Petőfi Népe, 1965. október (20. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-30 / 256. szám

1965. október 30, szombat 3. oldat Hatezer hold szőlő felújítása a kiskőrösi járás szakszövetkezeteinek programjában Nemrégiben Kiskőrösön, a Földművesszövetkezetek Járási Központja megvizsgálta, hogy a szakszövetkezetek gazdái az el­következő években milyen mér­tékben szándékozzák felújítani régi, gyengén termő, vagy kiöre­gedő félben levő szőlőiket, gyü­mölcsöseiket. Több száz szakszövetkezeti gazdát kérdeztek meg, s az ez alapján végzett szární- tásak szerint kitűnt, hogy a járásban jelenleg csaknem 14 ezer holdat kitevő úgynevezett „tagsági szőlőből” 4600 hold re­konstrukcióját. továbbá az egyes szőlőparcellák közötti parlag-, vagy szántóterületből 1400 hold­nak a betelepítését vállalják. A vállalkozás több szempont­ból jelentős. Egyrészt szükség van a homokhátsági borvidék továbbfejlesztésére az újonnan telepített nagyüzemi szőlők ter- mőrefordulása után is. Nemcsak mennyiségi, minőségi szempont­ból is-' új, az eddigieknél ne­mesebb fajták eltelepítésével. Nagy lehetőség nyílik a cse­mege fajták meghonosítá­sára. A rekonstrukció terve még nincs teljes részletességgel ki­dolgozva, a járási párt-, tanácsi és szövetkezeti szervek eddigi tárgyalásai során azonban ki­alakult néhány alapvető állás- foglalás. Egyik elképzelés sze­rint a szakszövetkezet nagyabb, összefüggő táblákat vesz át a gazdáktól — akár szántóföld­ként, akár kiöregedett szőlővel rajtuk —, végrehajtja a telepí­tésit, s a termőrefordulásig a gazdákat a már meglevő közös telepítésből kárpótolja, az át­adott földterület értékének meg­felelően. Másik megoldásaként az kínálkozik, miszerint a gaz­dák a szakszövetkezet vezetőivel összefogva nagyüzemi táblákon létesítenek új ültetvényt, illetve rekonstruálják a régit. A távlati programban uralko­dó szerephez jut a gyümölcsfák ültetése. A belföldi és az export­igények fokozott növekedése szükségessé teszi a meggy, a kajszi, a jonatán alma, a sza­móca és a ribizli nagyarányú ültetését. Ily módon például a kiöregedett szőlők gyümöl­csösökké történő „átváltása” megoldható a gyümölcsfák tervszerű ültetésével. Az így létrejött ültetvényekben a „művelő sorok” kialakításával lehetővé válik a nagyüzemi permetező, valamint egyéb gé­pek alkalmazása is. Az önbíráskodó szervizmester és az állami gazdaság „szarkája Tanulságos munkaügyi viták ff Az utóbbi hónapokban szá­mos olyan munkaügyi vita vé­gére tett pontot a Területi Munkaügyi Döntőbizottság, amelyben a legszigorúbb bün­tetést: a fegyelmi elbocsátást alkalmazta a vállalat a sza­bálysértő dolgozóval szemben. A fegyelmi elbocsátások sza­porodását nem az okozza, hogy a korábbi évekhez viszonyítva általában romlott a munkafe­gyelem, hanem az, hogy a veze­tők — élve a január 1-én ér­vénybe lépett jogszabályok adta lehetőséggel, nem riadnak vissza a keményebb büntetések kisza­básától sem. ha a dolgozó ma­gatartása ezt indokolja. Megnyugtató, hogy a vállalati vezetők, illetve munkaügyi dön­tőbizottságok alaposan megfon­tolják a fegyelmi határozato­kat és érvényre juttatják a fo­kozatosság elvét is. Ezt bizo­nyltja az is. hogy a TMDB-nek csak igen kevés esetben kellett mérsékelnie vagy elutasítania — a dolgozó fellebbezése után — az alsóbb szinten született döntéseket. * „Ideges ember vagyok” — így védekezett a TMDB tárgya­lásán K. L., a 9-es számú Autó- közlekedési Vállalat szerviz- mestere, amikor megkérdezték tőle, hogy miért bántalmazta egyik beosztottját. Védekezését természetesen nem koronázta si­ker. A TMDB jóváhagyta a vállalat vezetőségének és dön­tőbizottságának korábbi határo­zatát: a fegyelmi elbocsátást. Az indoklás lényege: Az izgága ember nem első ízben veteme­dett önbíráskodásra, néhány hó­nappal korábban már felelős^ ségre vonták hasonló vétségért. De szükséges volt a legkemé­nyebb nevelőeszközhöz folya­modni azért is. mert a felelős beosztás példamutató magatar­tást követel. Azok számára, aki­ket a munkafegyelem őreinek állítanak egy kollektíva élére, nyilvánvalóan súlyosabb követ­kezményekkel jár a szabályok megszegése, * A Bácsalmási Állami Gaz­daság mozdonyvezetője. P. G. a társadalmi tulajdon megkárosí­tásával szolgált rá a fegyelmi elbocsátásra. Társa: B. J. most még „megúszta” azzal, hogy ala­csonyabb munkakörbe helyez­ték. A határozat előzménye rövi­den: az említett dolgozók ser­téshizlaláshoz használt tápkon- centrátumot szállítottak kisvas- utón a gazdaság méntéleki üzemegységébe. Mint P. G. elis­merte: útközben észrevették, hogy a hibás zsákokba töltött tápszer egy része elszóródik a töltés mentén. Ahelyett azon­ban. hogy megakadályozták vol­na a veszteséget, később vissza­tértek és saját zsákjaikba szed­ték fel a koncentrátumot. A „jól végzett munka” örö­mére rendezett italozás közben vevőt is találtak az árura és az érte kapott pénzt elosztották. P. G. fegyelmi büntetését a | Területi Munkaügyi Döntőbi­zottság is jóváhagyta, mivel nem első ízben hágta át a közva­gyont óvó törvényeket. B. J. esetében enyhítő körülményként vették figyelembe, hogy eddig kifogástalan magatartást tanú­sított. Nyolcvan forint jutott nekik fejenként az orgazda pénzéből. Mint a döntőbizottság tárgya­lásán kiderült, mindketten tisz­tességes jövedelemmel rendel­keznek. Nem a szükség kény­szerének, hanem a könnyen megszerezető „mellékes” csábí­tásának engedték tehát. Példá­juk tanulságul szolgálhat mind­azoknak, akik úgy vélik, hogy büntetlenül nyúlhatnak közös vagyonúnkhoz. * Befejezésül hadd idézzük — emlékeztetőül —, hogy a fe­gyelmi elbocsátás következmé­nyeit évekig viselhetik a rend­bontók. A törvények értelmében munkaviszonyuk folyamatossá­ga megszakad és csak — becsü­letesen ledolgozott — három év után számítható be ismét ko­rábbi munkaviszonyuk. Hasonló ideig nem emelkedhet alapbé­rük, nem részesülhetnek juta­lomban és előleget, segélyt is csak rendkívüli esetben kap­hatnak. Az elmondottakkal ter­mészetesen még korántsem me­rítettük ki a hátrányos követ­kezményeket. De úgy hisszük ennyi is bőven elég annak alá­támasztására. hogy százszor ér­demesebb becsületesen helyt­állni a munkahelyen. B. D. Nem kampányfeladat | ISMERETES, | hogy az idei nehéz aratás után, a csapadékos időjárás következtében össze­torlódtak az őszi mezőgazdasági munkák. Már a tavasztól kezd­ve eltolódott az egyes mezőgaz­dasági munkák ideje és szinte valamennyi termény két-három héttel később ért, természetsze­rűleg ennyivel később kerül be­takarításra. Sok erőfeszítést kí­vánnak a feladatok, mert csak­nem 270 ezer hold termésének betakarítását és 262 700 hold őszi vetést kell elvégezni. Ezen­kívül hátra van még az őszi mélyszántás. M indez együtt fo­kozott helytállást kíván a me­ző munkásaitól. Nagy jelentősége és szerepe van a munkaversenynek, amely mint serkentő erő hat a felada­tok gyorsabb elvégzésére. Ör­vendetes, hogy az ősziek gyors és jó minőségben történő beta­karítása, a kenyérgabona idő­ben történő földbe juttatása ér­dekében széles körű verseny­mozgalom bontakozott ki a megye szövetkezeteiben, az ál­lami gazdaságokban és a gép­állomásokon. A mezőgazdasági munkaver­seny népszerűségét bizonyítja, hogy a megyei felhíváshoz a szövetkezeti gazdaságoknak — majdnem 80 százaléka csatlako­zott és legtöbbjük vállalását eredményesen teljesítette. Pél­dául a dunaveesei, a bajai já­rás, Kiskunhalas és Kiskunfél­egyháza város valamennyi szö­vetkezete csatlakozott a megyei versenyhi::: ittság kezdeményezé­séhez. | MÁRIS | számottevő ered­ményekről számolhatunk be. A gazdaságokban szervezetten és jó ütemben halad a munka, ja­vult a munkafegyelem. Gyors ütemben végzik az őszi vetések talajelőkészítését. Az őszi árpa és az őszi takarmánykeverék vetése befejeződött. A rozsnak több mint 90, a búzának 67,2 százaléka került elvetésre. A verseny eredményeként számos szövetkezet, mint a dunaveesei Virágzó, a szabadszálási Lenin, a borotai Egyesülés, a jánoshal­mi Űj Alkotmány határidő előtt teljesítette kenyérgabona-vetési tervét. Az állami gazdaságok­ban szántén jó ütemben halad Vasútépítés a legmodernebb eszközökkel Ülésezik a KIOSZ országos választmánya A KIOSZ Országos Választ­mányának őszi, kétnapos ülésén dr. Gervai Béla. a KIOSZ elnö­ke ismertette a kisiparosok idei tevékenységét. Elmondotta egyebek között, hogy a helyi iparpolitikai ter­vek ebben az évben csaknem két és fél milliárd forint értékű munkát írtak elő a kisiparosok­nak, s az eddigi eredmények alapján remény van a terv 150 millió forintos túlteljesítésére. Növekedett a kisiparosok de­vizaszerző és megtakarító tevé­kenysége. Kilenc hónap alatt a tervezett 70 millión felül 205 000 forint értékű árut adtak ex­portra. A kisiparosok teljesítették adófizetési kötelezettségeiket, s fél év alatt 33,7 millió forintot fiaettek be. az őszi munka. A vetőszántást Október 11-ig elvégezték és a vetést is elvégezték. Pártszervezeteink külön gon­dot fordítanak a traktorosok versenyére, a kettős és nyújtott műszakok megszervezésére. A szövetkezeti traktorosok többsé­ge kettős, illetve nyújtott mű­szakban dolgozik. Az állami gazdaságokban 125, a gépállo- máoskon 163 erőgép dolgozik kettős műszakban. | EREDMÉNYESEN | halad az ősziek betakarítása is, bár a ku­koricatörés egyes területeken el­marad az ütemtől. Eddig a napraforgó 83, a cukorrépa 75,2 százaléka került betakarításra, a burgonyát már felszedték, a szőlőszüret is befejezés előtt áll. Az állami gazdaságokban az ősziek betakarítása gyorsabb ütemben ! folyik s a főbb ter­mények közel 90 százalékát már beszállították a raktárakba, il­letve az átvevőhelyre. A betakarítás ütemét gyorsít­ja, hogy a gazdaságok vezetői anyagilag is ösztönzik a ver­senyben résztvevőket. Számos termelőszövetkezetben jutalma­zási alapot, célprémiumot tűz­tek ki azoknak, akik a verseny­ben a legjobb eredményt érték el és példamutató munkájukkal elősegítik a feladatok gyorsabb megoldását. A kiskunhalasi já­rás szövetkezetei 300 ezer fo­rint, az állami gazdaságok 256 ezer forint, a gépállomások egy­millió 200 ezer forint célpré­miumot tűztek ki. Az anyagi ösztönzés jó ha­tással van a verseny résztvevői­re, a munkafegyelem javítására és többet törődnek a minőség­gel is. Például . a kiskunhalasi járásban még egyetlenegy év­ben sem volt olyan gondosan és jól előkészítve a kenyérga­bona vetése, mint most. Somogy megyében a legmodernebb módszereket alkalmazzák a vasútépítésnél. A 15 fázisból álló vágányépítés „gép-láncolata” naponta 360 folyóméternyi vágányt rak le. Az elkészített töltés- pályán egyébként úgynevezett vendégsíneket helyeznek el, ame­lyeken — hogy a töltés megülepedjék — két hétig közlekedik a vo­nat. Az 1966 végére teljesen elkészülő pályán, a Rijeka—Buda­pest közötti gyorsvonat 120 kilométeres óránkénti sebességgel közlekedhet majd. Képünkön: a sinlehúzó készülék működés közben. [AZ ŐSZI | munkák végzé­sében jelentős szerepet játsza­nak a szocialista és a szocialista címért küzdő brigádok. Tevé­kenységük elismerésre méltó és példamutató. Dicséretes munkát végeznek fiataljaink, úttörőink. Az általános és középiskolások — mintegy 30 ezren — segítet­ték a kapósnövényék betakarí­tását. A mezőgazdasági munkaver­senyekkel pártszervezetei n k is mind többet foglalkoznak és eredményesen segítik. Ennek is köszönhető, hogy a régi, sablo­nos tervezés megszűnőben van, a résztvevők eredményeit rend­szeresen értékelik és megfele­lően tudatosítják. Több járás­ban megjelent a versenybizott­ság híradója például a dunave­esei, a kecskeméti és a bajai járásokban. Ezek a híradók igen népszerűek és érdemes kö­vetni a kezdeményezést más járásokban is. Sajnos1, előfordul más példa is. Egyes helyeken lebecsülik a versenyt. Ez meg is látszik a munkák végzésénél, a gazdasá­gi feladatok eredményes meg­valósítása is elmarad a kívánt ütemtől. Az ilyen káros szem­lélet ellen lépjenek fel párt- szervezeteink. | A mezőgazdaságban"I I folyó szocialista munkaverseny | természetesen, nem kampány­jellegű feladat. Az eddigi ered- í menyek, tapasztalatok alapján tovább kell fejleszteni, széles , körű lehetőséget biztosítva a helyi kezdeményezéseknek. — j Pártszervezeteink, gazdasági ve- I zetőink segítsék, szervezzék a j versenyt, hogy a hátralevő mun­kák minél előbb befejezés [ nyerjenek. Felhasználva az ed i digi tapasztalatokat rendszere sen értékeljék az eredménye • két. így is serkentve az éves feladatok teljesítését. Ezzel i= hozzájárulnak a második ötéves terv első évének sikeres meg­alapozásához. MATOS LÁSZLÓ. a megyei pártbizottság teue

Next

/
Oldalképek
Tartalom