Petőfi Népe, 1965. október (20. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-14 / 242. szám
Ä kiskorúak és a jogszabályok Jxniús üú> cmmmmSD A GYERMEKNEVELÉSSEL kapcsolatos szülői kötelességek elsősorban erkölcsi jellegű feladatokból tevődnek össze. Ezen túl azonban a polgári, de I a büntetőjognak is vannak olyan szabályai, amelyeket akkor al- ! kalmazhatnak a bíróságok, amikor valamely szülő kisebb, vagy nagyobb mértékben elhanyagolja fenti kötelességét, s emiatt a | kiskorú kárt okoz, bűnesetek- ! menyi követ el. Szemléltetés ' képpen nézzünk meg itt két I nemrégiben lezajlott ügyet. Az Alföldi Állami Pincegaz- . daság ez év májusában ismeret- ■ len tettes ellen feljelentést tett, | mert Kecskeméten a máriavá- rosi pincészetnél egy hordó dugóját valaki benyomta, s az ab- ' ban levő nagy mennyiségű nö- venyvédöszer elfolyt, 11 ezer forint kár keletkezett. A nyomozás során kiderült, hogy a tettes egy 12 éves gyerek volt, aki kiskorúsága miatt nem vonható felelősségre. A bíróság a törvények alapján a szülőket kötelezte a kár megfizetésére. Nem lehetett felelősségre vonni azt a másik kiskorút sem, aki az év elején „játékból” egyik iskolatársának kiütötte a szemét. A felelősség itt is a szülőket terheli. Ök fizették az ápolási költséget. s a bíróság által megítélt havi iúradékot is. NÉZZÜK MEG azonban közelebbről a jogszabályokban körvonalazott szülői felelősséget. ami természetesen nem minden esetben olyan egyértel- ■ műén állapítható meg', mint a fenti két ügyben. Mindenekelőtt azzal kell tisztában lennünk. hogy mit ielent a Polgári Törvénykönyvben szereplő és a felelősség mértékének meghatározásánál döntő szerepet játszó í.belátási képesség'’ fogalma. A törvény szerint nem telel magatartása következményeiért, aki j azokat — ielen esetben koránál fogva — képtelen előre látni, ! súlyát felfogni, helyesen megítélni. Helyette a szülő, a gondozó felel. De mert a PTK a belátási képességet nem köti meghatározott életkorhoz. így a fonti szabály alól vannak kivételek. Esetenként kell ugyanis megállapítani, hogy a kiskorú fizikai és szellemi adottságai folytán rendelt<ezik-e a fentemlített képességei. . EZEN TŰL azonban a szülő ; akkor sem felel, ha bizonyltja, hogy mindent megtett, ami a szülői felügyelettel kapcsolatban kötelessége. Viszont, ha a károkozónak megvan a belátási képessége, meg tudta ítélni magatartásának helytelen voltát, akkor az ő kártérítési felelőssége kerül előtérbe. A kiskorúval egyetemlegesen, közösen felelnek azonban a szülők is, ha mulasztás terheli őket. Amikor a bíróság a szülők kötelességteljesítését mérlegeli, figyelembe veszi a nevelési körülmények különbözőségét, a szociális adottságokat, de azt is. hogy elfoglaltsága miatt nem mindenki tud egyformán törődni gyermekével. Az ilyen perekben gyakran elhangzik az az érvelés, hogy a nevelés a pedagógusok feladata. Ez azonban csak félig, s csak másodsorban igaz. A szülők adják meg a gyéreknek az alapvető indítékot, még az iskola előtt, s nem mindegy, hogy az merre irányítja őket. EMLÍTÉST érdemel, hogy az egymás után épülő úi lakónegyedek udvarain, játszóterein az ilyen „iskola előtti” gyerekek kis csoportjai töltik szabad idejüket. Sokszor sajnos, teljesen magukra hagyva, pedig ebben a korban különösen fontos volna a felügyelet. Az eleinte csak apróbb csíny leveseket elkövető csoportok esetleg egv későbbi „galeri” mag.iai lehetnek, majd a „kollektív önbizalom” köny- nyen a bűnözés útiára sodorhatja a fiatalokat. PEDAGÓGUSOKNAK és szülőknek tehát közös erővel kell jó értelemben hatni a fogékony gyerekekre. Hangsúlyozzuk azonban: elsősorban a szülők kötelessége, hogy minden körülmények között, maradéktalanul teljesítsék a rájuk háruló nevelési feladatokat. Amint láttuk, ennek elmulasztása gyakran nemcsak erkölcsi rosszallást vált ki, de anyagilag is felelni kell a hanyagságért, nemtörődömségért. aminek következménye a kiskorú által okozott kár. Dr. Falu György, a kecskeméti .járásbíróság elnökhelyettese 1 Hol tart Kecskemét vendéglátóipara? A címben jelzett kérdésre kereste a választ nemrégiben tartott ülésén a Kcskeméti Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. A téma nem új keletű. Jól tudjuk: az állami és szövetkezeti vendéglátó-hálózat fejlettsége még mindig elmarad a lakosság igényeitől. Ennek oka részben az, hogy a felszabadulás előtt néhány kisebb szállodán, kisvendéglőn kívül 270 kocsma és kb. félszáz termelői borkimérés jelentette Kecskemét „vendéglátóiparát”. Az államosítás alkalmával ezt a korszerűtlen hálózatot is csali részben használták fel a tulajdonképpeni vendéglátás céljaira. Felújítási keret hiányában élet- veszélyessé vált és megszűnt a későbbi évek folyamán a Beret- vás szálló és étterem, a Hírős étterem, stb: de nemcsak felújítási, hanem beruházási alapot is alig kapott közel egy évtizeden ál az állami és a szövetkezeti vendéglátás. A megye és a város vezetői elsősorban az utóbbi öt-hat év óta szorgalmazzák az erőteljesebb ütemű hálózatfejlesztést. Ennek eredményeként vált valósággá az Aranyhomok vendéglátóipari kombinát. A szakma történetében először a város külső részein is eszpresszók, cukrászdák, büfék, kisvendéglők épültek és másfél évvel ezelőtt megnyílt a reprezentatív, kerthelyiséges Park étterem. Sor került ezenkívül a központi nagy cukrászüzem és közétkeztetési konyha korszerűsítésére is. Ezek egyúttal a város legszámottevőbb vendéglátó egységei, működésük azonban még mindig kívánnivalót hagy maga- után. Az Aranyhomok étterem hétköznapokon nagyobb vacsoraforgalom lebonyolítására is alkalmas lenne, a Hírős étterem rekonstrukciója régóta időszerű, mert a jelenlegi helyiségek kicsinyek, korszerűtlenek. A Park étterem főleg a korábbi nehéz megközelítése miatt nem válhatott a város lakóinak kedvelt kirándulóhelyévé. A vb-iilés résztvevői — igen | helyesen — számot vetettek a ! város mindinkább növekvő ide- 1 genforgalmával. Éppen ezért a korszerűsítés mellett az is fontos, hogy még választékosabb, kifogástalanabb legyen az ételellátás, s nagy haszonnal járna ! idegen nyelven is beszélő felszolgálók foglalkoztatása. Érdemes megjegyezni, hogy a i vendéglátó szakmában'az éttermek és cukrászdák forgalma ] 1960-hoz viszonyítva két és félszeresére emelkedett. Az állandóan növekvő igények azonban indokolják nemcsak az elmara- j dott egységek korszerűsítését, ! hanem újak létesítését is. Különösen a Leninvárosban, a Hu- j nyadivárosban, Kiskecskeméten, í a Széchenyi körúton és a Honvéd Kórház közelében vált időszerűvé perempresszó építése, s egy. a jelenleginél korszerűbb, nagyobb kapacitású cukrászüzem létrehozása. Köxíudomtísű, hogy a vendéglátóipar fontos feladata a közétkeztetés biztosítása. A vállalat közületen, üzemen belül ; működő egységeiben kb. 18 ezer I dolgozó étkezik. A konyhák egy része azonban túlterhelt, ami nemcsak az ételminőség javítását, hanem a kapacitás növelését sem teszi lehetővé. De ugyanilyen ma még megoldatlan problémát jelent egyes italboltokban a vendégek magatartása, az élelmiszerrel, hűsítő itallal való ellátás, valamint kevés a bisztró, a falatozó. (S ehhez még hozzátennénk — bár ez a kereskedelem hatáskörébe tartozik —: a közigényt szolgálná a tejcsárdák szaporítása is.) Nincs megoldva az ifjúság táncos — szeszmentes környezetben való — szórakozása, és az is gond, hogy a város hazai és külföldi vendégei részére nem áll rendelkezésre egy megfelelő borkóstoló. Az értekezlet anyagának e vázlatos áttekintése is igazolja: az illetékes vezetőszervek j világosan látják a megyeszék- I hely vendéglátásával és a közétkeztetéssel összefüggő sokrétű, ] bonyolult problémákat. Most már csak az a feladat, hogy akiket illet, mindenki tegyen meg | minden tőle telhetőt, annak ér- ! dekében, hogy mielőbb megteremtődjenek a gyorsabb előre- ; haladás feltételei. B. Gy. m Útban Jeruzsálem felé... — Do you speak Englisch? — Igen. Beszélek angolul, franciául, németül és egv keveset olaszul is. — Így kezdődött a beszélgetés az országút szélén, a piros, két keréken guruló láda „társaságában” Jarin Danikjarral, a 27 éves dán újságíróval, aki elhatározta, hogy Ringstedből elgyalogol Jeruzsálembe. — Mikor indult Ringstedből? — Április 15-én keltem útra és eddig kétezerszázhetvenöt kilométert gyalogoltam. Ügy számítom, hogy az összesen hatezer kilométer megtétele után jövő áprilisban érek célhoz. — Mi adta az ösztönzést ahhoz, hogy nekivágjon ekkora útnak? Talán a hírnév? Nevetve válaszolt: — Nem. Igaz, amikor először kijelentettem. hogy Jeruzsálembe gyalogolok, kinevették a kollégák. Fo- godtak velem, hogy nem jutok egy kilométernél messzebb. És íme, mire idáig jutottam, elkophattam négy bár bakancsot! De nem is ez a lényeg. Az elhatározásomat az érlelte meg, hogy szeretném megismerni a különböző országok népeit. Megjártam mái1 az NSZK-t. NDK-t. Ausztriát. Csehszlovákiát. Most Magyarországgal ismerkedem s még bizonyára sokat látok, tapasztalok Jeruzsálemig. Az én gyalogtúramódszerem. úgy érzem. bármi másnál iobban megfelel erre. — Mivel foglalkozik útközben? Feleletként kinyitja utazóládáját és mutatja a táskaírógébét: — Cikkeket írok a lapom számára. Beszámolok úti élményeimről és .jegyzeteket készítek. Közben már dolgoztam is egv hónapot. — Mint újságíró? — Nem, mint alkalmi munkás. — Mennyit gyalogol naponta'.’ Előveszi zsebkönyvét és áp fiiig 15-től lapozza: — Huszonegy, tizenöt. 1’ mine caput, húsz caput és tovább. Mikor, mennyit — s rolia nevetve. — Hogy tetszik Magyarország? — Nagyon szép! És rendkívül barátságos emberek élnek itt. Sokan meghívtak már magukhoz. Legutóbb Kecskeméten töltöttem az éjszakát egy angolul is beszélő, nagyon kedves családnál. — S mi a terve, miután Jeruzsálembe érkezik? — Megpihenek! Utána pedig visszaindulok Ringstedbe. természetesen nem gyalog. De, hogy oda érjek, indulnom is kell, mert reggel már Szegeden szeretném elfogyasztani a mai vacsorámat. Viszontlátásra! Sze- vásztok! S a jelenleg 92 kiló súlyú fiatalember megfogja „járműve” tolórúdiát és tovább rója az országutat. — Jó utat, Jarin Danikiar! Viszontlátásra! Szevasz! Papp Gáspár „Jaj, drága Mama!...“ — Hát gyerekek, én ma talán nem is vacsorázom, hanem rögvest lefekszem, amint hazaérek! — sóhajtott fel Ilona ifiasszony a könyvelőségen dolgozó társnőihez fordulva. Néhány nap óta túlóráztak ugyanis, annyira összegyűlt a munka. Ma azonban végre ismét „egyenesbe” jutottak, smost mint a nyíl — iramodtak haza. — Lajos biztosan talált valami hideg harapnivalót, én meg felhajtok egy bögre tejet. Majd holnap este főzök ... — morfondírozott hazafelé tartva Ilona. Ám otthon már az előszobában meglepetés érte. Erős hagymaszag csapta meg az orrát. — Jesszusom! — állt meg szinte megkövültén a konyha ajtajában, majd mosolyt erőltetve arcára köszönt: — Kézit csókolom mama, szervusz I^a- joskám. Az egyszem lányát és veiét az „éhenhalástól’’ féltő mama ugyanis egy csirkével állított be övéihez a város túlsó végéről, s azt koppasztotta, Lajoska pedig a piruló hagymára felügyelt. — Gondolom, kislányom, jólesik egy kis parikás csirke, hát hoztam. De én megyek is, mert későre jár. Majd te elkészíted. — Jaj, drága Mama! — vágott az anyja szavába Ilona, s a konyha ülőkéjére roskadva mérlegelte az őt ért „csapást”. A jóságos mama hazaballagott, lánya pedig másnap így adott számot társnőinek a szép erve füstbemeneteléről. — Képzeljétek gyerekek! Majd egy egész csirke elpusz( Utasa és mosogatás után, tizen- | egy órakor már ágyban is vol- ! tam ...! (—y —n> PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Pőszerkesztő: dr. Weither Dániel. Kiadja Bács megyei Lapkiadó Vállalat “lelős kiadó: Mezei István igazgat' Szerkesztőség: Kecskemét. Városi Tanácshá2 szerkesztőségi telefonközpont 26-19. 25-16. '/erkesztő bizottság: 10-38. Vidéki lapok: 11-22. Kiadóhivatal: eskemét. Szabadság tér i * Telefon: I7H)9. re rj esz ti a Magyar Posta. Előfizethető i nelyi postahivataloknál és kézbesítőknél. í/etésl di-* i hónapra 13 forint -cs-Kiskun megyei Nyomda v. Kecskemét — Telefon! 11-85. index; 35 065*
