Petőfi Népe, 1965. november (20. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-25 / 278. szám

mm TECHNIKA tudomány A cukorrépa múltja, jelene, jövője A cukor a XVI. században Hazánk egy résziének adottsá- A cukorrépa-termesz lés t úgy már széles körben elterjedt, úgy- gai a cukorrépatermesztés szem- szokták jellemezni, mint a gaz- hogy a cukornád mellett másik pontjából elég jóik. Általában dálkodás intenzitásának fokmé- cukortartalmú növény után kel- páradús napfényt és aránylag rőjét Termesztése megkívánja lett nézni. így merült fel az hosszú tenyészidőt igényel. Tér- az intenzív vetésforgó alkaJma- Elő-Ázsiában főzeléknek tér- mesztése sok gondot, munkát zását, a megfelelő tápanyag­visszapótlást, a gondos talajmü- velést, a növényápolást. Mind­ezt a cukorrépa annyira meg­hálálja, hogy a ráfordított mun­ka költségei fokozottan megté­rülnek. Értékesítésével járó melléktermékei — a gazdaság­ban visszamaradó répafej, a cu­korgyártás során termelődő szörplé és répaszélet — segítik az állattartást, főleg a tejter­melést. Ezt szocialista üzemeink mindjobban belátják, és pl.: 1964-ben már 231600 kát. hol­don (az 1930-as években 100 000 kát. holdon) termeltek cukor­répát, amelyből 44 5 090 tonna cukrot állítottak elő. H. J. Kisalakú zajmérő élesztett leveles répa használ­hatósága. A répa cukortartalma azonban ekkor még nagyon ke­vés volt (5—7%), és kezdetben ennek is csak a felét tudták ki­nyerni. Megkezdődött a nagyobb cukortartalmú répák kiváloga­tása és továbbtenyésztése, úgy­hogy 1858-ban már 14% cuk­rot tartalmazott a répa. A ne­mesítés továbbra is ebben az irányban halad: ma cukortar­talma átlagosan 17—18%. Magyarországra 1790 körül Tessedik Sámuel hozta be az első répamagot, az első cukor­gyár pedig 1830-ban kezdte el működését Nagyfödémesen. A századfordulón már exportra is termeltünk cukrot. okoz, de megéri a fáradságot. A talaj előkészítés, a vetés álta­lában nem tér el a többi mező- gazdasági növényétől, speciális munkafolyamata viszont az egyelés. Ez okozza munkaszer­vezési szempontból is a legtöbb gondot, a gépesítésre végzett kí­sérletek azonban jó úton halad­nak. Ugyanez vonatkozik a sze­désre is. Kiszedés után kupac­ba dobálják a répát, és fejelik. A gépi betakarításnál ezeket a folyamatokat is géppel végzik, de hazánkban a teljes gépesítés még nem terjedt el. Remény van azonban arra, hogy a jövő­ben ezzel a módszerrel jelentő­sen csökkenteni lehet a termesz­tés költségeit. Munkában a magyar gyártmányú cukorrépa-betakaritógép. A villamos zörej, a nehéz ka­lapácsok dörömbölése, s a többi zaj károsan befolyásolják azem­Színes tv-adás az űrön keresztül A „Molnyija” elnevezésű tv-központból. Az adás képe és szovjet távközlési mesterséges hangja kifogástalan volt. Ké- hold segítségével 9 órás színes pünkön a moszkvai tv-központ- tv-adást sugároztak a moszkvai ban visszaveszik a színes adást. bér idegállapotát. A kellemetlen zajok tompítják az ember fi­gyelmét, csökkentik munkaké­pességét, és rongálják egészségi állapotát. A zajok megszünteté­se, illetve tompítása tehát fonto3 feladat és ezért a Szovjetunió­ban is jelentős erőfeszítéseket tesznek ennek érdekében. A zaj ellen folytatott küzde­lem új zaj mérőkészülékek mag­szerkesztéséhez vezetett. A za­jos környezetben dolgozók a zse­bükben hordják e készülékeket, s azok szüntelenül mérik a munkásra ható zajokat. A hang- hullámok behatolnak a készü­lék mikrofonjába, elektromos árammá alakulnak át majd a regisztrálóba jutnak. A készülék számlapján elhelyezett nyilak állandóan jelzik a zaj erejét és így kellő támpontot adnak az egészségre káros munkakörül­mények megjavításához. Trolibuszrendszerű tehergépkocsi A belorusz autógyárban él- készült a Bel az—E 524 troli­buszrendszerű billenőszekrényes tehergépkocsi. Teherbírása 65 tonna, haladási sebessége 50 km/óra. Négy, villamosmotorral hajtott kereke van. ezek a> energiát trolibusszerű áramsze dőkből kapják, de a villamo energia előállítható saját Diese' motor működtette generátorra is. ' mß, p­Egy-egy villanymotor telje [ OT sítménye 200 kW. A trolibusz rendszerű tehergépkocsi jó használható a szén- és ércbá nyászatban. Jobb oldali képűn ÉÉjj£|«HÉ9E kön: — „Belaz—E 5J4" kipró- bálása közben. Gondok, panaszok, vélemények Hol az a járda, hol az az át ? Már évek óta, amióta a kecs­keméti új lakónegyed épül, min­den ősszel előtérbe kerül a la­kosság közlekedésének problé­mája. Az idei szorgos munka láttán joggal hihették az ittlakók, hogy az idei ősz meghozza a régvárt változást az útviszonyok tekinte­tében. Sajnos nem egészen így történt. Elkészült ugyan a legfonto­sabb, a korszerű műút. amely a járművek áthaladását biztosítja. Még mindig megoldatlan azon­ban a gyalogos-átkelőhely a két útvonal — Lenin körút, Halasi út — torkolatánál. Sok még a földhányás, a gödör, a kőhalmaz, kisgyerekekkel bizony különö­sen nehéz itt az átkelés. Nem jutott fedőréteg a ki- lencemeletes házak felé vivő járdaszakaszra. A teherautók, melyek a kis bolt elé állnak, illetve a parkosításhoz hordják a földet, sártengerrel árasztják el a gyalogosok útját. De ennél is nagyobb gond a temetőn át való közlekedés. Már egy éve határozott utasítás született a lakótelepen át a Bé­ke tér irányába haladó út elké­szítésére. (A Megyei Beruházási Iroda erről szóló levelét ma is őrizzük!) A sok kisgyerek azon­ban még ma is nélkülözi ezt az útvonalat. A délutános elsős ta­gozatos gyerekek a gyéren vilá­gított temetőn át járnak haza, a szülők nem kis nyugtalanságára. Esős időben pedig ez az út is járhatatlan, az E 5-ös úton való közlekedés pedig este szintén eléggé veszélyes lehet gyerme­kek számára. Nyilván megfelelő szervezés­sel — mint más területen is — meg lehetne gyorsítani ezeket a munkafolyamatokat. De az ígé­ret ehhez kevés. Végre a gya­logos emberek gondjain is segí­teni kellene ezen a korszerű és lassan befejezéshez közeledő la­kótelepen. T. P. Árdrágítás vagy bürokrácia? A lélek nélküli, bürokratikus ügyintézés ritka példájával ta­lálkoztak egy kiskunfélegyházi államosított ház lakói. A Mó­ra Ferenc tér 16. számú házban három család lakik, hat felnőtt és négy gyerek, őket érte a sé­relem. és az a gyanú, hogy a világon egyedülálló az egy főre eső vízfogyasztásuk, és képesek voltak arra. hogy egyik negyed­évről a másikra az amúgy is magasan kimutatott vízfogy tisz­tást megnégyszerezzék. Nem tudja az ember, neves­sen-e. vagy bosszankodjon, ami­kor ilyen hihetetlen esetekkel találkozik. Az első negyedévben még „csak” 202 forint volt a ház vízdíja. a három lakó már ezt is magasnak tartotta. Utána hosszú szünet következett. Hiá­ba ostromolták a községgazdál­kodási vállalatot, hogy fizetni szeretnének (mert egyszer már megjárták: másfél évre vissza­menőleg hajtották be rajtuk