Petőfi Népe, 1965. november (20. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-17 / 271. szám
1965. november 17. szerda 3. oldal Idei feladatok, jövő évi tervek j a Kecskeméti Hűtőházban Bátran elmondhatják majd az év végi számvetésnél a Kecskeméti Hűtőház dolgozói: Sok gonddal-bajjal küszködtünk idén, de sikerült teljesítenünk a ránk szabott feladatokat. Elég megemlítenünk a gondok közül azt, hogy hónapokig elhúzódott a mélyhűtő alagút bővítése és emiatt a tervezettnél lényegesen kevesebb gyümölcsöt, zöldségfélét tudott feldolgozni az első félévben a hűtőház. A terméskiesés pótlására és természetesen azért is, hogy ne maradjanak munka nélkül az emberek, a vezetőség kénytelen volt menetközben módosítani a gyártás összetételét. Többek között bevezették a mélyhűtött, szirupos vegyesgyümölcs gyártását és az új cikk a külföldi piacon is sikert aratott. Év végéig 15 vagonnal szállítanak a Német Demokratikus Köztársaságba. A vártnál lényegesen kevesebbet ugyan, de sikerült 5 vagon őszi sóskát és parajt tartósítani és a jégkrém- gyártás mennyiségét is jelentősen növelték a tavalyi évhez viszonyítva. A helyes gazdasági intézkedések és a dolgozók szorgalma meghozta gyümölcsét: az év végéig előreláthatólag 20 százalékkal teljesíti túl mennyiségi tervét a hűtőház. Forintértékben „toronymagas” túlteljesítés várható, de ezt a gyár- j tás összetételében beállt váltó- i zás miatt — a tervezettnél j magasabb termelési értéket ho- j zó árukat készítettek — nem ; könyvelhetjük kizárólag a jó j munka javára. Fenntartás nél- j kül dicsérhetjük viszont azt, j hogy a tavalyinak csaknem a ! kétszeresét, összesen 11 millió forint értékű árut exportálnak. Bár év végéig még jócskán van mit tennie a hűtőház dolgozóinak: jelentős mennyiségű mélyhűtött vegyes gyümölcsöt, sárgabarackot és gyümölcskrémet készítenek a hátralevő hetekben, az üzem vezetői már a jövő feladatait tervezgetik. A hűtőiparban országosan is egyre inkább érvényre jut az a helyes elv, hogy az egyes üzemek, a környék mezőgazdasági termelésének megfelelően alakítsák ki a gyártás összetételét. Ezért a hűtőház vezetői arra számítanak, hogy mindenekelőtt a sárgabarack, a meggy, a szőlő és néhány zöldségféle feldolgozását kell növelniük. Kecskeméten és környékén bő választékot kínál a szőlő, indokolt tehát, hogy már most gondolkoznak a hűtőházak > azon, hogyan lehetne az eddigi- i nél nagyobb mennységű szőlőt felhasználni a különféle mélyhűtött készítmények ízesítésére, díszítésére. A kertészet újabb seregszemléje Nem egészen fél év múlva ismét megnyitja kapuit a szocialista tábor országai mezőgazdasági terményeinek jelentős hányadát felvonultató reprezentatív sereg*zem!e. az erfurti Nemzetközi Kertészeti Kiállítás. Az első ilyen bemutatót 1961 áprilisában rendezték meg, s a látogatóknak akkor is egészen október közepéig volt alkalmuk gyönyörködni a kiállított szőlő-, gyümölcs- és zöldségfélékben, dísznövényekben, stb. A kiállításon a magyar mezőgazdaság sikerrel szerepelt: terményeinket összesen 650 éremmel — köztük 333, az első díjat jelentő aranyéremmel — jutalmazták. Ez utóbbiakból egyébként 22-t a megyénket képviselő termelőszövetkezetek, állami gazdaságok és kísérleti intézetek hoztak haza. A jövőre ismét megrendezésre kerülő erfurti kiállításon kertészeti termékeinket 600 négy- j zetméter alapterületű pavilon- j ban mutatják be. Áprilisban a j többi közt a hajtatott zöldségek, j hajtatott és vágott virágok; jú- ; liusban a zöldség- és gyümölcs- ! félék, kaktuszok; augusztusban a nyári vágott virágok, szép- (emberben a virágkötészeti al- j kotások, ezt követően pedig a j faiskolai anyagok, majd az j előbbieken kívül a szőlő „vetélkedőjét” tartják meg. A hazai nagyüzemi gazdasá- ; goknak, intézményeknek, válla- ; latoknak, és az egyéni terme- j löknek a kiállításon való rész- i vételét a Földművelésügyi Minisztérium Mezőgazdasági Kiállítási Irodája szervezi. Az iroda december 15-ig fogad el jelentkezéseket. I I- I A lúdtenyésztés iráni az elmúlt két év során világszerte megnövekedett az érdeklődés. Jugoszláviában 1970-re 4 millió lúd tenyésztését. irányozták elő. Bulgária a gyorsabb ütemű fejlesztés, az export növelése érdekében az állományból történő szaporulat felnevelése, hizlalása mellett Izraelből is importál napos állatot. Jelentősen növekszik Lengyelország liba tenyésztése. A Német Szövetségi Köztársaság, mint legnagyobb libahús-importőr, elmúlt évi exportjának mintegy 50 százalékát Lengyelországból fedezte. Csehszlovákia tavaly már ezer tonnát exportált ebből a fontos, közkedvelt baromfiból Nyugat' Németországba. Nem szabad figyelmen kívül hagyni az Egyesült Államokat sem, amely az európai piacokon mint felvásárló versenytársiként jelentkezik. A tőkés országokban ugyanis a lúd- tenyósztés teljesen háttérbe szorult. Nyugaton a tömése« liba- hizlalást állatvédelmi rendszabályok tiltják. A libahizlalásnak a legtöbb nyugati országban sem hagyományai, sem kialakult módszerei nincsenek. I 2Hazánkban megvan, a lehetőség mind a nagyüzemi, mind a háztáji lúdtenyésztés fejlesz,.Költöznek” a csirkék Csík János raktáros segítségével az elő- nevelőből az utónevelőbe. gát növelte tervezési rendszerünk fejlesztése, a kötelező tervmutatók számának csökkentése. Ezt követően bevezették az értékesítési irányok — külkereskedelem, beruházások — szerinti tervezését, amely fokozta a tervben kitűzött célok és a szükségletek össz,hangját. A tervezésben — egyre szélesebb körűen — alkalmazásra kerültek a különféle gazdaságossági számítások. Igen lényeges a vállalati gazdálkodás fejlődése is a nyereségrészesedési rendszertől a mai devizaérdekeltségig bezárólag. A nyereség különböző formáinak alkalmazása elméletileg és gyakorlatilag is igazolta, hogy a tervgazdálkodásban létjogosultsága van a gazdaságosságnak, a jövedelmezőségnek, a nyereségnek. Megnőttek a vállalatok pénzügyi alapjai, illetve teljesen új, gazdaságilag célszerű alapokat képeztünk: így a műszaki fejlesztési, a garanciális, az exportfejlesztési alapot. | FONTOS~j lépés volt a termelői árak rendezése, amikor is megszüntették a gazdasági tisztánlátást zavaró és pazarlásra módot adó szubvenciókat. Magyarországon talán éppen az árképzésben értük el a legnagyobb eredményeket. Jelzi ezt az is, hogy több iparágban — — például a műszer-, 9 gyógyszer-, a műanyagfeldolgozó iparágban — rugalmas árképzést vezettünk be, s áraink a ráfordítás arányokon túl a használhatóságot, a műszaki színvonalat is figyelembe veszik. Fokozott gyártmányfejlesztésre ösztönöz a gyártmányfejlesztési árkiegészítés és az árkiegyenlítési forgalmi adó. Jelentős lépés volt az eszközlekötési járulék bevezetése. Fogyasztói árrendszerünk is lényegesen rugalmasabb (lásd: az alkalmi árleszállításokat, áremeléseket). a divatcikkek piacra dobására ösztönöz, (divatfelár stb.). I A MUNKAÜGYI 1 gazdálkodásban az 1957 előtti béralapellen- őrzéssel szemben előrehaladást jelentett az átlagbérellenőrzési rendszer és ezzel egyidejűleg a különböző bérformák rugalmas alkalmazása. Szinte évről évre módosult, fejlődött a prémium- rendszer, a legutóbbi miniszter- tanácsi határozatot erről éppen a közelmúltban közölte a sajtó. Az anyag- és készletgazdálkodás korábban merev rendszere is rugalmasabb lett, nőtt a raktári kiszolgálás köre és aránya, egyes területeken egyszerűsödött a megrendelési rendszer, differenciált hitel- és kamatpolitikát alakítottunk ki. Ebben az évben pedig teljesein szabad kereskedelmi módszereket alkalmaznak a feleslegessé vált készletek hasznosítására. E tények felsorolása is elegendő bizonyíték arra, hogy: a) 1957-ben gazdasági irányításunkban gyökeres változások történtek; b) a gazdasági irányítás — gyorsabb-lassúbb ütemben — de állandóan fejlődőit, tökéletesedett. Egyesek felvethetik, miért nem vezettük be már annakidején azokat a módszereket, amelyekről most szó van? Nos, azért, mert a felismerés: folyamat, a fejlődés eredménye, a gyakorlati tapasztalatok általánosítása. Természetesein van más oka is, mégpedig az, hogy hét-nyolc évvel ezelőtt mások voltak gazdasági viszonyaink (szétaprózott, egyéni gazdálkodáson alapuló mezőgazdaság, kevésbé fejlett ipar stb.) és — nem utolsósorban — gazdasági vezető kádereink képzettsége és gyakorlata is más színvonalon állt. I MOST, I a megváltozott körülmények lehetővé és szükségessé teszik' hogy a gazdasági irányításnak nemcsak egyes elemeit, hanem egészét továbbfejlesszük, tökéletesítsük. Most sem azzal az igénnyel, hogy „tökéleteset” alkossunk. Az állandó fejlődés kizárja az „abszolút tökéletes” irányítási rendszer létrehozását. A lényeges: olyan módszerek kialakítása. amelyek előrelendítik a fejlődést és hatékonyabbá teszik egész gazdálkodásunkat. Dr. Varga György HA LÚD, LEGYEN KÖVÉR tésére. Megyénkben, de különösen Kiskunfélegyházán régi hagyományai vannak ennek a fontos állattenyésztési üzemtágnak. Mindezek után tegyünk látogatást a Kiskunfélegyházi Lúdtenyésztő és Hizlaló Tenjielő- szövetkezetközi önálló Vállalkozásnál, amely három termelőszövetkezet és a helyi földművesszövetkezet összefogásából üzemel. Martin Lajossal, a vállalkozás igazgatójával járjuk az épületeket. Arról beszélgetünk, hogy éppen a bevezetőben említett körülmények ösztönözték e vállalkozás létrehozását 1963. áprilisában. A körutat mégsem a libával kezdjük, hanem a csirkenevelőbe is betekintünk, hiszen a liba nem ad egész évi munkát az üzemnek. Negyvenkétezer csirkéjük van jelenleg. Vegyes húshibrid. Négy darab ötezres nevelőházuk és egy ötezres libahizlalójuk van. Három ötezres tojóház is épült, A csirkék : négyhetes korban kerülnek az előnevelőbői az utónevelőbe. Éppen most folyik a négyhetesek átszállítása. — Ezerötszázas törzsállományunk van. A tenyészanyagunk New Hampshire-i fajta — tájékoztat az igazgató, miközben figyeljük, hogy miként kerülnek ketrecekbe a rugkapáló, hangoskodó jószágok. Most ilyenkor van a libatömés ideje. Ez teljes üzemben folyik. A fehér tollas, hosszú nyakú jószágok nagy izgalommal várják az etetést, amely délután 3-kor kezdődik. A tömés gépesített. A Zentai—Bu- kovszky féle tömőgéppel történik. Két és fél óra alatt 380 jószágot töm meg vele két aszMennyit híztatok libuskáim? Hetenként mérik a jószágokat. A hizlalási idő öt hét. ni. Nagyon gazdaságos a toll és a máj exportja is. Talán az sem közömbös, amit a szakemberek ezzel kapcsolatban még külön megjegyeznek,1 hogy 3 baromfifajok közül a lúd ab- raktakarmány-igénye van legközelebb a hazai fehérjeszegény takarmánytermesztés lehetőségeihez. A jelenlegi, lucernakukorica takarmánybázissal a mostani lúdállomány többszörösét lehetne felnevelni. Jellemző, hogy míg a tojás, pecsenyecsirke, pecsenyekacsa termelésben az import takarmányhányad 35—10 százalék, a lúdnál ez csupán 10—15 százalék. Folyik a tömés. Az asszonyok ügyes kézzel, gyakorlott mozduOgyes asszonykezek, a gép segítségével végzik a tömést. A képen Tóth Istvánná és Fazekas Lászlóné. szony. Tizenegy ilyen gépük van. — Érdemes megjegyezni — mondja az igazgató —, hogy az említett gépet nem fogadták még el újításéként, de nálunk már jól bevált. Saját műhelyünkben gyártottuk le, nem várva, míg az újítás a bürokrácia útjait megjárja. öy A bevezetőben arról volt sző, hogy milyen keresett a liba a világpiacon. Érdemes megemlíteni, hogy a tőkés piacokon egy kilogramm pecsenyecsirkéért 40—50 centet, a vágott, tisztított libáért 70—30 centet lehet lattal veszik sorba a fehér tollasokat. Végezetül megkérdezem az igazgatót: mik a tervek a jövőre nézve? — Tizenkétezer libát hizlaltunk ebben az évben. Jelenleg bértömést végzünk, 2300 líb:;‘ hizlalunk a Zöld Mező és ezret a Vörös Október Termelősz" vetkezet részére, 700-at pe-.' saját értékesítésre. Jeleni: csak az előnevelés és a hizlalás folyik a telepen. Szeretnénk megoldani az utónevelést is, s ennek érdekében egy négye?’-. -, libautónevelőt építünk és bevezetjük a villanyt és a vizet a telepn^den épületébe. á K. S.
