Petőfi Népe, 1965. október (20. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-15 / 243. szám
IMS. október IS, péntek S. óldal Á bátyai „piros arany11 Mi újság az építkezéseken? l%Tyolc-tíz paprika van egy- ’ egy száron. De csak négy-öt piroslik belőle. A többi elevenzöld. És a paprikamező a láthatárig ér. Balaton Józsi bácsi, a bátyai Piros Arany Tsz gazdája az eget kémleli. — Ha ilyen maradna a hónap végéig az időjárás, a termés zöme beérne. De ha megcsípi a dér... Legyint, nem is folytatja. így is kitalálni a gondolatát: ha ezüst-körmeivel a fagy megcsipkedi a paprikát, azon már semmi sem segít. De ha most segítene az időjárás, meglenne a holdankénti 30 mázsás átlag ... Talán több is valamivel. — Volt már jobb termés is — mondja. — Ezer négyszögöl háztájiról 76 mázsát szedtem le két évvel ezelőtt. Nem akartam hinni sem a szememnek, sem a mérlegnek... Egyedül szedi a paprikát, már tudniillik azon a majdnem egy holdnyi parcellán, amit a közös területből vállalt. A Piros Arany 220 holdon termeszt fű- szerpaprikát. A legnagyobb családdal rendelkező gazdák két-három holdat is vállaltak. A tábla szélén ott áll a termelőszövetkezet fogata. A majorságban felállított átvevő telepre ezzel viszi be a zsákokba, illetve ládákba szedett termést. Ott széjjelmérik: 60 százalék a közösé negyven az övé. Ez az arány. Tavaly még 50 százalékos mértékben részeltek a gazdák, de akkor a közöst illető termést is fel kellett fűzniük. Most ez elmarad, a paprikát ömlesztve adják át az üzemnek. Balaton Józsi bácsi közelében Soós Imre harmadmagával szedi a csőveket. Naponta összesen 4-5 mázsát. A munka sza- porátlanabb, mint ahogy első pillanatban tűnik. A majorság központjában messziről látszanak a ládák tornyai. Közöttük mintha elveszne a két szövetkezeti gazda: Rakiás János átvevő és Soós Pál göngyöleg-kiadó. ■"b élfelé jár az idő. A ládák közti nyüzsgés kellemes látvány az őszi napfényben. Arról érdeklődöm, milyen volt a délelőtti felhozatal. — Nem volt rossz — feleli Rakiás János —, annak ellenére, hogy még az elején tartunk a munkának. Majdnem 140 mázsa jött be. De délután sokkal több lesz. Félhárom tájban a családtagok is megérkeznek a kalocsai üzemekből. Mennek ki ők is a földekre. Bátyán már füzérektől piros- lanak a házak. Balaton Józsi bá- 1 csiék ilyenkor nagy hasznát ve- j szik a magas tűzfalnak. Száz- nyolcvan füzér fér el rajta.! Persze nincs annyi fal a köz-1 ségben, hogy fel ne lehessen rájuk aggatni az egész paprikatermést. Mire vége a szedésnek, az állványok It roskadoznak a súly alatt. IM'ég koránt sincs vége a •*•*-*• munkának. Este a lenyugvó nappal együtt térnek haza a bátyaiak, elfogyasztják a sebtében főzött vacsorát, s utána a kivilágított verandákon hozzálátnak a paprika felfűzéséhez. Szól a rádió, ha jó ropogós muzsika van benne, maguk is rázendítenek. Hatvani Dániel Az elmúlt háromnegyed évben sok nehéz akadályt kellett leküzdeni az építőknek. Az időjárási viszontagságok és az árvíz nemcsak a munkát, hanem az építőanyagok szállítását is akadályozta. Nézzük, mi újság a megye építkezésein az esztendő első kilenc hónapjának elteltével. Az ÉM Bács megyei Állami Építőipari Vállalat technológusa, Babos László, arról tájékoztatott, hogy a rájuk bízott kilenc bortároló — a kecskeméti kivételével — már töltőképes állapotban van. A Kiskunmaj- sán, Kecelen, Szabadszálláson, Bácsalmáson, Kerekegyházán, Tiszakécskén, Csátalján és Kis„ Gépesített libatömés“ A Gödöllői Agrártudományi Egyetem tanári kollektívájának újítása az új nagyüzemi libatömő gép. A Tatabányai Vasipari Ktsz-ben a nullszéria elkészítése után — amelyről a Gépkísérleti Intézet igen kedvező véleményt adott — megkezdték a sorozat- gyártást. Ez az egyedüli olyan gép, amely alkalmas a nagyüzemi libatenyésztés megoldására. Nemcsak biztonságos a tömés vele, hanem a géppel tömött állat jobban hízik, s kiváló minőségű és nagyobb a mája. A Tatabányai Vasipari Ktsz 230 darabos első sorozatát a napokban adták át az Agrotrösztnek. n.yavilágban az emberek is mozdulatlanok, unalmasak. Mint a táj. Egyik út olyan, mint a másik, legelő, legelő, a fák csak arra valók, hogy megtévesszék az embert, ha valahová oda akar találni. Sokan azt hiszik, hogy a tanyasi élet csak anakronisztikus vonásokkal van teli. Az emberek szótlanok. lassúak, álmosak. mint az este, a sötétség, amelybe az ég, a föld, az élőlény, az utak mind felszívódnak. Ezen változtatni nem lehet — jelentik ki kategorikusan. Csak akkor szűnik meg ez az időszerűtlen életforma, ha a tanya- világot felszámoljuk. — Ezt a felfogást kezdettől fogva tagadtam. Aki ezt vallja, nem is próbál segíteni, hogy a lehetőségekhez képest korszerűbbé tegyük a határban élő százezerek életét. — Mikor Hódunára kerültem, a lakosság zöme még tanyákon élt. Ma — a hatvannyolc családból már csak nyolc. A kulturális élet kimerült abban, hogy a földművesszövetkezeti épület egy kis helyiségében néha bált rendeztek, vagy elvétve szerény kis műkedvelő előadást. Aztán ez is megszűnt. — Mindjárt odanyúltam, ahonnan a leghatásosabb támogatást várhatom. Hiszen gazdaságilag, társadalmilag is a termelőszövetkezet fogja össze a települést. Az a természetes, a logikus, hogy a művelődéspolitikához is itt találjuk meg az összetartó, szervező erőket. A termelőszövetkezet adott át egy volt cselédlakást. Abban három helyiség egybeszakításával, a fiatalok közreműködésével megalapítottuk a művelődés házát. Persze, hogy hivatalosan is arra a rangra emelkedjék, azért először bizonyítani kellett. Hogyan szoktattuk oda az embereket? Megindítottuk a Szülők iskoláját. Ezen neveléssel, időszerű politikai kérdésekkel foglalkozó előadásokat hallottak eleinte. Pártbizottsági tagok, pedagógusok, hozzáértők beszéltek. Először tízen jöttek, másodszor már a szülők felerészben jelentek meg, később az lett ritkaság, ha valaki hiányzott. — Asian olyan .tprózai”, de a tanyavilágban fontos témával folytatódott az ismeretterjesztés. mint például a baromfielhullás elleni védekezés. Ez itt a létkérdéshez tartozik. Az előadó dr. Szálas László állatorvos volt. Közvetlen, baráti légkörben ismertette a tudnivalókat. Nem „ex katedra”, hanem a hallgatóság közt járkálva és ilyen konkrétan: „Nálatok, Kati ezt és ezt kell csinálni a baromfival. Juliska, maguknál más a helyzet, másfajta az állomány. Ott az a teendő... — Ugyanígy volt előadónk, Bódis Tibor agrármérnök, vagy sok más jó szakember. Mindig olyan területről, ahol időszerű volt tájékozódni. A tsz-ben például egy időben baj volt a gépek karbantartásával. Egy előadást a kiváló szerelő tartott. Maga a Dózsa Tsz elnöke, Vígh József elvtárs vállalta a résztvevők toborzását. „Civilek”, gépkezelők a leggyakorlatiasabb szemléltetést kapták, hogyan kell rendben tartani a gépeket. — A fiataloknak is olyan témákat válogattunk ösz- sze, melyeket ők igényeltek. Néhány ezekből: Hogyan viselkedjünk? öltözködés. Szerelem. Könyvismertetés. Élménybeszámoló. — Csak úgy ragyogott a szülők arca, mikor a magatartásról — mi illik, mi nem illik — szóló előadás után a fiúk udvariasan felsegítették szüleiknek, a lányoknak a kabátot, előreengedték őket az ajtónál. — Aztán vetítőgépünk is lett Minden előadáshoz, a politikaiakhoz is játék- vagy dokumentum- filmeket — vetítettünk. — Észre sem vettük, már a nehezebb, elvontabb kérdésekről — mint a gazdaságosság, kispolgári és szocialista erkölcs, demokratizmus — is kértek előadást a látogatók. Azt is tapasztaltam: — nagyon szívesen veszi a lakosság, hogy ha már kilométerekről elgyalogol —esőben, szélben, hóban — a műve291 lakással több Jól halad a ZIM-rekonstrukció Rövidesen próbaüzemelés a Ba;ai Hütöházban Decemberben elkészül az Árpád mozi kunfélegyházán épült bortartá- lyok üzembe helyezhetők. E hónap végén valószínűleg a kecskeméti tároló átadására is sor kerül. A beruházó, az Alföldi Állami Pincegazdaság, azonban a kései szüretre és a viszonylag alacsonyabb termésre való tékintettel arra kérte az építőket, hogy ahol erre idő és mód van, a tárolók belső üvegcsempe burkolatát is készítsék még el. A* üvegcsempék felrakását megkezdték és előreláthatóan csalc a szabadszállási bortartálynál nem kerül sor erre az idén. Hozzáfogtak a későbbi időpontra ütemezett villamos- és szellőző berendezések szereléséhez ' is. Természetesen vannak ezenkívül olyan, csak jövőre elvégezhető munkák is, mint például a rakodórampák építése. Ez azonban nem zavarja a bor tárolását. [ID Emlékezetes, hogy 1961 októberében kezdte meg az ÉM Bács megyei Állami Építőipari Vállalat a Kecskemét Leninvá- ros építését. Azóta az 1032 lakásos építési program 1400 lakásra emelkedett. Erről Tánczos József főépítésvezető a következőket mondta: — Eddig 1109 lakás készült el. Még az idén 180 család részére adunk át új otthont. Novemberben és decemberben ugyanis még két kilencemeletes, 37 lakásos és két négyemeletes, 53 lakásos épületbe költözhetnek be a lakók. Az építőipari munkákat ezeken a lakóházakon — kettőnek a homlokzati vakolásán kívül — már befejezték. Jelenleg s burkolok, festők, mázolok, üvegezők dolgoznak az épületekben. A távfűtés szerelésével is elkészültek, s a melegszolgáltatást e lődési házba —, ne egy, hanem két előadást, illetve érdekesen kombinált műsort lásson, halljon. .. Majd elfelejtettem mondani: így a tanács is hivatalosan művelődési ház „státusba” helyezte otthonunkat... Sok-sok emléket felelevenített Horváth elvtárs a hősi időkből. A környező vidékek tanyai lakosainak baráti találkozóiról, melyeken nem hiányzott a nívós műsor, de a tánc sem. A vidám Ki mit tud? — vetélkedőkről, amikor a versenyző fiatalok mellett a közönség is bekapcsolódott a játékba, s ha valaki a felnőttek közül tudott felelni, a nyert pontot annak a félnek adta, amelyiknek jobban drukkolt. A szép, eleven művelődési élet kifejlesztéséhez teljes anyagi, erkölcsi súlyával, a szó szoros értelmében vett lelkesedésével — a termelőszövetkezet adta az alátámasztást. Hogyan hatott ez a művelődéspolitika? Csak pár számadatot a sok közül: 68 családból 42 járat újságot, átlag minden családra 2 és fél újság jut. A Kultúra Világa sorozat 9 családhoz jár. Év végi záráskor, 1964-ben, 36 ezer forint volt a művelődési otthon állóeszközvagyonának értéke... Horváth elvtárs így búcsúzott: — Szeretnék úgy dolgozni a népfrontnál is, mint ott... Tóth István hónapban minden új épületben megkezdik. Jelenleg már a fűtőberendezések kipróbálása folyik. ]T A Zománcipari Művek Kecskeméti Gyáregységének rekonstrukciójáról szólva a főépítésvezető elmondta, hogy több, ez évre tervezett üzemi létesítményt már átadtak rendeltetésének. Ilyen a transzformátorház, a konyha, az étkező, az asztalosműhely és a raktárak, amelyek régi épületeit el kellett bontani, hogy a fő létesítmények — a kádöntöde, a homokmű és az anyagtároíó csarnok — építését megkezdhessék. Egyébként mindhárom fő létesítmény rövidesen tető alá kerül. A munka ütemesen halad és a jövő év első negyedében jöhetnek a külföldi szerelők az importgépek beszerelésére. 4. A Bajai Hűtőház építkezéséről is biztató híreket kaptunk. Valamennyi épületben — hűtőcsarnokok, konyha, étkezde, fürdő, TMK-műhely, irodaház — lendületes munka folyik. Az alvállalkozók egész hada — a Vilamoserőmű Tervező és Szerelő Vállalat, az Április 4. Gépgyár, az ÉM Csőszerelőipari Vállalat, az ÉM Villanyszerelőipari Vállalat, az ÉM Gyárké- ményépítő Vállalat, az Élelmi- szeripari Szerelő és Javító Vállalat — vonultatta fel szakmunkásait, hogy 1966-ban, határidőre elkészüljön az ezerva- gonos hűtőház. A tavaszi tűzvész tetemes károkat okozott az építkezésen, ezek 90 százalékát már helyreállították. A csehszlovák szerelők is jól haladnak a szigeteléssel és decemberben már három hatalmas hűtőcsarnok próba- üzemeltetését kezdik meg. ~5T A Bács-Kiskun megyei Építő- és Szerelőipari Vállalatnál arról értesültünk, hogy a hátralevő hónapokban a megye különböző termelőszövetkezeteiben 14 szarvasmarha-istállót, sertésfiaztatót, magtárat stb. mezőgazdasági létesítményt adnak át. Elkészül az idén Kecskeméten az Árpád mozi, ahol az építő jellegű munkákat már befejezték. Jelenleg a padlóburkolás folyik és a Filmtechnikai Vállalat rendelkezésére bocsátották a termet a falak burkolására. Ezenkívül főleg néhány villanyszerelő szakipari munkával vannak még hátra. Az EKA kalocsai gyáregységének új telepén a vállalat által építőipari munkák befejezésével nem lesz probléma — mondta az ÉPSZER Vállalat igazgatója. — Annál nehezebb a villanyszerelési, fűtésszerelési szakmunkák elvégzése, mert Kalocsa térségében a vállalat állandó szakmunkaerő-hiánnyai küzd. Ezenkívül az egyes villamos- és fűtőberendezések be szerzése is nagyon nehéz. Az év eddig eltelt részében — amint azt a fenti adatok is igazolják — sikeres munkát végeztek az építők. Remélhetően a hátralevő időszakban már szí mottevő akadály nem tornyost í előttük. Nagy Ottó