Petőfi Népe, 1965. október (20. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-30 / 256. szám

Szomorú statisztika Közúti balesetek a számok tükrében Barátlíozás az óriási Dtina-parfon Annak ellenére, hogy a rend- j tor kerék pár-vezetők aránya, akik őrség szigorú intézkedéseket fo- j az ittas vezetésből nem keve- ganatosít a közúti közlekedés , sebb. mint 74 százalékot kép- szabálytalanságainak megszün- j viselnek. Az esetenként megtar- tetésére, a balesetek számának j tott alkoholszondás vizsgálat csökkentésére, az a tapasztalat; í szerint ugyanis 240 közül 45 a járművezetők többsége nap j járművezető ellen büntető, 75 nap után vét a közlekedési sza- ellen pedig szabálysértési el- bályok ellen. 206 esetben kellett ! járást kellett indítani ittasság miatt. Jelentős közöttük a mo­torkerékpár-vezetők száma, hi­szen az ittas járművezetők 59 százaléka motorkerékpáron köz­lekedett. Ez év harmadik negyedévé­ben az elmúlt év hasonló idő­szakához képest a közutakon előforduló balesetek száma a következőképpen alakult: 196 baleset történt, köztük 175 sé- rüléses, 21 pedig sérülés nél­küli. Ez 12,7 százalékkal haladja túl az összehasonlítás alapjául szolgáló időszakot. Annak elle­nére, hogy a balesetek száma növekedett, mégis eredményes­nek mondható a megelőzés, hi­szen a halálos balesetek száma néggyel, az anyagi kár 1 millió 400 ezer forinttal csökkent 1964. harmadik negyedévéhez viszo­nyítva. Akik a legtöbb bajt okozzák A közutakon közlekedő jár­művek közül a vizsgált idő­szakban — mint már említet­tük — a legtöbb balesetet a mo­torkerékpár-vezetők okozták. Három hóflap alatt a közúti sze­rencsétlenségek 41,7 százaléka az ő hibájukból következett be. (A személygépkocsi-vezetők vi­szont jóval kevesebb: 16, a ke- rékpárhajtók 12,6, s a tehergép­kocsi-vezetők pedig 12,5 száza­lékban voltak a balesetek okozói.) A háromhónapos statisztika arról is számot ad, hogy az ittasságon kívül milyen más, súlyos baleseti források van­nak. Megrendítő tények: gyors­hajtásból a szerencsétlenségek a harmadik negyedévben bün­tetőeljárást indítani ellenük. Első helyen az ittas vezetés A közúti közlekedésben Bács- Kiskun megyében még mindig az ittas járművezetés áll az „első helyen”. Az elmúlt három hónap alatt a közlekedési bal­esetek okozóinak 18 százaléká­nál ittasságot lehetett tapasz­talni. A legnagyobb fokú a mo­18, az elsőbbségi jog meg nem adásából 16. a szabálytalan elő­zésből 15,5, s az egyéb figyel­metlenségből a balesetek 42.5 százaléka következett be. Veszély a lakott területen A szabályok a lakott területen történő járműközlekedésre kü­lön előírásokat tartalmaznak, fi­gyelembe véve azt, hogy nagyobb a jármű-, illetve a gyalogosfor­galom. Mégis a lakott területe­ken, városokban, községekben történik a balesetek 49,9 száza­léka. Hasonlóképpen veszélyez­tetett a mellékútvonal is, hi­szen ezeken a szerencsétlensé­gek 31 százaléka következett be. E két sokatmondó adat meg­erősíti azt a már fentfebb vá­zolt megállapítást: lakott terü­leteken is leginkább a motor- kerékpárosok nem tartják' be az előírásokat, A balestek okozói és áldozatai között igen magas számot kép­viselnek a gyalogosok. Igaz, a KRESZ módosítása a gyalogo­sok számára nagyobb előnyt biz­tosít, mégis miattuk vagy ve­lük történik a legtöbb baleset. Ennek oka elsősorban, hogy a gépjárművezetők, de a gyalogo­sok sem ismerik a közlekedés megváltozott rendjét. Napjainkban a szabálytalan közlekedésből származik a leg­több haláleset, rokkantság, anyagi kár. A közúti szeren­csétlenségek számának csökken­tése tehát valamennyiünk fel­adata. s ennek érdekében nem­csak a gépjárművezetők, hanem a gyalogosok is sokat tehetnek. Gémes Gábor Üzemeinkben már nem jelent különösebb eseményt a messze országokból érkező fiatalok munkába állása. Azzal a céllal jönnek hozzánk, hogy itt jó felkészültségű szakemberekké képezzék őket. Nem kevés azok­nak a magyar tudósoknak, mér­nököknek a száma sem, akik afrikai, ázsiai, dél-amerikai or­szágokban nyújtanak segítséget j egy-egv iparág megteremtésé- j hoz, illetve fejlesztéséhez. Az! utóbbi években mind jelentő­sebb szerepet kapnak hazánk nemzetközi együttműködésében a szellemi export különböző formái. Magyarország például egész­ségügyi szakembereket küld Ghanábg. E fiatal afrikai állam­ban már több magyar orvos igen eredményesen tevékenyke­dett. Az Egyesült Arab Köztársa­ságban, két tudósunk — Rusz- nyák István és Gangl Eoldizsár — tanácsadásával alakítják ki az EAK textilipari kutatóintéze­tét. Jelenleg több mint kétszáz külföldi fiatal tanul szakmát ösztöndíjjal hazánkban. Legtöb­ben Ghánából. Guineából, Ku­bából és Algériából érkeztek. Növekszik az érdeklődés _ a magyar tervezők munkája iránt is. Algírban például — a Buda­pesti Népstadion mintájára — magyar tervek alapján építik meg a város új. korszerű sta­dionját. Mind jobb hírre tesznek szert belső építészeink. Ezt bizonyltja, hogy Norvégiába, Dániába, Finnországba és Ausztriába ex­portálnak vendéglátóipari terve­ket. Svédországból precíziós, i igen kis méret-tűrésű szerszá- j mok tervezése iránt érdeklőd-; nek. mivel több külföldi cég | megrendelései közül Magyaror­szágról érkeztek a feltételeknek legjobban megfelelő minták. Az Egyesült Államok bőripari ku­tatások, Olaszország pedig a magyar formatervezés iránt mu­tat beható érdeklődést. N. L. PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel. Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István igazgató Szerkesztőség: Kecskemét, Városi Tanácsház Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16. Szerkesztő bizottság: 10-38. Vidéki lapok: 11-22. Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér l/a. Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyt postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj i hónapra 13 forint Bacs-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon: 11-85. Index: 25 065. r „Életre szóló élményt jelent ez a látogatás" Három külföldi lapszerkesztő megyei tapasztalatai Beszámoltunk arról, hogy a magyar tanácsok munkájának tanulmányozása során testvér­országok tanácsi lapjainak fő- szerkesztői érkeztek a megyébe. A vendégek csütörtök reggel indultak vissza Budapestre. El­utazásuk előtt felkerestük őket és beszélgettünk velük a ta­pasztalatokról. Elsőnek az itt-tartózkodásuk céljáról érdeklődtünk, amelyre MIHAIL SZTRKPUHOV, a legfelsőbb szovjet lapja, a Szovjeti Deputatov Trudjas- csihszja főszerkesztője vála­szolt. — A Tanácsok Lapjának meghívására érkeztünk Magyar- országra. Különösen örültünk ennek a látogatásnak, mert most ünnepelték a magyar ta­nácsok fennállásuk 15. évfordu­lóját. Célunk az itteni tanácsok munkájának közelebbi megis­merése. Szívesen átveszik a mi szovjetjeink is a jó tapasztala­tokat. Lapunknak is egyik cél­ja, hogy a vezetésben, az irá­nyításban segítséget adjon. Kü­lön rovatunk van, amely a test­rDanké r/)uta luujijdtékti * Csengődön Kevesen tudják, hogy Dan- kó Pista Csengőd egyik Makója colt. A csengődi Buckában, ro­mantikus környezetben épült cihájában már súlyos betegen pengette hegedűjét a leikéből felbuggyanó nótákat. Ide hozta 3. postás Dankó Pista barátai­nak: Pósa Lajosnak. Nikolits Dömének és Bérezy Imrének le­veleit. A villa még ma is áll, de — sajnos — eléggé elhanya­golt állapotban van. Megihletve a bor zamatétól, itt énekelte meg a buckái borok tüzét. Tüdőbaja azonban to­vább súlyosbodott és 1903. már­cius 29-én meghalt. A részvét­levelek ekkor már Budapestre, a Pauler utca 2. szám alá érkez­tek özvegyéhez, Joó Ilonához. Dankóné később ismét Csengőd­re jött és végleg itt is maradt. Dankó Pista muzeális értékű tárgyait a szegedi múzeumban helyezték el. A Dankó-hagyaték egy része azonban örökösödés folytán öz­vegy Ráthonyi Sándomé Müller Berta tulajdonába került. Berta néni ma is Csengődön él. nagy tisztelője a nótaköltőnek és ha­gyatékát kegyelettel megőrizte. A csengődiek büszkék Dankó vérországok tanácsainak mun­kájáról számol be. Ebben so­kat szerepel a magyar tanácsok tevékenysége. J elenlegi utam során is már megkértem három tanácsi vezetőt, hogy írjon a gazdasági irányító munkáról. DR. BRANKO NEDOVICS. a jugoszláv városok állandó konferenciája lapjának, a Ko- muna című folyóiratnak főszer­kesztője, szívesen nyilatkozott a látogatás tapasztalatairól. — Különösen a „libaváros” tetszett — hangoztatta. — Ki­csit nagyítva joggal nevezhet­jük így a kiskunfélegyházi te.r- melőszövetközi lúdtenyésztő és nevelő önálló vállalkozást. A magyar libamáj messze földön híres. Én is nagyon szeretem. Önöknek ez az állattenyésztési üzemága jelentős devizabevételt biztosít, nagyon helyes, hogy élnek a lehetőségekkel, törőd­nek a lűdtenyésztés fejlesztésé­vel és nagyüzemi kialakításá­val. Ez számunkra is hasznos lehetne, az itteni tapasztalato­kat majd otthon népszerűsítjük a lapban. A másik, ami nagyon tetszett, az, hogy itt Bács-Kiskun me­gyében nagyon ügyesen oldot­ták meg a homok hasznosítását, naygarányú szőlő- és gyümölcs­telepítéssel. Ezek a grandiózus tervek csak a mezőgazdasági nagyüzemek létrehozásával va­lósulhattak meg. Az is tanulsá­gos, hogy a mezőgazdaság nagy­üzemi átszervezésénél figyelem­be vették a tájkörzeteket, a gazdálkodás lehetőségeit, a fo­kozatosság elvét. MIHAIL SZPRJNGKR, a lengyel államtanács lapja, a Rada Narodowa főszerkesztője így foglalta össze véleményét. — Engem különösen a taná­csok tevékenységének gazdasági hatása érdekel. A megyei ta­nács végrehajtó bizottsága elnö­kének és más tanácsi vezetők­nek tájékoztatója sokat adott számomra. Az a tapasztalatom, hogy a gazdasági irányító te­vékenység mind jobban érvé­nyesül és rendkívül sok ered­ményt értek már el eddig is a magyarországi tanácsok. Végül még csak annyit, hogy nagyon jól éreztem magam az önök or­szágában és egy életre szóló él­ménnyel térek haza. Ez utóbbi kijelentéssel vala­mennyi főszerkesztő egyetértett, akiknek a megyében tett kőr­útjuk egyben utolsó vidéki lá­togatásuk volt hazautazásuk előtt. K. S. regele, allando valtoadosok, a szellem arisztokratái, szuverén sajtó- és ouvriers independents, (magyarul: a kiadók fehér rabszolgái), kívül Czímzetlen Önt meghívjuk Dankó Pistá­nak, Csengőd urának, a nyirety- tyű anyacsászárnéjának, a nagy dalköltőnek, vályogvetők kirá­lyának, fő-fő Kátsának. a Pósa- i asztal rendetlen tagjának, Ki- kumbán Aurélia barátjának, sanremói őrgrófnak stb. tiszte­letére a „Bazár”-hoz. a rossz koszthoz, ellenben a saját gyárt­mányú borhoz címzett vendég­lőben, kávékortsmában, kániku­lában és nagy nyomorban titok­zatos kődobálással egybekötve, e hó 31-én este 8 órakor tar­tandó áldomásra. Ki-ki fizeti vacsoráiét stb.... Emlékek, holt tárgyak. Dankó Pista dalai azonban min­dig újraszületnek a hegedűk vonója alól, s a nótázó embe­rek ajkán. A csengődiek is. egy­két pohár gondűző után neki- tüzesedve dalolják: „A csengődi Buckában Csoda van a pusztában. Ha kérdezed, micsoda. Majd megmondja a bora .. Moray esik Árpád Pistára, a község egyik utcáját róla nevezték el, s az ő nevét kapja majd a most épülő mű­velődési otthon is. Ezért Berta néni Dankó Pista megmaradt ingóságait: íróasztalt, könyv­szekrényt. faliórát, asztalt, fote­leket, székeket, szekrényt és egyéb bútorokat, továbbá a pen­getés hegedűt, családi képeket, festményeket, kottákat, eredeti kéziratokat, színművek töredé­keit. leveleket stb. a községi ta­nácsnak adományozta. Az értékes Dankó-relik- viákat műzeológusok, zenetörté­nészek és népművelési szakem­berek nagy jelentőségűnek tart­ják. A községi tanács úgy hatá­rozott. hogy a művelődési ott­hon névadójának hagyatékait az otthon egyik szobájában helyezi el. Rendexgetem a Dankó- emlékeket. A nótaköltő asztal- társaságának egyik humoros szö­vegű meghívóján akad meg a szemem. Íme. a szöveg: „Mi bohémek, született alpe­Szellemi exportunk Svédországtól Afrikáig

Next

/
Oldalképek
Tartalom