Petőfi Népe, 1965. október (20. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-03 / 233. szám

— A SZAKM ÁR-keserűteleki úttörőcsapat Fácán és Páva Ör­se az „Úttörők a hazáért”-moz­galomba példamutató kezdemé­nyezéssel nevezett be. A pajtá­sok 40 füzetet és ceruzát vásá­roltak a vietnami gyerekek ré­szére, s az ajándékot csomag­ban juttatták el a megyei út­törőelnökséghez, ahol gondos­kodtak továbbításáról. + AKADÁLYVERSENNYEL egybekötött, kiránduláson vettek részt az elmúlt vasárnap a ré­mi úttörők és KISZ-fiatalok. A pajtásoknak mintegy 7 kilomé­teres távon nyolc akadályt kel­lett leküzdenük. Szerepelt az akadályversenyben titkosírás megfejtése, két fa között kife­szített kötélen való átkelés, tű­befűzés stb. Az állomások parancsnokai pedagógusok és KISZ-fiatalok voltak. A végállo­máson az egyes őrsök szakácsai — a helyi Dózsa Tsz jóvoltából ízletes birkapörkölttel várták a versenyzőket. A jól sikerült ki­rándulás számháborúval ért vé­get. Magát Lajos ált. isk. igazgató » X ELKÉSZÍTETTE éves munkatervét a 3578. sz. II. Rá­kóczi Ferenc Úttörőcsapat Bács­almáson. A program szerint a pajtások fő tevékenysége az „Úttörők a hazáért”-mozgalom­ra való felkészülés. Emellett raj- és őrsi terveket is készíte­nek az összejövetelek színeseb­bé, érdekesebbé tétele céljából. A „Kukkantó” szerkesztő bi­zottsága ismét munkához lá­tott, hogy az igen kedvelt út- '■ törőhíradó mielőbb az ifjú ol­vasók kezébe kerüljön. Molnár József = AZ IZSÁKI 1349. sz Tán­csics Mihály úttörőcsapat a fegy­veres erők napja alkalmából szerdán nagyszabású akadály- versenyt rendezett. Az akadá­lyokkal tarkított, titkosírással, útjelekkel ellátott terep végál­lomásán katonák üdvözölték a pajtásokat, akik a próba kereté­ben még főztek is. A csapat kül­döttsége tiszteletbeli úttörővé avatta a honvéd helyőrség egyik alakulatának vezetőit, valamint a helyi párt- és KISZ-szervezet képviselőit. Paku Imre tanár, csapatvezető * — A KECSKEMÉTI Szarkási általános iskola úttörőcsapatá­rak tagjai az „Üttörők a hazáért” mozgalom keretében 1000 forint értékű fizikai munkát végeztek a szeptember 20—30. közötti riadóhéten. A pajtások az egész | összeget befizették az árvízká- k 1-waiUak mepsfgité.sérfe. ­Meggyorsul az eljárás — Bővül a jogcím - Anyagi hátrány nélkül Az új kisajátítási törvényerejű rendeletről Az ingatlanok kisajátításával kapcsolatban ez évben új tör­vényerejű rendelet jelent meg, amely október 1-én lépett ér­vénybe. Mivel a téma közér­dekű, néhány ezzel kapcsolatos kérdéssel felkerestük dr. Szo- koli Gyulát, a megyei tanács vb igazgatási osztályának veze­tőjét. — Mi tette szükségessé a kisajátításokról szóló ko­rábbi rendelkezések felül­vizsgálatát? — Az 1955. évi jogi rendezés megfelelt az akkori gazdasági, társadalmi követelményeknek. A szabályozás a mezőgazdaság vonatkozásában az egyéni ter­melésre épült, tehát nem lehe­tett figyelemmel a termelőszö­vetkezetek és tagjaik jogi hely­zetére. Az utóbbi években egyes ügyekben nem. vagy csak hosz- szadalmas eljárással sikerült ér­vényre juttatni a reális kárta­lanítás elvét. Kisajátítás útján ingatlan tulajdonjogot kizáró­lag az állam szerezhetett, szük­ségessé vált tehát a jogcímek bővítése. Ezenkívül indokolt volt a kisajátítási szabályokat, az 1955. óta született több szo­cialista törvénnyel és törvény- erejű rendelettel is összhangba hozni. — Az új szabályozás ér­telmében milyen közérde­kű célokra lehet ingatlant kisajátítani? — Az eddigiektől eltérően nemcsak az állam, hanem társa­dalmi szervezet, szövetkezet, mezőgazdasági és halászati ter­melőszövetkezet részére lehet ingatlan kisajátítást kezdemé­nyezni. Társadalmi szervezet például a működéséhez szüksé­ges gazdasági, szociális, kultu­rális, üdültetési és sportlétesít­mény. és székház építése cél­jára; szövetkezetek részére ipa­ri. szolgáltató vagy kereskedel­mi tevékenység ellátásához szükséges létesítmény és szék­ház; mezőgazdasági és halászati tsz részére pedig termelési fel­adatainak ellátásához szüksé­ges gazdasági, szociális, kultu­rális létesítmények és ugyan­csak székház építése céljára le­het közös használatában nem álló ingatlant kisajátítani. — Megjegyzem, hogy a társa­dalmi szervezet, a szövetkezet, a mezőgazdasági és halászati tsz részére, a felsoroltak meg­valósításához kizárólag építés céljára lehet ingatlanokat kisa­játítani. — Az utóbbi időben sok észrevétel, sérelem hang­zott el az érintettek ré­széről a kártalanítással kapcsolatban. Mit tartal­maz az új törvényerejű rendelet ebben a vonatko­zásban? — A kisajátítást - kérők köre és jogcíme szélesítésének sza­bályozása mellett, a reális kár­talanítás érdekében a törvény­erejű rendelet úgy intézkedik. hogy ingatlanuk kisajátítása miatt vagyoni hátrány ne érje az állampolgárokat. Ezt szolgál­ja például a kártalanítási irány­árak új meghatározása, a kár­talanítás módjára vonatkozó PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bäcs-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr. Weither DánieL Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István Igazgatt Szerkesztőség: Kecskemét, Városi Tanácsház Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16. Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér 1/a. Telefon: 17-09. Terjeszti a álagyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési dll 1 Hónapra 13 forint Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefont 11*85. index: 25 065. egyezségkötési lehetőség. az igazgatási osztályok részére az egyezség létrehozása érdekében biztosított jogi eszközök, szak­értő bizottság közreműködése. Az eddigi gyakorlattól eltérően a kártalanítás úi szabályozása azt célozza, hogy a kártalanítás módjában és összegszerűségében a kisajátítást kérő és az ingat­lan tulajdonosa az államigazga­tási eljárás során lehetőleg meg­egyezésre jusson. A kisajátított ingatlanért értékének megfelelő kártalanítás jár, amely történ­het pénzben, csereingatlannal, vagy mindkettővel. — A kisajátítást kérő a kártala­nítási eljárás megalapozása ér­dekében az ajánlat megtétele előtt szakértői véleményt kér­het. Ez a rendelkezés a korábbi jogszabályban nem volt. A szakértő bizottság elnökévé a megyei tanács vb elnöke a me­zőgazdasági osztály igazgatási csoportvezetőjét nevezte ki. aki gondoskodik a szakértő bizott­ság kijelöléséről. E bizottság a helyszíni szemlén, a kártalaní­tásra vonatkozó jogszabályok és az irányárak figyelembevételé­vel alakítja ki a véleményét. A kisajátítást kérő által fel­ajánlott kártalanítást meghala­dó pénzkövetelést pedig a bí­rósághoz benyújtott keresettel érvényesítheti az érintett ál- lampolgás — fejezte be a tájé­koztatást dr. Szokoli Gyula. P. I. „NAPLEMENTE ELŐTT...” Érzékenység A BARTER ma már nem bakter. Ezt illene tudni az új-» ságírónak is. Ezzel a szemrehá­nyó mondattal szólított meg vasutas ismerősöm az utcán. Kiderült, hogy a Petőfi Népe szeptember 18-i számának cím­oldalán levő képszövegért tesz szemrehányást több munkatárs sa nevében. Vitatkoztunk, véd­tem kollégámat, aki már sok dicsérő cikket is írt a vasuta­sokról, és most sem akarta bántani őket. Biztosan valami félreértésről van szó. Aztán én is még egyszer el­olvastam a felháborodást ki­váltó képszöveget. „Megunta már a bakter is az olajmécset...” — írja. S be­számol arról, hogy „Elektromos jelzőlámpát kapnak a bakterek, amelyet akkumulátor táplál árammal.” A ikép be is mutatja a korszerű jelzőlámpák készí­tőit a Finommechanikai Válla­latnál. Bakter. Ez a szó tényleg ki­ment már a használatból. Az értelmező szótár szerint vasúti pályaőrt, éjjeliőrt jelent. Ré- gente minden valamirevaló író használta, így Krúdy vagy Mó­ra Ferenc is — és nem is gú­nyos, lekicsinylő értelemben. Csoda tudja miért, mégis rá­rakódott valami maradiságot jelző. Talán amiatt, hogy a bakter távol élt mindentől, s csak az elhaladó vonatok fé­nyei jelentették számára q kül­világot. MINT ANNYI más szavun­kat, ezt is elkoptatta az idő. S ma már a vasúti pályaőr sem világtól elzárt ember. Ha leteszi a szolgálatot, bekapcsol­ja a rádiót, a televíziót, ha szabad ideje van, utazik, or­szágot lát, sokan közülük tár­sadalmi tevékenységet is foly­tatnak, megbecsült dolgozói az országnak. Hiszen sok-sok ér­ték és emberélet van rájuk bízva. IGAZUK VAN. A bakter szó, bármilyen jóakarat is sugallja, nem illik rájuk. A „bakter” ma már nem bakter.. . Leg­alább is nem a szó régi értel­mében. F. Tóth Pál S űrűn találko­zunk velük ut­cákon, parkokban, amint botra támasz­kodva, vagy óvatos ti- pegéssel haladnak elő­re. Egyik az unokát, az aranyos kedvencet vezeti kézenfogva, a másik órákig olvas­gatja az újságot — egészen a legutolsó be­tűig. Sokan magányo­san szemlélődnek, má­sok csoportosan idéz- zik fel életük kisebb- nagyobb emlékeit, di­csérik, vagy nehezte­léssel illetik a kezelő­orvost, mert nem hat eléggé a gyógyszer ... öregek ... Könnyen szóbaelegyednek veled, hálásak az érdeklődé­sért és bölcs tanáccsal is ellátják a hozzájuk forduló fiatalabbat, hosszú életük tapasz­talatban gazdag kin­csestárából. Ilyenkor kivirulnak az örömtől. Érzik, szükség van a személyükre, vélemé­nyükre, egyszóval: nem élnek hiába. Szerte a világon or­vosok, biológusok, fizi- ológusok serege foglal­kozik az öregség tudo­mányával, azzal, hogy az egészséges emberi életkort minél hosz- szabbra lehessen nyúj­tani. Éppen ezért az öregség fogalmát, az. ezi maaába foglaló évek számát sem lehet abszolutizálni, de hoz­zá kell tenni, hogy mindazok az intézke­dések, amelyekkel ál­lamunk igyekszik biz­tosítani a nyugodt, gondtalan, békés öreg kort, szintén hozzájá­rulnak az életkor meghosszabításához az utóbbi években. Akárcsak a kiegyen­súlyozott családi élet. Mert, ha az idős édes­apa, édesanya, nagy­szülő érzi a család sze- retetét, a törődését, szinte észre sem veszi, hogy sok év szállt már el felette. E rről beszélt a minap Tóth Károlyné is, aki 76 éves létére frissen, fiatalosan nápoztatta a kocsiban a dédunokát. A fia orvos, a lánya tanítónő. — Törődünk egy­mással — magyaráz­ta —, segítenek ha bajom van és én is igyekszem hasznukra lenni. Ez éltet. No meg ez a csöppség ... Borsodi bácsi, aki mindennap hűségesen kisétál kedvenc pad­jához a kecskeméti Szabadság téri parkba, immár tíz esztendeje nyugdíjas. . Főgépész volt a kecskeméti gőz­malomban, a nyugdíja 1125 foxiutä — Most már — mondta — villany hajtja a malmot, ahol huszonöt év alatt oly sok ezer vagon búzát megőröltünk. De azért jólesik, hogy gondol­nak rám a malomban is. E ljönnek hozzám, ha valami baj van a gépekkel és én megyek, hát hogyne mennék szívesen segí­teni! Bognár bácsi felesé­gével most is a ma­lom szolgálati lakásá­ban lakik, mert: — Azt mondták a vezetők a feleségem­nek és nekem: Tessék csak nyugodtan ma­radni, egészen életük végéig ... Sétáljunk tovább a parkban a fekete szemüveges, botját tér­dére fektető, sovány, kalapos öregember fe­lé. Merően figyeli a szökőkút vizében a teknősbékákat, s ha a kút nem is zenélő szö­kőkút, az ő képzeleté­ben mégis dallamok születnek. Bodnár Ig­nác bácsi 6, az ismert kecskeméti hegedűs és cimbalmos, aki három évvel ezelőtt minden zeneszerszámát eladta, amikor nyugdíjba ment. Hűséges zenész­ember, csak a Beret- vásban h3 esztendeig játszott. Az utóbbi években népdalokat komponál. — Elküldtem őket a tv-be, a rádióba — új­ságolta. — Van, amit elfogadtak, bemutat­tak. Ez most a szen­vedélyem és jól jön a 830 forint nyugdíjhoz ez a kis mellékes is ... — És az egészség, Ignác bácsi... — Tüdőtágulás, ma­gas vérnyomás, érszű* kület... — soroljam-e még? De higgye el, ezt is könnyebb elvi­selni úgy, hogy a lá- nycrmnál lakom, van szép unokám, és mind­annyian szeretnek. O któber első va­sárnapján, ma ünnepeljük az öregek napját. Ünnepi ebé­dek készülnek, szép beszédek hangzanak el a szociális ottho­nokban, ahol elhagyott idős emberek töltik napjaikat. Nyugodtan mondhatjuk, jó helyen vannak ők is, de úgy véljük, mégsem ünnep­rontás megkérdezni: Vajon a gyerekeik, ro­konaik gondolnak-e az idős emberekre egy virágcsokorral, egy kis ajándékkal? Vajon felkeresik-e őket — legalább ezen a na­pon? & G«j

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom