Petőfi Népe, 1965. október (20. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-30 / 256. szám

Szomorú statisztika

Közúti balesetek a számok tükrében

Barátlíozás az óriási Dtina-parfon

Annak ellenére, hogy a rend- j tor kerék pár-vezetők aránya, akik őrség szigorú intézkedéseket fo- j az ittas vezetésből nem keve- ganatosít a közúti közlekedés , sebb. mint 74 százalékot kép- szabálytalanságainak megszün- j viselnek. Az esetenként megtar- tetésére, a balesetek számának j tott alkoholszondás vizsgálat csökkentésére, az a tapasztalat; í szerint ugyanis 240 közül 45 a járművezetők többsége nap j járművezető ellen büntető, 75 nap után vét a közlekedési sza- ellen pedig szabálysértési el- bályok ellen. 206 esetben kellett ! járást kellett indítani ittasság

miatt. Jelentős közöttük a motorkerékpár-vezetők száma, hiszen az ittas járművezetők 59 százaléka motorkerékpáron közlekedett.

Ez év harmadik negyedévében az elmúlt év hasonló időszakához képest a közutakon előforduló balesetek száma a következőképpen alakult: 196 baleset történt, köztük 175 sé- rüléses, 21 pedig sérülés nélküli. Ez 12,7 százalékkal haladja túl az összehasonlítás alapjául szolgáló időszakot. Annak ellenére, hogy a balesetek száma növekedett, mégis eredményesnek mondható a megelőzés, hiszen a halálos balesetek száma néggyel, az anyagi kár 1 millió 400 ezer forinttal csökkent 1964. harmadik negyedévéhez viszonyítva.

Akik a legtöbb bajt okozzák

A közutakon közlekedő járművek közül a vizsgált időszakban — mint már említettük — a legtöbb balesetet a motorkerékpár-vezetők okozták. Három hóflap alatt a közúti szerencsétlenségek 41,7 százaléka az ő hibájukból következett be. (A személygépkocsi-vezetők viszont jóval kevesebb: 16, a ke- rékpárhajtók 12,6, s a tehergépkocsi-vezetők pedig 12,5 százalékban voltak a balesetek okozói.)

A háromhónapos statisztika arról is számot ad, hogy az ittasságon kívül milyen más, súlyos baleseti források vannak. Megrendítő tények: gyorshajtásból a szerencsétlenségek

a harmadik negyedévben büntetőeljárást indítani ellenük.

Első helyen az ittas vezetés

A közúti közlekedésben Bács- Kiskun megyében még mindig az ittas járművezetés áll az „első helyen”. Az elmúlt három hónap alatt a közlekedési balesetek okozóinak 18 százalékánál ittasságot lehetett tapasztalni. A legnagyobb fokú a mo18, az elsőbbségi jog meg nem adásából 16. a szabálytalan előzésből 15,5, s az egyéb figyelmetlenségből a balesetek 42.5 százaléka következett be.

Veszély

a lakott területen

A szabályok a lakott területen történő járműközlekedésre külön előírásokat tartalmaznak, figyelembe véve azt, hogy nagyobb a jármű-, illetve a gyalogosforgalom. Mégis a lakott területeken, városokban, községekben történik a balesetek 49,9 százaléka. Hasonlóképpen veszélyeztetett a mellékútvonal is, hiszen ezeken a szerencsétlenségek 31 százaléka következett be. E két sokatmondó adat megerősíti azt a már fentfebb vázolt megállapítást: lakott területeken is leginkább a motor- kerékpárosok nem tartják' be az előírásokat,

A balestek okozói és áldozatai között igen magas számot képviselnek a gyalogosok. Igaz, a KRESZ módosítása a gyalogosok számára nagyobb előnyt biztosít, mégis miattuk vagy velük történik a legtöbb baleset. Ennek oka elsősorban, hogy a gépjárművezetők, de a gyalogosok sem ismerik a közlekedés megváltozott rendjét.

Napjainkban a szabálytalan közlekedésből származik a legtöbb haláleset, rokkantság, anyagi kár. A közúti szerencsétlenségek számának csökkentése tehát valamennyiünk feladata. s ennek érdekében nemcsak a gépjárművezetők, hanem a gyalogosok is sokat tehetnek.

Gémes Gábor

Üzemeinkben már nem jelent különösebb eseményt a messze országokból érkező fiatalok munkába állása. Azzal a céllal jönnek hozzánk, hogy itt jó felkészültségű szakemberekké képezzék őket. Nem kevés azoknak a magyar tudósoknak, mérnököknek a száma sem, akik afrikai, ázsiai, dél-amerikai országokban nyújtanak segítséget j egy-egv iparág megteremtésé- j hoz, illetve fejlesztéséhez. Az! utóbbi években mind jelentősebb szerepet kapnak hazánk nemzetközi együttműködésében a szellemi export különböző formái.

Magyarország például egészségügyi szakembereket küld Ghanábg. E fiatal afrikai államban már több magyar orvos igen eredményesen tevékenykedett.

Az Egyesült Arab Köztársaságban, két tudósunk — Rusz- nyák István és Gangl Eoldizsár — tanácsadásával alakítják ki az EAK textilipari kutatóintézetét.

Jelenleg több mint kétszáz külföldi fiatal tanul szakmát ösztöndíjjal hazánkban. Legtöbben Ghánából. Guineából, Kubából és Algériából érkeztek.

Növekszik az érdeklődés _ a magyar tervezők munkája iránt is. Algírban például — a Budapesti Népstadion mintájára — magyar tervek alapján építik meg a város új. korszerű stadionját.

Mind jobb hírre tesznek szert belső építészeink. Ezt bizonyltja, hogy Norvégiába, Dániába, Finnországba és Ausztriába exportálnak vendéglátóipari terveket. Svédországból precíziós, i igen kis méret-tűrésű szerszá- j mok tervezése iránt érdeklőd-; nek. mivel több külföldi cég |

megrendelései közül Magyarországról érkeztek a feltételeknek legjobban megfelelő minták. Az Egyesült Államok bőripari kutatások, Olaszország pedig a magyar formatervezés iránt mutat beható érdeklődést.

N. L.

PETŐFI NÉPE

A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel. Kiadja

a Bács megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István igazgató Szerkesztőség:

Kecskemét, Városi Tanácsház Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16.

Szerkesztő bizottság: 10-38. Vidéki lapok: 11-22. Kiadóhivatal:

Kecskemét, Szabadság tér l/a. Telefon: 17-09.

Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető:

a helyt postahivataloknál és kézbesítőknél.

Előfizetési díj i hónapra 13 forint

Bacs-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon: 11-85. Index: 25 065.

r

„Életre szóló élményt jelent ez a látogatás"

Három külföldi lapszerkesztő megyei tapasztalatai

Beszámoltunk arról, hogy a magyar tanácsok munkájának tanulmányozása során testvérországok tanácsi lapjainak fő- szerkesztői érkeztek a megyébe. A vendégek csütörtök reggel indultak vissza Budapestre. Elutazásuk előtt felkerestük őket és beszélgettünk velük a tapasztalatokról.

Elsőnek az itt-tartózkodásuk céljáról érdeklődtünk, amelyre

MIHAIL SZTRKPUHOV,

a legfelsőbb szovjet lapja, a Szovjeti Deputatov Trudjas- csihszja főszerkesztője válaszolt.

— A Tanácsok Lapjának meghívására érkeztünk Magyar- országra. Különösen örültünk ennek a látogatásnak, mert most ünnepelték a magyar tanácsok fennállásuk 15. évfordulóját. Célunk az itteni tanácsok munkájának közelebbi megismerése. Szívesen átveszik a mi szovjetjeink is a jó tapasztalatokat. Lapunknak is egyik célja, hogy a vezetésben, az irányításban segítséget adjon. Külön rovatunk van, amely a testrDanké r/)uta luujijdtékti

* Csengődön

Kevesen tudják, hogy Dan- kó Pista Csengőd egyik Makója colt. A csengődi Buckában, romantikus környezetben épült cihájában már súlyos betegen pengette hegedűjét a leikéből felbuggyanó nótákat. Ide hozta 3. postás Dankó Pista barátainak: Pósa Lajosnak. Nikolits Dömének és Bérezy Imrének leveleit. A villa még ma is áll, de — sajnos — eléggé elhanyagolt állapotban van.

Megihletve a bor zamatétól, itt énekelte meg a buckái borok tüzét. Tüdőbaja azonban tovább súlyosbodott és 1903. március 29-én meghalt. A részvétlevelek ekkor már Budapestre, a Pauler utca 2. szám alá érkeztek özvegyéhez, Joó Ilonához. Dankóné később ismét Csengődre jött és végleg itt is maradt. Dankó Pista muzeális értékű tárgyait a szegedi múzeumban helyezték el.

A Dankó-hagyaték egy része azonban örökösödés folytán özvegy Ráthonyi Sándomé Müller Berta tulajdonába került. Berta néni ma is Csengődön él. nagy tisztelője a nótaköltőnek és hagyatékát kegyelettel megőrizte.

A csengődiek büszkék Dankó

vérországok tanácsainak munkájáról számol be. Ebben sokat szerepel a magyar tanácsok tevékenysége. J elenlegi utam során is már megkértem három tanácsi vezetőt, hogy írjon a gazdasági irányító munkáról.

DR. BRANKO NEDOVICS.

a jugoszláv városok állandó konferenciája lapjának, a Ko- muna című folyóiratnak főszerkesztője, szívesen nyilatkozott a látogatás tapasztalatairól.

— Különösen a „libaváros” tetszett — hangoztatta. — Kicsit nagyítva joggal nevezhetjük így a kiskunfélegyházi te.r- melőszövetközi lúdtenyésztő és nevelő önálló vállalkozást. A magyar libamáj messze földön híres. Én is nagyon szeretem. Önöknek ez az állattenyésztési üzemága jelentős devizabevételt biztosít, nagyon helyes, hogy élnek a lehetőségekkel, törődnek a lűdtenyésztés fejlesztésével és nagyüzemi kialakításával. Ez számunkra is hasznos lehetne, az itteni tapasztalatokat majd otthon népszerűsítjük a lapban.

A másik, ami nagyon tetszett, az, hogy itt Bács-Kiskun megyében nagyon ügyesen oldották meg a homok hasznosítását, naygarányú szőlő- és gyümölcstelepítéssel. Ezek a grandiózus tervek csak a mezőgazdasági nagyüzemek létrehozásával valósulhattak meg. Az is tanulságos, hogy a mezőgazdaság nagyüzemi átszervezésénél figyelembe vették a tájkörzeteket, a gazdálkodás lehetőségeit, a fokozatosság elvét.

MIHAIL SZPRJNGKR,

a lengyel államtanács lapja, a Rada Narodowa főszerkesztője így foglalta össze véleményét.

— Engem különösen a tanácsok tevékenységének gazdasági hatása érdekel. A megyei tanács végrehajtó bizottsága elnökének és más tanácsi vezetőknek tájékoztatója sokat adott számomra. Az a tapasztalatom, hogy a gazdasági irányító tevékenység mind jobban érvényesül és rendkívül sok eredményt értek már el eddig is a magyarországi tanácsok. Végül még csak annyit, hogy nagyon jól éreztem magam az önök országában és egy életre szóló élménnyel térek haza.

Ez utóbbi kijelentéssel valamennyi főszerkesztő egyetértett, akiknek a megyében tett kőrútjuk egyben utolsó vidéki látogatásuk volt hazautazásuk előtt.

K. S.

regele, allando valtoadosok, a szellem arisztokratái, szuverén sajtó- és ouvriers independents, (magyarul: a kiadók fehér rabszolgái), kívül Czímzetlen Önt meghívjuk Dankó Pistának, Csengőd urának, a nyirety- tyű anyacsászárnéjának, a nagy dalköltőnek, vályogvetők királyának, fő-fő Kátsának. a Pósa- i asztal rendetlen tagjának, Ki- kumbán Aurélia barátjának, sanremói őrgrófnak stb. tiszteletére a „Bazár”-hoz. a rossz koszthoz, ellenben a saját gyártmányú borhoz címzett vendéglőben, kávékortsmában, kánikulában és nagy nyomorban titokzatos kődobálással egybekötve, e hó 31-én este 8 órakor tartandó áldomásra. Ki-ki fizeti vacsoráiét stb....

Emlékek, holt tárgyak. Dankó Pista dalai azonban mindig újraszületnek a hegedűk vonója alól, s a nótázó emberek ajkán. A csengődiek is. egykét pohár gondűző után neki- tüzesedve dalolják:

„A csengődi Buckában Csoda van a pusztában.

Ha kérdezed, micsoda.

Majd megmondja a bora ..

Moray esik Árpád

Pistára, a község egyik utcáját róla nevezték el, s az ő nevét kapja majd a most épülő művelődési otthon is. Ezért Berta néni Dankó Pista megmaradt ingóságait: íróasztalt, könyvszekrényt. faliórát, asztalt, foteleket, székeket, szekrényt és egyéb bútorokat, továbbá a pengetés hegedűt, családi képeket, festményeket, kottákat, eredeti kéziratokat, színművek töredékeit. leveleket stb. a községi tanácsnak adományozta.

Az értékes Dankó-relik- viákat műzeológusok, zenetörténészek és népművelési szakemberek nagy jelentőségűnek tartják. A községi tanács úgy határozott. hogy a művelődési otthon névadójának hagyatékait az otthon egyik szobájában helyezi el.

Rendexgetem a Dankó- emlékeket. A nótaköltő asztal- társaságának egyik humoros szövegű meghívóján akad meg a szemem. Íme. a szöveg:

„Mi bohémek, született alpeSzellemi exportunk Svédországtól Afrikáig