Petőfi Népe, 1965. november (20. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-27 / 280. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! / ' AGYAR, SZDCIAUSTA MWOKÄSPÄR.T &ÄCS-IOSKV4M MEGYEI LAPJA XX. ÉVFOLYAM, 28». SZÄM Ára 60 fillér 1965. NOV. 27, SZOMBAT • • Ot év alatt harmincezer új szakszervezeti tag Felnőttoktatás, szabadegyetemek, munkásakadémiák A szocialista brigádok az üzemi kuitúrmunka bázisai A második ötéves terv idő­szakában Bács-Kiskun megyé­ben számos új ipari üzem léte­sült, vagy telepedett le a fővá­rosból. Ezalatt a szakszervezeti tagok száma mintegy 30 ezerrel növekedett. Jelenleg 95 ezer tagja van megyénkben a szakszerve­zeteknek, ebből 54 ezer ipari munkás. Ennek a nagyszámú szervezett munkástömegnek művelődéséről a szakszervezet gondoskodik. Minden vállalat, üzem vagy intézmény részletes művelődési tervet dolgoz ki a szakszervezet segítségével. A terv legfonto­sabb pontjai: a felnőttoktatás, a politikai képzés, a könyvtár- j munka és az ismeretterjesztés. ! A felnőttoktatás különösen j nagy gondja a szakszervezetnek, I hiszen a tagság csaknem ne- 1 gyedrésze — szám szerint 23 ezer — nem rendelkezik általá­nos iskolai végzettséggel. Saj­nos, az oktatást megnehezíti az üzemekbe kihelyezett osztályok csekély száma — mindössze 10 az egész megyében. A politikai oktatás a szak­szervezeti munka egyik leg­jelentősebb feladata. Igen sok olyan dolgozó került az utóbbi években az üzemek­hez, vállalatokhoz, aki eddig semmiféle szervezett politikai képzésben nem részesült. A szakszervezet politikai munkája különösen az építőiparban ered­ményes: az építők szakszerve­zete 67 politikai tanfolyamot tart fenn 1600 hallgatónak. Igen intenzív politikai képzés folyik még a vasas- és a vasutas­szakszervezetben, valamint a HVDSZ-ben. a MEDOSZ-ban, és Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Tör­vényerejű rendeletét alkotott a középfokú oktatási intézmények­ről, valamint a vízgazdálkodási társulatokról. Az Elnöki Tanács Gödöllő községnek járási jogú várossá szervezését és az aszódi járás megszüntetését rendelte el. Hozzájárult továbbá — a leg­főbb ügyész javaslatára — a sümegi és a tapolcai járási ügyész­ségek. valamint a pécsváradi járási és a pécsi városi-járási ügyész­ségek összevonásához. Az Elnöki Tanács végül egyéb ügyeket tárgyalt. Megyei tamícselnökök értekezlete a Parlamentben Dr. Dalíos Ferencnek, a Mi­nisztertanács Tanácsszervek Osz­tálya vezetőjének elnökletével pénteken a Parlamentben érte­kezletet tartottak a fővárosi, megyei és megyei jogú városi tanácsok végrehajtó bizottsá­gainak elnökei. Részt vett a ta­nácskozáson Vass Istvánná, az országgyűlés elnöke, Kiss Ká­roly, az Elnöki Tanács titkára, és dr. Sághy Vilmos, az Orszá­gos Tervhivatal elnökhelyettese. Erdei Ferenc, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának fő­titkára a Hazafias Népfront és a tanácsok kapcsolatainak ta­pasztalatait összegezte. Ezután Trautmann Rezső épí­tésügyi miniszter tájékoztatta a megjelenteket az építőipar hely­zetéről és soron következő fel­adatairól a KP VT)S?