Petőfi Népe, 1965. október (20. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-15 / 243. szám

196". október 15. péntek 5. oldal Akik tanyáról jöttek 80 millió forint egy tanévre EGY TANlTÖ — esetleg ket­tő — foglalkozik a gyerekekkel a tanyai iskolában, Ahol még nem körzetesítettek, nyolc osz­tály szorong egy-két tanterem­ben. Hősi küzdelem ez pedagó­gustól—tanulótól egyaránt. Ha nem százszázalékos az ered­mény, legtöbbször nem ők te­hetnek róla. A tanyai tanuló kevesebbet kap az iskolától, mint a városi. A kiskunfélegyházi középis­kolás diákotthon 80 diákjából b'O tanyáról jött — egyenesen a gimnáziumba. Az előbb emlí­tett elmaradottságból a jól fel­szerelt iskolába, felkészült ta­nárok elé. Hogyan állják meg a helyüket? — Tavalyi év végi tanulmányi átlagunk — mondja dr. Somogy- vári Zoltán kollégiumi igazgató —, az egész iskola 3.33-as átlag­eredményével szemben 3.62. Eb­ben aztán vannak nagyon jók és közepesek is. De a zömére büszkék lehetünk.-V KOLLÉGIUM nevelő hatá­ * 16 sa, számtalan előnye élesen ki­ütközik. Érdekes az idei első osztály eddigi „pályafutása”. Tizennyolc elsőst vettek fel az idén a kollégiumba, ebből 16 tanyai gyerek. Ez az „anyag” minden előző évi első osztály­nál jobb. Tallóztunk a névsorban és az igazgató bemutatott néhány diákot. Bokor József IV. osztályos. Édesapja a Móra Tsz-ben dol­gozik, a gyerek tanyai iskolába járt. Felvételkor elmondotta, hogy a szövetkezetben sok hi­bát látott, elhatározta, hogy ag­rármérnök lesz és a tsz-be megy vissza dolgozni. Szándékát ma is tartja, agráregyetemre ké­szül, átlageredménye 4,8. Jel­lemző rá a jó közösségi maga­tartás: a gyengébb tanulókat önszántából korrepetálja. Kiss János ugyancsak , IV-es, a fülöpjakabi általános iskolá­ból jött, kitűnő tanuló. Rendkí­vüli nyelvérzéke van. latint, oroszt, németet tanul. Odahaza nem ismert más hangszert, .mint a citerát, azt is csak hír­ből. Itt már zongorázik és nem is akárhogyan. Nyelvszakos ta­nárnak készül, nagyszerűen sportol és a KISZ-ben sokolda­lúan tevékenykedik. Pusztai István IV-es a kerek­dombi tanyai iskolából került ide. Az első osztállyal még küszködött, a II-ban négyes eredményű, a harmadikban 4,5. most pedig kitűnő tanuló. Osz­tályfőnöke. Fejes Mária szerint értékes gyerek, ió a közösségi munkája, az alsósok sajtóbeszá­molóit ő vezeti. Külföldiekkel levelez, nyelvtanárnak készül Ő Íí>. __________ DR_ JÍEMCSAK a negyedike­seknél érzékelhető a kollégium lendítő hatása, hanem a kiseb­beknél is. Bálint Gyula a félegyházi ta­nyavilágból jött a kollégiumba. Kezdetben nagyon sokat bajló­dott a nyelvekkel és a matema­tikával. De nem adta fel a harcot. Tanárai felfigyeltek rá és külön foglalkoztak vele. Most — tanulócsoport-vezető. Sisák Sándor pálmonostori gyerek. Ma már kitűnő tanuló ő is, közösségi munkáját dicsé­rik tanárai. Ő is tanulócsoport­vezető. A régebbiek közül is felemlí­tenek pár jellemző példát. Ko­vács M. Károly elesett zsana- pusztai parasztgyerek volt. Szü­lei a minimális tartásdíjat, 100 forintot sem tudták fizetni, ki akarták venni a kollégiumból, menjen haza dolgozni. A ne­velők azonban segítettek. Kar­csi ma negyedéves tanárjelölt, a legmagasabb összegű társa­dalmi ösztöndíjjal tanul. Gyak­ran ellátogat a kollégiumba be­számolni életéről. Kiss Imre ■ kunszállási pa­rasztgyerek. kilencen vannak testvérek. Kitűnően érettségi­zett, ma a Külügyminisztérium ösztöndíjával tanul a Közgazda- sági Egyetemen. LKH ETN E sorolni a példákat, sok van belőlük. Hogyan csi­nálja a kollégium, hogy a ta­nyai gyerekek így „felfejlőd­nek, ennyire beleilleszkednek a középiskola szigorú rendjébe? — A felvétel után mindjárt megvizsgáljuk — mondja dr. Somogyvári Zoltán igazgató —, milyen hiányok vannak a gye­rekek tudásában. Ha kell. egyé­nileg foglalkozunk velük, nem is keveset, hogy elérjük: körül­belül egyenlő erejű tanulókból álljon az osztály. Aztán meg a kollektív nevelés, az állandó együttlét. a meghatározott ke­retek közé szorított, fegyelme­zett tanulási idő, ez mind segít nekünk. A GYEREKEK mindenekelőtt megtanulják a pontos időbeosz­tást. Ha nem tanulnak, ott a könyvtár, vagy a folyóiratok. Harminc különféle újság és fo­lyóirat jár rendszeresen a kollé­giumba. több mint 1000 kötet könyv áll rendelkezésre. Aztán rádió, televízió, társasjátékok. Sportolhatnak kedvükre és gyakran kijut egy kis ház kö­rüli fizikai munka is. Beszéltem diákokkal, kiseb- bel-nagyobbal. kutattam a vé­leményüket: hol jobb. itt-e vagy otthon? A vélemények szinte egyöntetűek. Nem az ott­hon melegét tagadják meg, hi­szen szeretik szüleiket, testvé­reiket. és ha lehet, repülnek haza, hozzájuk. Ám az emberré fejlődésben ez a kollégium töb­bet ad. hiszen helyzeténél fogva többet is adhat mint az otthon, a szűkre méretezett és egyre inkább szűkülő tanyai életforma. ES — »ROMMEL állapítják meg a nevelők — a szülők is tudják már ezt. Eleinte még komoly ellenkezés volt tapasz­talható, nem egy esetben a kol­légiumot okolták a szülők, hogy az otthon annyira szükséges munkaerőt elszakítja tőlük. Ma már a jelentkezőknek csak a felét tudják felvenni. Ez a kollégium a tanyai el­szigeteltség és szellemi korláto­zottság felszámolásának egyik erős intézménye. Balogh József Az előzetes tervek szerint 52 000 felnőtt mezőgazdasági dolgozó vesz részt 1965—66-ban szakmai oktatásban. Közülük 32 000-en — akik az idén kezdik meg tanulmányaikat — új kép­zési rendszerben tanulnak. Az új képzési rendszer különböző í fokozatú oktatási formákat ve- j zet be és mind ezzel, mind a: tananyag korszerűsítésével job- i ban figyelembe veszi a mező- j gazdasági nagyüzemek tényleges szakemberszükségletét. Az immár hagyományos, de most szintén új alapokra helye­zett szakmunkásképző tanfolya­moknak 26 000 hallgatójuk lesz. Az első évesek száma mindössze 6000, mert most már a mezőgaz­dasági szakmunkásképzéshez is szükséges a nyolc osztályos ál­talános iskolai végzettség. Azok­nak, akik ezzel nem rendelkez­nek. a természettudományi tár­gyakból előkészítő tanfolyamot rendeznek. Az idén ezeken több mint 10 000-en vesznek részt. A mezőgazdaságban eddig csak a traktorvezetésre képeztek betanított munkásokat. Most to­vábbi 30 munkakörre terjesz­tették ki ezt a képzési formát. A jelenlegi szükségletnek meg­felelően az idén 8 munkakörben 3000 betanított munkást képez­nek, a traktorvezetői tanfolya­mokra pedig 12 000 résztvevőt várnak. Az 1965—66-os tanévben a földművelésügyi tárca több mint 80 millió forintot fordít erre. Be­tanított munkás-, és szakmun­kás-képző tanfolyamokat azon­ban egyes mezőgazdasági üze­mek saját költségükön is szer­veznek. (MTI) Ha az ember Kalocsán jár, nehéz elkerülnie a könyvtárat. Van ebben a városban sok von­zó, mégis az egyik legközpon­tibb hely, ahova a művelődés­nek igen sok szála vezet, a já­rási könyvtár. Tizenegy esztendő szívós, ál­dozatos munkájával lett ilyen. Ennyi idő óta áll a könyvtár élén dr. Nyitrai Lajos, akinek nemrégiben mellére tűzte a mű­velődésügyi miniszter első he­lyettese a „kiváló népművelő” kitüntetést. Ha Nyitrai Lajos igazgatót kérdezem, mennyi időt áldoz a könyvtárra, ezt mondja: — Általában reggeltől estig vagyok bent. Ez a rövid mondat azt jelen­ti, hogy az ő számára reggel nyolckor kezdődik