Petőfi Népe, 1965. október (20. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-02 / 232. szám

1965. október 2. szombat 3. oldal •• Ünnepi számadás Szövetkezeti napokat rendez­tek Géderlakon. Hasonló ünnep­ségre már az elmúlt év őszén is sor került a községben — s a mostani volt a legielentősebb. Nemcsak azért, mert a helybeli mezőgazdasági kiállításon gaz­dag választékban ..vonultak fel” a község határában termesztett növény- és gyümölcsfélék, a cu­korrépa. a három méter magas egyenként két csövet termő kukoricaszárak, az őszibarack, s a virágok — hanem azért, mert az Ü.j Élet Tsz megszilár­dulásának a kézzel fogható ielei a tavalyinál sokkal inkább megmutatkoztak. A szövetkezet gazdái ünnepi közgyűlést is tartottak, amelyen a vezetők számot adtak az elért eredményekről, de ismertették a még égető gondokat is. Ez adta meg a szövetkezeti napok igazi jelentőségét. Korszerűbb agrotechnikai módszerek — Az új vezetés ténykedésé­nek már az első évében, azaz tavaly, meghatszoroztuk az egy holdra jutó termelési értéket, ami megközelítette az 1100 fo­rintot — mondotta Szegő Lajos íőmezőgazdász. — Az idén ez még több lesz. Hiszen jók szö­vetkezetünk termésátlagai. A búza 13.5. a fűszerpaprika 32 mázsa átlaggal fizetett. Pedig az utóbbit kétszer elverte a jég. Májusi morzsoltban szá­mítva a kukorica átlagtermése is meglesz a húsz mázsa. Jelenleg 100 hold szántóként 16 számosállatot tartunk. Ez még mindig alatta van az or­szágos átlagnak, ám az arány másfélszerese a két évvel eze­lőttinek. Milyen okok összhatásaként adhatnak számot a kétségtelen előrelépésről? Erről érdeklőd­tünk a gazdáktól, s a vezetőktől. Kiderült, hogy sokat köszönhet­nek a korszerű agrotechnikai módszerek alkalmazásának. Mi­után csökkentették a növény­félék számát, s általában át­gondoltabb tervek alapián gaz­dálkodnak. a talajt mélyebben művelték meg. több műtrágyát használtak fel stb. Vegyszerrel tavaly gyomtalanítottak először, s a kukorica vetésénél is első ízben alkalmazták a sortrágyá- zást. Az idén már csak vegy- szerezett földbe juttatták a ta­karmánynövény magját. Tizenkét új belépő Két évvel ezelőtt a jövedelem­elosztás módja áttekinthetetle­nül zűrzavaros volt a tsz-ben. Csupán a munkaegységet há­romféleképpen számolták el. Ez az állapot bő teret engedett a visszaéléseknek. Ennek felszá­molása az új vezetés első in­tézkedései közt szerepelt. A jö­vedelem elosztása egységessé vált: a gazdák munkaegységre dolgoznak, s prémiumban is részesülnek. Az utóbbi az össz­termés növényenként meghatá­rozott százaléka. Az anyagi ösztönzés „előcsal­ta” a gazdák munkakedvét. Ter­mészetesen emelkedett a fel­osztható jövedelem is. Tavaly pénzbeni. az idén elsősorban természetbeni előleget folyósí­tott a tsz. Mindennek eredménye, hogy amíg tavalyelőtt ősszel öt idős emberrel vetették el a gabonát, s az egyik gép farosa maga a főagronómus volt — most már nem ritka az olyan nap. ami­kor 190—200 gazdának írnak jóvá munkaegységet. Az idén jó részt kézi erővel végezték az aratást, mégsem volt semmi fennakadás, mivel 60 családtag is részt vett a munkában. Az anyagi ösztönzésnek nem utolsó helyén szerepel a ház­táji gazdálkodás takarmánnyal és legelőterülettel történő tá­mogatása sem. Megbízni az emberekben A megszilárdulás folyamatá­ból korántsem hiányoznak a gondok. Mi nehezíti még a kö­zös gazdálkodás eredményeinek növekedését? — Elsősorban az, hogy még mindig nem beszélhetünk a gazdák teljes egységéről — vá­laszolta Hunyadi Mihály, a tsz párttitkára. — A korábbi, foly­ton változó vezetés során sok ember kapott vélt. vagy valódi „sebet”. Ezek még nem gyó­gyultak be teljesen, s ez aka­dályozza. hogy a gazdák még nagyobb számmal vegyenek részt a közös munkában. De mu­tatkozik már előrelépés e te­kintetben is. mégpedig a biza­lom erősödésének az eredmé­nyeként. Az egyik gazdát pél­dául. aki korábban nem járt a közösbe dolgozni, az idén meg­bíztuk a cséplőcsapat megszer­vezésével. Sikerrel oldotta meg e feladatot. A másik vállalta, hogy részt vesz a háztáji bi­zottság munkájában. Az is nagy gond. hö*y a tsz- ben kevés a fiatal. Egyébként jönnének már vissza, de inkább csak alkalmazottnak. Hogy gaz­dának is szívesen jöjjenek, ah­hoz az kell. hogy a szövetkezet rendszeres jövedelmet biztosít­son részükre. Nem állítjuk, hogy az elmúlt két év alatt az új vezetők cso­dát műveltek. Az eredmények azonban bizonyítják, hogy jól munkálkodtak. Irányításukkal például sikerült kifizetni a gaz­dálkodást terhelő kölcsönöket, adósságokat is. Az Üj Élet további erősödésé­hez nyitva az út. H. D. Négymillió kilométer 1107000 utas A MÁVAUT összegezte az idei kirándulóforgalom adatait. Eszerint eddig 23 511 különjá­ratot indított, amelyeknek 1 107 000 utasa volt, s a kocsik összesen 4 000 000 kilométert tettek meg. 125 113 utassal 3188 kocsi járt külföldön, összesen 379185 kilométer hosszú úton. vlána V. 0. és F. B. tagjelölt* bői? Lehet-e nevelni őket? Hi­báikat, erényeiket sorakoztatták egymás mellé. V. J. iskolai végzettsége hét általános. Amikor felvették tag­jelöltnek egyik követelmény­ként a nyolcadik osztály elvég­zését tűzték elé, hiszen az üze­mi pártszervezet tagjainál ma már ez minimum. Azóta másfél év telt el, de V. J. nem tanult. A tagjelölt-tanfolyamra sem járt el. Munkahelyén egyébként becsülettel megállja a helyét. A másik tagjelölt F. B. a legjobb dolgozók közé tartozik. Mun­kásőr is és szeretne párttag len­ni. Hibája: nem veti meg a hegy levét és igazolatlan hiány­zásai is voltak. MAGAS HŐFOKON folyt a vita a két tagjelölt tagfelvéte­léről. Itt már nemcsak a szo­cialista embertípus kialakulásá­nak lehetőségeit tették őbennük mérlegre a taggyűlés résztvevőig hanem ennél jóval többet. Tet­teikben. jellemükben, gondolko­dásukban azt keresték vajon kommunistává tudnak-e formá­lódni, olyanokká, akik példát tudnak mutatni a pártonkívü- lieknek. s maguk is elősegíteni azok szocialista tudatának fej­lesztését. Másfél órán át vitatkozott a taggyűlés. Ez idő alatt mutat­ták be igazán az üzem kommu­nistái, hogy nemcsak jól értik, hanem az adott esetben helye­sen is alkalmazzák a Központi Bizottság eszmei irányelveit. A két tagjelöltet nem vették fel a párttagok sorába. A pártépítés­ről az egyik felszólaló így fo­galmazta meg álláspontját: — Gyáregységünk jelentős fejlesztés előtt áll. Sok száz új dolgozóval gyarapszik majd lét­számunk, a háztartásokból és a mezőgazdaságból jönnek ide. Ezek még nem tudják mi is az a gyár, a fegyelmezett termelés. Csak erős pártszervezet, a he­lyüket minden tekintetben meg­álló kommunisták képesek az üzem dolgozóinak szocialista emberré formálására. A PARKETTAGYÁR párt- szervezetének taggyűlése igen tanulságos volt. Elsősorban azért, mert élénken bizonyította, hogy a párttagságot valóban nagy­mértékben érdeklik a dolgozók szocialista nevelésének kérdései. Akkor támad fel azonban ben­nük igazán a vitakedv. ha nem elvontan, hanem gyakorlatiasan, a környezet, a közvetlen mun­kahely életéről, problémáiról, s azok megoldásáról van szó. Nagy Ottó A KECSKEMÉTI Parketta­gyár pártszervezete arról neve­zetes, hogy taggyűlésein igen élénkek a viták. Így történt ez például a Központi Bizottság december 10-i határozatának megtárgyalásakor is. Az üzem kommunistáinak akkori tanács­kozása jótékonyan hatott ki az első félévi termelésre. Az üzem, amellett, hogy az engedélyezett létszámának csak 97 százalékát alkalmazta, valamennyi terme­lési előirányzatát túlteljesítette. Jól kezdték a második félévet is. Főprofiljuk a mozaikpar­ketta, ebből szeptember elsőde- kádjáig 246 ezer helyett 24 9 600 négyzetmétert gyártottak. Ilyen előzmények után érdeklődéssel mentem el a pártszervezet ideo­lógiai irányelveket tárgyaló tag­gyűlésére. — Lépten-nyomon tapasztal­juk üzemünkben, hogy a szo­cialista tudat és erkölcs fejlő­dése elmarad a szocialista épí­tés egyre növekvő követelmé­nyeitől — mondotta többek közt beszámolójában Horváth Imré- né párttitkár. ELSŐ FÉLÉVI eredményein­ket szívós politikai munkával alapoztuk meg. Munkáslétszá- munknak mindössze 10 százalé­ka tartozik a törzsgárdához. Különösen a vidékről bejáró dolgozóink eszmei—politikai ne­velése megoldatlan. Igen fontos eredménynek tart­juk, hogy három szocialista bri­gádunk van már. s újabb há­rom brigádunk küzd a megtisz­telő címért. Pártszervezetünk és a KISZ terve szerint gyáregy­ségünk dolgozóinak 70 százalé­kát vonjuk be az idén politikai oktatásba. Az eszmei nevelő­munka nálunk is folyamatos, türelmes, hosszan tartó munkát igényel — mondta végül a párt­titkárnő. AZ ELSŐ felszólaló szavaiból kitűnt, hogy jól ismeri az irány­elveket. Az üzem életével, a pártszervezet eszmei tevékeny­ségével, s ezzel kapcsolatos fel­adataival mégsem foglalkozott. Talán azért, mert — a fentebb említett néhány konkrét üzem­re vonatkozó megállapítása mel­lett — a beszámoló is csak ál­talánosságban szólt a szocialis­ta nevelés kérdéseiről. Ezt lát­szott igazolni, hogy a következő néhány hozzászólás sem nyúj­tott többet. A taggyűlés azonban ezzel nem ért véget, még két tagje­lölt felvételi kérelmét tárgyal­ták. S ekkor váratlan fordulat következett be. Mintha csak most kezdődött volna az irány­elvek vitája. Milyen párttag Áz ültetvényszemle tapasztalatai a kiskunfélegyházi járásban Beszámoltunk már róla, hogy a kiskunfélegyházi járás leg­jobb telepítő gazdaságait okle­véllel és vándorzászlóval tün­tették ki. A jászszentlászlói Aranyho­mok Tsz — amelynek gaz­dái 250 hold ültetvényükön kiváló eredményeket értek el — a járási tanács vb, a petőfiszállásí Aranyhomok Tszcs pedig az MSZMP já­rási bizottságának vándor­zászlaját kapta meg annak a tanácskozásnak kere­tében, amelyen értékelték az ültetvényszemle tapasztalatait. E két gazdaságon kívül az ültet­vények szakszerű, gondos keze­léséért, példás állagáért külön oklevéllel jutalmazták a kis- kunmajsai Jonatán Szakszövet­kezetét. A szövetkezeti gazdaságok ül­tetvényeit egyébként számos szempont — a beállottság, fej­lettségi fok. kezelés, a művelés és -az ápolás folyamatossága, rendszeres volta és szakszerű­sége — alapján rangsorolták. Az ötéves tervidőszak ez közkedveltségnek örvend és széliében elterjedt a talaj­maró használata. A legkiemelkedőbb eredmé­nyek az állandó brigádokat fog. lalkoztató szövetkezeti gazdasá­gokban születtek. A jövőben több szakmunkásra van szük­ség, akiknek az alkalmazásával olyan gárda alakítható ki. mely a munkákat nem csupán elvé­gezni, hanem szükség esetén irányítani is tudja. Ami a járulékos beruházáso­kat illeti, a gazdaságok a közelmúlt­ban több permetiétorony. ásott kút, valamint csoma­golószín létesítésére kap­tak anyagi fedezetet. Fontos, hogy ezek még a tél beállta^ előtt elkészüljenek. Ez. a jövő évi védekezés sikeres végrehajtásán kívül, a távlatait tekintve, az ültetvények termő- képessége biztosításának is zá­loga. Tudatformáló erő ' utolsó telepítési esztendejéről szólva megállapították a szak­emberek, hogy a csapadékos időjárás, a helyenként magas talajvízszint sajnálatosan ked­vezett a peronoszpóra és a va- rasodás elterjedésének. Ennek több helyütt