Petőfi Népe, 1965. október (20. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-10 / 239. szám
% Korunk betegségo ellen Pályázatunk nyertesei KEDVES PAJTÁSOK! Mint tudjátok, a Magyar Úttörőszövetség Bács-Kiskun megyei Elnöksége és a Petőfi Népe szerkesztő bizottsága irodalmi és művészeti pályázatot hírÉvente harmincezer rákszűrö vizsgálat — 4 gyógyítás és megelőzés eredményei — Veszélyes hanyagság detett. amelynek témaköre ez volt: „A legkedvesebb nyári emlékem." Az 1965. szeptember 30-i határidőig jelentős számú pályamű érkezett. Kecskemétről Dobos István, a Halasi úti iskola VII. osztályos tanulója leírta: A régen óhajtott szép táskát úgy vásárolta meg, hogy a kpn- zervgyárban dolgozott. A segítségnek szülei is nagyon-nagyon örültek. A kunszentmiklósi Pé- terfia Mária egy évvel ezelőtti érdekes balatoni kalandját írta le, Német Annamária, a kecskeméti Zrínyi Ilona általános iskola VI. osztályos tanulója színes, ügyes pályaművében azt beszélte el, miként tanult meg úszni a nyáron. Ugyanilyen érdekes pályamű Koncz Csaba, a Kecskeméti Zrínyi Ilona Általános Iskola Mókus őrse krónikásának, az iskola 84 úttörőjének verőcei kirándulásáról — és még sorolhatnánk a neveket, a {«Idákat. A beérkezett pályaművek közül a most említett négy írás bizonyult a legjobbnak és a bíráló bizottság döntése szerint mind a négy szerzőt értékes könyvjutalomban részesítjük. * — KITÜNTETÉSBEN részesültek kiváló munkájukért Mozi Magdolna, Vincze Imre és Bárányt Mária bácsalmási pajtások. Mindhárman a Kiváló Ű ttörő munkáért. jelvény tulajdonosai lettek. Molnár József x A DÁVODI 859. sz. Táncsics Mihály úttörőcsapat gazdag programmal ünnepelte meg a Fegyveres Erők Napját. Találkoztunk határőrökkel, akadályversenyt rendeztünk, tábortüzet gyújtottunk Karapan- csán, ahová ez alkalommal kirándultunk. A túrához a járműveket Novak Laci bácsi, az erdészet vezetője és a dávodi tsz-vezetők adták, amiért ezúton is köszönetét mondunk. Radó Erzsébet őrsvezető — TÜLTELJEStTTE a „Titkos parancsot” a kecskeméti 336. sz. Zrínyi Ilona úttörőcsapat Katona József raja. A Törpe őrs segítette azokat az elsősöket, akik eltévedtek a folyosón és emiatt nem találtak az osztályukba. A Mókus őrs nemes tette ez volt: Egyik vasárnap a gyógypedagógia öt pajtását elhívták sétálni, cukrot, csokoládét, fagylaltot vettek a részű' re és a játszótérre is kivitte őket. Kovács Gabriella » W*oe őrs krótrikáea „ Találkoztam a bürokráciával KOMIKUS, de egyúttal bóMmtö helyzetbe sodort a napokban a véletlen szerencsétlenség. Budapestről, a Nyugati pályaudvarról 13 óra 4« perckor induló gyorsvonattal akartam Kecskemétre utazni, de mivel csak személyvonatra szóló jegyem volt, vettem egy pótjegyet hozzá. A gyors azonban az orrom előtt kihúzott a csarnokból, lemaradtam. Megjegyzem: k pótjegy kilenc forintba került, de mert a ■ pénztáros nem tudott visszaadni, tett rá egy negyven filléres biztosítási bélyeget (ebben megállapodtunk), s a tíz forintot otthagyva szaladtam a vonathoz de mint említettem, hiába. EKKOR támadt az az ötletem, hogy visszaviszem a pót jegyet. A pénztáros hölgy felvilágosított, hogy először a kapussal „láttamoztassam**. Nagy nehezen találtam egy kapust* aki kitöltött egy űrlapot, vagy hat pecsétet nyomott rá, • mondotta: ezzel menjek a 17-es pénztárhoz. Kissé már untam a járká- lást, de mert volt időm, folytattam. Az említett pénztárnál senki s£m volt. Odaléptem tehát a 18-oshoz. Némi várakozás után (két hölgy egy nyakláncot értékelt) szóba is álltak velem és fölényesen elküldték. Szerencsémre a tizenhetes kinyitott. Ott, egy űrlap kiállítása után — amihez a személyi igazolványomat is elkérték — megkaptam — hét forintot. LEHET hogy a kettő negyven (sőt, három forint) eljárási költség volt?- gél A kecskeméti SZTK-alköz- pont földszinti folyosóján elhelyezett rákellenes kiállítás anyaga sok látogatót vonz. Ez az érdeklődés irányította rá a figyelmünket a két emelettel feljebb, három szűkös, szerény helyiségben működő onkológiai gondozó tevékenységére. A rákos megbetegedések, az ellenük való küzdelem módja és hathatósága a közérdeklődésre számottartó téma. Az ezzel kapcsolatos megyei tapasztalatokról, eredményékről és gondokról érdeklődtünk dr. Bolyos Mihály szakfőorvostól, aki örömmel állt a rendelkezésünkre. — Talán tömör, általános áttekintéssel kezdeném — mondotta bevezetőül. — Hazánkban a szív és véikeringési szervek megbetegedése által okozott halálozások állnak ma az első helyen. A daganatos betegségek, elsősorban a rák okozta elhalálozások a második helyen szerepelnek. A múlt évben országosan ti- zenkilencezer ember halt meg rákban, vagyis tízezer lakos közül több, mint tizennyolc. Megyénkben ez évente ezerszáa személy halálozását jelenti. A régebben nagy pusztítást végző fertőző betegségek: az influenza, a bélhurut ma már nagyon háttérbe szorultak. Gümő- kórban például 1938-ban még évente csaknem tizenháromezer ember halt meg. Ma ez a szám két és fél ezerre csökkent a hatásos gyógyszerek alkalmazása és a nagyarányú megelőző intézkedések hatására. Viszont az egész világon joggal vetődik fel a követelmény: minden erőnket és tudásunkat a rákos megbetegedések elleni küzdelembe vetni. Megyénkben 1951 óta működik a központilag irányított, jól megszervezett Onkológiai Hálózat, melynek célja leküzdeni, illetve visszaszorítani a rákos megbetegedéseket. Az eredmények — bár teljes elégedettségre nincs okunk — tizenöt év távlatából jónak mondhatók. Hiszen míg kezdetben igen sok volt az elhanyagolt, már nem gyógyítható eset, Elaludt a csöppség ma ezek száma lényegesen kevesebb, és sokkal jobbak az eredmények. Bács-Kiskun megyében két onkológiai gondozó működik, Kecskeméten és Baján. A közeljövőben Kiskunfélegyházán és Kalocsán két újabb gondozó felállítására kerül sor. Van négy onkológiai szakrendelésünk a rendelőintézetekben és tíz rákszűrő-állomásunk a kórházakban, szülőotthonokban, valamint a nagyobb községekben. Évenként átlagosan harmincezer rákszűrő vizsgálatot végzünk. Ebből tavaly százhuszonhárom kezdetleges, tehát még eredményesen gyógyítható megbetegedést sikerült „kiszűrni”, olyanoknál, akik nem is sejtették, hogy betegek. Ezeket a személyeket nyomban kórházakba, klinikára utaltuk be, gyógyulásukat pedig negyed- és félévenként ellenőrizzük. Kissé érthetetlen a lakosságnak a szűrővizsgálatoktól való idegenkedése. A harminc éven felüli nők közül például csak minden ötödik jelentkezik rákszűrővizsgálatra. Jóllehet tartanak az esetleges „kisebb rossz” diagnózisától, amitől pedig nincs félnivaló. Hiszen tökéletesen meg lehet gyógyítani és ezzel megelőzzük az évek múlva kifejlődhető rákot! Évente sok nő számára küldjük ki a szűrővizsgálatra való felszólítást. Sokan mégis éveken át figyelmen kívül hagyják ezt, nem jönnek el. Pedig nem is lenne szabad erre a felhívásra várni. Kecskeméten például évente tizenötezer nő vizsgálata válna esedékessé. Ilyen nagyszámú felszólítás kiküldésére nincs is lehetőségünk. Mindenkinek saját érdekében, önként kellene elmennie a gondozóba, a rendelő- intézetbe, kórházba —, ahová éppen a bizalma vezeti. A rendszeres vizsgálat a saját és családja számára is biztonságot, s nemegyszer az életet jelentheti. Sokan igen borúlátóan ítélik meg a rákos megbetegedéseket. Pedig nem egészen így van! A megyei onkológiai gondozó ellenőrizhető adatai szerint két- százegy, öt év óta teljesen tünetmentes, tehát gyógyult méh- rákos, és kilencvennégy meggyógyult mellrákos — volt betegünket tartunk nyilván. Az ötéves tünetmentességet gyógyult- ságnak tekinthetjük. De talán még többet mondanak a következő adatok: Tíz év óta teljesen gyógyult volt méhrákos gondozottatok száma százhetvenöt, a volt mellrákos gondozottaké pedig kilencvenhárom. Ezek a nők ma teljesen gyógyultak, munkaképesek. Részt vesznek a termelőmunkában, PETŐFI NÉPI A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr. Weither DánleL Kiadja ' a Bács megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István igazgattf Szerkesztőség: Kecskeméti Városi Tanácsház Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 26-16. Szerkesztő bizottság: 10-3*. Vidéki lapok: 11-22. Kiadóhivatalt Kecskemét, Szabadság tér l/a. Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta- Előflzethetői a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. 6 fizetési díj 1 hónapra 13 forint Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefoni 11-65. Index: 35065, vagy éppen a háztartásukat látják el. A pontosan vezetett évenkénti vizsgálatok eredménye szerint a régi betegségnek ma már nyoma sincs! Megjegyezném még: az ellen- i őrző vizsgálatra behívott betegeink gyakran rossz néven, zaklatásnak veszik a felszólítást. Miért tesszük, mikor ők már teljesen egészségesek? — vetik fel a kérdést. Emberileg érthető ez, hiszen ki szeret a kellemetlen múltra emlékezni? A gyógyulásuk regisztrálása azonban nemcsak az ő számukra öröm, hanem az az orvosnak is. Ezenkívül a tudományos kutatás számára nagy jelentőségű a volt rákos betegeink sorsának további ellenőrzése, amiről az Egészségügyi Világszervezetnek (EVSZ) is évente be kell számolnunk. Hangoztatnunk kell: A rák gyógyítható, megelőzhető! Több szűrővizsgálat — eredményesebb rákellenes küzdelem! A rákszűrőállomások dolgozói készséggel vállalják az ezzel kapcsolatos nagyobb feladatokat, hogy minél kevesebb legyen a beteg, s minél több a boldog egészséges ember! — fejezte be tájékoztatóját dr. Bolyos Mihály. P. I. I A visszaeső bűnös zörgetett a szomszédba, mondván, hogy tegnap bent maradt a csomagja, s engedjék n>egj hogy az udvari kerítésen átmásszon. A szomszéd megengedte, s ez végzetes hiba volt. Nyilván hallott már Kovács András viselt dolgairól, de ha semmit se tudott, akkor 'sem járt el helyesen. Megjegyezzük: talán nem került volna sor Kovács büntetésére, ha kiszabadulása után a rokonok, a család egy kicsit gondjaiba veszi, segít az elhelyezkedésnél, igyekszik a helyes útra téríteni. De senki sem törődött vele és ez sajnos, nemcsak az 6 esetében tapasztalható. Ilyenkör a szülők és a közeli hozzátartozók is úgy gondolják, helyesen járnak el, ha „leveszik” a kezüket a család szégyenéről, hallgatólagosan kitagadják. Ez az állapot aztán érezteti káros hatásét a talaj nélkül maradt fiataloknál, s nem egy esetben újabb bűn elkövetéséhez vezet. A 23 éves Kovács, amikor megkapta az „átmászási engedélyt”, már azzal a szándékkal ugrott a rokon udvarára, hogy lop, még pedig sokat, amit gálái. Az udvari ablakot nyitva találta, a rajta levő szúnyoghálót könnyen átszakította és be- ■ mászott a szobába: Rövid keresgélés után összeszedett néhány ruhaneműt, majd a szekrényben egy vaskazettát' tatéit. Becsomagolta egy nadrágba, hóna alá vágta és távozott. Kiment a Műkertbe, ott feltörte a kazettát. Ezer forint készpénzt és 35 ezer forintról szóló hat takarékbetétkönyvet talált benne. A pénzt hamarosan elköltötte, a könyveket már nem tudta „hasznosítani”, mert ahogy fentebb is írtuk, a rendőrség elfogta. ÜGYÉBEN ezen a héten hozott ítéletet a kecskeméti járás- bíróság. Bűnösségét kétrendbeli jogtalan behatolás útján, visz- szaesőként elkövetett lopásban állapította meg és halmazati büntetésül, nem jogerősen, háromévi szabadságvesztésre ítélte. s ugyancsak három évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától.- " fcft MINDENKI tudja, hogy a visszaesés, az ismételt bűnelkövetés súlyosbító körülmény, hiszen nyilvánvaló, hogy az ilyen ember fokozottabban veszélyes a társadalomra, mint aki megtévedt. gondatlanul járt el. A visszaesőkre egyáltalán nem, vagy csak minimális mértékben hatott az előző ítélet, s kiszabadulásuk után hamarosan ismét összeütközésbe kerültek a törvényekkel. A bíróságok ilyenkor teljes szigorral avatkoznak közbe, egyrészt az illető nevelése, másrészt a társadalom védelme érdekében. Természetesen, általában elsősorban az elkövetőn múlik, hogy a lejtőn meg tud-e állni. Ebből a szempontból legfontosabb az állandó elfoglaltság, a munka. Csakhogy vannak, akik büntetésüket letöltve nem ezt keresik, hanem folytatják a csavargást, a könnyű életet. így cselekedett Kovács András, Kecskemét, Vacsi utca 7/a. szám alatti lakos is, amikor 1965 márciusában kiszabadult a börtönből. A jelenleg 23 éves fiatalember már háromszor volt büntetve. eddig hét helyen dolgozott. Az említeti kiszabadulás után országos csavargásba kezdett, s mindenütt leste az alkalmat, amely könnyű pénzszerzéshez juttatja. Májusban került a fővárosba, s első útja egykori menyasszonyához, M. E.-hez vezetett. A lány nem volt otthon. Ez azonban nem zavarta Kovácsot. Kifeszítette az ablakot, a lakásba hatolt és elemeit egy táskarádiót, női szövetruhát és egyéb apróságokat. Amikor M. E. az éjszakai műszakból reggel hazatért, a hiányt észlelve érdeklődött a szomszédoktól, s megtudta, hogy valamikori vőlegénye látogatta meg. Nyilván jól ismerte Kovácsot, mert rögtön feljelentette. A rendőrség kereste, majd július 18-án elfogató parancsot bocsátott ki ellene. Két nap múl- va elfogták. KÖZBEN azonban az exvőle- gény nem töltötte tétlenül az időt. Kecskemétre utazott, egyik rokonához. A család nem volt odahaza, bemenni nem tudott. Cselhez folyamodott tehát. Be'tßa&sto* Zoltán (elvétetek