a munka és ritkán megy el 8—9 előtt. Mi tölti ki ezt a „ráadásos” munkaidőt? Nehezen tudok most is vele beszélni, mert lengyel és német könyvtáros vendégek vannak nála — tapasztalatcserén. A né­met és lengyel könyvtárak kivá­ló munkája közismert nemzet­közi szakmai körökben, ezért ha lengyelek és németek jönnek hozzánk tanulni, az nagy elis­merés. Nyitrai Lajos ez év tava­sza óta az Országos Könyvtár- ügyi Tanács tagja. Ez a tes­tület a magyar könyvtárügy legfelső szakmai fóruma. — Hamarosan tárgyaljuk — mondja Nyitrai Lajos — a kö­vetkező ötéves könyvtári terv elvi kérdéseit és a könyvtári szaksajtó problémáit. Tagja azonkívül az egyik Or­szágos Szakbibliográfiai Bizott­ságnak. A kalocsai könyvtár ugyanis a szakbibliográfiák ké­szítésében régóta elöl jár. Legközelebbi ilyen ter­vük csak mostanában vált való­sággá. Elkészítették 500 példány­ban a .műanyagirodalom ajánló jegyzékét a könyvtárban talál­ható szakmunkákról. Kalocsán nagy fejlődés előtt áll a Mű­anyagfeldolgozó Vállalat. A je­lenleg itt dolgozó 200 munkás továbbképzését a könyvtárban tartják. Milyen jól jön majd a szakbibliográfia és az itt meg­található irodalom! A műanyag-bibliográfia nem zárta le ezt a munkát. Novem­berre elkészül a mezőgazdasági szakkönyvanyag ajánló jegyzé­ke. Készülőben a szomszéd né­pek irodalmának ismertetése, októberben ez is nyilvánosságra kerül. Mit csinálnak még a könyv­tárban? Ez a kérdés arra sze­retne választ kapni: a szorosan vett könyvkölcsönzésen kívül mi folyik ebben a patikatisztaságú könyvtárban? Mert nemcsak könyvet kölcsönöznek. Az olvas- tatásnak úgyszólván minden „segéd-üzemága” művelés alatt van itt. Mindenekelőtt harma­! dik évfolyamába lépett az I. Ist­ván Gimnáziumban az 5+1-es népművelési és könyvtáros ok­tatás. Politechnikai órán könyv­tári munkával foglalkoznak a diákok. Nyitrai Lajos a tanára ennek a tanszaknak. A negyedik év végén könyvtárosi oklevelet kap a diák és üzemben önálló könyvtárosként, nagyobb könyv­tárban pedig beosztottként he­lyezkednek el. Nagy jelentőségű ez a kezdeményezés. Ezek a fia­talok, ha pedagógus pályára mennek, elláthatják községük könyvtárosi teendőit. Három osztályban 35—35 ta­nuló tanulja így a „szakmát”, természetesen á gyakorlati mun­kát a könyvtárban végzik. Büszkék lehetünk rá: innen indult el a kezdeményezés, ame­lyet hamarosan bevezetnek a székesfehérvári és miskolci me­gyei könyvtárakban is. Nemré­giben a gyulai járási könyvtár kérte él a tematikát, a múlt he­tekben pedig három tanár a mo­norí gimnáziumból járt itt, hogy tapasztalatokat szerezzen. Ter­jed a jó! A kalocsai könyvtár ele­ven mozgatója a városban és környékén buzgó sokféle kultu­rális munkának. És ebben oroszlánrésze van a kiváló nép­művelőnek, Nyitrai Lajosnak is. —h —n V. Aztán a Mouftar utcán két új ismerőse akadt. Rogyion Zaj- cev és Filipp Kugel. Oroszok. Illetve oroszok voltak. Ebben a kompániában nem illett a múlt­ról beszélni, de Anatolij rá­jött, hogy lecsúszott emberek. Egy hét múlva Kugel talált va­lami űrlapot az utcán, vízjeles papíron. Az öreg tölgy vendég, fogadóban — a világ legrégibb vendégfogadója. alapítási év 1265 — éjfélig üldögéltek, szu­szogtak, lihegtek, amíg megha­misították a szöveget. Helyesen kalkuláltak: a nagy zűrzavar­nak ezekben a napjaiban még az ilyen durva hamisítás sem tűnt fel Hukinek. És valóban, 700 000 frankot „martak fel”, örömük leírhatatlan volt. Ebé­delni a Maximba mentek, rulet. teztek. este elmentek a Pigalle­ra a lányokhoz és ez így ment egy álló héten át. Egyszer a részeg Prohorov, amikor hajnal­felé kitántorgott a mulatóból, észrevett egy új