Petőfi Népe, 1965. október (20. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-24 / 251. szám
1965. október 84, vasárnap 3. oMa* Megyénk szocialista fejlődésének időszerű kérdései írta: Dr. Molnár Frigyes, a megyei pártbizottság első titkára (Szocialista fejlődésünk fontos időszakába érkeztünk: ez évben befejezzük a második ötéves népgazdasági tervet, s a harmadik ötéves terv küszöbére lépünk. Indokolt tehát számvetést tennünk megyénk szocialista fejlődésének néhány időszerű kérdéséről. A számvetés megerősít bennünket ügyünk igazában, s megacélozza önbizalmunkat. Ugyanakkor elénk tár számos tapasztalatot, melyet jól tudunk hasznosítani. Az eltelt csaknem öt esztendő kiemelkedően gazdag volt a társadalmi és gazdasági fejlődésben. A múló évek azt tanúsítják, hogy bármennyire is sokrétűek és bonyolultak a megye társadalmi-gazdasági problémái. a marxizmus—leninizmus tudománya alapján sikeresen munkáltuk ki a párt és a kormány politikája megyei megvalósításának terveit. Ez egyben a marxizmus—leninizmus, a párt politikája korszerűségét és társadalomformáló erejét bizonyítja. A közismerten iparilag elmaradt Bács megyében — ahol a felszabadulás előtt 3—4 ezer gyári munkás dolgozott mindössze — a párt vidéki iparosításának megfelelően meglevő üzemeink továbbfejlődtek, sőt új iparágaknak vetettük meg az alapjait. A munkásosztály létszáma igen jelentősen. 16 ezer fővel gyarapodott, ami 55 százalékos növekedésnek felel meg. Az ipari termelés csaknem megkétszereződött. A hazai iparcikkellátás mellett, 176 százalékkal több exporttermék ad hírt Bács megye fejlődő iparáról a baráti és a tőkésországokban. A mezőgazdaságban a szocialista nagyüzemek létrejöttével az elmaradottságból korszakos előrehaladást tettünk. Megvetettük alapját a modem nagyüzemi gazdaságoknak, s ezzel egyidőben megkezdődött az egységes szocialista paraszti osztály kialakulásának valóban történelmi folyamata. Tennivalóink bonyolultak, pontosan any- nyira, mint a megye mezőgazdasága. De három termelési körzetünknek megfelelően: a Homokhátságon. a bácskai és a dunamelléki körzetben eredményesen tevékenykednek a mező- gazdasági szövetkezetek, a termelőszövetkezeti csoportok és a szőlő-gyümölcstermelő szakszövetkezetek. A jól ismert természeti viszontagságok ellenére mezőgazdaságunk 27,5 százalékkal többet termelt és 35,4 százalékkal több árut adott népgazdaságunknak, mint az 1960-as esztendőben. ¥T z idő alatt új erőkkel gya- rapodtak társadalmunk más rétegei is, városban és falun egyaránt, a gazdasági élet, a kultúra és a közszolgálat területein. Az ipar, a mezőgazdaság fejlődésével ipari és mező- gazdasági mérnökök, pedagógusok és orvosok, valamint más szakemberek százai álltak népünk szolgálatába. Ifjú nemzedékünk sorsa is kedvezően formálódik. A szak- rendszerű oktatás jelentős ki- terjesztésével valóban „általánossá” válik az alsófokú oktatás. Iparitanuló-iskolákban kétszeres számban szerezték meg a megtisztelést biztosító szakmunkásvégzettséget. S a mező- gazdaságban új ember jelent meg. a mezőgazdasági szakmunkás. Ifjúságunk felsőszintű képzését szolgálja több új intézményünk, köztük a felsőfokú gé]> ipari-, a vízügyi és a kertészeti technikum. Országunkhoz hasonlóan tehát Bács megyében is sikeresen épül a szocialista társadalom és annak gazdasága. Ezek az eredmények valamennyiünké! Hiszen mindannyiunk esze, kétkeze, együttes szorgalma és verejtéke hozta létre! A megyei pártvezetés a párt politikájának megfelelően a realitásokból indult ki és megyénk adottságai és lehetőségei alapján a lakosság véleményét, törekvéseit és legjobb szándékú embertársaink kezdeményezéseit, közös akaratba és cselekvésbe fonta. Így születtek meg és váltak valóra: az iparosítás, a mezőgazdaság korszerűsítésének, a községek fejlesztésének tervei és más törekvések. Közintézményeinkben és az egész közéletben kiterebélyesedett szocialista társadalmunk demokratizmusa és az emberek cselekvőtevékenysége. A második ötéves terv ideién tehát kiemelkedő előrehaladást értünk el, amely biztos alapokat teremt a harmadik ötéves tervidőszakban megvalósuló magasabb szintű fejlődéshez. Ugyanakkor a végbement fejlődés magasabb követelményeket állít elibénk, amint ezt pártunk múlt évi decemberi határozata elemzi nép- gazdasági feladatainkkal kapcsolatban. Fejlődésünk mai szintjén a termelés mennyisége mellett, a minőség, a gazdaságosság, export vonatkozásban a nemzetközi versenyképesség követelményei léptek előtérbe. A szocializmus sikeres építése tehát rajtunk, az emberek sokaságán múlik. A szocializmus az ember társadalma, ahol az ember saját sorsának ura és egyben formálója a társadalomnak és a gazdaságnak. Megteremtője az anyagi és szellemi értékeknek, s ezek létrehozása során formálja saját magát is a korszerű szocialista társadalom korszerű emberévé. Ezt a nagyszerű folyamatot pártunk így fogalmazta meg: szocialista módon élni. dolgozni és gondolkodni! Saját magunk szocialista emberré formálása az egyik legfontosabb és legidőszerűbb kérdés. Időszerűségét újólag aláhúzzák a párt ideológiai irányelvei. zocialista rendszerünk a ^ dolgozó emberek társadalma, ezért az emberek tömegeire támaszkodik. De a mi társadalmunknak nem a köznapi értelemben vett „tömegember” a típusa, hanem a magasabb rendű, a személyiséget kifejezésre juttató szocialista ember. A régi tőkésrend gúzsba kötötte, elszürkítette és „tömeggé” ala- csonyította az embert. A szocializmus szabaddá tette, és emberi méltóságra emeli az embert. Ennek megfelelően igényli és lehetőséget nyújt ahhoz, hogy szocialista személyiséggé váljék. A szocialista ember közösségi ember. Éppen a szocialista társadalmi közösség nyújt legtöbb lehetőséget és egyben segítséget is ahhoz, hogy minden ember legjobb képességeit, legnemesebb emberi jellemvonásait fejlessze ki és ezeket jól hasznosítsa a közösség, a társadalom, ezen belül a maga boldogulására. Ennek a folyamatnak számos jó példáját látjuk napjainkban. Termelőszövetkezeteink ugyan még fiatal társadalmi közösségek, de máris nagyszerű eredményeket értek el az új típusú, szövetkezeti parasztság formálásában. A régi, a gondjaiban és törekvéseiben magára maradt volt egyéni paraszt, ma nincs egyedül a mezőgazdasági termelés bonyolultságában. A nagyüzemre, a szocialista kollektívára támaszkodik, amely lehetőséget nyújt számára, hogy azon a területen dolgozzék, amelyhez legtöbb vonzalma van. kibontakoztassa egyéni képességét. s-eredményesebb munkát végző, jobb módú szövetkezeti gazdává legyen. Ebben a folyamatban átalakul érzés- és gondolatvilága is, mert kiművelt szocialista emberként a tudományosan megalapozott világnézetre támaszkodva ítéli meg sajátmaga és a világ dolgait. Hasonló folyamat megy végbe munkásosztályunk megnövekedett soraiban is. Az új munkás az üzemi kollektívában formálódik a munkásosztály tagjává, szerzi meg munkájához szükséges ismereteket, sajátítja el a munkásosztály világnézetét, szervezettségét, emberi és társadalmi jellemvonásait. Korunk tudományos fejlődése szintén azt bizonyítja, hogy az értelmiségi munkaterületen is csak a kollektívára támaszkodó közösségi ember képes kiemelkedő egyéni teljesítményre, mindenkor szem előtt tartva a társadalom igényeit és érdekeit. Nemzedékünk az emberi történelem nagyszerű, egyben igen bonyolult korszakában él. A szocializmus építése is számos új, korábban nem ismert társadalmi, gazdasági és kulturális probléma megoldását kívánja hazánkban és a szocialista világrendszer vonatkozásában is. Marxista—leninista politikai gondolkodásra és ítélőképességre van szükség, mindenkor a népek felszabadulásáért, a társadalmi haladásért küzdők pártján állva, a szocializmus ügyét szolgálva. A lakosság: a munkások, szövetkezeti gazdák, a különböző területen dolgozó értelmiségiek körében mind szélesebben honosodik meg a szocialista munka. A mi eszményképünk a szocialista módon dolgozó ember, legyen az vezető vagy beosztott, fizikai vagy szellemi munkás. Fontos, hogy ismerje munkaterületét, legyen művésze szakmájának és alkotó módon a szívét és eszét egyaránt adja munkájába. Csak a szocialista módon végzett munka válhat Jólétünk bővebb forrásává. Fejlődésünk az új jellemvonások és érzések között kialakította bennünk a nemes értelemben vett hazafiságot. a szocialista hazaszeretetet. Saját munkánk, anyagi és szellemi értékeink, hazánk felvirágzásán tevékenykedő embertársaink megbecsülése és védelme nemzeti ügy, egyben forrása a szocialista nemzetköziségnek, a társadalmi haladásért és a szocializmus nemzetközi méretű győzelméért harcoló népek testvéri megbecsülésének. Az egyes ember és az egyes családok élete egész társadalmunk sorsának függvénye. Amilyen mértékben halad előbbre a szocializmus, olyan mértékben válik még jobbá, boldogabbá az egyes ember élete. Közös érdekünk tehát, hogy mind többen fáradozzunk és fogjunk ösz- sze a közéletben, a társadalmi szervekben közös dolgaink mind jobb megoldása érdekében. Nincs nagyobb tisztesség, mint saját munkánk jó elvégzése mellett, embertársaink ügyeiért fáradozni! A közéleti tevékenység kiterjesztése egyben szocialista társadalmunk demokratizmusának továbbfejlesztését szolgálja, erősíti népi-nemzeti egységünket. 1M" egyénk szocialista fejlőM dése, további társadalmigazdasági sikereink legfőbb forrása saját magunk szocialista emberré formálása. Ez napjaink legidőszerűbb kérdése. A marxista—leninista világnézet elmélyítésével, szocialista személyiségünk jellemvonásainak erősítésével. munkálkodva a szocialista életforma térhódításán, sikeresen teljesítjük második ötéves népgazdasági tervünk megyei feladatait, s bizakodással tekintünk a harmadik ötéves terv elé. Paprikapehely külföldnek Hiába töri át a napfény a ritka ködfátylat, csípősek az őszi reggelek. A Kecskeméti Konzervgyár szárítóüzemének vezetője, Burits Oktáv is aggodalmas arccal konstatálja ezt a tényt, miközben elmondja, hogy most naponta nagy mennyiségű paradicsompaprika érkezik a mezőgazdasági üzemekből. Némi torlódás is keletkezett, de hadd jöjjön a nyersáru, nehogy az éjszakai fagyok tönkretegyék a földeken. Amint a tehergépkocsikról lerakják, máris asszonyok hada kezdi fedezni, torzsáját kivágni az ízes, szép piros paprikáknak. S hogy minél gyorsabban haladjon. a munka, a gyár mind a két kecskeméti telepén foglalkoznak ezzel. Azután újra ládákba kerül a paprika, de a szárítóüzem előtt már a gépeké a főszerep. Itt egy elevátorra öntögetik, amely először bő vizául el, majd a paprika a válo- , leányok előtt halad, akik kiszedik a fagyos, hibás, színtelen darabokat. Ezután a magasba lendül a szalag és a szeletelőgépbe kerül a paradicsompaprika, majd onnan a szárítógépekre. Itt hatalmas tepsiken teregetik szét és 250 perc múlva már mint szárítmány kerül ki a gépből. Ezzel azonban még nincs vége a technológiai folyamatnak. A száraz szeleteket egy gép kisebb darabokra töri, majd az osztályozó berendezésből kikerülve minőség szerint válogatják a most már paprika- pehelynek nevezett ízes csemegét. Mert igen kedvelt csemege a - magyar paradicsompaprika a nyugati országokban, különösen Kanadában. A tengerentúli asz- szonyok szívesen használják többek között szendvicsek ízesítésére és díszítésére. Kanada egyébként a legnagyobb megrendelő ebből az árucikkből a Kecskeméti Konzervgyárnak. Felső képen: Sándor Irén válogató a szalagról leszedi a hibás, színtelen paradicsompaprikákat. Bal oldali képen: Barta Etel és Tapodi Mária a szárítógép hatalmas tepsijén szétteregeti a paprikaszeleteket. Nagy Ottó — Pásztor Zoltán Nemzetközi szputnyikmegfigyelési konferencia Baján Teilnehmer der Satellitenbe- obachtungs-Konferenz Budapest —Baja október 1965. — olvasom az idegen nyelvű prospektuson. A nemzetközi szputnyikmegfigyelési konferenciát elsőízben tartották meg „távol Moszkvától”. A Szovjetunió után hazánk kapta először a megrendezés jogát. A főváros mellett Baja is ott szerepelt e jelentős nemzetközi tudományos esemény porondján. A Szovjetunió és népi demokratikus országok csillagászain kívül Finnország. Franciaország, Hollandia. Svédország, Olaszország és az Amerikai Egyesült Államok tudósai is részt vettek a konferencián, amelynek elnöke A. G. Maszje- vics professzornő, a Szovjet Tudományos Akadémia Csillagászati Tanácsának alelnöke volt. Az előadást tartó csillagászok hosszú névsorában 111 Márton, a Bajai Városi Tanács Csillagvizsgáló Intézetének tu- d-nányos főmunkatársa és Sütő i’roly, ugyancsak a bajai intézet tudományos munkatársának neve is szerepelt. Sütő Károlyra, a kronográf, nagy pontosságú órák és más csillagászati műszerek társaságában találtam rá. A következőket tudtam meg tőle. — Baján vizuális és fotogra: fikus megfigyelés folyik. Mint ismeretes, az itteni csillagvizsgáló intézet az INTEROBS (nemzetközi kooperációs megfigyelés) központja. Számunkra nagyon tanulságos volt az a sok előadás, ami ezzel a téma-- körrel foglalkozott. A vizuális észlelés eredményeit a Föld felső légsűrűsége változásainak megfigyelésére használják fel. Ili Márton előadása, amelyet a tanácskozás első napján tartott, az ezzel kapcsolatos eredményekről szólt, A fotografikus megfigyelés is nemzetközi együttműködés alapján történik. Ebben is részt vesz a bajai csillagvizsgáló. Ugyancsak Baján tartotta értekezletét a nemzetközi űrkutatási szervezet tizenhárom tagú munkacsoportja. Kőszegvári József
