Petőfi Népe, 1965. november (20. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-21 / 275. szám

Hz inti példa: 65 lakás- és tetőtűs Veszélytől óvó szabályok a fűtési idényre — Társadalmi segítség a hibák felkutatására Az idén korán beköszöntött a fűtési idény, amikor feltét­lenül figyelmeztetnünk kell a tűzveszély fokozódására is. A régi épületekben különösen a kéménybe épített gerenda, szarufa és egyéb mennyezeti faszerkezetek jelentik a tűzve­szély forrását, de bajt okozhat az elhanya­golt, hézagos vagy vakolat­lan kémény, a rossz ké­ménytisztító- és koromzsák- ajtó, a gyúlékony anyaggal betö­mött, használaton kívüli ké­ménynyílás, az elszurkosodott kémény is. Ezért célszerű most mindezeket átvizsgálni, s ott, ahol javítani, pótolnivaló van, azt is elvégezni. Fontos, megszívlelendő ta­nács, hogy a begyújtáshoz so­ha ne használjunk tűzveszé­lyes folyadékot — benzint, pet­róleumot, stb. — a gáz- és olajtüzelésű berendezéseknél pedig szigorúan tartsuk be a kezelési utasítást, mert a sza­bálytalan üzemeltetés robba­nást idézhet elő. A kályhák tisztítását, salako­zását, s a begyújtást se bíz­zuk gyerekekre, a salakot pe­dig csak lehűtött állapotban öntsük a tárolóhelyre. A tűz­veszély megelőzésének fontos alapja, hogy fűtőberendezésein­ket tartsuk mindig rendben, tisztán. A füstcsöveket hézag­mentesen szereljük össze, hogy abból izzó parázs, szikra ki ne hullhasson. A 150 centimé­ternél hosszabb füstcsöveket legalább 150 em-enkénf rögzí­teni kell (falhoz, mennyezet­hez), mert a felmelegedett cső „ter­jeszkedik”, s ha nincs rög­zítve, széteshet. Fűtőberendezéseink egy mé­teren belüli körzetében, a füst- csövekíől pedig 50 cm-es tá­volságon belül éghető, gyúlé­kony anyagot ne helyezzünk el, mert a sugárzó hő hatására is több esetben keletkezett már lakás tűz. Mindezekre már nem először hívjuk fel olvasóink, a lakos­ság figyelmét. Hogy most is­mételten szóba kerülnek a fű­tési idény legalapvetőbb, ott­honunkat, személyi vagyonún­kat védő szabályai, arra ala­pos okunk van. A megyében ez év folya­mán ugyanis 65 esetben keletkezett lakás-, illetve tetőtűz az itt említett óv­intézkedések elmulasztása miatt, s a károk érteke meghaladja a 160 ezer forintot. E 65 tűz­eset természetesen, nemcsak az intő szót tette szükségessé, hanem azt is, hogy a községi tűzoltóságok tagjai és a ké­ményseprő vállalatok dolgozói ellenőrzést tartsanak a lakó­házaknál és felderítsék a tűz­veszélyt rejtő hibákat, hiá­nyosságokat. Mindenkinek sa­ját érdeke is. hogy az ellenőr­zést végzőket támogassa mun­kájukban, mert azt elsősorban a lakók érdekében végzik, má­sodsorban pedig térítés nélkül, társadalmi tevékenységként. S e társadalmi munka, mely kö­zös célt szolgál, mindenképpen megbecsülést, támogatást érde­mel. Fazekas Béla tűzoltó százados Mikor szép a függöny Talán a levegőhöz hasonlít legjobban. Alig lehet észreveneni, csak akkor érezzük a hiányát, ha nincs. Lát­szólag szerény kellék abban az együttesben, amelyben a bútorok kapják a főszerepet. Éppen ezért sokan el­hanyagolják. A hiányt persze érzik — mert a függöny nélküli lakás olyan, mint egy ele­gáns asszony fésületle­nül. Éppen ezért válo­gatás nélkül odaakasz- tariak valamit az ab­lak elé. Aki ad a lakására, nem hanyagolja el a függönykérdést sem. Nem sajnálja a fárad­ságot és addig jár. ku­tat — sajnos sokszor nem a várt eredmény­nyel —, míg fel nem leli az elképzelésének megfelelő anyagot. Mint már említettük, a függöny akkor szép. ha észrevétlen. Fel­adata nem az. hogv a fénytől óvja a lakást, hanem az, hogy kissé meg- szűrten eressze át a napsuga­rakat. Kerüljük tehát a vas­Jó tudni A folttisztításról Mielőtt valamilyen folt -eltávolítá­sához kezdenénk, tegyünk a tisz­títandó rész alá itatóspapírt vagy tiszta fehér vászondarabot, nehogy a kioldott szennyeződés a ruha más részére is átterjedjen. Semmilyen friss foltot ne kezd­jünk meleg vízzel kimosni! Ha csu­pán víz áll hirtelen rendelkezé­sünkre, sokkal jobb a hideg. A meleg Víz ugyanis a fehérje tar­talmú anyagokat kicsapja és eltá- volíthatatlanná teszi. Kávé, kakaó: Ha frissen hideg vízbe tudjuk áztatni, nyomtalanul eltűnik. Ha később vesszük észre, mossuk ki tömény konyhasóoldat­ban. Gyümölcs, sör, vörös bor: Ned­vesítsük meg, dörzsöljük be szinte­tikus mosószerrel vagy szappannal és nedves ruhával töröljük le a keletkezett habot. Ha fehér az anyag, dörzsöljük he a folt helyét citrommal, szárítsuk meg napon és utána mossuk ki. Amikor <j határon meg­kérdezték: vásároltunk-e üveg- holmit, ágyneműt, arra gondol­tam, milyen jó. hogy az él­mények, tapasztalatok korlát­lan mennyiségben, vámmente­sen szállíthatók. Mert nehéz lett volna elszámolni mindaz­zal, amit nem a bőrönd, hanem az emlékezet őrzött. Ebből a tekintélyes anyagból ragad­junk ki néhányat. Mit láttunk Lengyelország­ban? Nagyon ízlésesen ötvö­zött műemlékkultuszt és mo­dern stílustörekvéseket. Az utóbbi főleg és építészetben és a lakberendezésben hódít, ott, ahol a dolgozó ember életkö­rülményein kell könnyíteni. Ezt a célt szolgálják a könnyen tisztítható, műanyag padoza­tok. a lemosható festékkel be­kent pasztellszínű falak. A leg­újabb épületekből már szám­űzték a csillárt, a világítás rej­tett és nagyon népszerűek a kisebb-nagyobb hangulatlám­pák. Az egész lakásnak de­rűs hangulatot kölcsönöznek a nagymintás, kézzel festett len­vászon függönyök. A lakások díszítése egyé­ni, éppen ezért változatos. Lát­tunk a szoba falába épített színes mozaik-képet, festmény helyett álarcokat, vagy több sorban elhelyezett kerámiatá­nyérokat a falon, de sok képet is. A képek témája, stílusa azonban mindig alkalmazkodik a lakás jellegéhez, uralkodó színeihez. Nagyon változatosak és az adott vidék népművészeti hagyományaihoz álkalmazkodók dísz- és használati tárgyaik. A Krakkó-környéki faragott dísz­tárgyak szinte minden lakás­ban megtalálhatók, Ügyszintén a krakkói királyi vár trónter­mének mennyezetét ékesítő fa­ragott fejek kicsinyített másai is. Évszázadok megőrzött és to­vábbfejlesztett kultúrája talál­kozik össze egy-egy szép, íz­léses otthonban a mával, a leg­modernebbel. A szobában ott díszeleg a falon Vencel király kerámiába égetett pecsétje, az étkezőfülkébe abszrakt mintás lenvászon abrosszal terítenek, az evőeszköz kicsi, modern, könnyen kezelhető, csont- vagy műanyagnyelű. Vajon miért nem vonul be az üzletekbe, a közhasználatba nálunk is? Összegezve: a lengyelek sze­retik szépíteni, csinosítani la­kásukat. Sseretnek szépen öl­tözködni, bár korántsem any- nyira, mint a magyarok. A nők főleg a franciás divatot kedvelik: a nagyszélű kalapo­Nekünk meg szokatlan for­májú, praktikus, modern evő­eszközök. kát, bő, húzott szoknyákat, a kecsesen kopogó inagas cipő­sarkokat. Ami nagyon tetszett: a diáklányok — még a 16—18 é.esek is — egyenruhát, vagy sötét köpenyt viseltek fehér gallérral és nagyon sok a copf. Még csak annyit Len­gyelországban olcsó az ágyne­mű. Talán ez az oka, hogy tu­ristáink minden egyébről elfe­ledkezve lepik el az üzleteket. Üzletelnek, vásárolnak, csukott szemmel rohannak el sok min­den mellett, ami pénz nélkül is gazdagít. Olyan szokások, je­lenségek ezek, amelyek egy szomszédos nép életére jellem­zők ugyan, de lehet belőlük kamatoztatni itthon is. Vadas Zsuzsa Mit tudunk a NÁTHÁRÓL? Az ötvenes évek vége felé ta­lálták meg az első, náthát oko­zó vírust, de ma már tudjuk, hogy ezt a mindennapos kelle­metlen betegséget sok külön­féle vírus okozhatja. A leg­gyakrabban náthát okozó úgy­nevezett rhino-vírusnak mint­egy 30—50 típusa van. A felső légutak nyálkahártyáiban — (esetleg a szem kötőhártyáján) szaporodnak el, de a gyomor­ba jutva elpusztulnak. 1. tag, sűrűszövésű. bonyolult mintájú anyagokat. Még így is marad lehetőség a válogatásra. A nagyablakos, világos bútor- zatú lakásokban tetszetős a ritka, hálószövósü. vagy áttet­sző nylon függöny. Élénkítésé­re kétoldalt egyszínű. _ vagy mintás bútorhuzatból, vászon­ból szárnyat akaszthatunk. Sötét, klasszikus bútorokhoz hófehér, nagyon finom szövés- mintájú függöny lilik legjob­ban. A virágos mintájú füg­gönyök túlzsúfolttá teszik az amúgyis kisméretű lakásokat. Ha valaki azonban mégis min­den áron mintásat szeretne, a lehető legszolíiabbat yálassza. A függöny nem ablakhuzat, hebegő, könnyű fátyol, amely lelyes választás esetén derű­sebbé, otthonosabbá teszi laká­sunkat. A nátha könnyebben megte­lepszik a nyálkahártyán, ha annak a hőmérséklete a nor­málisnál 1—2 fokkal alacso­nyabb. vagy ha vérellátása nem kielégítő. A vírusfertőzés után egy-két nappal tör ki a nátha és „szabály szerint” csak három napig tarthat. Az el­húzódást már a nátha utóhatá­sai okozzák. Amikor a náthás tüsszögést az orr eldugulása, a váladék megsűrűsödése követi, ez már utóhatás. Annak a je­le, hogy az óimban egyébként is jelenlevő, de különben be­tegséget nem okozó baktériu­mok megtámadták a náthaví- rustól felsebzett és meggyen­gült nyálkahártyát. A nátha emberről emberre általában a levegő útján csepp­fertőzéssel terjed, de például a kézfejre rászáradt vírusok is továbbadják a betegséget. Nát­hajárványok is előfordulhat­nak. bár ezek nem téveszten­dők össze az influenzával. (Utóbbi magas lázzal, tagfáj­dalmakkal és többnyire hosz- szabb lábadozással jár, míg a náthát csak enyhe hőemelke­dés. esetleg fej- és torokfájás kíséri.) Londonban mintegy másfél éve az esővíz össze­gyűjtésével és megvizsgálásá­val megállapították, hogy hon­nan hozta magával az eső a náthavírust: mintegy „meglo­csolta” azzal a fővárost és hir­telen magasra nőtt a náthások száma. anyagot termelnek: az inter­feront. Másrészt a vírus fehér­jéi arra kényszerítik a szerve­zetet, hogy azok elpusztítására specifikus védőanyagot, anti­testet is termeljenek. Ha az el­ső „ütközetben” a vírusok erő­sebbek, akkor már csak a nát­hás napok „átvészelésére” gon­dolhatunk. Ez — ellentétben más vírusbetegséggel — sajnos, nem jár tartós védettséggel. 3. LHJ Tekintélyes kutatók azt ál­lítják, hogy tavasszal és ősz­szel nemcsak a változékony időjárás miatt olyan sok a nát­hás ember. Az évszakváltozás nyugtalan idegállapotot okoz, és ilyenkor a legtöbb ember különösen fogékony a beteg­ségre. Kétségtelen, hogy az idegrendszer állapota a beteg­ségekben. illetve azok elkerü­lésében jelentős tényező. Ki­pihent, kiegyensúlyozott álla­potban még náthásak is rit­kábban leszünk. A vírusok ellen a szervezet kétféle módon védekezik. Egy­részt a vírusokban levő nuk- leinsav hatására a megtáma­dott sejtek sajátságos védő­Nátha elleni védőoltást az orvostudomány még nem is­mer, ezért a védekezésről a cseppfertőzés megelőzésére kell törekedni. Zsebkendőt és a náthavírussal szennyezett egyéb tárgyakat lehetőleg ki kell főzni: a náthavírus már 56 Celsius-fokon, fél óra alatt elpusztul. A nátha iránti fogé­konyságot elsősorban a szerve­zet edzésével lehet csökkente­ni. Legfontosabb, hogy mi né! többet tartózkodjunk, mozog­junk a szabadban, tiszta hideg levegőn, ruhánk legyen sokré­tű. de ne a naptárhoz, hanem a hőmérséklethez alkalmazkod­jék. A szervezet eüenállóké- pességének fokozására haszno­sak a C-vitamin tartalmú gyü­mölcslevek. a savanyúkáposzta és a citrom, valamint a csip­kebogyó is. — rp — Vámmentes tapasztalatok...

Next

/
Oldalképek
Tartalom