a vízdíjat, amikor „háziúri’-csere történt az államosított házak­nál). A második negyedre nem kaptak vízszámlát., s már úgy látszott, hogy a harmadikban is elmarad, végül megkapták a két negyedévit egyszerre: 2256,20 forint összeggel. Ekkor látták, hogy nem is volt olyan magas az első negyedévi fogyasztás: 103 köbméter, mert a második és harmadikban már 862 köb­méter vizet fogyasztottak. Nyolcszázhatvankétezer liter víz elfogyasztása komoly telje- sítmóny. Nem is hiszi el senki, talán még az sem. aki kiszám­lázta. De hát a vízóra ennyit mutatott, és szerencse, hogy nem többet. A vita még folyik a lakók és a községgazdálkodási vállalat között, s addig még sok víz el­folyik a vízórán keresztül a kö­zeli szennyvízcsatornába, míg ezt az összeget valahol bevétel­ként elkönyvelhetik. T. M. „Könyvesedési" vitánk Legyen, vagy ne legyen? Ezzel a kérdéssel nem a sok vihart kevert népesedési vitához kívánok megjegyzést fűzni! Nem! Ügy látszik azonban, hogy a korunkkal járó „legyen, vagy ne legyen?", „Kicsi, vagy kocsi?’’ problémához fűződik egy újaob hamleti kérdés — a könyvvel kapcsolatban. Véleményem — és a rengeteg könyvreklám szerint — névnap­ra, születésnapra, karácsonyra, újévre, húsvétra stb.: legszebb ajándék a könyv. Szervezünk ugyebár könyv,napokat, könyv­heteket, könyvhónapokat. Azon­kívül van könyvvásár, könyvár­leszállítás, miegyéb. Mind arra ösztönöz, hogy szeressük meg nemcsak a könyvet, hanem a könyvvásárlást is. Eddig magam is gyakran vet­tem könyvet, örültem, ha egy- egy szűkre szabott példányszám­ból nekem is jutott és gyűjtö­gettem a kötetek sorai szerény albérleti szobám szekrényébe, no meg a tetejére is. Amikor már alig-alig fértek, kedves házinénim mindig új helyet jelölt meg részükre. Szép álmaimnak azonban egy­Baromfiállomány­csere Teljes baromfiallomány-cse- rét hajtottak végre Apostagon és Tasson. Más községben is naposliba, pulyka és kacsa ki­helyezésével segítették elő a törzs- és árubaromfi termelését, így például Hartán, ahol meg- , háromszorozódott ennek követ- j keltében a tojáshozam. csapásra vége lett. Hiába leg­szebb ajándék a könyv, hiába tanít, nevel és szórakoztat, hiá­ba díszíti szobámat és hiába volt dédelgetett álmom, hogy valamikor majd főbérlcti laká­som magánkonyvtárácan töltöm nyugdíjas éveimet. Mind ennek vége. Leintettek. Öles betűkkel jeleni meg nem­régiben az első olyan reklám, ami összetörte gyermekded lég­váraimat: „Zsúfolt könyvtára porié hó a lakásban!,..’’ — így riogat a hirdetés. Hát érdemes volt kuporgát- nőm? Érdemes volt a Jókai-soro- zatot meg nem reggeliznem? Könyvszekrényt nem i eszek. Azt már be nem engedné házi­nénim a szobiba Mit legyek? A könyveket meg nem ehetem öt évre visszamenőleg se va­csorázhatok zsíroskenyér helyett téliszalámit. Ezentúl inkább kritikus szem­mel figyelem a hirdetéseket. P—S­PETŐFI NEPK A Magyar Szocialista Munkáspárt Bacs-Kislrun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel Kiadja a Bács megyei Lapkiadó vállalat Felelős kiadó: Mezei István igazgató Szerkesztőség: Kecskemét, városi Tanácshaz Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16. Kiadóhivatal: Kecskemet. Szabadság tér l/a. Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj l Hónapra la formt Bacs-Klskun megyei Nyomda V. Kecskémé' - Telefon: 11-85. index: 25 065.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom