Petőfi Népe, 1965. október (20. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-21 / 248. szám

Világ proletárjai» egyesüljetek!

Takarékos gazdálkodásra, az anyagi eszközök hatékonyabb felhasználására van szükség

Az 1966. évi költségvetési tervezet a megyei tanács vb napirendién

Ä MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG LAPJA

fr« 60 fillér

XX. EVF. 248. SZ.

1965. OKT. 21, CSÜTÖRTÖK

! Tegnap ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Napirenden elsőként az 1966. évi költségvetési tervezet és ; községfejlesztési előterv megtárgyalása szerepelt.

Az erről szóló jelentés, ame- : lyet mint tanácsülés elé kerülő I előterjesztést vitatott meg a ! végrehajtó bizottság, bevezető- | jében hangsúlyozta: „Olyan

: költségvetéseket kell készíteni,

A nőtanács megyei küldöttértekezlete

Tegnap az SZMT kecskeméti székházénak nagytermében, mintegy háromszáz asszony részvételével, rendezték meg a nötanács megyei küldöttértekezletét. A megyénk nőmozgalmá- nak eredményeit és feladatait összefoglaló ünnepi küldöttgyűlés elnökségében többek között helyet foglalt Borsodi György, a megyei pártbizottság titkára. Madarász László, a megyei tanács vb elnökhelyettese, dr. Bodóczky László, a megyei népfrontbizottság elnöke és Kern Tibor né. a Magyar Nők Országos Tanácsa titkárságának osztályvezetője.

Az elnöklő dr. Bodóczky László meleg hangú ünnepi megnyitója után Pankovits Józsefné, a megyei nőtanács titkára számolt be megyénk nőmozgalmának helyzetéről, eredményeiről.

Pankovits Józsefné beszámolója

— Tanácskozásunk résztvevői előtt ismeretes, hogy december

11—12-én összeül a Magyar Nők ^Országos Kongresszusa, amely egybeesik 3 nemzetközi és a magyar nömozgalom húszéves, jubileumi ünnepségével, számadásával. Ez mai tanácskozásunkon is történelmi visszapillantásra ösztönöz, hiszen azokról és azokhoz szólunk, akik nem szemlélői, hanem részesei voltak a megyénk felemelkedéséért folytatott küzdelemnek, — mondotta beszámolója bevezetőjében Pankovits Józsefné, majd részletesen szólt a Nemzetközi Demokratikus Nöszöyet- ség kétévtizedes küzdelméről, amelyet a nők politikai, gazdasági és szociális jogai, a béke védelméért folytatott. Ezr után rátért az országos nőkongresszus eddigi lezajlott megyei előkészületeinek ismertetésére:

— A kongresszusra való készülődés jegyében rendeztük sorainkat, választottuk újjá 107 községben, 7 járásban és 5 városban, valamint a termelőszövetkezetekben, tszcs-kben és szakszövetkezetekben a nőtanácsokat. nőbizottságokat.

Újjá választási gyűléseinken közel 21 ezren vettek részt és 2040-en szólaltak fel.

Az a tény, hogy több mint húszezer asszonnyal tudtunk tanácskozni politikai és gazdasági kérdésekről. azt bizonyítja, hogy nemcsak kampányok idején és a téli időszakokban találkozunk a dolgozó nőkkel, hanem állandó, folyamatos munkakapcsolat alakult ki. S ez azért is fontos, mert a szocialista társadalom felépítésében nagy szerepük, komoly feladtuk van a nőknek, s az őke összefogó mozgalomnak.

Az utóbbi öt évben megyénkben csaknem 10 és fél ezerrel gyarapodott a bérből és fizetésből élő nők száma, s napjainkban már meghaladja a 23 ezret.

Az iparban foglalkoztatottak 3 százaléka nő, s nemcsak szám arányuk emelkedik gyorsan, d helytállásukra is lehet szám tani. A Kecskeméti Konzervgyárban Újszászi Károlyné hattagú brigádja — mely 1960. óta dolgozik együtt — többszörös szocialista brigád címmel büszkélkedhet. De nemcsak a konzervgyárban. hanem szinte valamennyi nőket foglalkoztató üzemben, köztük a Bajai Ruhagyárban, a Finom posztógyárban, a Kiskunhalasi Vastömeg- cikkipari Vállalatnál is nagy számban vannak olyan asszonyok, akiknek munkájáról csak tisztelettel lehet szólni, akik kezdeményezői. élharcosai a szocialista munkaversenynek.

