Petőfi Népe, 1965. október (20. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-01 / 231. szám

1965. október 1, péntek 5. oldal A Sanghaj északi külvárosában épült modern lakótelep csaknem kétezer sanghaji dolgozónak biztosít korszerű lakást. [4 KQW1V FALUSI ÜNNEPE gyobb népességű országa meg­kezdte a szocializmus építését. — Ázsia sok más. még gyar­mati uralom alatt levő népe merített ebből újabb erőt, mint ahogyan a kínai forradalmárok, a világ minden forradalmi har­cosával együtt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom eszméin lelkesedtek. A Kínai Népköztár- ■ saság létrejöttével jelentősen megváltoztak a nemzetközi vi­szonyok — á szocializmus ja­vára. S a kínai nép minden si­kere — az acéltermelés növe­lése éppen úgy rnint a külön­böző nemzetiségeknek alkotott első ábécék, a sanghaji munká­soknak épült lakások, a tavaly a kínai mezőgazdaságban elért nagyszerű eredmények — hatás­sal van ezeknek az érőviszo­A Román Szocialista Köztár­saság Tudományos Akadémiája kiemelkedő tudományos tevé­kenységük elismeréseként Rusz- nyák Istvánt, a Magyar Tudo­mányos Akadémia elnökét, nemzetközi tekintélyű belgyó­gyászt és kutatóorvost. Erdey- Grúz Tibort, az Akadémia fő­titkárát. a fizikokémia és az elektrokémia kiváló művelőiét és Miskolczy Dezső akadémi­Finoman nyikorog a fo­nott szék, amikor leülünk a verandán. Az üvegen átszűrt nyár végi napfény jóleső me­legséget áraszt. Csönd van a házban, az udvaron. Délelőtti csönd. Csak a kis unoka, az alig hároméves Kati nyit ránk időnként s cérnavékony hang­ján szól: — Nagypapa, tessék nézni! — s magasra tartja a szőke babát. A nagypapa pillanatig odate­kint, s kedveskedve játszani küldi a csöppséget. Csendes kiegyensúlyozottság­ban folynak Tompos Sándor nyugdíjas napjai. De nem min­dig volt ez így. Eddigi élete küzdelemben, az eszme szolgá­latában telt el, ez határozta meg pályafutását, egyéni és családi életét. Kétévi inasélet után, 1925- ben, egy dunántúli kis faluban kapott cipész segédlevelet, s utána — mint akkor nagyon sokan — ő is külföldre ment munkát keresni, s egyúttal ta­nulni. Szíve azonban haza húz­ta, bár itthon csak tengődés volt az akkori kisiparosok éle­te. Gyorsan peregtek az évek és Tompos Sándor kezében hol olyan szocialista nagyhatalom­má, amely nélkül ma már nem­csak az ázsiai, hanem a világ- békével kapcsolatos kérdéseket sem lehet megoldani. Bár az ENSZ-ben a Kínai Népköztár­saság helyét még mindig a Csang Kaj-sek klikk bitorolja, világszerte egyre inkább tért hódít az a felismerés, hogy a népi Kínának az ENSZ-ben is el kell foglalnia az őt megillető helyet. Népköztársaságunk népe ezen az évfordulón is szívből kö­szönti a nagy kínai népet, to­vábbi sikereket kívánva a szo­cialista építőmunkához és ah­hoz a közös harchoz, amelyet népeink a kolonializmus és az imperializmus ellen vívnak. S. T. kust. neves ideg- és elmesyó- gyászt tiszteletbeli. Hajós György akadémikust, a magyar matematikai iskola egyik tekin­télyes képviselőiét pedig leve­lező taggá választotta. Az aka­démiai tagokat megillető arany- jelvényeket és tagsági igazolvá nyokat Mihail Rosianu nagykő vet csütörtökön nyújtotta át s magyar tudósoknak a román nagykövetségen. itt, hol ott kopogott a suszter­kalapács. Ült a kerek széken és gondolkozott: le kell tennie a mestervizsgát. Megvette a szak­könyveket, tanult és 1937 au­gusztusában már a kezében volt a mesterlevél. De akkorra ő is otthagyta a dunántúli kis ci­pészeket, a csiriz- és szuroksza- gú apró „műhelyeket”. Kecske­métről