Petőfi Népe, 1965. október (20. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-06 / 235. szám
Világ proletárjai, egyesüljétek! A ma&yar. szocialista MUMKÄSPÄRLT &Acs-k»Skvam. me&yei lapja XX. ÉVFOLYAM, 235, SZÁM Ara 60 fillér 1965. OKTOBER 6, SZERDA 9.V INTEGET Kedden délelőtt visszaérkezett Budapestre a magyar pártós kormányküldöttség, amely Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának vezetésével baráti látogatást tett a Mongol Népköztársaságban. A párt- és kormányküldöttség fogadtatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Kállai Gyula, a forradalmi munkás— paraszt kormány elnöke, Bisz- ku Béla, Fehér Bajos, Komócsin Zoltán, Nemes Dezső, Somogyi Miklós, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai és a Központi Bizottság titkárai. Ott volt a fogadtatásnál a Központi Bizottság, az Elnöki Tanács es a kormány sok tagja, a politikai, a gazdasági és a kulturális élet számos vezető személyisége. Jelen voltak a fogadtatásnál a budapesti diplomáciai testület vezetői. Kádár János a megérkezés után nyilatkozott a küldöttség útjáról a sajtó képviselőinek. — Nagyon eredményes volt a látogatás. Az emberekkel való találkozásaink nagyon szívélyesek, melegek voltak. Küldöttségünk öt tagja közül négyen tulajdonképpen először jártunk Mongóliában. Számunkra különösen érdekes és tanulságos volt a látogatás és nagy segítséget adott ahhoz, hogy jobban megértsük Mongólia helyzetét, azokat a nehézségeket, amelyeket a mongol elvtársaknak le kell küzdeniük a szocializmus építésében. Nagyon örültünk, hogy szemmel láthatóan gyorsan fejlődik Mongólia, bár ott Kecskemét környékén 20 fokos a Medoc Noire A várakozóknak van igazuk a körülmények és az indulási alap teljesen más, mint Ma gyarországon volt, s ezt meg kell értenünk. Utunkkal összefüggésben a szovjet területen szovjet elvtársak vendégei voltunk, velük két ízben is talál koztunk, s nagyon hasznos, szívélyes elvtársi beszélgetést folytattunk a bennünket köl csönösen érdeklődő kérdések ről. (MTI) Képünkön Kádár elvtárs nyilatkozik a sajtó képviselőinek. JOG ÉS LEHETŐSÉG Nemrégiben nagyszabású, az egész megyére kiterjedő vizsgálatot folytatott a Népi Ellenőrzési Bizottság. A kulturális célokra fordítandó és fordítható összegek felhasználását ellenőrizték művelődési házakban, tanácsoknál, vállalatoknál, üzemekben, termelőszövetkezetekben és sok egyéb szervnél, intézménynél. Nem mondhatjuk, hogy a vizsgálat meglepő eredménnyel zárult, hiszen általában köztudott. hogy különösen a vállalatok és termelőszövetkezetek nem használják fel. vagy nem kulturális célokra fordítják a művelődésre szánt anyagi alapokat. Mert míg az állami költségvetésben előirányzott összegekről elmondhatjuk, hogy azok az utolsó fillérig a művelődés céljaira fordítódnak, a gazdaságok és üzemek kulturális alapjairól annál kevésbé. A vállalatok és közös gazdaságok kulturális alapja pedig sokkal nagyobb az állami költségvetés összegénél. Mintegy hétmillió forinttal haladja meg azt, s becslés szerint az elmúlt évben 23 millió forintot tett ki. Ennek az összegnek a felét azonban nem kulturális célokra fordítják, hanem a legjobb esetben is kirándulásokra, társas- utazásokra. G supán illusztrációképpen ragadjunk ki egyetlen részletet a terjedelmes összefoglaló jelentésből: A kiskunhalasi járásban 19 termelőszövetkezetet vizsgáltak meg. s ebben a 19 termelőszövetkezetben a felhasznált kulturális alap kereken 560 ezer forint volt. Hangsúlyozzuk. hogy a „felhasznált” összeg, hiszen gyakori tapasztalat. hogy a termelőszövetkezetek a megengedettnél nem nagyobb, hanem ellenkezőleg, kisebb összeget költenek kulturális célokra. ilyenek azonban ezek az úgynevezett kulturális célok? Az említett 19 tsz-ben „egyéb” címszó alatt könyveltek el több mint 260 ezer forintot. Tehát az összegnek majdnem felét. S ez az „egyéb” főleg vacsora, azután dekoráció, ajándék nőnapra, öregek napjára, fenyőünnepre, miegyébre, még kávéfőzőgépre, sőt ebadóra (!) is. S az 560 ezer forintból további több mint 200 ezer forintot belföldi. külföldi utazásokra használtak fel. Összesen tehát valóban kulturális célra szűkén 100 ezer forint jutott. Vagyis termelőszövetkezetenként átlagosan ötezer forint évente! Még ebben is szerepel olyan tétel, mint színházjegy. bérletvásár- lás. televízióvétel stb., de már jut legalább kultúrotthonok támogatására. könyvtárfejlesztésre. filmvetítésre, s más hasonló, valóban szigorúan vett kulturális kiadásokra is. A-z összkép tehát igen rossz. Voltaképpen arról van szó. hogy súlyos százezreket és milliókat teljesen haszontalanul elfecsérelnek az üzemekben és a gazdaságokban. Nemcsak törvénytelenül, hanem lelkiismeretlenül is járnak el ezzel. A megyében levő — saját igazgatói alappal, vagy kulturális alappal rendelkező — szervek mintegy 70 százaléka a NEB vizsgálata szerint kereken ötmillió forintot fordított 1964-ben úgynevezett egyéb célokra, és több mint hárommillió forintot kirándulásokra. Ezzel az összeggel pedig számtalan új lehetőséget terem L hettek, s a meglevő adottságokat is jobban kiaknázhatták volna a népművelők. Ha nem uralkodna még ma is a gazdasági vezetők egy rezének szemléletében valamiféle szűkkeblű „kultúraellenesség”. amely minden fillért kárbaveszett kiadásnak tart. amit a művelődésre „kell áldozni”. Nem értik, mert közvetlenül a termelésben ritkán láthatják, hogy a tanulás, a művelődés, még a kulturált módon való szórakozás is — mennyire jótékonyan hat vissza a termelésre, hiszen az emberek fejlődését, látókörének szélesedését, politikai öntudatának és a közélet iránti érdeklődésének erősbödését segíti. Emellett azonban másról is szó van itt. A Magyar Népköz- társaság Alkotmánya minden állampolgárnak biztosítja a tanuláshoz és művelődéshez való jogot. Az állam ennek a jognak gyakorlásához igyekszik megteremteni a feltételeket az állami költségvetésből. Egyúttal azonban a vállalatok és gazdaságok. tehát a termelőegységek feladatává teszi a lehetőségek kibővítését. Éppen ezért írják elő rendeletek a kulturális alapok képzését, s ezeknek az alapoknak „megtakarítása”, vagy nem célszerű felhasználása súlyos vétség az állami fegyelem ellen. A-hol a gazdasági vezetők politikai vezetőnek is tekintik magukat. ott nagyon körültekintően, rendeltetésének megfelelően gazdálkodnak a művelődésre szánt összegekkel. S ezzel gondoskodnak arról, hogy az alkotmányban biztosított jogokhoz megteremtsék a dolgozók számára a jogok gyakorlásának sokoldalú, s mindinkább gyarapodó lehetőségeit is. M. L. Országos libatenyészlési tapasztalatcsere Bugacon A Földművelésügyi Minisztérium kertészeti főosztályán tájékoztatásul elmondották, hogy néhány alföldi borvidéken szép. tember közepén megkezdték ugyan a rothadásra hajlamos szőlőfajták az Ezerjó szüretelését, de a száraz, meleg idő beköszöntővel félretették a puttonyokat. S az eredmények a várakozókat igazolták: az egyhetes napsütés általában 2—3 fokkal növelte a cukortartalmat. A kései fajták jelenleg 13—16 fokosak, a korai fajtáknál viszont — Medoc Noire. Leányka, Rizling Silváni, Muscat Otho- nell stb — helyenkint 16—19 fokot is mérnek, Kecskemét környékén a Medoc Noire elérte a 30 fokot. A legutóbbi határszemlék és jelentések szerint a szőlők általában lombosak, zöldek, akár heteken át érlelhetik még a termést. A szakemberek azt ajánlják, hogy ahol a szőlő még nem érte el a 17 cukorfokot, a tőkék lombosak, a szőlő egészséges, és a gazdaság a későbbi, úgynevezett munkacsúcsok idején is tud majd elegendő munkaerőt adni az esetleges sürgős, gyors szürethez, amellett tárolótér és feldolgozó-kapacitás is rendelkezésükre áll — ott várjanak a szürettel! Még akkor is, ha a minőségi javulás „heti” normája nem mindenütt éri majd el a 2—3 fokot. (MTI) Az Országos Földművelésszövetkezeti Tanács Kisállattenyésztési Szakbizottságának ren dezésében kedden Bugacon, a községi művelődési házban az MSZMP Kecskeméti Járási Bizottsága. valamint a megyei és a járási tanács vb vezetői, az Országos Tervhivatal, az egyetemek és kutatóintézetek képviselői, tudományos munkatársai; a SZÖVOSZ, a MÉSZÖV és a nőtanács vezetői, továbbá az állattenyésztés országos szakembereinek részvételével a libatenyésztés helyzetét és gondjait vitatták meg. Dr. Anghi Csaba professzor, a szakbizottság elnöke nyitotta meg a megbeszélést. Hangoztat, ta, hogy az ankét azért kerül Bugacon megrendezésre, mert ebben a lit>atenyésztési hagyományokkal alig rendelkező községben — elsősorban a helyi fmsz vezetőinek irányításával a tenyésztők a járás legjobbjai közé küzdöttek fel magukat. Dr. Pacs István, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem adjunktusa a libahizialás, illetve a hizlalás gépesítésének legújabb tapasztalatairól számolt be. Szólott arról, hogy a hízott liba, elsősorban pedig a libamáj iránt beL és külföldön egyaránt növekvő kereslet mutatkozik. A kereskedelem és a népgazdaság érdekei is megkívánják a lúdtenyésztéssel való behatóbb foglalkozást. Jelentős exporttényező a tolltermelés is amely ugyancsak nem hagyható figyelmen kívül. Az előadó ezután ismertette a tömőgépek különféle típusait, amelyek működését megelőzően már a gyakorlatban is megtekintették a résztvevők. A hozzászólások keretében többek között Brachna János, a MÉSZÖV elnöke a tenyésztők anyagi érdekeltségének szükségességét hangoztatta. Hunyadi Imre, a kecskeméti FJK elnöke a bugaci lúdtenyésztés fejlődését érzékeltette néhány adattal. Elmondotta, hogy amíg az utóbbi néhány évben országszerte visszaesés tapasztalható, évi 8,5 va- tavaly 14,7, Bugacon az 1959. gonnal szemben idén pedig előreláthatóan 16 vagont tesz ki a baromfifelvásárlás mennyisége. A háztáji libatartáshoz sok segítséget nyújtott a felvásárlási árak rende. zése, illetve a tömők részére juttatott kukorica. A két libatömő társulás tagjai ez évben 18 870 hízott liba átadására szerződtek, vagyis a község minden lakosa három és fél hízott libát ad közfogyasztásra. A későbbi vita során kitűnt, hogy az előnyös tenyésztulaj- donságokkai rendelkező rajnai fajta mellett a magyar liba tenyésztése sem szorítható háttérbe. mert kisebb tojáshozamú ugyan, de kitűnő máj-, illetve tolltermelő ez a fajta. Számos javaslat hangzott el a májtermelés fokozását elősegítő premizálás érdekében is. A tapasztalatcsere résztvevői délután a kiskunfélegyházi tsz- közj libanevelő és hizlaló társulás telepére látogattak el. J. T, 11 8 w maIÁa (^intézet Visszaérkezett a magyar läfcöyflEflS ^‘-i*ärt- és kormányküldöttség a Mongol eredményes voll...