— Örömmel állapíthatjuk meg, hogy diplomás nődolgozóink száma szépen emelkedett. A pedagógusok 64,6 százaléka asszony és lány, s 126 orvosnő dolgozik a megyében. A mező- gazdaságban 52 600 nő dolgozik, ami az állandó keresők 50,4 százalékának felel meg. Munkájuk mind nagyobb méretekben kamatozik a szocialista nagyüzemek politikai és gazdasági eredményeiben.

Megyénkben 60 női munkacsapat hétszáz tagja nevezett be a szocialista munkaversenybe.

Ezenkívül külön van baromfi, tojás, sertéshizlalási, szerződési amelyek a harmadik ötéves terv \ indításához szükséges feltétele- ! két is hiánytalanul megterem- l tik. Éppen ezért az 1966. évi ter- i vekben az eddig elhatározott j fejlesztési célkitűzések mértélc- I tartóak és a biztonságosan tervezhető anyagi-műszaki meg- \ alapozásra épülnek. Igyekszik a 1 terv a rendelkezésre álló eszkö- \ zök hatékonyabb felhasználását j és a szigorú takarékosságot érvényesíteni.”

A megyei tanács 1966. évi | központi költségvetésének bevé- ' teli, illetve kiadási -főösszege a i tervjavaslat szerint 282 millió i 124 ezer forint, mintegy 27 mil- ! lió forinttal haladja meg az idei előirányzatot. Ezen belül legjelentősebb összeget — több mint 71,6 millió forintot — a szociális és egészségügyi ágazatra irányozták elő. Ezután a kulturális ágazat következik, 42,7 millió forinttal.

Mint az előterjesztés megállapítja: a községfejlesztési terv- javaslat — az alsóbb tanácsok részéről kialakított bevételi tervek, egyes bevételi források kedvező alakulása folytán jó irányú fejlődést mutat. Megyei izinten a községfejlesztési alap jövő évi bevételi összege a terv szerint meghaladja a 146 millió forintot, amely 37,5 százalékkal nagyobb az idei esztendő előirányzatánál. A lakossági hozzájárulás emelkedése 8 millió forinton felül lesz. A szövetkezeti hozzájárulás emelkedésének mértéke is meghaladja a 20 százalékot. Jelentős lesz — a bázisévhez viszonyítva mintegy 9 millió forint — az állami hozzájárulás összegének növekedése is.

A társadalmi munka mértéke azonban — mint a jelentés megállapította — nem mondható kielégítőnek. A korábbi esztendők 50 forint körüli tény- számaival szemben a következő

évre megyei átlagban mindössze 27 forintot terveztek egy-egv lakosra a tanácsok. A lakosság széles körű bevonásával, kellő szervező munkával még sok lehetőség nyílik a tervezettnél nagyobb mérvű társadalmi segítségadásra. Ami a kiadásokat illeti, a vb úgy foglalt állást, hogy elsődlegesen az áthúzódó, folyamatban levő létesítmények j befejezését kell előirányozni, j Az előterjesztéshez a terv ' és pénzügyi, illetve községfejlesztési állandó bizottság nevében Búza Dezső, a Dunavecsei Járási Tanács V. B. elnöke, a

■ KÖFA állandó bizottság elnöke ! fűzött észrevételeket és terjesz- i tett elő számos közhasznú javaslatot, A többi felszólaló ugyancsak érdemben vitatta a tervezet egyes pontjait, a gyaI korlati munka során szerzett I tapasztalatokkal kiegészítve.

, Ezek között erős hangsúlyt ka- ; port a felújítási keretek célsze- ; rü felhasználásának fokozott I követelménye is, azzal az igény- ! nyel, hogy a felettes szervek fi- í gyeimét is ráirányítsák az e te- | rületen mutatkozó hiányossá- j gokra, jogos kívánalmakra.

! Mint a napirend vitáját ösz- j szegező dr. Varga Jenő, a me- j gyei tanács vb elnöke mondotta: Helyes gazdálkodással a fel- ! merülő problémák leküzdése, megoldása is lehetővé válik, ör- I vendetes, hogy a tanácsi testü- | letek kritikusan vizsgálják az i adott anyagi eszközök jobb fel- ! használásának lehetőségeit és ] érnek is el e téren eredménye- ; két.

A vb a továbbiakban a me- i gyei tanácsülés elé kerülő jövő

■ évi munkatervre vonatkozó javaslatot vitatta meg, majd beI jelentéseket tárgyalt, ennek so- ; rán többek között kinevezte a j megyei termelőszövetkezeti ta- ! nács tagjait.

kötési vállalásuk. A szövetkezetekben ők végzik a növényápo-. lási munkák 80—85 százalékát.)

— Természetesen van az éremnek másik oldala is. Többek között gondunk, hogy az iparban kevés a szakképzett női munkások száma. Ugyanakkor sok helyen a bérezés sem ösztönöz megfelelőképpen a szakmai képzettség megszerzésére. De találkozunk ehhez hasonló ellentmondással a mező- gazdaságban is. A növénytermesztésben annak ellenére, hogy az egyik legnehezebb munka, s hogy nem is napi nyolcórás elfoglaltságot igényel, magasabbak a normák, mint más ágazatokban. Kevés kivételtől eltekintve a háztáji juttatásánál is hátrányos helyzetben vannak a nők, még ha családfenntartók is. Vagyon fontos lenne. hogy ilyen ellentmondásokat a tsz- ek közgyűlései rendezzék.

— Az asszonyok nemcsali a termelőmunkában vesznek részt.

Alkotó módon tevékenykednek a közéletben, értik a társadalom célkitűzéseit, bátran vállalnak áldozatot,

felelősséget, munkát a haladásért,

Egy példa erre: A megye 57Ü5 tanácstagjából 1180 nő. s közülük 730-an dolgoznak a különböző állandó bizottságokban. Általában az a vélemény róluk, hogy a választók megelégedésére tevékenykednek. Sajnos, még mindig hatnak — főleg községekben — olyan szokások, hagyományok, amit a közéletben részt vevő falusi asszonynak figyelembe kell venni Sok helyen van még olyan szemlélet is, hogy csak férfi alkalmas vezető beosztásra.

A munkában való részvételük társadalmi szükségletté

A küldöttek egy csoportja.

vált, s e folyamat során nem nélkülözték a társadalom támogatását. Most már szükség van arra, hogy épp úgy mint munkájukhoz, anyai hivatásukhoz a közéleti funkciók betöltéséhez is megkapják a számukra szükséges támogatást. Ez nemcsak a nőmozgalom, de más társadalmi és tömegszervezetek feladata is.

A nők új társadalmi helyzetükben magasabb, nagyobb műveltséget igénylő követelményekkel találkoznak. Hogy meg állják helyüket, tanulniok kell. S ezt sokan megértik.

Megyénkben a szervezett politikai oktatásban részt vevők 41,8 százaléka nő.

Jelenleg az általános iskolák esti tagozatán 6300-an tanulnak, ami az összes hallgatók 63 százaléka. A középiskolák esti tagozatán 3632 nőhallgató van. ami az össztanulók 50,5 százaléka. Ám ha teljes képet akarunk kapni, ehhez hozzá kell idni a szakkörök, klubok, nők ikadémiájának tagságát, s az ' smeretterjesztő előadások je- “ntős számú nőhallgatóségát.

Az eddiginél nagyobb gondot veil fordítanunk a nők össze- cvetelein a természettudományos, világnézeti, politikai és oedagógiai nevelésére. Kötetlen beszélgetések formájában készítsük elő az asszonyokat az iktívabb közéleti tevékenységbe. a községpolitika alakítására. Népművelési szerveinkkel olyan koordináció kell teremteni, hogy a közös tervekben helyet kapáin a nőnevelés programja, ’'ermészetesen

nem engedhetjük, bogy a nő munkában, közéletben való helytállásának az legyen az ára. hogy nem teljesíti. vagy rosszul teljesíti anyai hivatását.

Ez az egész társadalom érdeke ellen szólna. Ezért kérésünk: a (Folytatás a 3. oldalon.)

A megyei nőtanács munkájáról szóló beszámolót Pankovits Jó- j zsefné terjesztette a küldött- értekezlet elé.