Petőfi Népe, 1965. október (20. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-15 / 243. szám

IMS. október IS, péntek S. óldal Á bátyai „piros arany11 Mi újság az építkezéseken? l%Tyolc-tíz paprika van egy- ’ egy száron. De csak négy-öt piroslik belőle. A többi elevenzöld. És a paprikamező a láthatárig ér. Balaton Józsi bácsi, a bátyai Piros Arany Tsz gazdája az eget kémleli. — Ha ilyen maradna a hónap végéig az időjárás, a termés zö­me beérne. De ha megcsípi a dér... Legyint, nem is folytatja. így is kitalálni a gondolatát: ha ezüst-körmeivel a fagy megcsip­kedi a paprikát, azon már sem­mi sem segít. De ha most segí­tene az időjárás, meglenne a holdankénti 30 mázsás átlag ... Talán több is valamivel. — Volt már jobb termés is — mondja. — Ezer négyszögöl háztájiról 76 mázsát szedtem le két évvel ezelőtt. Nem akartam hinni sem a szememnek, sem a mérlegnek... Egyedül szedi a paprikát, már tudniillik azon a majdnem egy holdnyi parcellán, amit a kö­zös területből vállalt. A Piros Arany 220 holdon termeszt fű- szerpaprikát. A legnagyobb családdal rendelkező gazdák két-három holdat is vállaltak. A tábla szélén ott áll a ter­melőszövetkezet fogata. A majorságban felállított át­vevő telepre ezzel viszi be a zsá­kokba, illetve ládákba szedett termést. Ott széjjelmérik: 60 százalék a közösé negyven az övé. Ez az arány. Tavaly még 50 százalékos mértékben részel­tek a gazdák, de akkor a közöst illető termést is fel kellett fűz­niük. Most ez elmarad, a pap­rikát ömlesztve adják át az üzemnek. Balaton Józsi bácsi közelében Soós Imre harmadmagával sze­di a csőveket. Naponta össze­sen 4-5 mázsát. A munka sza- porátlanabb, mint ahogy első pillanatban tűnik. A majorság központjában messziről látszanak a ládák tor­nyai. Közöttük mintha elveszne a két szövetkezeti gazda: Rakiás János átvevő és Soós Pál gön­gyöleg-kiadó. ■"b élfelé jár az idő. A ládák közti nyüzsgés kellemes látvány az őszi napfényben. Arról érdeklődöm, milyen volt a délelőtti felhozatal. — Nem volt rossz — feleli Rakiás János —, annak ellenére, hogy még az elején tartunk a munkának. Majdnem 140 mázsa jött be. De délután sokkal több lesz. Félhárom tájban a család­tagok is megérkeznek a kalocsai üzemekből. Mennek ki ők is a földekre. Bátyán már füzérektől piros- lanak a házak. Balaton Józsi bá- 1 csiék ilyenkor nagy hasznát ve- j szik a magas tűzfalnak. Száz- nyolcvan füzér fér el rajta.! Persze nincs annyi fal a köz-1 ségben, hogy fel ne lehessen rá­juk aggatni az egész paprika­termést. Mire vége a szedésnek, az állványok It roskadoznak a súly alatt. IM'ég koránt sincs vége a •*•*-*• munkának. Este a le­nyugvó nappal együtt térnek ha­za a bátyaiak, elfogyasztják a sebtében főzött vacsorát, s utá­na a kivilágított verandákon hozzálátnak a paprika felfűzésé­hez. Szól a rádió, ha jó ropogós muzsika van benne, maguk is rázendítenek. Hatvani Dániel Az elmúlt háromnegyed év­ben sok nehéz akadályt kellett leküzdeni az építőknek. Az idő­járási viszontagságok és az ár­víz nemcsak a munkát, hanem az építőanyagok szállítását is akadályozta. Nézzük, mi újság a megye építkezésein az esz­tendő első kilenc hónapjának elteltével. Az ÉM Bács megyei Állami Építőipari Vállalat technológu­sa, Babos László, arról tájékoz­tatott, hogy a rájuk bízott ki­lenc bortároló — a kecskeméti kivételével — már töltőképes állapotban van. A Kiskunmaj- sán, Kecelen, Szabadszálláson, Bácsalmáson, Kerekegyházán, Tiszakécskén, Csátalján és Kis­„ Gépesített libatömés“ A Gödöllői Agrártudományi Egyetem tanári kollektívájának újítása az új nagyüzemi libatömő gép. A Tatabányai Vasipari Ktsz-ben a nullszéria elkészítése után — amelyről a Gépkísérleti Intézet igen kedvező véleményt adott — megkezdték a sorozat- gyártást. Ez az egyedüli olyan gép, amely alkalmas a nagyüzemi libatenyésztés megoldására. Nemcsak biztonságos a tömés vele, hanem a géppel tömött állat jobban hízik, s kiváló minőségű és nagyobb a mája. A Tatabányai Vasipari Ktsz 230 darabos első sorozatát a napokban adták át az Agrotrösztnek. n.yavilágban az emberek is moz­dulatlanok, unalmasak. Mint a táj. Egyik út olyan, mint a má­sik, legelő, legelő, a fák csak arra valók, hogy megtévesszék az embert, ha valahová oda akar találni. Sokan azt hiszik, hogy a tanyasi élet csak anakroniszti­kus vonásokkal van teli. Az em­berek szótlanok. lassúak, álmo­sak. mint az este, a sötétség, amelybe az ég, a föld, az élő­lény, az utak mind felszívódnak. Ezen változtatni nem lehet — jelentik ki kategorikusan. Csak akkor szűnik meg ez az idősze­rűtlen életforma, ha a tanya- világot felszámoljuk. — Ezt a felfogást kezdettől fogva tagadtam. Aki ezt vallja, nem is próbál segíteni, hogy a lehetőségekhez képest korsze­rűbbé tegyük a határban élő százezerek életét. — Mikor Hódunára kerültem, a lakosság zöme még tanyákon élt. Ma — a hatvannyolc csa­ládból már csak nyolc. A kul­turális élet kimerült abban, hogy a földművesszövetkezeti épület egy kis helyiségében néha bált rendeztek, vagy elvétve szerény kis műkedvelő előadást. Aztán ez is megszűnt. — Mindjárt odanyúltam, ahonnan a leghatásosabb támo­gatást várhatom. Hiszen gazda­ságilag, társadalmilag is a ter­melőszövetkezet fogja össze a települést. Az a természetes, a logikus, hogy a művelődéspo­litikához is itt találjuk meg az összetartó, szervező erőket. A termelőszövetkezet adott át egy volt cselédlakást. Abban három helyiség egybeszakításával, a fia­talok közreműködésével meg­alapítottuk a művelődés házát. Persze, hogy hivatalosan is ar­ra a rangra emelkedjék, azért először bizonyítani kellett. Ho­gyan szoktattuk oda az embere­ket? Megindítottuk a Szülők is­koláját. Ezen neveléssel, idősze­rű politikai kérdésekkel foglal­kozó előadásokat hallottak elein­te. Pártbizottsági tagok, pedagó­gusok, hozzáértők beszéltek. Először tízen jöttek, másodszor már a szülők felerészben jelen­tek meg, később az lett ritka­ság, ha valaki hiányzott. — Asian olyan .tprózai”, de a tanyavilágban fontos témá­val folytatódott az ismeretter­jesztés. mint például a barom­fielhullás elleni védekezés. Ez itt a létkérdéshez tartozik. Az előadó dr. Szálas László állat­orvos volt. Közvetlen, baráti légkörben ismertette a tudni­valókat. Nem „ex katedra”, ha­nem a hallgatóság közt járkál­va és ilyen konkrétan: „Nála­tok, Kati ezt és ezt kell csi­nálni a baromfival. Juliska, ma­guknál más a helyzet, másfajta az állomány. Ott az a teendő... — Ugyanígy volt előadónk, Bódis Tibor agrármérnök, vagy sok más jó szakember. Mindig olyan területről, ahol időszerű volt tájékozódni. A tsz-ben pél­dául egy időben baj volt a gé­pek karbantartásával. Egy elő­adást a kiváló szerelő tartott. Maga a Dózsa Tsz elnöke, Vígh József elvtárs vállalta a részt­vevők toborzását. „Civilek”, gépkezelők a leggyakorlatiasabb szemléltetést kapták, hogyan kell rendben tartani a gépeket. — A fiataloknak is olyan témákat válogattunk ösz- sze, melyeket ők igényeltek. Néhány ezekből: Hogyan visel­kedjünk? öltözködés. Szerelem. Könyvismertetés. Élménybeszá­moló. — Csak úgy ragyogott a szü­lők arca, mikor a magatartás­ról — mi illik, mi nem illik — szóló előadás után a fiúk udva­riasan felsegítették szüleiknek, a lányoknak a kabátot, előre­engedték őket az ajtónál. — Aztán vetítőgépünk is lett Minden előadáshoz, a politikaiak­hoz is játék- vagy dokumentum- filmeket — vetítettünk. — Észre sem vettük, már a nehezebb, elvontabb kérdések­ről — mint a gazdaságosság, kis­polgári és szocialista erkölcs, demokratizmus — is kértek elő­adást a látogatók. Azt is ta­pasztaltam: — nagyon szívesen veszi a lakosság, hogy ha már kilométerekről elgyalogol —eső­ben, szélben, hóban — a műve­291 lakással több Jól halad a ZIM-rekonstrukció Rövidesen próbaüzemelés a Ba;ai Hütöházban Decemberben elkészül az Árpád mozi kunfélegyházán épült bortartá- lyok üzembe helyezhetők. E hó­nap végén valószínűleg a kecs­keméti tároló átadására is sor kerül. A beruházó, az Alföldi Állami Pincegazdaság, azonban a kései szüretre és a viszony­lag alacsonyabb termésre való tékintettel arra kérte az építő­ket, hogy ahol erre idő és mód van, a tárolók belső üvegcsem­pe burkolatát is készítsék még el. A* üvegcsempék felrakását megkezdték és előreláthatóan csalc a szabadszállási bortar­tálynál nem kerül sor erre az idén. Hozzáfogtak a későbbi időpontra ütemezett villamos- és szellőző berendezések sze­reléséhez ' is. Természetesen vannak ezenkívül olyan, csak jövőre elvégezhető munkák is, mint például a rakodórampák építése. Ez azonban nem zavar­ja a bor tárolását. [ID Emlékezetes, hogy 1961 októ­berében kezdte meg az ÉM Bács megyei Állami Építőipari Vállalat a Kecskemét Leninvá- ros építését. Azóta az 1032 la­kásos építési program 1400 la­kásra emelkedett. Erről Tánczos József főépítésvezető a követ­kezőket mondta: — Eddig 1109 lakás készült el. Még az idén 180 család ré­szére adunk át új otthont. No­vemberben és decemberben ugyanis még két kilencemeletes, 37 lakásos és két négyemeletes, 53 lakásos épületbe költözhet­nek be a lakók. Az építőipari munkákat ezeken a lakóháza­kon — kettőnek a homlokzati vakolásán kívül — már befe­jezték. Jelenleg s burkolok, festők, mázolok, üvegezők dol­goznak az épületekben. A táv­fűtés szerelésével is elkészül­tek, s a melegszolgáltatást e lődési házba —, ne egy, hanem két előadást, illetve érdekesen kombinált műsort lásson, hall­jon. .. Majd elfelejtettem mon­dani: így a tanács is hivatalo­san művelődési ház „státusba” helyezte otthonunkat... Sok-sok emléket felelevenített Horváth elvtárs a hősi időkből. A környező vidékek tanyai lako­sainak baráti találkozóiról, me­lyeken nem hiányzott a nívós műsor, de a tánc sem. A vidám Ki mit tud? — vetélkedőkről, amikor a versenyző fiatalok mellett a közönség is bekapcso­lódott a játékba, s ha valaki a felnőttek közül tudott felelni, a nyert pontot annak a félnek adta, amelyiknek jobban druk­kolt. A szép, eleven művelődé­si élet kifejlesztéséhez teljes anyagi, erkölcsi súlyával, a szó szoros értelmében vett lelkese­désével — a termelőszövetkezet adta az alátámasztást. Hogyan hatott ez a művelődéspolitika? Csak pár számadatot a sok kö­zül: 68 családból 42 járat újsá­got, átlag minden családra 2 és fél újság jut. A Kultúra Világa sorozat 9 családhoz jár. Év végi záráskor, 1964-ben, 36 ezer fo­rint volt a művelődési otthon állóeszközvagyonának értéke... Horváth elvtárs így búcsúzott: — Szeretnék úgy dolgozni a népfrontnál is, mint ott... Tóth István hónapban minden új épületben megkezdik. Jelenleg már a fű­tőberendezések kipróbálása fo­lyik. ]T A Zománcipari Művek Kecs­keméti Gyáregységének rekonst­rukciójáról szólva a főépítés­vezető elmondta, hogy több, ez évre tervezett üzemi létesít­ményt már átadtak rendelteté­sének. Ilyen a transzformátor­ház, a konyha, az étkező, az asztalosműhely és a raktárak, amelyek régi épületeit el kel­lett bontani, hogy a fő létesít­mények — a kádöntöde, a ho­mokmű és az anyagtároíó csar­nok — építését megkezdhessék. Egyébként mindhárom fő lé­tesítmény rövidesen tető alá kerül. A munka ütemesen ha­lad és a jövő év első negyedé­ben jöhetnek a külföldi szere­lők az importgépek beszerelé­sére. 4. A Bajai Hűtőház építkezésé­ről is biztató híreket kaptunk. Valamennyi épületben — hűtő­csarnokok, konyha, étkezde, fürdő, TMK-műhely, irodaház — lendületes munka folyik. Az alvállalkozók egész hada — a Vilamoserőmű Tervező és Sze­relő Vállalat, az Április 4. Gép­gyár, az ÉM Csőszerelőipari Vállalat, az ÉM Villanyszerelő­ipari Vállalat, az ÉM Gyárké- ményépítő Vállalat, az Élelmi- szeripari Szerelő és Javító Vál­lalat — vonultatta fel szak­munkásait, hogy 1966-ban, ha­táridőre elkészüljön az ezerva- gonos hűtőház. A tavaszi tűzvész tetemes ká­rokat okozott az építkezésen, ezek 90 százalékát már helyre­állították. A csehszlovák szere­lők is jól haladnak a szigetelés­sel és decemberben már három hatalmas hűtőcsarnok próba- üzemeltetését kezdik meg. ~5T A Bács-Kiskun megyei Építő- és Szerelőipari Vállalatnál ar­ról értesültünk, hogy a hátra­levő hónapokban a megye kü­lönböző termelőszövetkezetei­ben 14 szarvasmarha-istállót, sertésfiaztatót, magtárat stb. mezőgazdasági létesítményt ad­nak át. Elkészül az idén Kecs­keméten az Árpád mozi, ahol az építő jellegű munkákat már befejezték. Jelenleg a padlóbur­kolás folyik és a Filmtechnikai Vállalat rendelkezésére bocsá­tották a termet a falak burko­lására. Ezenkívül főleg néhány villanyszerelő szakipari mun­kával vannak még hátra. Az EKA kalocsai gyáregysé­gének új telepén a vállalat ál­tal építőipari munkák befejezé­sével nem lesz probléma — mondta az ÉPSZER Vállalat igazgatója. — Annál nehezebb a villanyszerelési, fűtésszerelé­si szakmunkák elvégzése, mert Kalocsa térségében a vállalat állandó szakmunkaerő-hiánnyai küzd. Ezenkívül az egyes villa­mos- és fűtőberendezések be szerzése is nagyon nehéz. Az év eddig eltelt részében — amint azt a fenti adatok is iga­zolják — sikeres munkát végez­tek az építők. Remélhetően a hátralevő időszakban már szí mottevő akadály nem tornyost í előttük. Nagy Ottó

Next

/
Oldalképek
Tartalom