Petőfi Népe, 1965. november (20. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-28 / 281. szám
iű&f. november SS, vasárnap S. Mflar Az a bizonyos 50 °|o | JÓ ISMERŐSÖK,! ha hoszszabb idő múltán találkoznak, hamar egymásnak szegezik a kérdést: — És mennyit keresel? A válasz többnyire ez: csak 1500-at... vagy csak 2000-et... Meglepődne a kérdezett, ha barátja válaszát így nyugtázná: Vagyis összesen 2200,— körül, summa-summárum, tehát háromezret. Nos, hogy kettőjük közül ki tudja jobban? Ennek eldöntésére idézzük tanúnak a statisztikái adatokat. Kezdjük talán azzal, hogy minden 1,— Ft kifizetett munkabér után 50 fillér a társadalmi juttatás. Ez azt jelenti, hogy a munkások és alkalmazottak jövedelmének felét kitevő ösz- szeget fordít a társadalom szociális és kulturális juttatásokra Ennek évenkénti értéke meghaladja a 35 és fél milliárd forintot. Vegyük sorra, hogy mire mennyi jut, és hogyan kerül a lakossághoz ez a sok milliárd? A gyerekek eltartásához három- milliárd 274 millió forinttal járul hozzá az állam. Ebből terhességi és anyasági segély 190 millió, gyermektej juttatás 70, csecsemőkelengye 53, az ösztöndíjak összege évente 140 millió forint. A legutóbbi vizsgálatok szerint a bölcsődék évi fenntartásának összege 252,8 millió volt. Ebből a szülők 39,6 millió forintot fizettek, a többit: 213,2 milliót az állam vállalta magára. A napközi otthonok 1029,5 millió forintos költségeiből 290,5 milliót térítettek a szülők, 739 milliós állami hozzájárulással szemben. Családi pótlékra 1,3 milliárd jut. és ez most további 500 millióval még emelkedett. fontos az egész társadalom szempontjából. Ennek költségeire évente 1000 milliót fordítunk. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint több mint 180 ezer ember, az összes munkások közel tíz százaléka él munkásszálláson. A szállások évi fenntartási költsége 327,2 millió forint. Ebből 22,9 százalékot térítettek a lakók, a többit, 252,3 milliót az állam fedezte. A kecskeméti | JELENTŐSEK | azok a juttatások is, amelyeket a munkabérrel együtt kapnak a dolgozók. Ilyenek a hűségjutalom, a nyereségrészesedés, a fizetett szabadság, a fizetett ünnepnap, a fizetett étkezési idő és a tanulmányi idő kedvezmény. — Ezekre együttvéve 12 112 millió forintot fordít a társadalom. A felsorolás korántsem teljes. Az is igaz, hogy a részesedés az említett összegekből, nem mindig azonos a különböző rétegek számára. Az azonban bizonyos: az ötven százalék, ha borítékon kívül is, de mindenki számára jelentős jövedelem. D. K. Hatalmas üvegfalú szerelő- csarnok. A mennyezetről neoncsövek százai árasztják a fényt. Hosszú sorokban derűs kedvű asszonyok, lányok ülnek. Kezük fürgén mozog, s a szalag végén már kész magnetofonok kerülnek sorba egymás mellé. Alaposan elcsodálkozna az, aki mondjuk öt éve járt utoljára Kecskeméten, s nagyhirte- len ide csöppenne. Nem találná ki hol van, mert akkor még nem létezett ez az iparág a városban. A Budapesti Rádiótechnikai Gyár 1961-ben létesített itt telephelyet és húsz munkással kezdte meg a magnetofonszerelvények, alkatrészek készítését. Az új üzem gyors fejlődésnek indult. Év végére ide csoportosították a magnetofon elekromos feszültség szabályozók és erősítők gyártását, s nyolcvanhatra növelték a munkások számát. Egy évvel később már a M ambó magnetofonok teljes szerelését itt végezték. Az idén olyan szakmai bizalom nyilvánult meg már a fiatal gyáregység iránt, hogy az M—632-es és az M—9-es tranzisztoros magnetofonok nullszéjai ők. Az „Egyetértés” és ai „Kongresszusi” brigád most, november 7-én nyerte el a szocia| MIBE KERÜL | az egészség- védelem? Évente 6833 millió forint. Ebből csak a táppénz 1770, a gyógyszer 1037, a kórházak és klinikák fenntartása 3170 millió forint. Üdültetésre évente majdnem 300 millió forintot fordít az állam. Ebből az összegből 480— 500 ezer ember pihen, nyaral az ország legszebb vidékein és egyenként 556 forint hozzájárulást kap költségeihez. A könyvtárak, a rádió, a színházak, a televízió, a mozik fenntartásához 6—700 millió forintot ad az állam. Nyugdíjra, szociális otthonokra és segélyekre 5506 millió forint jut. Az üzemi étkezés rendszere és annak fejlesztése hasznos és A káprázatból kitekintve Tejház épült Balázspusz- tán, az Izsáki Állami Gazdaság üzemegységének központjában. Pár hónapja működik. Elegáns, kissé hivalkodóan modern létesítmény. Csempe, krómnikkel, kapcsolótáblák — a több mint egymillióforintos beruházásból tellett a ragyogásra is. S ez nem baj. A korábbi, kezdetleges tejkezelés állapotának megszűnését nyugtázandó, jól esik belehunyorogni a káprázatba. Hanem a bűvöletből ébredve az ember megpróbál józanul széttekinteni. És akkor mást is lát. Igaz, az építkezést illetően a gazdaságnak nem sok válogatási lehetősége volt: el kellett fogadnia az Állami Gazdaságok Főigazgatósága típustervét. És ehhez lenne néhány szavunk. Vajon mi indokolhatta, hogy a melegítő üstöket — a tűzhely- lyel együtt — a bejáratnál helyezzék el, vagyis ott, ahol a tej a tejházba érkezik? Minden háziasszony tudja, hogy a tej érzékeny a szagokra, így a füstszagra isi Továbbá: a tejvezeték csapjait három méteres magasságban szerelték fel, és hozzájuk sem kapaszkodó, sem létra, sem kötélhágcsó nem vezet. Arra pedig nincs módja a gazdaságnak, hogy a tej házban kosárlabdacsapatot alkalmazzon. Az üzemegységben senki nem tudja megindokolni miért van szükség a több mint negyven kapcsológombra. Ez az ottaniak számára is nyitott kérdés. A tévesen értelmezett korszerűség jegyében túlbonyolították az egyébként mutatós technikai apparátust. S ennek abban rejlik a veszélye, hogy a tej ház megbénulásához elegendő az is, ha a számtalan vezeték, illetve áttétel közül csak egyetlenegy is csődöt mond. Ilyenkor aztán lehet hívni a solti szervizállomást. Legközelebb ugyanis ez érhető él. Ha pedig szombaton délután, vagy vasárnap következik be a hiba? Akkor bizony, lehet várni — hétfőig. Legfeljebb a tej nem fog várni. Fogja magát és megalszik. H. D. Rajnoha Erzsébet meós a készülékek mechanikus és elektromos végellenőrzését végzi. riájának elkészítésével bízták meg. No, és természetesein termelési feladatul 24 ezer Calypso magnetofon gyártásával, — amelyből tizennyolcezret exportra készítenek. Tehát, nemcsak új ipar vert gyökeret néhány év alatt, az „aranyhomok” honában, hanem már túl is jutott híre az ország határain. A fényárban úszó üvegcsarnok is az idén készült el. Itt állítják össze a kisebb magnetofon-szerelvényeket, majd az I-es és Il-es szalagon végzik a teljes összeszerelést. Az előbbin a magnetofon elektromos feszültségszabályozók és erősítők szerelése, az utóbbin pedig a végszerelés, valamint a mechanikus és elektromos ellenőrzés történik. A szalag mellett dolgozók pedig egyre inkább az új szakma mestereivé válnak. Említettem, hogy derűs kedvű asszonyok, lányok dolgoznák itt. Szocialista brigádok taglista címet az „Ifjúsági” brigád még tavaly. A „Tyitov” és a „Gagarin” brigád pedig már az idén harmadszor érdemelte ki a büszke címet. S hogy a brigádok erre méltán rászolgáltak* azt igazolja, hogy háromnegyedéves tervét teljesítette a gyáregység. A negyedik negyedévi terme-' lési programmal sem lesz baj — fogadkoznak a brigádok — csak anyag legyen elegendő. E héten bevezették a minőségi bérezést, ami annyit jelent, hogyha száz készülék közül valamennyi kifogástalan, 30 százalékos minőségi prémiumot kapnak a szalag dolgozói. Nagy Ottó — Pásztor Zoltán mutatkoztak. A munkaszervezés sok helyen akadozik, nem csökkentek eléggé az adminisztratív létszámok, sok még a minőségi hiba. s a műszaki fejlesztés sem tart lépést a követelményekkel. Esetenként ez kihat a dolgozók hangulatára, munkalendületére is. A párt a közvélemény bevonásával igyekszik megoldani a feladatokat, s leküzdeni a_ gyorsabb előrehaladást akadályozó tényezőket. J$e!po!itikai helyzetünk és a közvélemény megítéléséhez jó alapot, hasznos tapasztalatokat nyújtott a közelmúltban az ideológiai^ irányelvek megtárgyalása, széles körű vitája is. Ezeken megszületett az . a felismerés is, hogy az eszmei harc és nevelő munka az egész párttagság és nemcsak a vezető pártszervek feladata. Számos olyan probléma adódik a gazdasági építő munkában, vagy akár az emberek életszínvonalával összefüggésben, melyet helyileg lehet és kell megoldani. Elengedhetetlen, hogy a gazdasági, párt-, állami és társadalmi vezetők a maguk hatáskörében és munkaterületén megtegyék, ami rájuk tartozik, és ne várjanak felsőbb intézkedésre. A kommunisták kinyilvánították azt a véleményüket is, hogy nélkülözhetetlennek tartják az alkotó vitát, a fontos kérdések eldöntése előtt, s helyeslik a párt ezzel kapcsolatos irányvonalát. Élni kell az alkotó légkörrel. Nem lehet azonban egyetérteni azokkal, akik mindig és mindent csak kritizálnak, s ezt tartják bátor cselekedetnek. Vegyük bírálat alá saját munkánkat, tetteinket is, és keressük a lehető legjobb megoldást az előrehaladás érdekében. Különösen fontos e tekintetben a párttagság magatartása, hiszen nyilvánvaló, hogy a párt helyes politikáját, annak torzításmentes végrehajtását elsősorban nekik kell képviselniük következetesen. S fel kell venni a harcot mindkét véglet a „minden rendben!” hangulat és a kispolgári életérzést sugárzó kishitűség megnyilvánulásai ellen. Központi Bizottság arra is ráirányította a figyelmünket, hogy propaganda- munkánk során becsüljük meg és értékeljük jobban meglevő eredményeinket, s politizáljunk aktívabban, hatékonyabban. A megyei bizottság felhívta a párttagság figyelmét, hogy széleskörűen tárgyalja meg a nemzetközi helyzetet és belpolitikánk időszerű kérdéseit, s határozza meg az ebből fakadó helyi tennivalókat. Mint a továbbiakban — a megye helyzetét, gazdasági előrehaladását és a következő időszak tennivalóit felsorakoztatva — Molnár elvtárs kifejtette: a Központi Bizottság titkársága nemrégiben megtárgyalta megyénk az ötéves terv során elért eredményeit, s elismerését tolmácsolta a megye kommunistáinak, dolgozóinak. A számottevő iparfejlesztés — ezen belül is különösen a tanácsi ipar nagyarányú előrelépése —, a mezőgazdaságban a hatalmas szőlő- és gyümölcstelepitési program végrehajtása, és a kulturális síkon elért eredmények is igazolják megyepo'iiikánk helyességét, s habár — min'1 Molnár elvtárs mondotta — nincs okunk az elbizakodottságra, biztosítékot jelentenek ezek a jövőre nézve is. Az elért eredményekben benne van az emberek kezdeményezőkészsége. alkotó kedve és munká n. Az a feladat, hogv továbbra is ugyanilyen lelkesedéssel dolgozzunk harmadik ötéves tervünk célkitűzéseinek megvalósításán. Mi"* a tájékoztatón elhangzott kérdésekből kiderült, nagy érdeklődés kíséri megyeszerte a gazdaságirányítás készülő reformját. Az ezzel kapcsolatban felmerült számos kérdésre a megye1 pártbizottság ülésén részt vevő Nyers Rezső elvtárs, a Központi Bizottság titkára adott részletes választ. Mint elmondotta, az irányelvek egységes elveket szögeznek le, s nem tartalmazhatnak konkrét részfeladatokat. Elvi állásfoglalás ez, s a következő lépés lesz a részmegoldások kimunkálása. Ezt széles körű vita fogja majd követni, melyet újólag megtárgyal a Központi Bizottság. Elképzeléseink szerint hosszabb időre szóló változást készítünk elő, s ezért indokolatlan volna bármiféle sietség, kapkodás. Közben ugyanis termelni kell, méghozzá zavartalanul. A reform csak fokozatosan mehet végbe, s nekünk türelmet kell kisugározni. A gazdaságirányítás átszervezését jelenlegi és további eredményes, jó munkával kell biztosítani minden területen. Miközben számos elvi kérdésben ;s útmutatást adott a Központi Bizottság titkára, biztatta és bátorította a jelenlevőket az öná ó cselekvésre, a meglevő lehetőségek jobb kihasználására, amelyben még sok tartalék reji’k. A megyei pártbizottság ülése tükrözte azt a nagy felelősséget, amely a megye kommunistáira hárul az éves terv befejezése, az új ötéves terv induló évének előkészítése, s végrehajtása tekintetében. Erre kell most figyelmünket fordítani, az eddiginél is jobban. A tanácskozás éreztette azt az őszinte óhajt is, hogy mindent a dolgozó nép, a lakosság jobb életkörülményei, javuló életszínvonala érdekében, az egész népgazdaság követelményeivel összhangban kell megvalósítanunk cselekvő egységben, közös összefogással és akarattal. T. P. Tancsa Jánosné, az „Egyetértés” brigád tagja a végszerelőszalagon az utolsó alkatrészeket szereli a Calypsora.