisztratív utasítás helyett főként az egyes termékek árának alakulása ösztönözné a helyesebb termelői és felhasználói magatartásra. A munka termelékenységének korszerű értelmezésű fogalma a gyakorlatban így kellően érvényesülhetne. Dr. Pirityi Ötté Robár Mária technikás a hamutartalmat állapítja meg, a tízezred grammnyi pontossággal mérő analitikus mérlegen. landóan bővülnek. A tápoknál fontos a szemcsézettség, mert csak így biztosítható a különböző anyagok egyenletes eloszlása. Nemrég az is kiderült, hogy az újfajta önetetőkben a tápot szárazon is gazdaságosan lehet felhasználni. A legfőbb emberi táplálék előállítása útjának fontos állomása ez a laboratórium. És ha dicséret illeti a „mindennapit”, akkor abban részük van az itt dolgozóknak is. H. D. Orkán — mínusz 20 fokig Solymáron, a Pest megyei Műanyagipari Vállalatnál évente 200 000 esőkabátot gyártanak műanyagfóliából. Nemrégen elkészítették az orkánkabát fazonú esőkabát mintapéldányait, ugyancsak PVC-ből. Az új kabátnak nemcsak a formája, ha nem selymes színe is hasonlí; az orkánéhoz, de annál sokká olcsóbban árusítják majd. A kabát jól kiállta a viselési próbát anyaga csupán mínusz 20 fokná’ vált tökékennyé. A tervek szerint kék, barna és olajzöld színben készítik majd. A sorozat- gyártást a jövő évben kezdd', meg. vékony séget előnyben részesítik. rPO^ERUKERPESEÍ