-ben. 161 politikai is­kolán 3500 hallgató tanul a szakszervezetekben. A könyvtár nem kevésbé je­lentős eszköze a szakszervezeti kulturális nevelésnek az üze­mekben. Megyénkben 122 üzemi könyvtár működik, 90 ezer kötet könyvvel, nyolcezer állandó olvasóval. A műszaki könyvtárak munkája a szaktudás emelése szempontjá­ból igen fontos. Az egyes üze­mek ezért nagy gondot fordíta­nak a műszaki könyvtárak fej­lesztésére. A Bajai Finomposztó Vállalat például évente 50 ezer forintot fordít erre a célra. Az ismeretterjesztés számos változatban szerepel az üzemi életben. Kedveltek a különféle előadások, legkivált a munkás- akadémiák, de szeretik a dolgo­zók az országjárást, a filmvetí­tést (filmklubokat), múzeumlá­togatásokat és a szaktudást emelő tapasztalatcseréket is. A munkásakadémiák szerve­zésében az idén már arra töre­kedtek, hogy a témaválasztás lazább szerkezetű legyen. Külö­nösen az egészségügyi előadáso­kat látogatják sokan. A művelődési munkában nagy segítséget kap a szak- szervezet a szocialista bri­gádoktól. Megyénkben 488 szocialista bri­gád dolgozik 5650 taggal. Ezek a brigádok szilárd bázisai a po­litikai felvilágosító munkának, és az új munkások nevelésének. Külön gondot jelent a szak- szervezetnek a bejáró dolgozók­kal való foglalkozás. Őket az üzemi művelődés számára nehéz megnyerni, ezért a szakszerve­zet arra törekszik, hogy megfe­lelő — lehetőleg egyéni — rá­beszéléssel a lakóhelyükön folyó területi kulturális rendezvé­nyekre irányítsák a figyelmü­ket. B. J. Megbecsülés és bizalom N em meglepő, mégis jólesik megállapítani újra és újra, hogy az emberek kötelességtel­jesítők, érdeklődők, magukénak érzik céljainkat és öntevéke­nyen, készséggel keresik, kutat­ják saját munkájukban is cél­kitűzéseink megvalósításának jobb módszereit. Ilyen érzéseket keltenek az emberben a hónap elején me- gyeszerte megtartott tantestületi értekezletek tapasztalatai. Gyakran megesik, még ma is, hogy szemükre vetik a pedagó­gusoknak: visiszahúzódók, csak a tantárgyukkal, csak az okta­tással törődnek, nem érdeklőd­nek a köz ügyei iránt, az iskola falai közé bezárkózottan élnek. Pedig a pedagógusnak ez a tí­pusa már régen a múlté. Szó se róla, akadnak ilyenek még ma is, de nagyon kevesen, s egyre ritkábban. Az a néhány rossz példa semmiképpen sem lehet ok az általánosításra. Jól mutatta ezt a tantestü­leti értekezletek élénksége, vita­készsége. Az értekezletek a Központi Bizottság ideológiai irányelveinek időszerű felada­tait tárgyalták. Az előadó min­denütt az iskola igazgatója volt. Ez már önmagában is fontos mozzanat, hiszen megfelel az irányelvek útmutatásának, amely szerint az állami vezető egyúttal politikai munkás is. Nem csupán az irányítása alatt álló intézmény vagy gazdasági egység szakmai irányításáért felelős, hanem feladata az em­berek nevelése is. Egyformán kötelessége ez az állami veze­tőnek, akár párttag, akár pedig pártonkívüli. M ásrészt arról tanúskodtak ezek a tanácskozások, hogy a pedagógusok szinte kivétel nélkül alaposan áttanulmá­nyozták az irányelveket S nemcsak áttanulmányozták, ha­nem igyekeztek leszűrni belőle a következtetéseket a saját munkájukra. Élénk viták ala­kultak ki e következtetések kö­rül. Éppen nem valamiféle kö­telező hozzászólás jellege volt a felszólalásoknak. Számosán újból és újból elmondták vé­leményüket, hogy megvédjék álláspontjukat, vagy kiegészít­sék a vita közben formálódó, mindinkább kialakuló, körvona­lazódó feladatokat, megállapítá­sokat. S jóllehet, a viták javarészt a helyi viszonyok elemzése és a sajátos helyi feladatok megál­lapítása körül forogtak, nagyon biztató általános következtetése­ket is vonhatunk le belőlük. Legelőször említenénk itt azt, hogy a tantestületek tagjai egy­behangzóan vallották: az irány­elvek végrehajtása, az eszmei nevelés elsős cfrban a pedagógu­sok feladata, olyan értelemben legalábbis, hogy a jövő társa­dalmának nevelésében oroszlán­részük van. Hiszen az ő mun­kájuknak szinte elhatározó a szerepe abban, hogy milyenek lesznek a későbbi felnőttek. A másik következtetés pedig így foglalható össze: nem érhetjük be a jó oktató-nevelő munká­val, a színvonalas tanítással, hanem amellett, hogy az okta­tásban is keresni kell a jobb módszereket, sokkal többet kell tenni a nevelésért, a szocialista ember eszményének mind töké­letesebb megközelítéséért. Szó esett ezeken az értekezle­teken természetesen a pedagógu­sok anyagi helyzetéről vagy ar­ról, mit tehet a nevelő a szülői ház és a társadalom életének különféle területein tapasztal­ható rossz hatások ellenében. De ezek sem valamiféle dühös­ködő kifakadások voltak, csu­pán úgy kerültek szóba, mint a pedagógusokat foglalkoztató, s a munkájukat érthetően . akadá­lyozó tényezők. E zekkel a tanácskozásokkal az ideológiai irányelvek vitájá­nak csak egy része zajlott le a tantestületekben. Feldolgoz­zák az irányelvek további fel­adatait is. Még az idén meg­beszélik az erkölcsi nevelés időszerű kérdéseit, januárban pedig a kispolgári nézetekről és az ellenük folytatott harcról tanácskoznak iskolánként a ne­velők. Várhatóan az eddiginél is kevesebb szó esik majd az anyagi megbecsülésről, s biza­lomtelibb, reményteljesebb han­gulat jellemzi majd a vitákat. Hiszen az országgyűlés legutób­bi ülésszaka az iskolareform vitájával, másrészt a pedagógu­sok fizetésrendezésére vonatko­zó ígérettel nagyon sokat segí­tett. A mi társadalmunkban meg­becsülés övezi a pedagógusokat, akik sokat dolgoznak, s akik­nek olyan nagy szerepük van a szocialista társadalom jövőjé­ben. Az az aktivitás pedig, amelyet ezeken a fontos érte­kezleteken tanúsítottak, a szen­vedélyes érdeklődés és a jó szándék bizonyítja, hogy érde­mesek a megbecsülésre és biza­lomra. Óriás berendezések szovjet megrendelésre A Csepeli Egyedi Gépgyár a Szovjetunió csőgyárainak re­konstrukcióprogramjához speciális óriás berendezéseket gyárt. M» gyár tervek alapján készítették el a 11 millió forint értékű kör­kemencét, kiszolgáló berendezéseivel együtt. Az óriás forgóke­mence átmérője 24 méter. A berendezést a gyár udvarán most összeszerelik, majd alkatrészeire bontva szállítják a Szovjet/ unióba. A gyár udvarán felépítik az óriás forgókemencét (MTI Foto — Bara István felvéteted Magyar—jugoszláv barátsági nagygyűlés A Magyar Szocialista Mun­káspárt Budapesti Bizottsága és a Hazafias Népfront Budapesti Bizottsága a Jugoszláv Szocia­lista Szövetségi Köztársaság nemzeti ünnepe, a köztársaság kikiáltásának 20. évfordulója al­kalmából pénteken délután ma­gyar—jugoszláv barátsági nagy­gyűlést rendezett az Egyesült VTlamos Gépgyár művelődési házában. A nagygyűlés elnökségében helyet foglalt Komócsin Zoltán, a Magyar Szocialista Munkás­párt Politikai Bizottságának tag­ja. a Központi Bizottság titkára, Bíró József külkereskedelmi mi­niszter, Losonczi Pál földműve- lés'”gyi miniszter. dr. Nezvál Ferenc igazságügy miniszter. Er­délyi Károly külügyminiszter­helyettes. Venéczi János, a Bu­dapesti Pártbizottság titkára és Dóra János, a Hazafias Nép­front Budapesti Bizottságának titkára. Az elnökségben foglalt helyet dr. Dusán Csalics, a Ju­goszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság budapesti nagykö­vete is. A magyar és a jugoszláv him­nusz elhangzása után Harmati Sándor, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára nyitotta meg a nagygyűlést, majd dr. Ajtai Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, az Országos Tervhiva­tal elnöke mondott ünnepi be­szédet. Ezután dr. Dusán Csalics nagykövet emelkedett szólásra. A nagy tetszéssel fogadott be­széd után felcsendült az Inter- j nacionalé, majd az ünnepség ; második részében művészi mű- | sor következet^ J* : !&- . ^maffiás»».:.

Next

/
Oldalképek
Tartalom