Petőfi Népe, 1965. november (20. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-18 / 272. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek I 'ivtirfi A MEGYÉI PÁRTBIZOTfSÁG tftPJA Ara 60 fillér 1955. nov. m, csütörtök XX. EVT. 272. SZ. Befejeződött a krími pártküldöttség látogatása Ünnepélyes búcsúztatás Kecskeméten A krimi pártküldöttség veze­tője I. K. Lutak, az SZKP Köz­ponti Bizottsága és a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsának tagja, a Krími Területi Pártbi­zottság első titkára, továbbá a delegáció tagjai: L. F. Sajturo, a Krími Területi Tanács»V. B. mezőgazdasági elnökhelyettese, P. Sz. Pereverzev, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának tagja, a „Rosszija” kolhoz elnöke és V. A. Kirjusin, a Krími Terü­leti Pártbizottság mezőgazda- sági osztályának vezetőhelyet­tese, szerdán a Bajai Állami Gazdaság vaskúti borkombinát­jába látogatott. A vendégeket elkísérte dr. Molnár Frigyes, a megyei párt- bizottság első titkára, dr. Glied Károly, a megyei pártbizottság titkára, dr. Fejes Sándor, az FM Kertészeti Főosztályának vezetője, dr. Tompa Béla, a megyei tanács vb elnökhelyet­tese, Miklós János, az Állami Gazdaságok Megyei Igazgatósá­gának vezetője. Szabó Imre, a bajai járási pártbizottság első titkára és dr. Gajdócsi István, a Bajai Járási Tanács V. B. elnöke. A küldöttséget Németh Imre igazgató tájékoztatta az állami gazdaság munkájáról. Ezt követően a Hosszúhegyi Állami Gazdaság szőlő- és gyü­mölcstelepítéseit tekintette meg a delegáció, majd útjuk követ­kező állomása az Izsáki Állami Gazdaság volt. ahol Lehoczki László igazgatóhelyettes mutatta be a gazdaságot és az épülő borpincét. A krími küldöttség egy tagja, M. A. Lozovoj, a Szimferopoli Városi Tanács V. B. elnöke, tegnap Kecskeméten Erdélyi Ignác, a városi pártbi­zottság első titkára, Reile Géza, a városi tanács vb elnöke és Mócza Imre, a városi tanács vb kereskedelmi csoportvezetője kíséretében a megyeszékhely ke­reskedelmi helyzetét és hálóza­tát tanulmányozta, majd felke­resett néhány boltegységet is. A megyénktől tegnap este el­búcsúzó krími pártdelegáció tiszteletére fogadást rendeztek a megyei tanács székházában. A fogadáson megjelent dr. Molnár Frigyes, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Varga Jenő. a megyei tanács vb elnöke és a megye több más pórt és állami vezetője. Dr. Molnár Frigyes és dr. Varga Jenő búcsúbeszé­dében méltatta a szovjet és_ a magyai- nép testvéri barátságát, majd I. K. Lutak, a delegáció valamennyi tagja nevében nagy elismeréssel szólt a Bács-Kiskun megyében szerzett tapasztalatok­ról. A krími pártküldöttség ma reggel indult vissza Kecskemét­ről Budapestre, ahonnan este visszautaznak a Szovjetunióba. Kovácsok - 30 C°-ban Vibráló tűzfényben és télen- ny áron harminc tokos hőségben dolgoznak az ÉM Fémmunkás Épületlakatosipari és Tömeg­cikkipari Vállalat Kiskunhalasi Gyárának kovácsai — közöttük á felvételen látható két fiatal­ember is. A magas nyomású csö­vek — víz-, gáz- és kőolajve­zetékek — összekapcsolására alkalmas úgynevezett „laza ka­rimákat” készítik. Ez a gyárt­mány 20 százalékát képezi a gyár idei feladatának, s az idén majdnem 130 ezret készítenek belőle. (Pásztor Zoltán felvétele.) Napirenden: A jövő Dominika: három merénylet SANTO DOMINGO (MTI) A dominikai hadsereg ké- j széniéibe helyezkedett Godoy elnök parancsára. Az intézke­désre az adott okot, hogy San- tiagóban, az ország második j legnagyobb városában a hí­resztelések szerint egy katonai­polgári álamcsíny készül. A do­minikai csapatok a kaszárnyák­ban várják a további paran­csot. Az AFP jelenti, hogy három merényletet követtek el kedden 1 Santo Domingóban és Santiagó- ban. Ez utóbbi során egy em­ber meghalt és kettő megsebe­sült. A santiagói bombamerény­letet álarcos emberek követték el. Az általuk eldobott gránát megölt egy 12 éves gyermeket és megsebesítette szüleit. Alcantara, a Dominikai Nem­zeti Demokrata Forradalmi Párt elnöke arra kérte a kormányt, hogy tiltsa be a kommunista pártot és a baloldali mozgalma­kat az országban. Félmilliót megmentettek A kiskunfélegyházi Lenin Tsz­óén szinte az utolsó órában épült fel a Lőrinci Hengermű dolgozóinak segítségével az a hatalmas zöldségtároló szín, amely lehetővé tette, hogy a nagy kertészetben még kint levő zöldpaprikát és egyéb zöldség­félét megmentsék a pusztulás­tól. A megmentett érték félmil­lió forintra tehető. Naponta 330 —400 diák segítette a munkát, és többek között mintegy hat vagon paprikát raktak fedél alá. Ugyanilyen segítséget kapott a tsz az Építőipari Szövetkezettől, amikor a 32 vagonos magtárt határidő előtt, még májusban átadták, s ezzel lehetővé tették, hogy az idei 12 959 métermázsa kenyérgabonából egy szem sem maradt szabad ég alatt az idei esős nyáron. A „s?ép magyar beszéd“ | SzŐSŐmUilkáSOk yersenye j üfÖilSSégS Hagyománnyá vált Kecskemé­ten, hogy minden évben — Ko­dály Zoltán születésnapján — megrendezik a „Szép magyar beszéd” versenyét. Az országban általában nagyon kevés ember beszél helyesen, szépen magya­rul, a versenynek az a célja, bogy ezen változtasson. A december 16-i rendezvény azonban eltér az eddigiektől. Nemcsak Kecskemétről, hanem a megye más városaiból is meg­hívnak olyanokat, akik a vá­rosi elődöntőn sikeresen szere­peltek. A megyei döntőbe jutot­taknak számot kell adniok ar­ról is, mennyire ismerik a ma­gyar nyelvhelyesség kérdéseit. A verseny elnökéül Lőrincze Lajost, a neves nyelvművelőt kérték jel. Az idén hétszázezer forinttal növekszik a közös vagyon a kis- kunmajsai Jonatán Szakszövet­kezetben. Ennek oka az, hogy idő előtt termőre fordultak az 1961-ben és 1962-ben simavesz- szővel telepített nagyüzemi sző­lők. A vártnál előbb jelentke­ző hozam jóvoltából az új ültet­vényekről csaknem ezer mázsa szőlőt szüreteltek. Az átlagter­més meghaladta a 15 mázsát. A gazdaság 170 holdas nagy­üzemi szőlőjét — a gyakori per­metezés következtében a pero- noszpórának még az „árnyéka” is elkerülte. A tervezettnél na­gyobb bevétel lehetővé teszi, hogy annak bizonyos hányadát a gazdaság nyereségrészesedés­ként ossza fel a szerződött bri­gád tagjai között. A z a társadalom, amely olyan általános érdeklődést tanúsít az iskola, az ifjú nemzedék neve­lése és oktatása iránt, mint a mienk, nyilvánvalóan bízik ön­magában, bízik a jövőben. Hi­szen^ az oktatásra fordított anyagi és szellemi erő — mond­hatnánk: a leghosszabb lejáratú beruházás. Nagyon is sokat elárul tehát társadalmunk közérzetéről az, hogy az országgyűlés napirend­re tűzte az oktatási reform vi­táját. Sokatmondó ez abból a szempontból is, hogy egy vi­szonylag új — hiszen mindösz- sze négy esztendős — elhatáro­zás kiigazítását, bizonyos fokú helyesbítését tűztük ki célul. Azt mutatja, hogy nálunk na­gyon józanul, tárgyilagosan fi­gyelik az élet jelenségeit, s tetteinket nem a merev sémák; a gyakorlattal nem számoló in­tézkedések határozzák meg, hanem az élet követelményei. A művelődésügyi miniszter parlamenti beszámolója, vala­mint a képviselői vita alkalmat adott a tévedések tisztázására és a hibák kiigazítására az egész ország közvéleménye előtt. Az iskolareform-törvény három alapelve továbbra is vál­tozatlan. Az iskola és az élet kapcsolatának megerősítése, az oktatás korszerűsítése, valamint a hatékony kommunista neve­lés a fő cél. Ehhez azonban az eddiginél célravezetőbb utakat kerestünk és találtunk is. Talán a legfontosabb ebből a szempontból, hogy sikerült megteremteni az egységet. Az iskolareform végrehajtását sok esetben akadályozta eddig az egyes minisztériumok közötti vetélkedés, meg nem értés. A művelődésügyi miniszter beszá­molója több ízben is hangsú­lyozta az egyetértés szükséges­ségét, az erők összefogását a cél érdekében. Tisztázódott továbbá a közép­iskolai munkára nevelés szere­pe és lehetősége is. Sok he­lyen „túlszaladtak” ebben a te­kintetben a célokon. A közép­iskola elsősorban a továbbtanu­lásra készít elő. Nem szakmát kell adnia, de nem hanyagol­hatja el a munkára nevelést sem. Nagy lépéssel visz bennünket közelebb a középiskola általá­nossá tételéhez az a lehetőség, ami a szakmunkásképző iskolák tanulói előtt megnyílott. Eddig csak néhány helyen folytattak kísérleteket arról, hogyan lehet­ne a szakmunkásképzés tan­anyagát egyeztetni a középisko­la tantervével, hogyan lehetne tehát megteremteni a módot ar­ra, hogy a fiatal szakmunkások nagyobb időveszteség nélkül megszerezhessék a középiskolai végzettséget is. Ez a lehetőség bizonyára ösztönző lesz és számtalan fiatal szakmunkás igyekszik élni vele a jövőben, így a legjobbak, a valóban ér­demesek ezentúl sokkal köny- nyebben juthatnak el szakmá­jukban a legmagasabb képzett­ség fokára is. Nagyon sokan látják majd értelmét a tovább­tanulásnak, s lesznek egyetemi végzettségű szakemberek. S ok szó esett a mezőgazda­sági szakmunkásképzésről is az országgyűlésen, s ez bennünket Bács megyében nagyon közelről érint. Az eddigi, gyakran fele­más megoldások, a feltételek hiánya, és nem utolsósorban a bérezésben a szakképzettség semmibevevése éppen nem volt ösztönző. Ugyanakkor az élet sürgette a megoldást, hiszen szakmunkások és szakemberek tízezreire van szükségünk gaz­dasági terveink megvalósításá­hoz. Az országgyűlés ebben is, mint az iskolareform egyéb kér­déseiben, kereste és jórészt megtalálta a helyes utat. amit a legközelebbi jövőben követni kell. Nem áltatjuk magunkat azzal, hogy ez már valamiféle végső megoldás. A vita arra is felhívta azonban a figyelmün­ket, hogy korunk szocialista is­koláját senki sem „fedezheti fel”, hanem magunknak kell nehézségek, sőt, tévedések árán is, a tapasztalatokat folytonosan gyűjtve, értékelve és felhasznál­va kimunkálnunk. Annyi bizonyos, hogy míg egyben-másban további vál­tozásokra is szükség lesz, a fő célok maradnak! Ezekért a cé­lokért kell továbbra is dolgoz­niuk, küzdeniük a nevelőknek, a szülőknek, az egész társada­lomnak, még pedig lankadatla­nul, a javító célzatú változások­tól nem megijedve, hanem fel­villanyozva. M. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom