Petőfi Népe, 1965. október (20. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-16 / 244. szám
IMS. október 1«, szombat 3. oldal Tíz új homoki borszőlő fajta jelölt Kecskemét határában a Szőlészeti Kutató Intézet homoki bor- szőlő-nemesítő telepén megkezdték az új hibridek másodszori bírálatát. Az első jó szereplés után a „döntőbe jutott” több mint száz fajtajelölt termését külön palackokba, hordókba szűrik. Az ez alkalommal is kitűnőre vizsgázottak kapnak majd helyet a fajtajelölt-gyűj- teményben. Az idén több éves megfigyelés után tíz új homoki borszőlőhibrid kap törzstáblát. Ezek alkalmasnak bizonyultak arra, hogy a jelenleg köztermesztésben levő borszőlőfajtákat felváltsák. Legjobb tulajdonságokkal az új vörösbor-fajta jelöltek rendelkeznek. A betegségekkel szemben ellenállóbbak, s ami legfontosabb: a bogyó húsa is tartalmaz színanyagot. Nemzetközi összefogás — a vízért Nagy jelentőségű kísérletek Hetényegyházán — A \ ITIJhl igazgatójának nyilatkozata — Mennyi víz található bolygónk felszínén? Annyi, amely- lyel 660 milliószor lehetne meg tölteni a Balaton medrét. Ügy tűnik, az emberiség beláthatatlan időkig el van látva vízzel. S mégis, a Föld sűrűbben lakott, főként iparosított tájain egyre nagyobb gond a vízhiány. Az említett vízkészlet 97 százaléka alkotja ugyanis az óceánokat és a tengereket. A fennmaradó három százalék is jórészt olyan édesvízforrás, — sarki jégsapkák, jégtakarók, gleccserek —, amely ma még nehezen hozzáférhető. Az ember számára mindössze ötmillió Ezertonnás prés köbkilométernyi édesvizet „tartalékol” a természet — folyómedrekben, tavakban, felszín alatti rétegekben. Ennek is meglehetősen egyenetlen az elosztása: a szárazföld egyharma- da sivatag, vagy tartósan aszály sújtott. milyen eredmények születtek eddig? Térkép havonta — Sikerült kidolgozni azt az ! előrejelző módszert, amellyel { az őszi és a tavaszi csapadék- j hullás alapján az egész ország 1 területére vonatkoztatva meg lehet állapítani, hol és mekkora belvíz várható. Havonta térképet is. készítenek az ország vízszintjének helyzetéről. Másrészt olyan szivárgási törvény- szerűségeket sikerült felfedni, amelyek már az idei árvíz elleni védekezésnél is hasznosíthatók voltak. Noha a magas talajvízszint miatt gyakran fordulnak elő belvizek, a homokvilág vízben szegény területnek számít A további feladat tehát kettős: egyrészt a mezőgazdasági területeket meg kell szabadítani a belvizektől, másrészt a növénytermesztés hozamainak növeléséhez elegendő öntözővizet kell biztosítanunk — fejezte be nyilatkozatát a VITUKI igazgatója. H. D. Elsők kötött a világon A tíz évvel ezelőtt létrejött Nemzetközi Hidrológiai Szövetség nemrégiben — miként hírül is adtuk — több mint két héten át hazánkban tartotta tudományos szimpozionját. Az utolsó előtti napon a részt vevő 35 ország 230 vízügyi szakembere a megyékbe is ellátogatott. Ez alkalomból a nemzetközi tanácskozás jelentőségéről és a Duna— Tisza közének vízügyi problé-1 máiról beszélgettünk Stelczer Károllyal, a Vízügyi Tudományos Kutatóintézet igazgatójá- vaL — Hetényegyháza határában levő telepünkön a vízgazdálkodási kísérleteket tanulmányozták a kutatók — mondotta. — A 17 évvel ezelőtt létrejött telep világviszonylaban is a legelsők egyike a hasonló intézmények között. Az itt szerzett kísérleti tapasztalatok sokat jelentettek elsősorban a szivárgásokkal és a talaj mechanizmusával kapcsolatban. A helvisek ellen • Köztudomású, hogy hazánk a „vizes” országok közé tartozik, 40 ezer négyzetkilométeren, vagyis az ország területének csaknem a felén — részben vagy állandóan — belvizek uralkodnak. Ezek elvezetése újabb területeket szabadít fel a mező- gazdasági művelés számára, illetve biztonságossá teszi a termelést. Az itteni telep is, mint a többi, egy vízgyűjtő terület teljes vízhálózatát igyekszik feltárni, megállapítandó azt, hogy hol szükséges belvízlevezető csatornát létesíteni, illetve a meglevőt kézben tartani. A telep általában adatokat szolgáltat a mezőgazdasági és ipari létesítményeket tervezőknek. Ez az egyik feladata. A másik az, hogy új felismerésekkel járuljon hozzá a tudományos vizsgálatokhoz. — Az utóbbival kapcsolatban Évente 12—13 millió forint értékű vízvezetékcső-karimát gyárt az ÉM Fémmunkás Épületlakatosipari Vállalat Kiskunhalasi Gyáregysége az AGROTRÖSZT részére. A fontos cikk gyártását idén egy nagy teljesítményű hidraulikus prés üzembe helyezésevei korszerűsítették és így lehetővé vált, hogy az eddigi ötféle karimán túl hét nagyobb mérettel gazdagítsák a választékot. Képünkön Kakulya Sándor irányítja az ezertonnás prés munkáját. November 15-is* köthetnek fagy biztosítási Tapasztalatok bizonyítják, hogy a közös gazdaságok nagy részében fennáll az áttelelő szántóföldi növények fagykárosodásának veszélye. Különösen a kora tavaszi éjszakák és a nappalok közötti nagy hőmérsékletingadozások következtében előadódó fagykárok veszélyesek. A biztonságosabb növénytermesztéshez fontos hozzájárulás á fagybiztosítás, melyet egyre több közös gazdaság vesz igénybe. Éppen erre való tekintettel az Állami Biztosító a szántóföldi növények fagybiztosítását tovább bővítette. Ez év tavaszán kiterjesztette a tisztán, és tavaszi kalászosokkal, vagy borsóvédő növényekkel telepített pillangós növények téli és jövő tavaszi fagykáraira is. Fagykárnak minősül a fagy bármely megjelenési formája (felfagyás. kifagyás. kioállás stb.). ha annak következtében a növényállományban 60 százalékot meghaladó ritkulás keletkezik. vagy ha a növény kiszántása válik szükségessé. A fagybiztosítást a közös gazdaságok a termelőszövetkezeti vagyonbiztosítás keretében, november 15-ig köthetik meg. Baján is kapható lesz alkatrész Nemrég panaszkodtak a bajai járás vezetői: 43 közös gazdaságnak már 630 traktora, s megszámlálhatatlan munkagépe van, ám egy kis csavarért is a kecskeméti AGROKER-telepre kell utazni. Rengeteg felesleges ráfordítás, pénz- és időpazarlás — amíg a szükséges alkatrész (most csak arról van szó, amely nem hiánycikk) eljut a „gyógyításra* szoruló gépre. Még a mai napig is ez a helyzet. Reméljük, már nem sokáig. Az AGROKER Vállalat és a Bajai Gépjavító Állomás között ugyanis már megegyezés született egy bajai alkatrészraktár létesítésére vonatkozóan. A gépjavító ehhez megfelelő épületet és kisegítő személyzetet bocsát az AG ROKER rendelkezésére, ugyanakkor a vállalat gondoskodik egy megbízott elárusító alkalmazásáról. A lerakat megnyitása minden bizonnyal nem várat magára sokáig. Az alkatrészellátás nagyfokú javulása várható a megye legnagyobb szántóföldi területtel rendelkező járásában, sőt a vele szomszédos kalocsai ős kiskunhalasi járásban is. Átmenetileg jó megoldás lesz, amíg megépül a korszerű kirendeltség. Mert ez is szerepel a harmadik ötévs tervben.-4 -1. Nemcsak ünnepnapokon A kopott falócákon ünneplőbe öltözött asszonyok ültek. Egyikőjük felszólalásában éppen ebből indult ki: a kopott falócák és az ünneplő öltözetek közötti ellentmondásból. Nekik, az asszonyoknak nem adták oda a jól berendezett nagytermet, „menjenek csak a kisebbe, ahová a régi bútort rakták, minek ennek ekkora feneket keríteni?” így szólt a férfiember tirádája, s nembeli társa, a párttitkár, aki ott ült az elnökségi asztalnál, vörös képpel hallgatta a jogos méltatlankodást, bár a vétkes nem ő, hanem a művelődési ház gondnoka volt. ö adta a kistermet a község asszonyainak, mert „minek is akkora feneket keríteni” annak, hogy — az országos nőkongresszust megelőzően — községekben, járásokban, városokban és megyei küldöttgyűléseken a nőtanácsok számot vetnek eddigi útjukkal, s megjelölik, mit szeretnének, s mit akarnak a jövőben megvalósítani. A kettő ugyanis — nem azonos. Többet szeretnének, mint amennyit akarnak, s mire a megvalósulásig eljutnak, még ez az akarás is megkisebbedik. Hiba lenne ugyan a fentebb említett gondnok szavaiból messzire vezető következtetéseket levonni, de mint csepp a tengert, e szavak is tükrözik a még mindig meglevő lekicsinylést, a „főzőkanál-elmélet” modernizált változatát, miszerint van ugyan egyenjogúság, de azért jobb, ha a nők nagy ügyekbe nem ütik bele az orrukat, így azután egyenjogúság van abban, hogy a termelőszövetkezetekben ugyanúgy — és nem egy helyen jobban! — dolgoznak az asszonyok, mint a férfiak, a gyárakban ugyancsak ezt várják tőlük, de amikor a közös gazdaságban brigádvezetőt keresnek, a gyárban szakmány-vezetőt vagy éppen valamilyen osztályvzezetőt; inkább a kevesebb tehetségű, szorgalmú férfit választják, mint a tehetségesebb, szorgalmasabb — nőt... Lassú, s nemcsak sikerekkel, hanem átmeneti kudarcokkal is teletűzdelt az a folyamat, amelyet a női egyenjogúság gyakorlati megvalósulásának nevezünk. A törvényekkel, intézkedésekkel ugyan nincs baj: írott betűjük és szellemük is a nők javát szolgálja, ám nehéz lenne mindazt elsorolni, ami a gyakorlatban — elfoglaltság, rosszul értelmezés, férfigőg miatt — gáncsot vet még a gyorsabb előrehaladásnak. Az általános politika — a párt álláspontja e kérdésben — s a helyi gyakorlat sokszor nem vág egybe, mégsem vesztik kedvüket a lányok, asszonyok. Elég itt megemlíteni a mind nagyobb számban nemcsak létező, de aktívan tevékenykedő termelőszövetkezeti nőbizottságokat, a községi nőtanácsok munkájába bekapcsolódók növekvő számát, a szülői munkaközösségeket, ahol megint csak az asszonyok jelentik a lendítő erőt, s végül, de nem utolsóként a nők politikai érdeklődésének fokozódását. Igaz, ez még nem általános, de éppen ezért megkülönböztetett Egyetmet érdeméi. Közéleti demokratizmusunk, az ország ügyei, de a nagyvilág eseményei is ma már témát jelentenek a nők mindennapjaikban, Legtöbbjüknél ugyan még csak úgy, hogy: ez jó vagy rossz, helyeslésre vagy ellenzésre számot tartó, de az érdeklődés megteremtése egyet jelent annak — fokozhatóságával! A közelmúltban lezajlott nőtanácskozások egy része jól tükrözte ezt az új vonást, s hiba lenne nem felfigyelni rá! Ügy is, hogy a művelődési házaik programjában helyet kapjanak a nők tájékozottságához és érdeklődéséhez igazodó politikai Ismeret- terjesztő előadások — és nemcsak a nők akadémiájának keretén belül — de úgy is, hogy az agitációs munkában tovább kell finomítani a nők körében végzett felvilágosítás módszereit. Megértve és megértetve, hogy mind nagyobb az olyan nők száma, akik nemcsak „ünnepnapokon”, tehát gyűléseken, más hivatalos összejöveteleken politizálnak, hanem a hétköznapokon is, ma még többségükben inkább csak meg- érezve, s még nem egészen megértve, hogy egyenjogúságuk érvényesítése ezt is megköveteli. A politikai érdeklődés elmélyítése, a tudat formálás célratörőbbé tétele: a nők közéleti tevékenységének fontos feltétele, fis ennek elősegítése jelentős lépés a sokat '•mleaetett egyenjogúság megvalósulásában, amiéit tenni, cselekedni nemcsak a n^k joga, hanem — a férfiak kötelessége is! jj. Q. Utazik a linzi só... A duiíavecsei tsz-elnök — de említhetnénk a Soltit, vagy a hartait is — egy pillanatra megáll a folyam partján, s elnézegeti a lassan lefelé vonuló uszályokat. Ha éles a szeme, észreveszi, hogy az uszályok műtrágyával vannak megrakva. Elégedetten dörzsöli össíe a kezét, s a legközelebbi alkalommal szól a vontatósoknak, valahogy így: Holnapután mehettek Bajára a műtrágyáért, akkorra már a kikötőbe hordják. Ám mintha valami nem stimmel! A tsz-elnök, noha örül annak, hogy egyáltalán műtrágyához jut. a másik percben már bosszankodva csóválja a fejét. S akkor ilyesmit mond: — Miért nem tudnak belőle az itteni kikötőben is kirakni? Miért kell a műtrágyát a szárazföldön is utaztatni? Most, amikor a földeken is nagy szükség van a szállítóeszközökre! — És hogy ez üzemanyag-felhasználásban és gépkopásban milyen többletet jelent, hirtelen ki sem meri számolni. Köztudomású, hogy Linzből jelentős mennyiségben importálunk nitrogéntartalmú talajjavító anyagot — linzi sót. Kétségtelen, a szállítás vízi úton a legcélszerűbb. Értesüléseink szerint azonban a MAHART-nak csak a Csepeli Szabadkikötőben, továbbá Baján és Mohácson van megbízottja. Máshol nem lehet kirakodni, hiába van kikötő. Legutóbb is 50 vagon linzi sót raktak ki Baján, amelyből tekintélyes mennyiséget szállítottak el a kalocsai és a dunave- csei járás tsz-ei is. Ügy véljük, a MAHART-nak — vagy ha - szükséges, egyéb szerveknek is — módjukban állna lehetővé tenni, hogy az uszályok a közbenső kikötök némelyikénél is rakodjanak. Mert jelenleg az a helyzet, hogy amit nyerünk a vízi szállítás révén, azt szépen elvesztegetjük a szárazföldi utaztatás vám ián. H-------1