típusú Re- nault-ot és javasolta társainak, hogy autókázzanak. Rém mulat, ságos volt egészen addig, amíg neki nem repültek egy hirdető­oszlopnak. A költekezéshez könnyen hoz­zászoktak, és mikor egy szép napon a hétszázezer frankból már egy centime se maradt, el­határozták, hogy gyorsan „or­ganizálnak” valamit. Erről eszükbe jutott utazásuk a Re- nault-on... így alakult meg az a banda, amely gépkocsikat lopott és el­adta azokat. Párszor már-már majdnem lefülelték őket. Hogy kimásszanak a slamasztikából, meghamisították az okmányai­kat. így lett Anatolij Prohorov, ból Konsztantyin Szobolevszkíj, majd Nyikolaj Jermovszkij, ké­sőbb Anatolij Pravikov, Anato­lij Jersov. Az autókat néha nem a hely­színen adták el, hanem messze a tett színhelyétől. Egyet Nan- cyban vittek piacra. Utána tök. részegre itták magukat. Kugel levegőbe lőtt a riasztópisztolyá­val. Prohorov ordítozott és így kiabált Zajcev felé: „Tudod, ki vagyok én? Vlaszov tábornok gépkocsivezetője! Van egy irat­táram Párizsban, amiért az NEVD (szovjet belügyi népbiz­tosság. A szerk.) 25 évet adna! És ki vagy te? Szemét börtön­töltelék!” Prohoiov bukásának folyama­ta gyorsan zajlott le: moszkvai iskolásfiú-katona, aki a háború harmadik napján fogságba menti magát — háziszolga, aki elárulta „jótevőjét” — Gestapo besúgó-csavargó-tolvaj. S mind­ez négy év alatt történt. Nehéz megmondani, hogy meddig foly­tatódhatott volna ez az eszte­len és szennyes élet, és hová vezette volna „hősünket”, ha nem atakultak volna meg ak­koriban a repatriáló bizottságok és nem javasolják Anatolij Pro- horovot hadifogolynak, hogy jelentkezzen a Párizs melletti beauregard-i táborban, melyet a háború következtében Fran­ciaországba került szovjet ál­lampolgárok számára jelöltek ki. A láger nem volt ínyére Pro. horovnak. Ellenszenvesnek tűn­tek a sovány, meggyötört arcú, szerencsétlen emberek, akiknek többségét a németek hurcolták ide, s akik megismerték az éh­ség, a koncentrációs tábor és a rabszolgamunka minden keser­vét, szörnyűségét. Szívesen el­indultak volna szülőföldjükre gyalog, mezítláb, csak az ottho­nukról álmodoztak, s mint a legnagyobb ünnepet, úgy várták útnak indításuk napját. Oroszul beszéltek, de Anatolij nem ér­tette őket. Teljesen idegenek voltak a számára. Éjszaka nagy csendesen be­szökött Párizsba. Néhány napra rá megint visszaküldték a tá­borba. A franciák megunták a bajlódást ezzel a csavargóval, és kérték a lágervezetőséget, hogy minél előbb indítsák haza. 'De másodszor is megszökött, a met. zi állomáson, úgyhogy feltörte a vagon deszkáit és kiugrott Még aznap ellopott egy Citroén-t és visszafurikázott veié Párizs­ba. Hogyan tovább, fogalma sem volt. Máshoz nem értett, mint az autólopáshoz. Párizs centrumában kapták el, a Cité-szigeten. Megint el­menekült volna, de a döntő pil­lanatban kiment a fejéből, hogy a Notre Dame-on túl a hidat felrobbantották. Egyévi börtönre ítélték. Most volt ideje elgondolkodni a jövő­ről. Persze, egy év nem sok, annyit le lehet ülni. De mi lesz aztán? Borjatyinszkij ostobasá­gokat fecsegett és meglógott. Az amerikaiakkal való együttmű­ködés terve füstbe ment. Igaz is. ha őszintén megnézzük, mire jó ő az amiknak? Mihez ért, mit tud? Nos. mondjuk, ismeri a fehér emigránsokat. Fütyülnek ők erre a siserahadra. Térjen talán vissza a szülőföldjére? Ki tudja, hogy ő szándékosan ment át fogságba? Senki. SztoUanov az egyetlen szemtanú, de őt megölték. Szergij atyáról jobb lesz elfeledkezni. Fischer, Reich!? Ki tud róluk Oroszor­szágban? (Folytatása következik) Egy kiváló népművelő

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom