Petőfi Népe, 1965. november (20. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-16 / 270. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG LAPJA xx. évf. 27». sz. Ara 60 fillér mm. nov.m.kedd Kádár János fogadta a krími pártküldöttség vezetőjét A delegáció látogatásai párt• és állami vesetőknél A néhány napja megyénkben I tartózkodó krími pártdelegáció tegnap Budapestre utazott. Délelőtt az MSZMP Központi Bizottságának székházában Kádár János, a Központi Bizottság első titkára fogadta Iván Kond- ratyevics Luták elvtársat, az SZKP Központi Bizottsága és a Legfelső Tanács tagját, a Krími Területi Pártbizottság első titkárát. a delegáció vezetőjét és dr. Molnár Frigyes elvtársat, a Központi Bizottság póttagját, I a megyei pártbizottság első titkárát. A szívélyes baráti beszélgetés során szó esett általában a magyar—szovjet és közvetlenül a krími terület és Bács- Kiskun megye közötti kapcsolatokról és azok hasznosságáról. A későbbiek során a krimi területi pártküldöttséget Cseter- ki Lajos, a Központi Bizottság titkára és Orbán László, a Központi Bizottság agitációs és propaganda osztályának vezetője fogadta. A beszélgetésen részt vett dr. Molnár Frigyes és dr. Varga Jenő, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke. A delegáció tagjai ezután a parlamentben dr. Dallos Ferenc miniszterhelyettest, a Minisztertanács Tanácsszerveik Osztályának vezetőjét látogatták meg dr. Molnár Frigyes és dr. Varga Jenő társaságában. Országgyűlés és közérzet Tovább javul Vlést tartott ** r u MOSZ megyei a szolgai falas Választmánya Háromszáztixennyolc új kisiparos kezdte meg működését falvakban Zárszámadási előkészületek Félmilliárd forint értéKkel növekedett j a leltároznivaló Megyénk 233 termelőszövetkezeti gazdaságában és száz alacsonyabb típusü társulásában megkezdődött az idei gazdasági eredmények felmérése, összesítése. A tavalyinál félmilliárd forint értékkel több, összesen 4,5 milliárd forint gazdasági értéket, felszerelést és épületet kell az idén számba venni. Több mint 800 brigádot jelöltek ki a leltározásra. A gazdasági eredmények összesítése mellett az idén már szinte mindenütt végeznek gazdasági számításokat. Ezek segítik a jövő évi tervezéseket, valamint a harmadik ötéves terv mezőgazdaságra vonatkozó elképzeléseihez is alapul szolgálnak. A költségvetési számítások, amelyekben mintegy 700 pénzügyi és számviteli szakember vesz részt, sok támogatást adnak ahhoz is, hogy fejlesszék-a jövedelmező üzemágakat, ugyanakkor felszámolják azokat, amelyek kevésbé gazdaságosak. Gomulka és Cyrankiewicz Belgrádba érkezett Zászlódíszbe öltözött hétfőn Belgrád, Jugoszlávia fővárosa, hogy méltóképpen köszönthesse magas rangú vendégeit, a lengyel párt- és kormányküldöttség tagjait. Wladyslaw Gomulka, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Jozef Cyrankie- wicz, a lengyel minisztertanács elnöke, a politikai bizottság tagja, érkezett Belgrádba. Az ünnepélyesen feldíszített pályaudvaron a vendégeket Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége főtitkára, a központi bizottság végrehajtó bizottsága titkára, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke, Petar Sztambolics, a szövetségi kormány elnöke, és több más magas rangú jugoszláv közéleti személyiség fogadta. A Gomulka és Cyrankiewicz vezette delegáció Joszip Broz Tito meghívására öt napot tölt Jugoszláviában. Paprikafüzér A Kaloesavidéki Fűszerpaprika- és Konzervipari Vállalat du- napataji telepén asszonyok—lányok. ú. n. magpaprika válogatásával és felfűzésével foglalkoznak. Képünkön Szőke Má na — akinek átlagteljesítmén: 140 százalék körül mozog — n ponta 220 kiló paprikát fűz fel (Pásztor Zoltán felvétele.) Tegnap Kecskeméten a Kisiparosok Országos Szervezetének Bács-Kiskun megyei Választmánya ülést tartott, amelyen részt vett Nagy János, a KIOSZ elnökségének tagja. Farkas József, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára, Mészáros János, a megyei pártbizottság ipari osztályának munkatársa, ezenkívül a megyei tanács vb ipari osztálya, az SZTK, a KISZÖV képviselője, valamint huszonkét helyi KIOSZ csoport titkára. A tanácskozáson Szabó Ferenc, a KIOSZ megyei titkára értékelte a kisiparosok tevékenységét és ismertette a feladatokat. A megye kisiparosai — mondotta többek között az előadó — az első félévben a helyi iparpolitikai terv rájuk háruló részét 106.6 százalékra teljesítették, összesen 71 millió 180 ezer forint értékű árut termeltek, illetve szolgáltatást végeztek. A legjobb szakemberek közül többen exportáru készítésével is foglalkoztak, s bekapcsolódtak az importpótló árucikkek előállításába. Ahhoz, hogy a mintegy négyezer kisiparosunk ilyen sikert ért el a helyi iparpolitikai tervek teljesítésében, — elsősorban a lakossági szolgáltatások területén —, módot nyújtott az új ipartörvény, amelynek alapján v fél év alatt a megyében 41 új iparjdgosítváiryt adtak ki. Jó ' szakemberek kapcsolódhattak be a kis falvak lakossági szükségleteinek kielégítésébe azáltal, hogy a gyárban dolgozó, de községben lakó szakmunkásoknak, ha kérték, iparjogosítványt adtak. Ezt tükrözi az is, hogy míg a városokban 92, addig a falvakban 318 új kisiparos kezdte meg működését. Ezután a KIOSZ megyei titkára a kisiparosok társadalom- biztosításáról, szakmai továbbképzéséről, anyagellátásáról beszélt, majd hangsúlyozta, hogy az elmúlt időszakban erősödött a KIOSZ és a párt-, állami- és tömegszervezetek kapcsolata. A helyi pártszervezetek nagy segítséget nyújtanak a kisiparosok politikai képzéséhez, amelyek hatása — mint az eredményekből is kitűnik — az iparpolitikai tervek teljesítésében is megmutatkozott. Végül az előadó az éves he- lyiipar-politikai tervek teljesítésére hívta fel a kisiparosokat. N. O. Úgy nézett ki a napirendi pontok után Ítélve, mintha az országgyűlés — az esztendő végeztével — nem egészen a legégetőbb gondjainkról akarna tárgyalni. Hiszen ismert, hogy áz ország közvéleménye most a gazdasági irányítás megjavításának vitáját, az ezzel kapcsolatos állásfoglalásokat érzi a legaktuálisabbnak, összefüggésben természetesen a tervek végrehajtásával, az induló új ötéves terv előkészületeivel, illetve a lakosság élet- színvonalával, s egyéb társadalmi problémákkal. Az oktatási reformtörvény végrehajtása, habár valóban közérdekű és ezreket, tízezreket érintő kérdés, de talán mégsem erről kívánt hallani, tájékozódni az emberek többsége. ' Nos, ha akadt is kezdetben ilyen észrevétel, mire az országgyűlés befejezte munkáját, a sajtó, rádió és televízió híradásai nyomán mindenki előtt nyilvánvalóvá vált: sokkal szélesebb körű ma már az ország- gyűlés valamennyi ülése, amit az előzetesen jelzett programból sejteni lehet. Azzá teszik a gondosan előkészitett beszámolók, a kiegészítő referátumok, az élénk viták és nem utolsósorban a lakosságot közvetlenül is érintő interpellációk, s az azokra adott válaszok. A közoktatás számos kérdése egyébként is sok olyan vitára adott az utóbbi időben alkalmat, amelyben különböző nézetek, vélemények csaptak össze, s nem-' egyszer a lakosság egyik-másik rétegét is nyugtalanították. A gyakorlati oktatás és munkára nevelés egyes túlhajtott, erőltetett és a feltételekkel nem mindig számoló formája, illetve a helyes arányok megbontása, a pályaválasztási gondokat olykor nem eléggé enyhítő iskolatípusok léte vagy nemléte, a középiskolai továbbtanulás lehetőségei és a növekvő igények közötti ellentmondás, az egyetemi felvételi rendszer nemegyszer mechanikus alkalmazása — mind-mind ilyen le nem ülepedett és sokakat nyugatala- nító probléma volt. Milyen legyen a szakemberképzés jövőbeli iránya, vagy éppen — mint Mándics Mihály képviselő is felvetette —, mi történjék az általános iskola után tovább nem tanuló, úgynevezett továbbképzőbe járó fiatalokkal? S van-e megoldás a pedagógusok túlterhelésének csökkentésére, esetleg fizetésük rendezésére? — Hányszor hallott kérdések ezek, melyek- rek nem lehetett biztos és megnyugtató választ adni. Az országgyűlés nem tisztázhatott és nem oldhatott még minden, e témakörhöz kapcsolódó problémát egy csapásra. De a hírszolgálat révén bőségesen informált állampolgárnak, újságolvasónak az volt a benyomása, hogy leplezetlen őszinteséggel folyt mindezek- ] ről a szó a parlamentben és a válaszokból is a megoldás óha- :a, sőt, lehetősége csendült ki. ilyen volt például a pedagógusok fizetésére vonatkozó momentum — melyet Kállai Gyula miniszterelnök is megerősített —, vagy a képviselőknek adott válasz, amelyben a művelődésügyi miniszter felajánlotta, hogy a továbbképző iskolatípust az FM vegye át, s tegye a mezőgazdasági szakmunkásképzés részévé. Örömmel kell üdvözölni ennek az elég régóta vajúdó gondunknak a megoldását. Csak helyeselni lehet azt az irányvonalat is, hogy az egyetemi felvételeknél a jövőben a tanulmányi eredmények mellett fokozottan vizsgálják a pályaalkalmasságot, a felvételizők erkölcsi jellemvonásait, a fiatalok emberi értékeit is. Szintúgy figyelmet érdemel az érettségi rendszer fenntartása körül kialakult vita is, amely tükrözi a reális helyzetet és kívánalmakat. T alán nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy az országgyűlés legnagyobb érdeklődéssel kísért beszéde Kállai Gyula miniszterelnök felszólalása volt. Különösen beszédének azok a részei váltottak ki nagy visszhangot, amelyek a jogok és kötelezettségek egységéről szóltak. A becsületes dolgozó emberek véleményét, sürgető kívánságát és követelését tükrözték ezek a szavak: „Kapjanak meg minden erkölcsi és anyagi elismerést a legjobb dolgozók, minden megbecsülést a rendes dolgozó emberek, z ne juthassanak semmiféle kedvezményhez, előnyhöz azok, akik nem szolgálták meg, s rendszerint édes semmittevésüket akarják az állammal megfizettetni.” Ugyanilyen, az ország lakosságának közérzetét javító kijelentés volt az is, amely annak adott hangot, hogy „következetesen kell alkalmazni az érvényben levő lakáskiutalási rendszert”. A miniszterelnök, a kormány lényegében itt azokat a jogos bíráló hangokat vette figyelembe, amelyek sajtóban, rádióban és más fórumokon már hosszabb ideje szóvá tették az e területen el- burjánzó negatív jelenségeket. De lehetne még sorolni azokat, a közvéleményre érzékenyen reagáló észrevételeket, melyek azt mutatják: pártunk és kormányunk vezetői rajta tartják kezüket az ország ütőerén. Érzik annak jelzéseit, figyelik a lakosság, a választó- polgárok közérzetét és megfelelő intézkedésekkel, társadalompolitikai eszközökkel, nem utolsósorban a szocialista demokrácia továbbfejlesztésével segítenek leküzdeni az egészségtelen tüneteket, a még helyenként kitermelődő antiszo- cialista jelenségeket. Ilyen értelemben az ország- gyűlés mostani ülése is sokkal tágabb tematikájú volt a napirendnél. Reagált szinte valamennyi időszerű kérdésre, melyek a lakosságot foglalkoztatják. S bizonyos, hogy jótékony hatással lesz a következetes intézkedések révén az évet, s második ötéves tervünket „beszegő” munkára — a közelgő új esztendő előtti bizakodó közérzetre is. F. Tóth Pál
