Petőfi Népe, 1965. november (20. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-20 / 274. szám
1965. november 2«, szombat 3. oldal Kiállításon Maradandó élménnyel gazdagabban távoznak a Bács-Kiskun megyei Tervezőiroda kiállításáról a látogatók. Eddig több mint ezren keresték fel az S2MT Hatvan mázsán felüli termésátlag holdanként Eredményes kukoricatermesztési kísérletek a hajai járásban A jövő év márciusában Anglia fővárosában rendeznek magyar heteket, amelyen teljesen berendezett kalocsai népművészeti szobát is bemutatnak. A berendezést a Kalocsai Népművészeti Háziipari Szövetkezet szállítja. A szakmán asszonyok már most dolgoznak a pingálá- son. Hófehér vászonra festik a motívumokat, amelyek majd tapétául szolgálnak a kiállítási teremben. Ez az első alkalom, amikor a népművészek vászonra pingálnak. Bár tartottak attól, hogy ezzel a módszerrel kevésbé dominálnak majd a színek, elmosódnak a motívumok — a hófehér vásznon kitűnően érvényesül a jellegzetes kalocsai népművészeti munka. székházban a kiállítást, amelyről a Kecskemétre ellátogató ceglédi, budapesti, szegedi szakemberek is csak a dicséret hangján nyilatkoztak. A tablók, színes fotók és makettek bemutatják a második ötéves terv idején a megyében megvalósult legszebb létesítményeket. amelyeket az iroda tervezett. Ilyenek többek között a homokmégyi művelődési ház, a szabadszállási, kunszentmiklósi mozi, a bajai gyógyszertár. Képet ad azonban a kiállítás a megye további fejlődéséről is, láthatjuk az elkészült, vagy készülőben levő tervekről, hogy milyen lesz a Szelidi-tó kiépített üdülő területe. Kecskeméten a Hunyadiváros, a Széchenyi tér az új bérházzal. Megtudjuk, hogy Kiskőrösön 162. Izsákon 120 személyes diákszál. lók épülnek. ,s elkészültek a Kiskunhalasi Vastömegcikki pari, a Bajai Fatömegcikkipari Vállalat bővítésének tervei. Az iroda műemlékek helyre- állítására is készít terveket. Ilyen például a kiskunfélegyházi szélmalom. Megyén kívülről is kaptak már megbízást, mint a szombathelyi REMIX műhelycsarnok terveinek elkészítését. Képünkön a kiállítás egyik kis látogatójának figyelmét a Leninváros makettje köti le. Igen hosszasan nézegette. nem vitás heki is tettszett. N. O. Többször adtunk hírt arról, hogy a bajai járásban évek óta törekszenek a kukoricatermésátlagok növelésére. Az idén is több kísérletet folytattak arról, miképp lehetne elérni magasabb holdunkén ti hozamokat. Hat nagyparcellás és három kispar- cellás kísérlet volt az idén. Ennek eredményéről és a további tervekről beszélgettünk Váradi Alberttal, a bajai járási tanács vb elnökhelyettesével és Vuity Józseffel, a járási tanács vb mezőgazdasági dsztályvezetőjé- veL — A kísérleteket szerves és műtrágyával, tőzeg és lápföld adagolással végeztük. A parcellákat úgy válogattuk, hogy kötött talaj és homok váltakozzék. A szedést befejeztük. A termelőszövetkezetek szakembereivel közösen, akiknek közreműködésével végeztük az említett kísérleteket, most értékeljük az eredményeket tájékoztat Váradi Albert. Beszédes bizonyíték Vuity József, a mátételki kis- parcellás kísérlet eredményét mutatja: az aranysárga, egymástól rendkívül különböző csöveket. — Ez az ellenőrző parcellán termett, ezek pedig a különböző mennyiségő tőzeggel, szerves lés műtrágyával dúsított földeken. Bizony jelentős a különbség. Együtt nézzük a mátételki eredményekről szóló táblázatokat. Ez az első értékelés, ami elkészült. Az ellenőrző parcellán elért terméseredmény májusi mor- zsoltban számítva nem éri el a 20 mázsát. Viszont a terített istállótrágyázással javított földön 40,6 mázsa kukorica termett, ami mintegy 62 mázsa csöves tengerinek felel meg. Hasonló a hozam a terített istállótrágyá- val és műtrágyával dúsított parcellán. Az ellenőrző táblán kívül nyolc különböző kísérletet végeztek Mátételkén a Győzelem Termelőszövetkezetben. Gazdag lelőhelyek Nagyon, jó eredményt hozott a soros tőzeges—műtrágyás kombináció. A járás vezetői szerint ezt különösein érdemes alkalmazni a nagyüzemben, mert bőven áll rendelkezésre tőzeg a járásban. Egyébként gazdag lápföldlelőhelyék vannak. Mód van tehát, a bevált kísérletek nagyüzemi általánosítására. — A járásban évente összesen 36 ezer holdon vetünk kukoricát, ebben benne van a háztáji is. Arra törekszünk, hogy a terület nagyobbik felén géppel végezzük a vetést — magyarázza a mezőgazdasági osztályvezető. Ezzel kapcsolatban mindjárt a kükorieatermesztés gépesítésére fordul a szó. A kukorica fészkes vetése rendkívül munkaigényes — ha kézzel történik. Ezért már évek óta törekednek a gépi vetés megoldására. Az idén is számos termelőszövetkezetben nagyobbrészt géppel történt a vetés. Gépesítési törekvések — A Bajai Gépjavító Állomás vállalta, hogy előállítja a szükséges gépeket. Háromféle géptípust alkalmaztunk eddig. A TVD—6-os vetőgépet átalakítottuk, azonkívül a csávolyiak szerkesztettek egy vetőgépet, amiről már többször hírt adott a sajtó és végül van egy másik géptípus négysoros vetőgép, amely alkalmas a kukorica, napraforgó és burgonya vetésére, trágyaszórásra is. A távlati elképzelések szerint arra törekszünk, hogy a vetést, trágyázást, a kártékony talajlakók elleni védekezést egy időben végezzük Az eddiginél még tökéletesebb géptípusokon törjük a fejünket — újságolja a járási tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese. Ezenkívül a bajai járásban van törekvés a kukoricaszedés gépesítésére is. Ezt napjainkban is tapasztaljuk Több termelőszövetkezetben adapteres megoldassál történt a betakarítás. k. a Kalocsai szoba Londonban Éhek a lehetőségekkel... N éhány hónappal ezelőtt látott napvilágot az Országos Tervhivatal, a Pénzügyminisztérium és az Építésügyi Minisztérium közös rendelete, mely a fizetési mérleg javítását cé'- zó beruházások előkészítésének újszerű módját szabályozza. Mielőtt e rendeletről, illetve megvalósításának néhány megyei tapasztalatáról szólnánk, úgy véljük nem árt tisztázni, hogy a fizetési mérleg javítását célzó beruházások sorába azok tartoznak, amelyek az export növelését, illetve az import csökkentését szolgálják. Alapvető követelmény, hogy a fejlesztési munka a program jóváhagyását követő két éven belül megvalósuljon és a költségek gyorsan megtérüljenek a népgazdaságnak. H a átlapozunk egy olyan beruházási programot, amely az idézett rendelet szerint készült, az első, ami feltűnik, hogy tartalma jóval szőkébb, mint a hagyományosoké. Csökkentek a műszaki fejezetek, a tervezőmunka, középpontjában a gazdasági számítások állnak. Mindez természetesen, nem jelenti azt, hogy az újszerű előkészítés nélkülözi a megalapozottságot. Éppen ellenkezőleg: a rendelet előírja, hogy már az előkészítés kezdetén ki kell jelölni a generáltervezőt, a fővállalkozót és az exportot, illetve importot bonyolító Külkereskedelmi Vállalatot. Így elive ki van zárva, hogy a beruházás megvalósítása során nem várt akadály bukkanjon fel, vagy például gondot "okozzon a külföldi piacra gyártott áru értékesítése. A programok jóváhagyását jelentősen meggyorsítja többek között az is, hogy kiiktatták a Beruházási Kódexben rögzített programfelülvizsgálatot. E ddig 245 millió forint értékű fizetési mórlegjavító beruházás programja futott be a Beruházási Bank megyei fiókjához a megyei vállalatoktól. A jóváhagyott programok megvalósításához 1966—1967-ben látnak hozzá. A Kecskeméti Konzervgyár 15,1 millió forintot igényelt két paradicsomfeldolgozó vonal beindítására. A program megvalósítása nyomán évi 500 tonna paradicsomkészít- ménnyel növekszik az üzem tő- késországokíba irányuló exportja. A Bajai Finomposztó Vállalat valamivel több mint 10 millió forint értékű gépi berendezést vásárol azzal a céllal,- hogy egy új exportcikk gyártását elkezdhesse. A programjában szereplő gazdasági számiEgy kis kalkuláció Mikor azon a bizonyos állatátvételi napon kibeszélgettük magunkat Csikós Ferenccel, a Szabadság Tsz tagjával — megélhetése felől, a takarmányról megjegyezte. — Azért a szövetkezet több takarmányról gondoskodhatna, a tagok háztáji jószágnevelésére. Pénzért... Mert teszem azt, lekaszálok 20 mázsa herét. Megkapom 15%-át. Egy tehénnek adok naponként 15 kilót. Meddig elég? 20 napra. Ez bizony kevés. — Viszont a tsz állatállománya is növekszik, nem? A közösben is kell a takarmány. Vagy eladja a szövetkezet? — Hát azt nem mondom. Feletetjük a közös jószágokkal — válaszolt az öreg és elgondolkozott. — Gondolom, az állattartás is sokat nyomott a latba, hogy 19 Ft-ról 40-re emelkedett a munkaegység értéke? Csikós Ferenc azért csak talált másik érvet a háztáji takarmányellátás feljavítására. Nyugodtan, nyomban előjött vele, látszott, hogy maguk közt szóvá teszik a tsz-gazdák. — De azt nem értjük, hogy amikor a herét levágjuk, s utána lógereblyével összekaparták, de még úgy is sok maradt ott — mért nem engedték a tagoknak összegyűjteni? Mondták, adjátok ide, kézi gereblyével feltakarítjuk. Nem. Százalékra engedjétek. Nem. Tiszakécskén jó állattenyésztő gazdák vannak. A tsz- ben is becsülünk minden szál takarmányt. Miért kellett így otthagyni a földeken, aminek még hasznát láthattuk volna a háztájin? — kérdezte az idős tsz-tag. — Ebben magának van igaza. — Van még itt más is — tartotta fel a mutatóujját Csikós Ferenc. — A szalmát 60 forintért kapjuk mázsánként — háztáji alomnak. 100 forintért szállítják haza a 10 mázsát... A trágyáért viszont csak 6 forintot kapunk. Három éve csapták fel a szalma árát; azelőtt 36 forintért adtak. A trágyáért akkor is 6 forintot fizettek. Mikor kérdeztük, miért emeltek 60-ra, azt válaszolták, hogy a Szolnoki Papírgyár szívesen fizet 100 forintot is érte. — JVo, de az is csak a közös jövedelmet szaporítja, a tagság nem fizet rá. — Hát olyanformán — engedett egy kicsit Csikós Ferenc. — Így meg a vezetőségnek van igaza. Olyan nagy baj azért nem lehet a tiszakécskei háztáji jószágok ellátása körül.. Mert amikor a tsz-gazda után Kapocs Pált, az Állatforgalmi Vállalat járási kirendeltség-vezetőjét kérdeztük meg, nagy elismeréssel jelentette ki. — Komoly állattartók a kécs- kei tsz-ek, szövetkezeti gazdák. A járás tervének közel egyhar- madát ez a község teljesíti. Nagyon jó marhákat hizlalnak. A hízott sertés átlagsúlya 110 kg. Már előre teljesítették a decemberi lejáratú szerződéseket. De még jelentős mennyiségű szerződéses süldő van kint. Igyekezzenek idejében leadni azokat. Még szabad süldőt is veszünk át korlátozott mennyiségben. — Mi volt ma a felhozatal? — Száztíz hízott sertés, 130 süldő, 12 vágómarha. Jövő csütörtökön már megvan szervezve 200 hízott sertés, 80 export vágómarha és körülbelül 30 — átvétele — belföldre. — Nem lesz-e változás például a sertések árában? Beszélték itt a tsz-gazdák, hogy a faluban jobb ára van a hízónak. — Ezerkileneszázhatvanhatra lesz változás. Az eddigi gyakorlattal szemben a kisebb súlyú sertésekért fizetünk magasabb árakat. Eddig 130 kiló felett 16,20-at adtunk kilójáért. 1966- ban 100 kg felett — 120-ig — 16 forint, 120 kiló felett 15 forint lesz az ár. Okosan tesznek azok a gazdák, akik süldőjüket hizlalásra szerződik át — ezt meg lehet oldani —, akkor az eddigi 80 kg-hoz még 150 kg takarmányt kapnak. Tóth István tás szerint e beruházás költsége nem egészen egy év alatt megtérül majd. Üj exportcikkek gyártásán kívül az import csökkentését is lehetővé teszi a Bács-Kiskun megyei Műanyagéi Gumifeldolgozó Vállalat (Kalocsa) 4 millió forintos beruházási programjának a megvalósítása. A részben külföldről vásárolt, részben hazai gyártású gépek üzembe helyezése után papírmasé tálcákat, fésűket exportálnak majd a kalocsaiak és számos olyan műanyag használati tárgyat készítenek, amelyet eddig külföldről vásárolt kereskedelmünk. A z eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a megye ipara élt az újszerű eljárásban rejlő lehetőséggel és jól megalapozott javaslatokkal igyekezett szolgálni a rendeletben megjelölt célt: a népgazdaság fizetési mérlegének a javítását. Reméljük, hogy a jóváhagyott beruházások olyan gyorsan, simán gördülnek majd a megvalósítás felé, mint ahogy a programok előkészítése és jóváhagyása történt. B. D.