lombhullás, sőt tel­jes kipusztulás volt a követ­kezménye. A legfrissebb ültetvények megered ése viszont lényege­sen jobb, mint a korábbia­ké. A lelkiismeretesen végrehajtott szerves-, mű- és zöldtrágyázás­nak köszönhetően pedig a ré­gebbi telepítések is jobban fej­lődnek. Az erő- és munkagépekkel való ellátottságban kétségkívül előreléptek a telepítő gazdasá­gok, s a termelőszövetkezeti csoportokban e tekintetben még tapasztalható lemaradást is rö­videsen pótolják. Lényegesen jobb minőségű az ültetvénye­ken végzett talajmunka is, mint a megelőző években. Ezzel kapcsolatban érdemes megemlí. terű. hogy I Amiről beszélnek Minél több legyen belőlük ii. helyzete ezután sem lesz köny- nyű — mutatott rá a vezetőségi tag —, segítsünk mi is magun­kon. Hozassuk rendbe az öreg pincét, vegyünk bele új hordó­kat.” Meg is történt. Kgl Mennyi ehhez hasonló rej- tett tartalék van egy ak­kora gazdaságban, mint a Petőfi Szakszövetkezeté! Minél több tag jár olyan nyitott szemmel, és gondolkodik a közösség ér­dekében is, mint Kuti László, — annál céltudatosabb lesz a gaz­dálkodás a Petőfi-nél­Erre vall Túrán János jó szo­kása is. Ö egyszerű tag, de nincs olyan hét, hogy be ne nézne a központba. Mindig megtalálja azt a felelős vezetőt, akinek a figyelmét felhívja valami idő­szerű tennivalóra. Ismeri a ha­tárt. szemmel tartja, hol — mi­lyen stádiumban van a termés. Nem hagyja nyugton, ha pél­dául más szövetkezetek már el­kezdtek valamilyen soron levő munkát, a Petőfi-nél meg még csend van. Jön, buzdít, s maga is csinálja. Ha fürgeségről, lelkességről van szó, szintén az elsők közt kell kiemelni Hazafi Györgynét, aki nemhiába a nőbizottságnak is elnöke. Fáradhatatlanul járja most is a tanyákat, s ösztökéli az asszonyokat: ne felejtsék el, hogy a nőbizottság szerződést vállalt 70 kg babra. Gyűlnek is a kilók, mert az adott szóban — az asszonyok se maradnak hát­rább a férfiaknál. •. Mármint annak megtartásában. HR Szűcs Lászlóné párttitkár erőseri bízik abban, hogy egy esztendő múlva már nem lesz elegendő egy újságcikk a szakszövetkezet közös gondjai­ból részt kérő gazdák jellemzé­sére. Tóth István ■ Amikor Szűcs Lászlóné elvtársnővel, a kiskőrösi Petőfi Szakszövetkezet párttit­kárával a szövetkezeti demok­ráciáról beszélgettünk, néhány nevet említett. Azokét a jó gaz­dákét, akikről a többi sok száz is példát vehetne. Abban, hogy érdeklődnek a közös ügyek iránt. Abban, hogy rendszere­sen kiveszik részüket az együt­tes erőfeszítésből. Ha mindenki annyit tenne a szakszövetkezetért, nagyobb, gyorsabb és könnyebb lenne az előrehaladás­Viczián János ellenőrző bizott­sági tagot, mint a vagyonvéde­lem lelkiismeretes katonáját di­csérte a párttitkárnő. Minden1 tudó naplója állandóan vele van, s abba — jártában-keltében be- jegyezgeti megfigyeléseit. Pél­dául, hogy hol hagyták kint a vetőgépet, milyen a raktári rend, vagy mi kifogásolni valót ta­pasztalt a szerszámok kímélése, rendbentartása körül. De nem­csak írogatja, hanem közli is észrevételeit az illetékesekkel, és intézkedik, hogy rend legyen. Róla el lehet mondani, hogy valóban a jó gazda gondosságá­vá! végzi kötelességét. ■ Ha visszamenőleg beleol­vasgatnánk a vezetőségi üléseken hozott határozatokba, több okos javaslatnál, elgondo­lásnál meg lehetne jegyezni: „Ez Kuti Lászlótól való...” Régi ve­zetőségi tag, kívül-belül ismeri a gazdaságot- Mint a többi gaz­da, ő is emlékezett rá, mennyi bonyodalmat okoznak szüretkor, borátvételkor az átvevő válla­latok szűkös tároló-viszonyai. Más is tudott róla, de Kuti Lászlónak jutott eszébe, hogy van a szövetkezetnek egy el­hanyagolt, „forgalomból kiikta­tott’ pincéje. „A Borforgalmd

Next

/
Oldalképek
Tartalom