Petőfi Népe, 1965. november (20. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-03 / 259. szám

1965. november 3, szerda 3. oldal így lesznek igazi gazdái a termelőszövetkezetnek TŰZPIROS ZSÁKOK Hosszú út előtt áll az a tűz­piros zsákba csomagolt hagy­ma, amelyet képünkön Termó- zes Jánosné, a kecskeméti MÉK-telepen dolgozó Farkas­brigád egyik tagja készít fel exportra. Fürge ujjakkal zárja le a göngyöleg száját, majd el­helyezi a zsákokban a „Hunga- rofruct” felirattal ellátott, jól ismert színes címkét. Napjában egy vagon áru in­dul innét „tengelyen” a külföl­di fogyasztókhoz. A hét köze­péig a kirendeltségen átvett, mintegy 200 vagon vöröshagy­ma túlnyomó részben exportmi­nőségű. Az áru kisebb hányada konzervgyárba, illetve szárító­üzembe kerül, feldolgozásra. Előreláthatólag a tavasszal a vállalat már forgalomba is hoz­za a szárítással tartósított hagy­mát. Pásztor Zoltán felvétele. A két hónappal ezelőtti je­lentést tanulmányozom, amit a császártöltési községi pártveze­tőség készített a kiskőrösi já­rási párt-végrehajtóbizottság elé. Számos érdekes megállapítást tartalmaz ez a beszámoló. A témakörök is figyelemre mél­tóak. Az anyagi érdekeltség ér­vényesülése, a szövetkezeti de­mokrácia, a munkaerkölcs ke­rült napirendre. A járási végrehajtó bizottság azért tárgyalta Császártöltésen ezt a témát, mert a község há­rom termelőszövetkezete nem mutatott fel olyan eredménye­ket, mint amilyeneket adott­ságaik alapján várni lehetne. Fontos tényező, hogy a község határának fele kötött talaj, a másik fele homok. Ez utóbbin szőlőt és gyümölcsöst telepítet­tek. Szorgalmas nép lakja a községet, jelentős termelési ta­pasztalatokkal rendelkeznek az itteni gazdák. Hagyományos a dohány- és a fűszerpaprikater­mesztés. Mindezek ellenére nem tud­tak úgy előrelépni a közös gaz­daságok. mint a környékbeliek. Olyasmi is előfordult, hogy egyes szövetkezeti gazdák a szomszédos községekbe jártakéi napszámba, szakszövetkezetek­hez. vagy termelőszövetkezetek­hez, mivel nagyobb keresetre számítottak. Ez természetesen befolyásolta a helyi termelőszö­vetkezet gazdálkodását. mert sok esetben munkaerőhiányt okozott. Helyszíni tanácskozás A járási párt-végrehajtóbi­zottság azt a helyes módszert alkalmazta a tanácskozás során, hogy először a végrehajtó bi­zottság tagjai brigádokra oszol­va látogattak el a három ter­melőszövetkezetbe és a tapasz­talatokat ott helyben megvitat­ták. Erre a beszélgetésre meg­hívták a termelőszövetkezetek elnökeit, párttitkárait. Ivanics Lajos, a járási párt- bizottság munkatársa a Felsza­badulás Termelőszövetkezet Csala I-es üzemegységét láto­gatta meg. — Szerintem az anyagi érde­keltség nem érvényesült meg­felelően — mondotta. — A permetezést is csak terület alap­ján határozták meg, a minősé­get nem ellenőrizték. Emiatt a szakszerűség nem érvényesült és ez jelentkezik a terméski­esésben. Tavaly a járási pártbizottság egységes premizálási elv megva­lósítását kezdeményezte a köz­ség termelőszövetkezeteiben. Sajnos, nem következetesen al­kalmazták az anyagi ösztönző­kéit. A legjobban az Üj Barázda Termelőszövetkezetnél érvénye­sültek az új elvek. A járási át lag felett Fricska Margit, a járási párt- bizottság titkára a járási végre­hajtó bizottság tapasztalatait így foglalta össze: — A császártöltési termelő- szövetkezetek adottságai a já­rási átlag felett vannak, tehát van lehetőség az eddiginél sok­kal jobb eredmények elérésére Az egyik fő gond az anyagi ösz­tönzőkön kívül, ami ezzel ösz- szefügg. a szövetkezeti demok­rácia következetes érvényesü­lésének hiánya. A különböző bizottságok, például az ellen­őrző bizottságok működése for­mális. a háztáji bizottságokat még meg sem alakították. Ja­vítani kell a küldött, valamint a közgyűlések színvonalát. Mindebben nagy szerepük van a kommunistáknak. A pártta­goknak ismerniük kell a gaz­dálkodással kapcsolatos terve­ket, a főbb állásfoglalásokat egyes kérdésekben és ezt a gaz­dákkal való beszélgetés során el is kell mondaniok. Tehát közvetlen, rendszeres kapcsolat a pártonkívüliekkel. ez az egyik fontos dolog. A termelőszövet­kezet vezetői pedig a küldött és közgyűlések előtt beszélgessenek el a tagokkal azokról a kérdé­sekről, amelyek majd napiren­den szerepelnek, hogy előre tá­jékozódjanak esetleges várható állásfoglalásokról, a gazdák hangulatáról, véleményéről. Mintái Ferenc, a császártöl­tési községi pártvezetőség tit­kára visszatekintve az elmúlt két hónapban beállott változá­sokra így kezdi: /i— A családi művelés és bi­zonyos rész kiadása a termés­ből a tag számára — rendkí­vül megjavította a munkát. Meg is látszik a földeken. Sokkal i jobban megművelték az idén, j mint az előző években. Az Üj j Barázda tapasztalatai alapján j az idén a község másik két ter­melőszövetkezete is következe­tesebben alkalmazza az anyagi ösztönzőket. A Felszabadulásban a párttaggyűlés már elfogadta az új művelési rendszert. A I Kossuthban is beszélnek róla a j gazdák és rövidesen döntenek, j I j kultúra A jobb munkaszervezésre an­nál is inkább szükség van. mert a községben 600 hold új szőlőt telepítettek. 1970-re kész lesz a 11 millió forintos beruházás­sal készülő termelőszövetkezeti pince a három gazdaság együt­tes erőfeszítése nyomán. Sok gondot okoz a 293 hold új gyü­mölcsös, amely termőrefordulá- sával még több munkát igényel. Villányi János, a községi ta­nács végrehajtó bizottságának titkára, aki a Kossuth Terme­lőszövetkezet pártszervezetének vezetőségi tagja is, általános tapasztalatként jegyzi meg: — Egyet lehet érteni a járási pártbizottság megállapításával, hogy a termelőszövetkezeti ve­zetőknek szorosabb kapcsolatot kell kialakítani a gazdákkal. Mindazt, amit a járási párt-vég- reha.itóbizottság — összefoglalva a tapasztalatokat — megállapí­tott, figyelembe kell venni, Egész más munkastílust kíván meg a mai korszerű vezetés. Ha figyelembe veszik a szavát Hallani a községben olyan hangokat, hogy éppen a kap­csolat hiánya miatt a termelő­szövetkezeti gazdák munkaválla­lónak érzik magukat és úgy áll­nak szembe a vezetőkkel, mint munkaadóval. Erről mondta az egyik termelőszövetkezeti gazda kintjártamkor: — Nem passzív a tagság a közgyűlésen akkor, ha jól ismeri a helyzetet, tudja, hogy a szavát figyelembe ve­szik. Mindjárt másként értékeli a beszámolót is. Fokozatos, türelmes munkát igényel a még nagyobb válto­zások elérése Császártöltésen. Kereskedő Sándor Átlag alatt a törési selejt Teljesíti vállalását a Hámán Kató briqád Agronómus a vetőgépen Szakmár-környéki szállás: Gombolyag. Alig ötven ház bú­jik össze az aprócska teiepüles- bokorban. Idősek a házak, fa­laik jórészt az elmúlt évszáza­dot viszhangozzák, s csak' a vil­lanyoszlopok, meg a két-három tv-antenna figyelmeztet a je­lenre. Meg a 30 évesnél nem idő­sebb agronómus, Varga Ferenc jelenléte. Az imént ugrott- le a vetőgép hátuljáról, ahol a bú­zamag egyenletes szóródását figyelte. — Rosszul állhat a Piroste­lek Tsz szénája, ha már az ag- ronómusnák is „sorompóba kell állnia”. — Nincs itt különösebb baj — mentegetőzik mosolyogva. — Legfeljebb az, hogy kevesen vagyunk. A munkaképes gaz­dák száma nem több hatvan­nál. És most van a kukoricatö­rés meg a paprikaszedés ideje is, mind a közösben, mind a háztájiban. Elmagyarázza, Korántsem ar­ról van szó, hogy a gazdákat a vezetés nem tudja „beszervez­ni’* a közös munkába. Csak hát nem árt az, ha néha az agro­nómus is megfogja a kapa-ka* szanyelet. Erre is volt példa a nyáron, de azóta is — legutóbb például a vetés előtt, amikor a csávázógépet csak szombat délutánra kapta meg a szövet­kezet. Hogy fél nap alatt vé­gezzenek is a vetőmag fertőtle­nítésével, hozzáfogott a lapáto­láshoz az agronómus, de Ta­más Ferenc elnök és Lukács István brigádvezető is. Leg­utóbb reggel a vontató megra- kásánál a mezőgazdász ugyan­csak a zsákolok közé állt. És most a vetőgépen sem vall szégyent az agronómus, aki a felsőfokú technikumot tavaly végezte el Kiskunhalason, s úgy tervezi, hogy jövőre be­iratkozik a gödöllői agráregye­temre. Csiklandoz a dolog: mi lesz, ha a gazdák félreértik a szor­goskodását, s úgy vélik, hogy ez a dolga tulajdonképpen. Nem megy ez a tekintély ro­vására? Már-már nyelvemen a kér­dés, amikor egy javakorabeli tsz-gazda lép az agronómushoz. — Feri bátyám — mondja neki a majdnem kétszeri® idő­sebb ember — szeretném el­kérni az egyik fogatot. Tudja, a háztáji kukorica ... Lám, nincs itt szó félreér­tésről, tekintélyromlásról! Ha a parasztember a nála fiatalabbat bátyám-nak titulál­ja, az a tisztelet jele. ' H. D. Ez év tavaszán a Kalocsavi- déki Fűszerpaprika- és Konzerv­ipari Vállalat kiskőrösi telepén 19 tagú szocialista címért küzdő brigád alakult, amely Hámán Kató nevét vette fel. Mit tett eddig a brigád a büszke cím el­nyeréséért? — érdeklődtem a napokban, amikor az üzemben jártam. Vezetőjük, Szőgyi Gyu- láné először a brigádnaplót mu­tatta, s a bejegyzések art bizo­nyítják, hogy a vállalásaikat rendre teljesítik. A raktárban, ahol dolgoznak teljesítményük rendszeresein 100 százalékon felül mozog. Fő feladatuknak a raktározás selej tjének csökkentését tekin­tik, amely időről Időre az enge­délyezett átlag alatt van. Munká­jukról szívesen beszélnek, meg arról, hogy amióta a brigádban dolgoznak, közösen könnyebben oldják meg a nehezebb feladato­kat is. Ba Mihályné, az örökké jó kedélyű, mosolygós asszony vi­szi a szót. További terveikről beszól. — Szervezünk majd közös ki­rándulásokat, s részt veszünk az „Ismerd meg hazádat” moz­galomban. Közben szeretnénk más konzervipa­ri üzemekbe is ellátogatni. Az ottani — hozzánk hasonló munkát végző — szocialista bri­gádokkal cserélnénk majd ki ta­pasztalatainkat. Reméljük, az üzem vezetői támogatják ilyen törekvéseinket. — A brigád valamennyi tag­ja bekapcsolódott politikai továbbképzésbe — szól közbe Szőgyi Gyuláné. — Ezenkívül» szívesen meghallgat­juk a szabad pártnapokat és a TIT-előadásokra is eljárnánk. Egy kérdésemre: hogy a bri­gád fiatal tagjai részt vesznek-e az üzemi KISZ-szervezet mun­kájában — elcsendesedtek. Ezért véleményem szerint nem a bri­gád hibás, hanem a KlSZ-szer- vezet. Helyes lenne, ha a KISZ- vezetőség a brigád egyébként igen lelkes, fiatal tagjait meg­bízatásokkal is ellátná, és töb­bet törődne problémáikkal. Jó hangulatban búcsúzott tő­lem a Hámán Kató brigád. Igaz a szocialista cím eléréséért vég­zett eredményes munkához a jókedv sem hiányozhat. Ludas István tudósító Autógarázs és kubikostalicska — alumíniumból Ahol a praktikus újítások mintadarabjai készülnek KECSKEMÉTEN, az Erkel utcában, csak alig három hó­napja működik a Fém- és Vas­ipari Ktsz alumíniumfeldolgo­zó részlege, de már eddig is jó néhány elismerésben volt ré­sze, budapesti felügyeleti szer­ve részéről. Marsa János részlegvezető el­mondotta, hogy az eddig beér­kezett sok-sok rendelésből pél­dául most készítik el annak a bárhol felállítható személygép­kocsi-garázsnak igen ötletesen megszerkesztett mintadarabját, amelyet — persze csak azután, ha folyamatos gyártását már bevezették — az országszerte oly népszerű kölcs'ónzőboltok- ban lehet majd igényelni. Egy ilyen alumíniumgarázs egészen rövid idő alatt szerelhető össze, illetve bontható ismét darab­jaira, mivel az nagyobb szak­tudást nem igényel. S minthogy súlya is alig éri el a kétszáz kilogrammot, szállítása sem okoz különösebb gondot. Ugyancsak most készül a prototípusa egy összecsukható gyümölcsládának is. Tervezője Bekő Sándor, a ktsz mérnöke, aki nemcsak a láda csekély sú­lyára törekedett, hanem annak szilárdságáról is gondoskodott. A láda üres, összecsukható ál­lapotában — akár egymásra, akár egymás mellé rakják —, kétujjnyi vastagságú deszkánál nagyobb helyet nem foglal el. KISEBB TERHEK szállításá­ra egy szintén praktikus meg­oldású kétkerekű kézikocsi mintadarabját is elkészítették. Az Operaház új, korszerű dísz­lettartóinak prototípusa szintén a részleg munkáját dicséri. A Monori Állami Gazdaság­ban az istállókat különleges szerkezetű légkondicionáló be­rendezéssel kívánják ellátni. Mintadarabját rövidesen bemu­tatják, illetve kipróbálják. Ké­szült azonban már kubikosta­licska is alumíniumból és köny­ayű, de szilárd idomvasából. A „prototípus most vizsgázik, s ha legalább jeles a „tanulmá­nyi eredmény”, úgy hamarosan megkezdik sorozatgyártását. A részlegvezető elmondotta még, hogy a Honvédelmi Mi­nisztérium a honvédkórházak részére hőszigetelt, könnyen mozgatható kórtermi éthordó­kocsikat, a Munkaügyi Minisz­térium pedig az üzemi fürdők* be (zuhanyozókba) higiénikus alumínium lábrácsokat rendelt a budapesti alualkalmazástech- nikai központtól, s ezek minta­darabjait is a kecskeméti ktsz Erkel utcai részlege készít majd el. AZ ALUMÍNIUM munkada­rabok összeállítását 90 száza­lékban nagyfrekvenciájú, úgy­nevezett argongázos ívhegesz­téssel végzik, s így csak egé­szen kivételes esetekben alkal­maznak szegecselést. r *v. i.

Next

/
Oldalképek
Tartalom