Petőfi Népe, 1965. november (20. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-14 / 269. szám

£ gép- és novényvédőszer-ellátás helyzetéről tanácskozott a megyei mezőgazdasági állandó bizottság Szombaton délelőtt ülést tartott a megyei mezőgazdasági állandó bizottság. A tanácskozást Bor­sodi Miklós, az állandó bizottság .elnökhelyettese, az Izsáki Álla­mi Gazdaság igazgatója nyitotta meg, majd Pálfi Pál, az AGRO- KER megyei igazgatója szá­molt be az idei mezőgazdasági gép. gépalkatrész, valamint nö­vényvédőszer és műtrágyaellá­tás helyzetéről és a vállalat jö­vő évre történő felkészüléséről. A vállalat értékesítési tervét szeptember 30-ig 64 millió fo­rinttal túlteljesítette. Jelentős javulásról adott számot az igaz­gató a gépellátás vonalán. Né­hány fontos betakarítógépben azonban hiány volt az idén. Az állattenyésztés gépesítését sem tudták megfelelően kielégíteni. A növényvédőszer-ellátásban számottevő javulás van, a válla­lat 60 millió forint értékű nö­vényvédőszert adott el, amely minden eddigi forgalmat meg­halad. Továbbra is gond a gépalkat­rész-ellátás. A beszámoló felett élénk vita alakult ki. A felszólalók han­goztatták, hogy a közeljövőben meg kellene valósítani az alkat­részellátás körzetesítését, hogy a járási székhelyeken is lehessen vásárolni fontos gépalkatrésze­ket Ünnepélyesen átadták Lászlófalrán az új bekötő utat A Magyar Testnevelési és Sportszövetség elnöksége leg­utóbbi ülésen jóváhagyta az 1966. évi hazai és nemzetközi versenynaptárt. Az új naptár már többé-kevésbé a gyakor­latban valósítja meg azokat az elveket, amelyeket az MTS Or­szágos Tanácsa a következő há­rom esztendőre előírt. A versenyek és bajnokságok jövő esztendei rendje a rend­szeresen sportolók számának nö­velésén és a szakmai színvonal általános emelésén túl fokozott lehetőségeket nyújt a sportegye­sületeknek, különösen a vidék sportjának. Mindenekelőtt törekszik a ver­senyek számának nagymérvű fokozására. Különösen sok egyé­ni versenyt tervez vidékre a ser­dülő kortól egészen az első osz­tályúakig. Atlétikában, úszásban és tornában a megyei, a buda­pesti és a vidéki bajnokságok közé úgynevezett területi baj ! nokságokat iktat be. Asztalite- I niszben, atlétikában, birkózás­ban, cselgáncsban, ökölvívásban, kerékpározásban és teniszben kötelezően írja elő az országos II. és III. osztályú felnőtt baj nokság megrendezését. Üjabb sportágakra terjeszti ki a vidéki bajnokságok rendezését. Ezek: öttusa, háromtusa, sakk, sport­lövészet, íjászat, gyorskorcsolya és teke. Birkózásban és csel­gáncsban az utánpótlás foglal­koztatására meghonosítják az úgynevezett junior bajnokságo­kat, melyeken az ifjúsági kort két-három esztendővel túlhala­dott fiatal sportolók indulhat­nak. Szélesítik az idén jól be­Veretlenül nyerte meg Kecskemét város röplabdabajnokságát a Honvédkórház női csapata. A képen balról jobbra (felső sor): dr. Gémes Istvánné, Czégai Katalin, Dezső Lajos edző, Bíró Lajosné, Jónás Lászlóné, (alsó sor): Horváth Borbála, Dezső Lajosné, Beda Ágnes, Szeghalmi Gabriella. Lászlófalván szombaton ünne­pélyes keretek közt került sor a Kossuth Termelőszövetkezet központi majorját a község bel­területével összekötő, 5200 mé­ter hosszúságú, portalanított bekötő út átadására. A község határának legingo­ványosabb, mindeddig jóformán járhatatlan részén ezen a napon adták át rendeltetésének az új bekötő utat, amely a négy ter­melőszövetkezet szállítási gond­jainak enyhítése mellett a ki­terjedt tanyavilág lakosságát hozza közelebb a szociális, egészségügyi, művelődési és szó­rakozási lehetőségekhez. A több mint egy éve épülő útszakasz létrehozásához egyéb­ként a szövetkezeti gazdák és a község lakói mintegy egymillió kétszázezer. forint értékű társa­dalmi munkával — az összes költségeknek több mint az egy­Ez év júliusában a Kecske­méti Járási-Városi Rendőrkapi­tányság ifjúság elleni bűntett elkövetése miatt eljárást indí­tott Molnár Józsefné 25 éves Kecskemét, Holló utca 25. szám alatti lakos büntetett előéletű asszony ellen. Molnárné külö­nösen a délutáni és az esti órákban nem tartózkodott ott­hon, rendszeresen csavargóit a városban és előfordult olyan eset is, hogy napokig nem tért haza. Két kiskorú gyermekét nem nevelte, azokról nem gon­doskodott, sőt a gyermekek nem­egyszer éjszaka is kinn aludtak az utcán. A züllött fiatalasszonyt emiatt a férje is elhagyta, magával vi- ve a nagyobbik gyermeket. Mol­nár Józsefné ellen vádat emelt az ügyészség is, sőt a bírósági tárgyalást decemberre tűzték ki. Októberben Molnár Józsefnél megkérte dr. K. S. kecskeméti lakos, hogy segítsen a város ha­tárában levő földjén kukoricát letörni. Az asszony vállalkozott is erre a munkára, meg is kezd­ték a kukoricatörést. Délben dr. K. S.-né meglátogatta a kuko- ricatörőket és a magával hozott cipnzáras női táskát a benne levő 516 forint értékkel együtt az egyik bokorba helyezte el. Molnár Józsefné észrevette ezt, s a táskát eldugta. Később dr. K, S.-né keresni kezdte a táskát, de azt természetesen nem ta­lálta meg. sőt Molnárné unszo­lására még feljelentést Is tett ismeretlen személyek ellen. Mol­Férfi segédmunkásokat kőművesek mellé, helybeli munkára felveszünk. Kecs­keméti Építőipari Szövet­kezet. Bocskai utca 12. 6460 harmadával — járultak hozzá. A szombati ünnepséget — amelyen többek közt Vörös Vil­mos, a járási pártbizottság első titkára, Bene András, a járási tanács vb-elnöke, Molnár And­rás, a járási tanács vb-elnök- helyettese, továbbá a KPM Kecskeméti Közúti Igazgatóság és az AKÖV több vezetője is megjelent — Zrínyi Mihály, a községi pártszervezet titkára nyitotta meg. Ezután dr. Cseh László, a megyei tanács vb-tit- kára adta át, meleg üdvözlő sza­vak kíséretében, a község lakos­sága nevében pedig Száraz Ele­mér, a községi tanács vb-elnö- ke vette át a korszerű bekötő utat. Az ünnepséget a helybeli ál­talános iskola növendékeinek szavalatai, énekszámai tették meghatottan bensőségessé. J. T. nárné az eldugott táskát a késő esti órákban hazavitte lakásá­ra. Később a táskában talált iratokat visszaküldte postán dr. K. S.-éknek, de ezt előzőleg tudtára adta az asszonynak. A Kecskeméti Járási-Városi Rendőrkapitányság Molnár Jó­zsefné ellen lopás miatt indí­tott büntetőeljárást. A züllött asszony most két bűncselek­mény elkövetése miatt felel majd a bíróság előtt. ! G. G. Ismét régi A Falusi Dolgozók Sparta- kiádjának versenye, bár az utóbbi évek során sokat vesz­tett a korábbi népszerűségéből, még mindig egyik legkedvel­tebb versenye a falusi ifjúság­nak. Hanyatlásának egyik fő oka volt, hogy fokozatosan, több sportágban megszüntették az országos döntőket, sőt leg­utóbb már teljesen el is töröl­ték, s ezzel éppen 'a legnagyobb vonzóerejétől fosztották meg a népszerű versenysorozatot. Jövőre a spartakiádot a II. Országos Sport Napok kereté­ben rendezik. Azt jelenti ez. hogy ha nem is valamennyi sportágban, de ismét lesznek országos szintű versenyek. A spartakiádversenyek az évek során sok változáson men­tek keresztül, de az alap. a ki­indulópont mindig a községi verseny maradt. Az idén a téli spartakiád ver­senyévadja már holnap, novem­ber 15-ével kezdetét veszi. Már­cius 15-ig megtartják a körzeti és járási döntőket, majd ápri­lis 10—11-én lesznek a megyei döntők. A téli spartakiádon há­rom sportágban, asztalitenisz­ben, sakkban és birkózásban fényében a küzdenek. Az utóbbi külön ér­dekesség. hiszen a birkózás elő­ször kerül a spartakiád műso­rára. A nyári spartakiád községi versenyei április 1-vel veszik kezdetét. Az OSN keretében va­lamennyi járásban egységesen június 13-án rendezik meg a járási döntőket, a megyei dön­tőkre pedig Kecskeméten jú­lius 16—17-én kerül sor atlé­tikában, kézilabdában, röplab­dában, kötélhúzásban, kerékpár­ban és tekében. Három sport­ágban — atlétikában, kézilabdá­ban és röplabdában — kerül sor országos döntőre a budapesti OSN ünnepségek keretében au­gusztus 18—20-án. Ezt megelő­zően azonban a két labdajáték­ban július 29—31-e között te­rületi döntők Is lesznek, ahon­nan a legjobbak jutnak majd a Népstadionba. fcb partaki ád versenyek lebo­^ nyolítására — mint a korábbi években — minden szinten rendezőbizottságokat hoznak létre. A versenyeken indulhat minden 15. életévét betöltött községi lakos. Nem ve­hetnek részt viszont az 1. asz* spartakiád tályú minősítéssel rendelkező sportolók. NB I.. NB II.. NB III-as csapatok tagjai, egyetem vagy felsőfokú tanintézet hall­gatói, TF-et végzett testnevelő tanárok, valamint azok a kö­zépiskolások, akik a tanév alatt nem a községükben, hanem az iskola székhelyén laknak. Nem indulhatnak természetesen a fegyveres testületek tagjai sem. A spartakiádversenyek min­dig nagyon népszerűek voltak megyénkben. A községi verse­nyeken résztvevők száma nem egy járásban megközelítette, sőt túl is haladta a 4—5 ezer főt. A megyei döntőkön évről évre hatalmas harcot vívtak a pontverseny győztesének járó vánidorzászlóért Kecskemét. Ba­ja és Kiskunfélegyháza fiataljai. AJ egyénk sportmozgalma most felfelé ível. Mind több azok száma, akik rendsze­resen részt vesznek a sport­munkában, nemcsak a városok­ban. hanem a falvakban is. Re­méljük, a spartakiád új kiírása lehetővé teszi, hogy e régen annyira népszerű mozgalom is­mét a régi fényében ragyogjon. Szabó Zoltán vált korcsoportok szerinti sereg­szemleversenyeket, elsősorban atlétikában, úszásban, és birkó­zásban. A csapatsportág<sk baj­nokságain 1966-ban nem lesz változás. A kiírás azonban már tartalmazza az 1967-ben beve­zetésre kerülő újításokat. Ezek elsősorban a nemzeti bajnoksá­gokban részt vevő csapatok és játékosok számát igyekeznek szaporítani. Ezzel arra töreked­nek, hogy sokkal több egyesü­let — elsősorban vidéki egyesü­let — kerüljön be az NB-be és kényszerüljön érdekelt szakosz­tályaitól magasabb színvonalú edzésmunkát megkövetelni. 1967-ben lényeges átalakulá­son megy keresztül elsősorban a legnépszerűbb sportág a labda­rúgás Nemzeti Bajnoksága. Az NB I-ben 14 helyett 16 csapat kap helyet, az NB I/b-ben 16 helyett^ 18, 1966 végén az NB I/b első két helyezettje automa­tikusan az NB I-be kerül, az NB I/b harmadik és negyedik helyezettje pedig osztályozót ját­szik az NB I. tizenharmadik és tizennegyedik helyezettjével. Az eddigi két 18-as létszámú NB II. helyett három 16-os létszámú csoport lesz, az NB III-as osztá­lyok száma pedig hatról kilenc­re emelkedik. 1967-ben tehát or­szágos méretekben 64 csapattal több szerepel majd az NB-ben, mint az idén. Mivel a kiírás ér­telmében ezeknek a csapatok­nak túlnyomó többsége, vidéki lesz, jól érzékelhető, hogy lab­darúgásban milyen nagy lehető­ségekhez jutnak a vidéki egye­sületek. .. •.*! Bővül 1967-től a röplabda, a kézilabda és a vízilabda bajnok­sága is. Az utóbbiban országos­ra terjesztik ki az eddigi ifjú­sági Budapest-bajnokságot. A vidéki sport felemelését igyekszik elősegíteni az 1966. évi versenynaptár azzal is, hogy az eddiginél sokkal több jelentős nemzetközi találkozót rendez­nek vidéki városokban. Mégpe­dig az itthon lebonyolítani ter­vezett 250 versenyből számsze- rint negyvenet. Ehhez járul még az a 102 nemzetközi találkozó, melyet a határmenti megyék jo­gosultak rendezni szomszédaik­kal. 1966-ban tehát összesen 142 nemzetközi versenyre, mérkő­zésre kerül sor vidéken. _ JOVO esztendei verseny­naptár egyik legfontosabb újí­tása, hogy a bajnokságok és a versenyek túlnyomó többségét az MTS központi és helyi szer- vei bonyolítják le a sportági szakszövetségek közreműködé­sével. Ilyen körülmények között biztosítva van minden tervezett verseny anyagi és személyi fe­dezete. A versenyek megtartása pusztán azon múlik, hogy az egyesületek neveznek-e kellő számú indulót, előkészítik és pá­lyákra léptetik-e csapataikat és versenyzőiket? Remélhetőleg így lesz. Ebben az esetben pedig az 1966 évi versenynaptár, amelyet nagy gonddal és körültekintéssel dol­goztak ki, új lendületet adhat egész sportmozgalmunk feilődé- senek. Labdarúgó-játékvszs rr tanfolyam A labdarúgó játékvezető-utá '- pótlás biztosítására a meg i labdarúgó szövetség játékvezc ii tanfolyamot szervez Kecsker > ten. Első előadás novem ?r 15-én, hétfőn este 18 órai xr I lesz Kecskeméten, a megyei TS ! helyiségében. A tanfolyamra je- 1 lentkemi a helyszínen is lehet. Leleplezték a tolvaj nőt A vidék sportjának fejlődését segíti az 1966. évi országos versenynaptár

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom