Petőfi Népe, 1965. november (20. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-19 / 273. szám
188S. november M, pAitel Sl oldal A MÁV kisebb forgalmú vállalatokhoz kísérletképpen gumikerekű vagonszállító kocsival küldi a szállításhoz szükséges vasúti teherkocsikat. A vasút beszerzett egy negyven tonnás 24 kerekű pótkocsit, amelyre a vágányról felhúzzák a vagont, s így a pályaudvarról gumikerekeken gördül a szállíttató válGazdaság és ideológia a kalocsai járásban RCgzftlk a vagont a szállítókocsin. Furcsa látvány az utcán gördülő vagon. , (MTI Foto — Lajos György l'elv.) A kalocsai járás termelőszövetkezeteinek helyzete az elmúlt években sokat foglalkoztatta a párt és állami vezetőket, az egész megye közvéleményét. 1963-ban 20.9 millió forint mérleghiány jelentkezett a járás termelőszövetkezeteiben. 1964. január 21-én a megyei párt-végrehajtóbizottság megtárgyalta a kalocsai járás mezőgazdaságának helyzetét és legfőbb feladatként jelölte meg a termelőszövetkezetek megszilárdítását. A kalocsai járási pártbizottság ennek alapján felülvizsgálta saját irányító tevékenységét és egyben intézkedéseket hozott, hogy a pártszervezetek termelést szervező munkáia javuljon. A párt-végrehajtóbizottság megtárgyalta Homokmégy, Szakmar. öregcsertő, Géderlak, Ordas. Hajós. Foktő és Dunapataj községi, valamint termelőszövetkezeti pártvezetőségének tevékenységét és a helyzet teljes ismeretében nyújtott útmutatást a további tennivalókhoz. A végrehajtó bizottság a járási tanács végrehajtó bizottságával együttműködve igyekezett az elmúlt: időszak alatt a termelőszövetkezetek vezetésének szakmai színvonalát emelni. Hetven mezőgazdasági szak ■ ember került különböző beosztásba a közös gazdaságokban. Ennek eredményeként a legtöbb termelőszövetkezet megfelelő felkészültségű szakvezetővel rendelkezik. Az elmúlt évi pártvezetőségi újjáválasztások szintén elősegítették a vezetés színvonalának növelését. A járási pártbizottság a közelmúltban megtárgyalta a termelőszövetkezetek pártszervezeteinek termelésszervező munkáját és megállapította, hogy mindenütt rendszeresen ellenőrzik a termelőszövetkezetek éves termelési és pénzügyi tervét, a negyedévi pénzügyi felmérések eredményeit, az időszerű munkákra való felkészülést és a termelőszövetkezet egy-egy üzem- ágának helyzetét, a jövedelem- elosztás kérdéseit. Mindebből következik, hogy az adott gazdaság helyzetével összefüggő fontos- kérdéseket, minden párt- szervezet jól ismeri. Külön szeCsütörtök. A tisza- kéoskei állomás rakte- rületén zajos a világ. Az SZÁMVETÉS ségére is, aki a süldőátvételnél nézelődik. Nem sokat gondolkozik. — Ha megvolna a földem, 4 hold szántót, 1 hold szólót vittem De, ah Kor se etneK joDoan, mint most. Igaz, a nyugdíj nem sok, 260 forint havonta. Lehetne több, de fő, hogy már van. Parasztnak ilyen sose volt. s ez csak több lehet idővel. Ahogy megyünk feljebb az ország dolgával. Mert csak haladunk. .. Meg kell nézni a mi szövetkezetünket. Pár esztendeje még csak 19 forintot ért egy munkaegység, 1964-ben meg negyvenet... Hirtelen megszakad a beszéd, egy fürge, ősz ember halad el mellettünk. Biciklijét tolja. — Itt ez a másik vén nyugdíjas — szól rá tréfásan Csikós Ferenc. — Te se álltái jobban egyéni korodban, mint most, ugye? — kapcsolja be őt is átmenetileg a témába. — Az biztos, hogy nem — felel az öreg meggyőződéssel, s illendően megáll pár pillanatra, bár látszik, sietős a dolga. — Ma is kapok cukorrépát, takarmányrépát — százalékra. Azért a nyugdíjat emelhetnék... — jegyzi meg elmenőben. Nehezen hiszi az idegen, hogy ez az idős, mozgékony ember, aki százalékos répáért megy, nyolcvanhat esztendős. — Meg aztán a háztáji föld is hoz évente 12 ezer forintot — folytatja a tsz-gazda a saját helyzetével. — Kukoricát, krumplit, tököt, takarmányrépát termelek rajta,.. Megvan 3—4 mázsa krumplink, fűszerpaprikánk, zöldségünk, amennyi kell. Na, meg a 3 és fél—4 hektó borocska... Elhallgat. Most arra figyel, hogy egy teherautónyi süldő elindul a karámtól a vagonok felé. — Meg a két tehén is jelent húszezer forintot. Mert, annyit általában tartok évenként... Hát, azért nyugdíjkorban meg lehet ebből éldegélni. Tóth István retném kiemelni, hogy a termelőszövetkezetek negyedéves pénzügyi felülvizsgálatait minden esetben értékelik a párt- alapszervezetek. Figyelemmel kísérik az egyes bevételi kieséseket és azok pótlására javaslatot tesznek a gazdasági vezetőknek. Igyekeznek csökkenteni a várható mérleghiányt. (Sajnos, az idén a száj- és körömfájás, a belvizek sok kárt tettek. Több millió forintos kiesést okoztak a paprikaföldeken az októberi fagyok.) Pártszervezeteink többsége eredményesen működik együtt a párton kívüli aktívákkal, akiket rendszeresen tájékoztat a fő kérdésekről. A pártvezetőség új- jáválasztása óta minden alapszervezetnél érvényesül, hogy a kommunistáknak konkrét pártmegbízatásuk van. amely a termelőszövetkezet egy-egy bizottságán belüli munkát, vagy termelési feladatot ielent. A párt- alapszervezetek ellenőrzik ezeket a megbízásokat, és nemegyszer új feladatokat adnak a kommunistáknak. A gazdálkodás megjavításával összefügg az ideológiai munka. Pártszervezeteink taggyűlésen tárgyalták meg a Központi Bizottság eszmei irányelveit és szinte mindenütt szenvedélyes vita alakult ki. Ho- mokmégyen hangoztatták, hogy több gondot kel) fordítani a párttagság eszmei nevelésére, hogy a tudatosabb hirdetői legyenek a párt politiká.iának. Tehát a pártoktatással többet kell törődni. Ezt másutt is felvetették. Ez a járási párt-végrehajtóbizottságot is figyelmeztette, hogy jobban ellenőrizze a párttagság, a pártoktatás helyzetét. Az 1965—1966-os oktatási évben a felnőtt lakosság 28 százalékát tervezzük bevonni a pártoktatásba az elmúlt évi 11 százalékkal szemben. Szélesebb körben, társadalmi rétegenként feldolgozásra kerül az ideológiai irányelvekből származó számos feladat. Ezekről négy előadást tartunk például az értelmiségieknek. Az ideofógiai irányelvekkel kapcsolatos vita során olyan tapasztalatunk is van. mintha egyesek lebecsülnék a tudatformálásban eddig elért eredményeinket. Ez helytelen, mert el kell ismernünk, hogy a mező- gazdaság szocialista átszervezésével a termelőszövetkezeti parasztság is változott. Az más kérdés, hogy egyesek elmaradtak — a körülményekhez viszonyítva — a gondolkodásban. Megszűnt például a korábbi évtizedekben tapasztalható nemzetiségi gyűlölködés Dusnokon, Bátyán. Hajóson, Miskén. Ezekben a községekben azelőtt nemHóban szüretelnek Tokaj hegy alján Tokajhegyalja világhírű bortermő vidékén, a Tarcali és a Tolcsvai Állami Gazdaság, valamint a szőlészeti kutató intézet egyes tábláin még mintegy 200 holdról kell leszedni a szőlőfürtöket. A gumicsizmás, vattakabátos szüretelők 5—8 centiméteres hóval borított hegyoldalakon dolgoznak, és venyigéből rakott „tábortűznél” pihenik ki a szedés, puttonyozás fáradalmait. Utoljára 1945-ben szüreteltek téli hőesésben To- kajhegyalján. A szakemberek szerint a hirtelen jött tél nem ártott a tőikén maradt fürtöknek. zetiségi alapon is megosztották a lakosságot. Van tehát előrelépés a tudatformálásban, és a türelmetleneket arra kérjük, hogy kitartó, alapos felvilágosító munkával segítsék a párt ez irányú politikáját. Arra törekszünk, hogy az eszmei irányelvekkel kapcsolatos nevelő munka állandó legyen a járásunkban. Pártszervezeteinkkel együtt azon munkálkodunk, hogy a kalocsai járás termelőszövetkezetei elérjék a megyei termelőszövetkezetek átlagos színvonalát, javuljon az eszmei nevelő • munka, hogy ezzel is elősegítsük az egységes paraszti osztály kialakulását. KÖRÖS GÁSPÁR a kalocsai járási pártbizottság első titkára Fűtés - a levegőbe Ha ön azt hiszi tisztelt olvasó, hogy mi energiahordozókban szegény ország vagyunk és fogunkhoz kell verni a drága SZen5t’ akkor nagyon téved. Jöjjön el Kecskemétre, pontosabban a Leninvárosba és győződjön meg róla a saját szemével, hogy még a levegő fűtését is megengedhetjük magunknak. Jómagam nemegyszer sétáltam végig büszkeségtől dagadó kebellel amellett a nádpallóval álcázott árok mellett, amelyben a 2-es számú távfűtővezeték fekszik — majdnem végig csupaszon. Amerre elhalad kivírui a tavasz: széles sávban oivad a fagy. gőzölögnek a tócsák, kellemesen langyos a lég. Eredetileg persze, nem éppen ez lenne a funkciója a csőben keringő forró víznek, hanem a 6-os számú lakásszövetkezet lakásainak a fűtése. No, de jut is, marad is. Az igaz, hogy az Ingatlankezelő Vállalat vezetői panaszkodnak egy kicsit amiatt, hogy már októberben is többet költöttek a fűtésre vagy 35 ezer forinttal, mint kellett volna és a jelek szerint novemberben még ennél is nagyobb lesz a deficit, de mi az a néhány tízezer forint a vállalatnak, pláne a népgazdaságnak. Természetesen, egészen más lenne a helyzet, ha szegények volnánk. Akkor kénytelenek lettünk volna lóhalálában szigetelni a vezetéket még a hideg idő beállta előtt. Így azonban teljesen felesleges elkapkodni a dolgot. Egyébként a szigetelés azért megy, megyeget, úgy kényelmesen, akkurátusán. Öt-hat embert mindig lát az ember a cső körül matatni. A munka tempója kétségkívül tökéletesen kielégítő, ellenkező esetben ugyanis a megyei beruházási iroda erélyesen követelné a szigetelés meggyorsítását, az ÉM Bács megyei Állami Építőipari Vállalat is szüntelenül sürgetné alvállalkozóját az Országos Szakipari Vállalatot, hogy mozgósítson nagyobb erőt a munkára. Azonban — mint mondtam — semmi helye a nyugtalanságnak. Ha nem november végére, akkor december elejére, esetleg azutánra, kiskeddre vagy nagy- csütörtökre majdcsak befejezik a szigetelést derék munkásaink. Addig meg hadd fűtse a lakások mellett a levegőt is. A cinkék, verebek és egyéb égi ma darak örömére. Elvégre megengedhetjük magunknak... Békés Hezsó emberi beszed, kurjongatas — maiacvisitassai, tehénbőgéssel keveredik. A mázsáló pavilon karámjába lábuknál, fülüknél, farkuknál fogva rakosgatják a süldőket az állatforgalmi vállalat markos emberei, meg az állattulajdonosok. — Több nem lesz! — kiált az éppen soron levő rakomány gazdaasszonya, mikor öt fekete és szőke jószág lekerül a kocsiketrecből. — Azt a feketét, ott jobb szélen cseréljék ki! — mutat egyik süldőre a felvásárló, Fodor Imre, a vállalat igen jó szemű alkalmazottja. — Nincs még meg annak a súlya. _ A gazdaasszony szó nélkül vétet le másikat. A szakértelemmel szemben nincs apelláta... A kintebbi csendesebb fertályon méla tehenek álldogálnak. Egyik szép verestarka egy vastag fatörzshöz kötve bámul az előtte elpuffogó Zetorra. Gazdája fentebb, a raktár ajtajának támaszkodva várakozik. Megismerkedünk. Csikós Ferenc, a helybeli Szabadság Tsz tagja. Nyugdíjas is. azért várja ilyen türelemmel, míg a marhaátvételre kerül sor. Pár szót vált mindenkivel, aki arra vetődik. Most éppen Tassi Lászlót kérdezi, mit hozott? — Szerződéses disznót... Leadom _már, mert megesz bennünket — mondja. — Még jó, hogy’ van tök elég. — Akkor jó löttyedt a húsa. — No, azért kapott az mást is. — Akkor majd lesz belőle jó hetven forintos szalámi, .. Ebben némi célzás van az „örök paraszti problémára. Az átvételi ár kévés ahhoz kepest, ahogyan a fogyasztó megfizeti az üzletben vásárolt húst, terméket. _ Ez az egy tehene van? — térünk a kikötött jószágra. — K ettő volt. A másikat elvitte a télén a száj- és körömfájás. — Hogyan élnek? — intek feketeruhás felelalathoz, ki- vagy berakásra. Egyelőre kísérleti jelleggel a Kőbányai Hizlaló Állomásról négy vállalathoz juttatják el így a vagonokat, s most mérik fel a vagonkulival történő szállítás gazdaságosságát. Egy már biztos: ezzel a módszerré! nem kell a teherpályaudvartól a a vállalatig drága iparvágányt építeni. Dolgozik az első vagonkuli
