Petőfi Népe, 1965. október (20. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-02 / 232. szám
1963. október S, szombat S. oldal Egy bűneset és tanulságai Elmulasztották az ellenőrzést: súlyos károk a társadalmi tulajdonban Különös dolgokat vehetett volna észre egy-egy vállalat szállitásvezetője, ha figyelemmel kíséri az utóbbi két évben a bajai vasútállomáson keresztülhaladó szállítmányok útját. A tehervagonok ugyanis „némi’ hiánnyal érkeztek meg rendeltetési helyükre, de melyik ipari, vagy kereskedelmi vállalat emelt kifogást néhány mázsa szemeskukorica. 40—50 liter bor, szesz vagy 20—30 kiló zsír hiánya miatt, amikor a feladásnál, az átvételnél nincs mérlegelés, a vagonok ólomzárait nem, vagy csak lazán helyezték el? A válasz egyértelmű: egyik sem, s ezért a hiányokat jóváírták, megtérítették. S miközben a különböző vállalatok, szervek között a posta reklamációkat, kárjegyzőkönyveket továbbított, a bajai vasútállomáson senkitől sem háborgatva egy vagonfosztogató banda tevékenykedett, amelynek tagjai kihasználva a munkahely ellenőrzésének lazaságát, a fenti körülményeket, dézsmálta a társadalmi tulajdont. Borral kezdődött? A szerteágazó bűnügy kezdeti időpontját felderíteni lehetetlen, de valószínűleg a tartály- vagonok dézsmálásával kezdődött. A bajai MÁV-állomáson dolgozott tolatásvezetőiként Tem- mer József és 3 tagú brigádja Tamás Lajos, Gömöri Antal és Bátyai Mihály. Egy műszakban dolgozott velük Tóth Lajos váltókezelő. A kocsirendezőknek tartálykocsikat kellett az éjszakai műszakban a szerelvényhez gurítaniok, s az egyik tartálykocsi ólomzárát Bátyai Mihály leszakította. Adott volt az alkalom. s a brigád kihasználta ezt: 41 liter bort loptak el. S hogy a lopást észre ne vegyék, Tem- mer, a brigádvezető az ólomzá- rat megjavította. S miután az első (?) lopás sikerült, „folyt” a bor, a sör, „jött” a cukor, a zsír. a hal stb. A kocsirendezők „egyéb” elfoglaltsága nem maradhatott titokban a váltókezelő Tóth Lajos előtt, s ezért már azon a nyáron részt vett a „buliban”. Ettől kezdve a brigád tagjai az állomás 2-s számú váltótornyában jöttek össze részletesen megbeszélni a vagonok feltörésénél?: módjait, megszervezni a figyelést Tóth Lajos használható „társnak” bizonyult ugyanis tökéletesen meg tudta javítani az alkalmasint leszedett ólomzárakat. A brigád a munkaidő alatt egy második „műszakot” is végzett, hiszen 1963-ban 145 liter bort. 350 kiló cukrot. 60 kiló halat, 300 darab mozaiklapot 4 darab üres sörös hordót, 30 üveg sört, 25 kiló zsírt lopott nem beszélve a búzáról, a dinnyéről, a hagymáról, az almáról, a dróthálóról és a többi „apróságról”, Ki húzza a gyufát? A következő évben Tamás Lajos más brigádba került és Tem- mer Józsefhez Cservék Imrét osztották be. Cservék nem került „rossz” helyre, sőt jó tanítvány volt. mert ettől kezdve részt vett a brigád régi tagjaival a vagonok fosztogatásában. Az állomás másik tolató brigádjának vezetője Ferencz László volt, akivel együtt dolgozott Nédó Ottó és Nagy István is. Ez a brigád hasonlóképpen Temmerékhez gátlástalanul törte fel az állomáson tartózkodó tartály- és tehervagonokat, és azokból nagyobb meny- nyiségű bort és szemes kukoricát loptak. A Temmer- és Fe- rencz-brigád 1964 őszétől a bűn- cselekmények elkövetésében összefonódott, mert Temmerékhez került Nédó Imre. kocsire»dező, akinek testvére, Nédó Ottó a Ferencz-brigádban tevékenykedett. Miután a két brigád egymást váltotta, jó előre jelezhették: a nappali szolgálat közben milyen rakománnyal töltik meg a kocsikat, melyik vágányon állnak, milyen lehetőség kínálkozik a lopás elkövetésére. Egy példa a sok közül. A múlt év márciusában Temmer Józse- fék megtudták, hogy az állomás vágányain egy citrommal megrakott vagon áll. Azt mér eleve eldöntötték, hogy „megcsapolják”, de nem tudtak megegyezni abban: kik kövessék el az „operációt”. Tóth Lajos váltókezelő javaslatára gyufát húztak, s ennek alapján Tamás Lajos és Cservék Imre ment el a vagonhoz. Hiába igyekeztek, nem sikerült kinyitniuk a vagonajtót, s ezért Tóth Lajos egy feszítővassal sietett segítségükre. A 18 kiló lopott citromból természetesen a brigád minden egyes tagja részesült. A jellemző az volt. hogy alkalmasint, közösen a Ferencz- brigád tagjai is részt vették a lopásokban, vagy önállóan törték fel a vagonokat. Egy hozzávetőleges összesítés megmutatja, hogy a két brigád milyen korlátlanul lopkodhatta a szállítmányokat: 1964-ben csupán borból 10 hektolitert, 1 mázsa zsírt, 80 zsák kukoricát, 60 liter tiszta szeszt, egy alkalommal 125 kiló narancsot. 100 üveg sört. szilfarönköt, bányafát, deszkát, szappant, szilvabefőttet, vasrudat, drótot, meszet, hagymát, almát, zöldséget, uborkát, s ki tudná felsorolni, hogy mi mindent tulajdo'iítottak el. Mozdonnyal szállított sör Az elmúlt év júniusában Ferencz László észrevette, hogy az egyik sört szállító vagon ólomzára lazára van kötve. Nosza társaival együtt elhatározta: „hajnalban sört iszunk”. Ferencz Lászlónak sikerült megbontania az ólomzárat anélkül, hogy az megsérült volna, majd/ a vagonból egy hordó sört legurított Nédó Ottónak. A kocsi- rendezők a sört tolatómozdonynyal vitették el a Török utcai átjáróig, s onnan Szőke Mihály segítségével annak lakására szállították. Szolgálatuk után a „jól végzett munka” örömére a sört elfogyasztották. Eközben a Tem- mer-brigád sem maradt tétlen. Ez év tavaszán 25 zsák kukoricát, 560 liter bort. 42 liter tiszta szeszt, 30 üveg sört, 25 kiló zsírt, 20 kiló halat és egyéb élelmiszercikkeket lopták el a vagonokból. Ferencz László brigádja, amellett hogy terményeket és élelmiszercikkeket lopkodott, specializálta magát az iparcikkekre. Néhány jellemző áruféleség ezekből: 16 darab mosdótál, 1 darab száz literes fadézsa, 20 darab műanyag kanna. Ferencz László Nédó Ottó és Nagy István ez év márciusában éjszakai szolgálatuk idején a fuvarlevélből megtudták, hogy porszívó gépeket raktak be az egyik vagonba. Nagy István miután ebben előre megegyeztek, a kocsi ólomzárát leszakította, majd félre állt és a környéket figyelte. Ez alatt Ferencz László 3 porszívógépet kiemelt, majd az ólomzárat visszahelyezte. Rövid idő elteltével megtudták, hogy a rendőrség keresi a lopott porszívókat, s ezért azokat elrejtették. Ferencz László a legalkalmasabb rejtekhelynek lakásának kéményét találta... Elmulasztott ellenőrzések A rendőrségi nyomozás felfedte a bajai vasútállomáson háborítatlanul tevékenykedő bűnszövetséget, amelynek tagjai nem kevesebb mint 175 esetben dézsmálták meg a vasúti kocsikat, ezzel több mint 120 ezer forint kárt okozva a társadalmi tulajdonban. A bűncselekmények elkövetőinek leleplezésén túl azonban megvizsgálták azt is, melyek voltak azok a körülmények, amelyek elősegítették, hogy hosszú hónapokon keresztül fosztogathatták a szállítmányokat. Az állomás vezetői — a vasúti előírások ellenére — nem fordítottak gondot az ellenőrzésre, s ennek megjavítása érdekében semmit sem tettek. Ennek tudható be, hogy a lopásokból származó árucikkeket, napokig sőt hetekig is az öltözőszekrényekben tarthatták a kocsirendezők, anélkül hogy ez valakinek feltűnt volna. Az ellenőrzés hiányosságára utal az is, hogy a brigádok tagjai szolgálati idejük alatt elhagyhatták az állomás területét, azért, hogy a lopott holmit hazaszálíthassák. Csakis ezek a körülmények: az ellenőrzés hiánya, a vállalatok nemtörődömsége, a túlzott bizalom adott lehetőséget Temmer Józsefnek és társainak arra, hogy gátlástalanul, éveken keresztül fosztogathassák a bajai vasútállomáson a társadalmi j tulajdont! Gémes Gábor A társadalmi tulajdon sérelmére bűnszövetségben elkövetett lopás miatt a megyei rendőrfőkapitányság előzetes letartóztatásba helyezte Temmer Józsefet, Tamás Lajost, Tóth Lajost, Nédó Imrét, Nédó Ottót, Cservék Imrét, Ferencz Lászlót és Nagy Istvánt. A bolgár Dunai Hangok kórus hangversenye Kecskeméten Az egyik legnagyobb bolgár kórus, a ruszei Dunai Hangok (Dunavszki Zvuci) a Munkásőrség Központi Férfikarának meghívására néhány napot Magyar- országon tölt. Első hangversenyüket október 5-én rendezik a Zeneakadémián. Október 6-án, szerdán Kecskemétre érkezik az együttes és még aznap este fél nyolckor a Katona József Színházban nagyszabású hangversenyen mutatkozik be. Műsorukon Lassus, Purcell, Pergolesi, Gluck, Haydn, Mozart. Sosztakovics, Kodály stb. művek szerepelnek. A 120 tagú együt'es még több helyen fellép az országban. 3000 ismeretterjesztő sorozat Mezőgazdasági szakképzés, országjárás Beszélgetési a TIT munkájáról S — Milyen eredményekről adhat számot a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat ? — kérdeztük dr. Varró Józsefet, az országos központ tudományos titkárát. — Az országban csaknem háromezer ismeretterjesztő előadássorozatot rendezünk egy év alatt. Rendezvényeinknek mintegy 80—90 százaléka a vidéknek jut, ennek is fele a falvakra és a tanyavilágra. Az iparba áramló friss erők emberi és szakmai fejlődéséhez nyújtanak nagy segítséget a munkásakadémiák, amelyekből 1518 működik az országban. A mintegy 100—150 nők akadémiáját a nőtanácsokkal, az ifjúsági akadémiákat a KISZ-szel közösen rendezzük. A szabad- egyetemek azok igényét elégítik ki, akik műveltsége az érettségi szintnek felel meg. Nyelviskoláinkon mintegy 16 ezer résztvevő tanul élő és klasszikus nyelveket. A megyeszékhelyeken, sőt a járási székhelyeken is TIT-klubok működnek, ahol vitaesteket, zenei, művészeti, irodalmi rendezvényeket, tudós-, művész-, író—olvasó találkozókat rendezünk. I — Mit biztosít a TIT a falvak és tanyák népének? — Falusi, tanyai rendezvényeink alkalmazkodnak a mezőgazdasági munkákhoz. A termelőszövetkezeti akadémiáknál különösen nagy a fejlődés: 700 —800 indul az országban az idén, — a mezőgazdasági munka elhúzódása miatt egy hónappal később, december táján. Az akadémiáknak háromféle típusa van. Az egyik a hagyományos, lazább, kötetlenebb előadásformákkal, bemutatókkal egybekötve. Világpolitikai, mezőgazdasági áttekintést nyújt a hallgatóknak. A másik típus a mezőgazdasági szakmunkás előkészítő tanfolyam, ahol 250 órában matematikát, fizikát, kémiát, biológiát tanítanak az általános iskola színvonalának megfelelően. E tanfolyamok kísérleti éve a tavalyi volt, és hogy milyen nagy sikert arattak, azt jól bizonyítja: az idén már négyszer annyi — 300—350 — ilyen mezőgazdasági szakmunkás előkészítő tanfolyamot rendezünk. A harmadik típus kísérleti éve ez az esztendő. A betanított munkásképző tanfolyamon azok a mezőgazdasági dolgozók tanulhatnak, akik a szakmunkás színvonalát még nem érték él. de a szakma elsajátítását már elkezdték. — Falvakban, tanyákon mindenfelé találhatunk szülők akadémiáját, földművesszövetkezeti, ülnöki és tanácstagi akadémiát. A filmklubok sikere is igen nagy. Az idén 500—600 ipari, mezőgazdasági üzemlátogatást rendeztünk, illetve rendezünk az országban. A TXT keretei közé tartozik az országjárás, amelynek baráti köre majd mindenütt működik. Városiak vidékre, termelőszövetkezeti dolgozók a városokba, és az ország különféle tájaira látogatnak. Az ismeretterjesztésnek most kialakuló formái a különböző szakkörök. A mező- gazdasági ágazatban igen népszerűek a biológiai, a méhész és a galambtenyésztési szakkörök. — Az ismeretterjesztés iránt évről évre növekvő igények miként jelentkeznek, és a tapasztalatokat hogyan hasznosítja a TIT az idei népművelési évadban? — Rendezvényeinken, előadásainkon a ma problémái iránt rendkívül nagy érdeklődés nyilvánul meg. Az embereket élénken foglalkoztatja például a világpolitikai helyzet, az atomfizika, vagy a termelés korszerűsödése. Irodalommal — ezen belül költészettel és prózával, művészetekkel foglalkozó — előadássorozatok is indulnak. Tudományos üléseket, konferenciákat is rendezünk vidéki városokban, és a jövő évben a nyári egyetemek kettővel gyarapodnak. Sopronban erdészeti, Keszthelyen mezőgazdasági nyári egyetemet szervezünk, am^ lyek iránt máris sok külföldi érdeklődik — mondotta befejezésül dr. VaiTÓ József. V. A. különféle képzőművészeti szakkörök tagjai. Itt csak közbevetöleg emlékeztetünk rá, hogy nincsen országos vagy nemzetközi gyer- mekrajz-kiállítás, ahol me- gvénkbeli pályázó nevét ne emlegetnék a díj nyertesek között. Csak egy példát: éppen a napokban vettük a jó hírt, hogy a Weintrager Adolf vaskúti festőművésztanár által vezetett szakkör tagjainak a rajzait ezekben a napokban küldik ki Indiába egy meghívásos kiállításra. A legkisebbeket nem azért emlegetjük, mintha az őszi megyei tárlat anyagát tőlük várnánk. De ahol ennyi a zsenge, ott sok az érőfélben lévő termés is. Az őszi tárlaton ebből várhatóan igen biztató válogatást láthatunk. Üj lehetőségeket teremt azonban ezentúl a kiállítás évről- évre az ismert művészeknek is. Sajnos kevés alkalommal kerülhettek eddig közönség elé. Pedig nemcsak a művészek érdeke a szorosabb kapcsolat kiépítése, hanem ízlésformáló szerepe miatt a közönségé is. Bízunk benne hogy nagyon sok szép és jó kerül majd felszínre az első őszi tárlat idején. Ugyanakkor bízunk abban is, hogy az alkalomhoz illő érdeklődés foeia kísérni ezt a kitűnő kezdeményezést. Balogh József Novemberben megrendezik a megyénkben élő képzőművészek nagy őszi tárlatát. Nemcsak az idén, hanem ezentúl minden ősszel. Ez a tárlat több okból is nagy jelentőségű. A kiállításon való részvétel egyetlen feltétele, hogy a pártatlan bírálóbizottság alkalmasnak találja a beküldött képeket, szobrokat, grafikákat a nyilvánosság előtt való bemutatásra. Azok a festők, grafikusok és szobrászok is küldhetnek be pályamunkákat, akik nem tagjai a Képzőművészeti Alapnak. Hosszú évek óta éz lesz tehát az első alkalom* hogy minden rendű és rangú tehetséges képzőművész nyilvánossághoz jusson. Az évente ismétlődő kulturális seregszemle alkalmával megrendezésre kerülő kisebb- nagyobb kiállítások, pályázatok eredményei példázzák, hogy megyénkben . szétszórtan, de legnagyobbrészt valamilyen alkotó közösségbe tömörülten sok tehetséges fiatal alkot. Különösen a felszabadulás 20. évfordulója tiszteletére rendezett képzőművészeti kiállításon mutatkozott ez rr.'-g, amikor a díjnyertes pályamunkák alkotói kivétel nélkül fiatalok voltak. Túlzás nélkül mondhatjuk: sok megyénkben az alkotó tehetség. Nemcsak a városban, de a jelentősebb községek művelődési házai köré tömörülten is kitartóan képezik magukat a **■' I TÁRLAT \ M