járt fel Budapestre, a Comjmers cipőgyárba, ahol rö­vid ideig együtt dolgozott Nez- vál Ferenccel és Katona János­sal, a felszabadult Budapest el­ső polgármesterével'— vagyis benne volt a mozgalomban. — Mielőtt Pestre mentem volna, itt Kecskeméten a Schif­fer cipőgyárban kaptam mun­kát. Élénken emlékszem ma is egy bérharcunkra, ami a mun­kások győzelmével végződött. A gyár tulajdonosa a 23 filléres órabért 11 fillérre akarta le­szállítani. Ez ellen csak össze­fogással lehetett fellépni. Végül is 22 fillérben állapodtunk meg. A fővárosban rövid ideig dol­goztam, a család itt lakott Kecs­keméten, igyekeztem is haza — mondja Tompos bácsi, s közben cigarettára gyújtva, gondolkoz­va néz ki az udvarra. Valahol Gyógynövényférkéii Tisztábbak a földek Tisztábbak, gyommentesebbek szántóföldjeink — állapította meg egy érdekes tudományos vizsgálat. Dr. Üjvárosi Miklós, a Magyar Tudományos Akadé­mia Botanikai Kutató Intézeté­nek igazgató-helyettese 15 évvel ezelőtt készítette el a szántóte­rületek első „gyomnövénytérké­pét”. A gyakorlati növényvéde­lem számára jelentős botanikai munkát most folytatja: a gene­tikus talaj térképek segítségével a különböző talajtípusok és a rajtuk élő gyomflóra összefüg­géseit tárja fel. Az összehasonlítás legérdeke­sebb eredménye: a 15 évvel ez­előtti 42 százalék helyett a vizs­gált kukoricaföldeknek most csak egyharmada volt gyomos, a gyomterület tehát, csaknem 20 százalékkal csökkent. Az in­tenzívebb talajművelés és a nagyüzemi termelés más ténye­zői — gépesítés, kemizálás — hatására nemcsak a gyomnö­vényzet együttes mennyisége csökkent, hanem kedvezően vál­tozott az összetétele is. A leg­több problémát okozó évelő gyomokból ugyanis most 40 szá­zalékkal kevesebbet találtak, mint másfél évtizeddel ezelőtt. A kukorica' legveszedelmesebb „növényellensége” a folyondár- szulák a földek 11 százalékáról 7 százalékára szorult vissza. Mindez elsősorban a mélyszán­tásnak, a jobb minőségű talaj- munkának köszönhető, továbbá a vegyszeres gyomirtásnak. Bugacon is lesr pusstamúxeum Az ország harmadik szabad­téri pusztamúzeuma létesül Bu­gacon. Itt mutatják be a kis­kunsági állattartás hagyomá­nyos épületeit, eszközeit, mód­szereit. A ’ megyei idegenforgal­mi hivatal vállalkozását a Bu­dapesti Néprajzi Múzeum pat­ronálja, segíti megvalósítani. A kisipari szövetkezetek mű­szaki fejlesztésének kérdéseit vitatják meg az ország 1200 ktsz-ének képviselői azon a ta­nácskozáson, amely csütörtökön kezdődött az Építők Szakszer­vezetének székházában. A kis­ipari szövetkezetek második rádió szól, markáns férfikórus mozgalmi dalokat énekel. Pár másodpercig ő is odafigyel, majd lekattintva az öngyújtót, tovább beszél. — A második világháború idején, 1944 végén, a szovjet elvtársaknak dolgoztam. Nagyon sok munkám volt. A .pártba 1945. január 5-én léptem be. Ez fordulópontot jelentett az éle­temben, nem azért, mintha ko­rábban nem lettem volna kom­munista. Tompos elvtárs neve nem­csak akkor vált ismeretessé a mozgalomban. Már 1934-ben szoros kapcsolatot tartott pél­dául a nemrégiben elhunyt He­gedűs Lászlóval, akinek — mi­kor börtönbe zárták — a Vörös Segély útján éppen Tompos Sándor indította meg a gyűj­tést. A felszabadulás után egészen nyugdíjazásáig számos fontos gazdasági poszton dolgozott. Volt ipartestületi alelnök, a Kecskeméti Vegyes Ktsz elnö­ke, a Növényolajipari Vállalat igazgatója, a Söripari Vállalat kecskeméti kirendeltségének _ vezetője. Emellett társadalmi feladatokat is végzett. Pártnapi előadó, szemináriumvezető volt, 1963-ig tanácstag stb. Közvet­lenül a felszabadulás utáni években kocsin, gyalog, kerék­páron, vonaton járta a Kecske--. I KULTURÁLIS életünknek ’ esztendőről esztendőre növekvő jelentőségű eseménye a könyv falusi ünnepe. Nem véletlenül. A könyvvel találkozni annyit jelent, mint kedves ismerőssel beszélgetni. A könyv jó barát, amely mellénk szegődik tétlen óráinkban éppenúgy, mint ami­kor meglevő ismereteinket kí­vánjuk bővíteni. Nemcsak más emberek világába kalauzol ben­nünket.. de segít megismerni ön­magunkat, hozzájárul látókö­rünk szélesítéséhez, tudásunk gyarapításához, elgondolkoztat, tarnt, szórakoztat. Immár ötödször kerül sor ha­zánkban az őszi megyei könyv­hetek megrendezésére. Az októ­ber elsejei megnyitóból decem­ber közepéig két és fél hóna­pon át egymást követik majd a falvakban az író—olvasó ta­lálkozók, könyvbarátnapok, iro­dalmi estek, szellemi vetélke­dők. könyvkiállítások. A cél: a könyv és az olvasók találkozá­sának elősegítése, a könyv irán­ti igény felkeltése, ébren tartá­sa és a falusi olvasótábor nö­velése. Különösen a mai ma­gyar irodalom, elsősorban a szocialista mondanivalói ú mű­vek és a mezőgazdasági szak- irodalom népszerűsítése áll a könyvhetek központjában. AZ ELMÚLT négy esztendő tapasztalatainak tanúsága sze­rint egyre népszerűbbek a könyv hetei a falusi lakosság körében. Elegendő bizonyíték erre a tavalyi két hónap könyv­forgalma, amely meghaladta a tizenhat millió forintot! Csupán a házról házra árusítás kereté­ben két és fél millió könyy ta­lált gazdára. Hogy mit jelent két hónap alatt tizenhat milliós könyvvásár, azt csak az érti meg igazán, aki ismerte a hu­szonöt-harminc év előtti ma­gyar falut, amelyben a könyv olyan ritka volt a paraszthá­zakban, akár a fehér holló. JELENTŐS pozitívuma ennek az évről évre ismétlődő ese­ménynek. hogy nem csupán mind több jó szépirodalmi könyv országos műszaki tanácskozásá­nak az előadója Kelenhegyi Emil, az OKISZ elnökhelyette­se. A beszámolót követő vitát pénteken is folytatják, és ekkor kerül sor hét Szakcsoport meg­beszéléseire is. mét környéki kisebb falvakat, tanyai településeket. Feladata: a megalakuló pártszervezetekkel felvenni a kapcsolatot, segítsé­get nyújtani az ottani elvtár­saknak. Nem volt ez könnyű munka. Sokszor húsz-harminc kilométert kellett gyalogolni esőben, hóban, éjszakában. Nem úgy említi ezeket, mint­ha dicsekedne vele. Hangjában a visszaemlékezés jóleső érzése rezdül, azzal a jogos büszkeség­gel, ami a feladatát teljesítő embert átjárja. De vége van-e a harcnak? Tompos Sándor úgy érzi, még sok a tennivalója Bár szervezetét gyengíti a be­tegség, élénken érdeklődik a Vi­lág dolgai, & munkások sorsa, eredményei, gondjai iránt. S amikor csak hívják, szívesen megy ma is, hogy segítsen, ami­ben tud, erejéhez képest. Most azonban, ebben a pillanatban, úgy látom, egészen más, még hozzá kedves feladat vár rá. Harmadszori próbálko­zásra a kis Katinak sikerült ki­nyitnia az ajtót. Ujjongva sza­lad a nagypapához, s boldog­ságtól sugárzó arccal mutatja az új ruhájába öltöztetett ba­bát. — Ugye, nagypapa, most már elmegyünk sétálni? — s már in­dulnak is, kéz a kézben... Gál Sándor 1 taial gazüara a laiusi emoeres körében, hanem egyre erősebb a mezőgazdasági szakirodalom térhódítása is. Következik ez abból, hogy a nagyüzem több tudást és feltétlen szakosítást .kíván. Az a parasztember, aki korábban univerzális szakem­ber volt a kisgazdaság követel­ményének szintjén, most vagy a kertészetben, az állattenyész­tésben vagy éppen a növényter­mesztésben dolgozik. A megvál­tozott körülmény új termelési módszerek elsajátítását teszi szükségessé. Ezért ezrek és ez­rek tanulnak a különböző szak­munkásképző tanfolyamokon és a dolgozók iskoláiban. A szak­könyv megkönnyíti ismereteik gyarapítását — sokan ezért vá­sárolták már eddig is. Most itt az alkalom, hogy újabb ezrek­kel és tízezrekkel ismertessük meg a munkát segítő és köny- nyítő mezőgazdasági szakköny­veket. AZ ŐSZI MEGYEI könyvhe­tek nem egyszerűen könyváru­sítási akciót jelentenek, hanem egy általános kulturális meg­mozdulást a falusi népművelési idény kezdetén. Mindannyiunk számára ismeretes: a könyv na­gyobb térhódítása jelentős kul­turális előrelépést jelent a falu életében. Éppen ezért a könyv­terjesztés nem lehet csupán a földművesszövetkezetek felada­ta. A tavalyi könyvhetek meg­rendezése ott volt a legeredmé­nyesebb, ahol a földművesszö­vetkezetek munkáját széles kö­rű társadalmi összefogás segí­tette. A művelődési házak és a könyvtárak, a könyvbarátbi- zottságok és az iskolák, vala­mint a társadalmi szervezetek egyaránt részt kell, hogy kér­jenek ebből a munkából. Ter­mészetesen. mindenki a maga módján. A művelődési házak gazdag és színvonalas műsorok összeállításával, a pedagógusok irodalmi ismeretterjesztő elő­adásokkal, a könyvtárak kiállí­tások rendezésével működhet­nek közre az őszi megyei könyv, hetek programsorozatában. Nagy feladat vár ebben az időszakban a tanyavilágot és a kisebb településeket járó műve­lődési autókra. A filmvetítések és a könyvkölcsönzések mellett könyvpropagandával és árusí. tással járulhatnak hozzá a könyvhetek sikeréhez. Tevé­kenységük azért is fontos, mert éppen a kevésbé látogatott he­lyeken lehetnek terjesztői, szó­szólói a szépirodalmi és mező- gazdasági könyveknek. A KÖNYVHETEK sokrétű feladatot állítanak a népműve­lők elé. A megyei ünnepélyes megnyitókon túl minden köz­ségben egy vasárnapot az őszi megyei könyvhetek ünnepévé kell emelni. Az egész napos rendezvénysorozat lényege: dél­előtt gyermek, vagy ifjúsági könyvankét író részvételével; házról házra árusítás; délután szellemi vetélkedő; este irodal­mi est, utána könyvbál. Az író —olvasó-találkozó, irodalmi est színesebbé, vonzóbbá tételében sokat segíthetnek az irodalmi színpadok erre az alkalomra összeállított piűsorukkal. Tavaly kétszázötven sikeres író—olvasó találkozó gazdagí­totta a programot. Az idén leg­alább ennyit rendeznek ismét az őszi megyei könyvhetek kereté­ben. Ezúttal azonban elsősorban olyan községekben, tanyaköz. pontokban, termelőszövetkeze­tekben és állami gazdaságokban kívánatos sort keríteni író és közönség találkozására, ahol ilyet még soha nem rendeztek, így szélesíthetjük tovább a fa­lusi olvasók táborát, s ébreszt­hetjük fel a könyv szeretetét még szélesebb tömegekben. KÖNYVET ■ minden falusi házba! Ez a soron következő két és fél hónapos időszak ne­mes jelszava. A kultúra mun­kásain és terjesztőin a sor, hogy ez valósággá váljék. P. fi. Magyar tudósok román kitüntetése A küzdelem állomásai Ktsz-ek műszaki tanácskozása 16 éves a Kínai Népköztársaság nyaknak további eltolódására. Kína, amely néhány évtized­del ezelőtt még eaves imperia­lista hatalmak szabad vadász­területe, csaknem játékszere volt. avors ütemben változott Amikor tizenhat esztendővel ezelőtt, 1940. október elsején a pekingi Tien An Men téren a tömeg ujjongása közepette kiki­áltották a Kínai Népköztársa­ságot, s ezzel a világ legna-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom