Petőfi Népe, 1965. október (20. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-29 / 255. szám

Üj kórház tervei Kiskunhalason iVem »gyógyít* már Macs­ka Róza néni, a kiskunhalasi határban régebben jól ismert javasasszony. A betegek biza­lommal fordulnak a rendelőinté­zetekben, kórházakban dolgozó, szakképzett orvosokhoz. Ám az afeletti öröm. hogy a kuruzslók helyett a nagy kiterje­désű és nagy lélekszámú tanya­világ lakossága betegség esetén az orvosok segítségét veszi igénybe, nem jár gond nélkül. A megnövekedett forgalom miatt a rendelőintézetek és a kórház túlzsúfoltsága szinte tűrhetet­lenné vált. így azok a rövid híradások, amelyekből a nyil­vánosság tudomást szerzett ar­ról, hogy Kiskunhalason a kö­vetkező ötéves tervben új kór­ház épül, élénk érdeklődést kel­tettek és foglalkoztatják az em­bereket. A kórház körzetébe tar­Cikkünh nyomán A megoldás útján a „bugaci ügy” A lapunk szeptember 16-i számában megjelent „Forogjon-e az idegen?” című, és Bugac mai, szocialista tartalommal telí­tett idegenforgalmi vonzerejének megteremtését szorgalmazó cikkünkre most dr. Vitéz András, az Országos Idegenforgalmi Hivatal vezetője részletes levélben válaszolt. Figyelemre méltó megjegyzéseit az alábbiakban kivonatosan. ismertetjük. fcozó mintegy 130—140 ezer la­kos nevében kerestük fel dr. Makai László igazgató-főorvost azzal a kéréssel, hogy adjon tá­jékoztatást a tervekről, elkép­zelésekről. — Az utóbbi öt évben mint­egy 10 millió forintot költött államunk és városunk a kis­kunhalasi kórház bővítésére, korszerűsítésére — mondotta az igazgató-főorvos. — Esek a beruházások na­gyon jelentős fejlődést tettek lehetővé az előző időszakokhoz viszonyítva, de még ez sem biz­tosítéka feladataink maradékta­lan ellátásának. A kórházban havonta 350—450 komoly műté­tet kell elvégezni, az ágykihasz­nálás éves átlagban 96.9 száza­lékos, de egyes időszakokban eléri a 110 százalékot is — ami túlzsúfoltságot eredményez. Az ebből eredő helyzetre utal az is, hogy az országos 16 napos át­laggal szemben nálunk 10.5 az egy betegre jutó átlagos áoolási nap. Ilyen, s hasonló „tünetek"’ indokolják Kiskunhalason egy új, nagy befogadóképességű kór­ház építését, amelynek terveit — felsőbb szerveink engedélye alapján — már megrendeltük. Egyelőre annyit tudunk, hogy a harmadik ötéves terv időszaka alatt mintegy 130 millió forin­tos beruházásból készülő 12 eme­letes kórház 930 beteget tud egyszerre befogadni a főbb osz­tályokat magába foglaló főépü­letben. E körül lesz majd el­helyezve a négyemeletes, kor­szerű berendezésekkel ellátott műtőépület és egy kétemeletes szakrendelő intézet. — Természetesen a Natkai- sziget fürdőépületei közötti te­rületen felépülő új kórházunk elkészültéig is számolnunk kell a betegforgalom növekedésével. Ezért az új kórház felépítéséig tovább folytatjuk a meglevő korszerűsítését, szakosítását. Most építik, s a tervek szerint december 31-én haszná­latba vehetjük 52 ágyas gyer­mekosztályunkat — fejezte be nyilatkozatát dr. Makai László. Czakó Ferenc Térkép a gyomokról „Nagyon örültem a cikknek, hiszen az OIH is arra törekszik, hogy Bugacot — a cikk szavai­val élve — ne töröljük a pros­pektusokból. Az OIH a maga ré­széről is napirendre tűzte a „bugaci ügyet”, figyelemmel ar­ra is, hogy Bugac Budapestről viszonylag gyorsan megközelít­hető, Kecskeméten vezet ke­resztül az európai 5-ös transz­kontinentális autóút, végül, hogy az északi országokból dél­re, illetve az ellenkező irányba utazóknak is útjába esik. Mindezeket figyelembe véve, a s,bugaci ügy” előmozdítása ér­dekében a többi közt gondos­kodtunk megfelelő keretről a rideg állattartást bemutató, a jövő évben megnyitandó nép­rajzi kiállítás felállításához; megállapodtunk a AKÖV-vel, hogy a jövő évben menetrend- szerű idegenforgalmi járatot in­dítson Bugacra. További lépé­seket is kívánunk tenni. Ezek­nek az intézkedéseknek a ki­dolgozása most van folyamat­ban. Helyesen mutat rá azonban a cikk: egy-egy idegenforgalmi akció sikeréhez számos szerv együttműködésére van szükség. Mi minden rendelkezésünkre ál­ló eszközzel azon vagyunk, hogy ez az együttműködés sikeres legyen, de ez érthetően nem csak rajtunk múlik. Vélemé­nyem szerint az OIH mellett elsősorban a városi és a megyei szervekre hárul különösen sok feladat. De bármilyen sokat is fektetünk be anyagiakban, ke­vésnek fog bizonyulni, ha az úgynevezett idegenforgalmi szemlélet kialakítása érdekében a helyi szervek nem tesznek meg mindent, ami tőlük telik. Meggyőződésem, hogy a szí­vélyes és hozzáértő vendéglátás fontosságának állandó hangsú­lyozásával, az ezen a téren mu- takoző hibák és akadályozó jelenségek feltárásával a megye napilapja is nagymértékben hozzájárulhat a „bugaci ügy” sikeres előmozdításához. Elvtársi üdvözlettel: dr. Vités András, az OIH vezetője ” ,,A gyom csak arra való. hogy irtsák" — tartja a közvélemény. Ez egyébként általában így is van, de az eredményes irtás ér­dekében sok egyebet is kell a gyommal tenni. Többek között megszámlálni, feltérképezni, életmódját tanulmányozni. A legutóbbi „gyomszámlálás" sze­rint szántóföldjeinken több mint 400 — pontosan 432 — gyomfaj él. Ennek a „választéknak” a bőségét különösen akkor tudjuk értékelni, ha meggondoljuk, hogy ugyanezeken a szántófölde­ken mindössze néhány tucatnyi kultúrnövényt termesztünk. A gyomfajok számának pontos megállapításához egyébként több mint 10 ezer növénycönológiai — növénytársulástani — felvé­telre volt szükség. mivel a gyomfélék nagy része csak szór­ványosan, kevés helyen és egé­szen kis mennyiségben fordul elő. Az összes gyomnövények 80 százaléka 50. 75 százaléka pedig mindössze 20 gyom fajból kerül ki. A szántóföldek legel­terjedtebb gyomnövénye, a fo- lyondárszulák egymaga 25 szá­zalékos térhódítással „vezet”. A gyomok egy része a mi kon­Jfleltólí a piros nyakkendőhöz A Matyó-dűlői iskola Ga­garin Ü ttö r öcsapa tának egyik tagját kerestük Izsákon. Molnár Sándor tanító azt mond­ta: Székely Balázsnál meszel­nek a gyerekek. Megható, ked­ves dolgok nyomára vezetett ez a felvilágosítás. Székely Balázs 82 éves ma­gányos ember. Teljesen egyedül áll, senkije sincsen, aki segíte­né, gondozná. A „gagarinosokf megtudták ezt, összebeszéltek és — elmentek, megismerkedtek Balázs bácsival. Piszkos a pad­ló? Felsikálták. A falak dobál­ják le a meszet? Szakszerűen kimeszelték. Gyakran megláto­gatják, elbeszélgetnek az öreg emberrel. Balázs bácsi már nem is érzi jól magát, ha nem csivi- telnek körülötte a gyerekek. Jf>e aztán megtudták, hogy U nem messze az iskolától él Török Gyuláné. egy 19-es kommunista mártír özvegye. Egyedül. Leszüretelték és be- hordták a dióját, megjavították a kerítését, önála is állandó veiidégek a kis úttörők, segíte­nek a házimunkában. özvegy Téglás Andrásáénak nincsen tüzelője? Nosza, a kis csapat vasárnap délelőtt kiment az erdőre és öt mázsa fenyőto­bozt gyűjtött a néninek. A to­boz jó tűzretxiló. De még gyűj­tenek neki, hogy ne fázzon a télen. Ha az ember ezeket a szívme­lengető dolgokat hallja, arra gondol: mennyi alkalma van az úttörőnek arra, hogy jószívűsé­gét, emberségét bebizonyítsa! Ezek a gyerekek megmutatták, hogy méltók a piros nyakkendő viselésére. S ok ilyen alkalom adódik az életben. Meg kellene keresni, fiúk, lányok! B. J. A szép védelmében Látványnak is esztétikusak a MÁV üj típusú személykocsijai. Hangu­latosak a műanyagborítású falak, | ízlésesek a kényelmes műbőrülések, j Szépek és praktikusak a fülkék | keresztfáiéra szerelt könnyűfém ke­retek. Igen üdvös és az utasok szépérzékét fejlesztő az a gyakor­lat is. hogy ezekben a rámákban a magyar és nemzetközi festőmű­vészet klasszikus műveiről készült reprodukcióknak adnak helyet. Aligha találnánk műélvezetre alkal­masabb, szemlélődésre, meditálásra csábítóbb időt, mint az utazás. Hányszor megfigyelhetünk embe­reket, korra, nemre, foglalkozásra való különbség nélkül, akik hosszú negyedórákig felejtik tekintetüket ezeken a képeken. Akiknél csupán ösztönös még ez a vonzódás a szép látványhoz, azoknak is ad valami j többletet a művészi festmény re- i produkciója. Maga sem veszi észre, j hiszen ezt nehéz és nem is szokta j önmagán sem ellenőrizni az ember, hogy néhány igazi mű szemlélése ! után máshogyan lát. Több ! szépséget észrevesz az utcán, kör- j nyezetében, melyet eddig is jól is- i mert. Mást is felfedez egy arcon,1 alakon, mint amit addig látott. Esetleg lassan kezd összehasonlítást tenni, hogy mi a lényeges különb­ség mondjuk a lakása vagy mun­kahelye falára akasztott kép és a vonaton látni szokott festmény- reprodukció ereje, hatása között. A szép jobb megértésére, szerete- tére, a látás igényességére, a for­mák harmóniájának megértésére, jobb arányérzékre — nevelik az embert az igazi műalkotások, ere­deti képek színes másolatai is. Amikor tehát nem sajnáljuk a di­csérő szót a MAV-tóI, hogy ilyen képi eszközökkel is gondoskodik pen ennek értékelése, becs ülésé bá­torít bennünket egy kis észrevé­telre. Amilyen jóleső, felüditő a friss, rendben tartott kép, olyan kiábrán­dító és nyugtalanító a korszerű ko­csikban a mind több kifakult, át­színeződött, egyszínűre öregedett re­produkció. Nem illenek ezek a pön­dörödött, pókhálós, vízfoltos képek sem a tetszetős, stabil fémkeretek­be, sem a világszínvonalú kocsikba. Cseréljék ki őket gyakrabban. Egy-egy reprodukció — mondhat­ni — pár forint árú. A cél: — képek nevelő hatása ezzel nem mérhető. T. X. PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel. Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István igazgató Szerkesztőség: Kecskemét, Városi Tanácaház Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 25-16. Szerkesztő bizottság: 10-M. Vidéki lapok: 11-22. Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér !/»• Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál éo kézbesítőknél. Előfizetési díj i hónapra IS forint. unemans Kiimana euaii is si­vatagi életmódot él: alkalmaz­kodik a szélsőséges körülmé­nyekhez. Mindennek ellenére: a föld­művelés általános fejlődése kul- tűráltabbá, tisztábbá teszi szán­tóföldjeinket. Az utóbbi fél év­század alatt megváltozott a gyomflóra — a kapásnövények elterjedésével párhuzamosan nagymértékben csökkent a hagy­más gyomnövények aránya. Könnyebb lesz a védekezés, ha elkészülnek a gyomnövények és a talajtípusok első közös tér­képei. November 18-án gépkocsinyereménybetéikőnyv-sorsolás Az Országos Takarékpénztár november 18-án Budapesten rendezi a gépkocsi-nyeremény- be tétkönyvek 18. sorsolását, amelyen körülbelül kétszáz autó örvendezteti meg a szerencsés betétköny-tulajdonosokat. A sorsoláson a július 31-ig váltott és október 31-én még érvényes betétkönyvek vesznek részt. A februárban sorra kerülő au tónyeremény-h ázásra egyéb­ként október 30-ig lehet 5000 és 10 000 forintos betétkönyvet vál­tani. (MTI) EH Antit főztél, azt eszed Vajon mit „főznek ki”? B ács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskéméi — Telefon: H-85. aiML&gfc A kecskeméti Műkerten át ve­zetett az utunk. „Természetes”, hogy a természet őszi szépségé­ben gyönyörködtünk. Mennyi szín! Mennyi érdekes forma!... És micsoda szagok szállonganak a Park Étterem felől! Mindkettőnk orrát rabul ejtet­ték a mennyei illatok. Dél kö­zeledett. Észre sem vettük, mi­kor tehát a szó szoros értelmé­ben „orrunknál fogva” vittek be lábaink a pazarul megépí­tett étterembe. Feltűnt, hogy a szabadtéri hatású ebédlő egyik felében már foglaltak az aszta­lok. Az is, hogy mindegyik mel- M gflfr, úljjejt és 1ím&ófe. eaz­cejgok helyett jókora papírleve­lek fölé'hajoltak. Egy sétált csak közöttük, aki meg-megállt hol egyiknél, hol másiknál, és ba­rátságosan, halkan mondott va­lamit. Ö pillantott meg bennünket is, gyorsan odajött tehát, hogy magyarázatot adjon. így tud­tuk meg Zoboki Júlia vendéglá­tóipari oktatási előadótól, hogy pont a földművesszövetkezeti szakácsok szakmunkás-tanfolya­mába „cseppentünk”. Annak is egyik izgalmas felébe, az írás­beli vizsgába. Ekkorára megjelent a konyha vezető is. Felváltva tájékoztat­tak ezután. A megye nagyobb földművesszövetkezeteitől tizen­négy szakácsnő vett részt a tan­folyamon. — Gyakorlatuk van már a hallgatóknak, viszont ehhez meg kell szerezniük bizonyos gazda­sági ismereteket, gasztronómiai, élettani tudnivalókat, de még adminisztrációs gyakorlatot is — fejtegette Szamosi Zoltán. — Tudjuk, máshol is így van, hogy nemegyszer szó éri a ház elejét a vendéglők, éttermek szegényes ételválasztéka miatt. Azt akar­juk, hogy több elképzelés, „fan­tázia” legyen az étlapokon. — Miből írásbeliznek most? — összeállítanak az idényjel­legnek megfelelő étlapot. Mi't nyújtanának mára a vendégek­nek? A második feladatuk hat ételféleség kalkulációja lesz. A következő tétel egy heti étrend megtervezése... — És a szóbeli vizsga? — Pár nap múlva lesz... — Főznek is? — Hogyne... Előre megálla­podtak a hallgatók is, hogy aki mondjuk, halászlé-specialista, mert náluk az a sláger a ven­déglőben, — az ne azt főzzön itt. Így reálisabb lesz, amikor a főztöket elbírálják. — Itt tehát érvényre jut az az igazság, hogy: Amit főznek, azt eszik meg. .. Bárcsak sok más szakágban hasonló lehetne a MtO. . .

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom